Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-15 / 269. szám

1986. november 15. NÉPÚJSÁG 3 • i Munkabérek és szakszervezetek A LAIKUS nem tudja, a munkaügyi szakember viszont megmondja, hogy mi törté­nik akkor, ha például az amerikai General Motors profitja - tiszta nyeresége - az idén jócskán megugrik az előző évihez képest? Nos, sok minden történhet, ám egy varami nem valószínű: a General Motorsnál alkalmazott esztergályosok, vagy mondjuk fénye­zők bére nem biztos, hogy automatikusan emelkedik, s az sem biztos, hogy a nagy konszern profitjának esetleges csökkenésekor az esztergályosok, vagy a fényezők bére automatikusan csökken. A gazdaságilag fejlett ipari államokban ugyanis nem a mindenkori nyereség regulálja a munkavállalók bérét, hanem a munkáltatók és a mun­kavállalók képviselői (a szakszervezetek) közötti mindenkori - egyfajta sajátságos béralku eredményeként rögzített - megállapodás. E megállapodás szigorú betartása kötelező érvényű a munkáltatókra, akik viszont olyan munkafeltételeket teremtenek, hogy az általuk fizetendő - és nem alacsony - bérért a lehető legnagyobb teljesítményt követelhessék meg. S amennyiben valaki nem hajlandó, vagy nem képes eleget tenni e teljesítménykövetelményeknek - amelynek ellenértéke, s ez ismétlendő, a nem ép­pen alacsony bér -, annak bizony gyakorta új munkahely után kell néznie, ha egyálta­lán talál magának új munkahelyet. Nálunk mindez sokkal egyszerűbb és sokkal eredménytelenebb, nincsenek megál­lapodás szerinti bérek, nincsenek - a munkavégzési feltételek által is garantálható - magas teljesítmények, van viszont örökös vita a mindenkori bér-, illetve keresetszabá­lyozás módozatai körül. Nagyon heves vita volt ez ügyben a legutóbbi munkagazdasá­gi konferencián, már csak azért is, mert a konferencia plenáris ülésén elhangzott a hi­vatalosnak vélhető bejelentés: a következő év janüárjától szigorítják a keresetszabá­lyozási előírásokat. S elhangzott az is, hogy a két évvel korábban bevezetett rugalmas -sa teljesítmények növekedéséhez némiképp arányosan igazodó - keresetszabályo­záshoz képest kényszerű visszalépésre kellett elszánnia magát a munkaügyi kor­mányzatnak. A RÉSZLETEK mellőzésével most csak a leegyszerűsített lényeget: alapelv a teljesítményrendszer, no és persze a cél, a keresetkiáramlás eddiginél biztonságo­sabb szabályozása, kézbentartása és ellenőrzése. Ennek érdekében a növekmény-tí­pusú szabályozás a valamikori bértömegszabályozássá minősül vissza, s a központi szabályozási formáknál is csak kivételes esetekben maradhat az átlagkereset-szabá­lyozás. Csak ott, ahol válóságos népgazdasági érdek fűződik a létszám megtartásá­hoz, illetve növeléséhez. Történik-e változás azért, mert a jelenlegi keresetszabályozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a vállalatok nem éltek - illetve: gyakorta visszaéltek - a lehetőségekkel; a teljesítménynövekmény elmaradt a kívánatostól, a szabályozás nem kényszerített a létszámgazdálkodás racionalizására? A munkaügyi kormányzat ezért úgy döntött, hogy nem várja meg, amíg a gazdasági körülmények hatására az eddiginél ésszerűbb bérgazdálkodási gyakorlat alakul ki. Hanem megpróbálja kikényszeríteni a teljesítmények növekedését, s a teljesítmények és a keresetek együttmozgását. Nem titkoltan azért is, hogy megbízhatóéban kézbentarthassa a vásárlóerő kiáram­lást. Ezért is hatott a meglepetés erejével a mostani munkagazdasági konferencián a SZOT titkárának, Nagy Sándornak a bejelentése: a szakszervezetek az érdekegyezte­téssel kombinált központi bérszabályozást tartanák a jelenlegi módszereknél sokkal szerencsésebb megoldásnak. Ennek során a munkavállalók és a munkáltatók megállapodnának a minimális bé­rekről, az indokolatlan bérelmaradások utólagos korrekciós lehetőségeiről, s a külön feladatokhoz rendelt mozgóbérek fizetési módozatairól. A megállapodás szerinti bér a munkáltatók számára adómentes lenne, e mértéken felül viszont szigorú adók késztet­nék megfontolásra a vállalatokat. SZIMPATIKUS elképzelés, problematikus következményekkel: egyrészt-tes­sék csak elképzelni -, hogy e sajátságos bérszabályozási gyakorlat micsoda felké­szültséget követelne a szakszervezeti apparátus tagjaitól?! Másrészt: micsoda felelős­séget hárítana a munkahelyi vezetőkre, mert az efféle megállapodások betartásának legfőbb garanciája a teljesítményekhez nélkülözhetetlen folyamatos, s a lehető legjob­ban szervezett munkaellátás lenne. És mégis: valami ilyen irányba kellene elmozdulni, éppen azért mert ez a szabályozási forma nemcsak a munkavállalókra, de a munkáltatókra, s még inkább a központi gazdaságirányítás képviselőire is nagyon ke­mény és alkalmasint számonkérhető felelősséget hárítana. VÉRTES CSABA számú közönség kíséretében vezették el ahhoz a házhoz, amely ükapjának, Perczel Tamásnak, egykor a város birá- jának tulajdona, valamint Tamásnak, Bonyhády Perczel Józsefnek, a bonyhá­di Perczelek megalapítójának szülőháza volt. 1868. augusztusában részt vett azon a rapperswyli emlékünnepélyen, ame­lyen a lengyel emlékművet leleplezték. Az ünnepség után pohárköszöntőt mon­dott. November 10-én 10 társával együtt lemondott a delegációban viselt tagsá­gáról. December 1-én mint a honvédelmi törvényjavaslat előzetes tárgyalására ki­küldött bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Vidéki útjain egyre többször támadta Kossuthot és a nép, amely gondolatvilágában Kossuth és a szabadság eggyéforrt, ezt még neki, 48-49 hősének sem tudta megbocsájta- ni. Beszédeivel sokat veszített népszerű­ségéből. Hamarosan visszavonult a köz­élettől és emlékiratai megírásával foglal­kozott. 1871-ben Pest vármegye levéltá­rából megkapta azokat az emlékirati fel­jegyzéseket, amelyeket 1831-ben, elfo- gatásakor koboztak el tőle. Kéziratait Perczel József cs. királyi altábornagynak adta át. 1899. május 23-án halt meg Bonyhádon agyszélhüdésben. Haláláról 110 cikk jelent meg. Bizonyítva, hogy Ma­gyarország XIX. századi történelmének jeles személyisége távozott. 1933. no­vember 12-én felavatták Bonyhádon a római katolikus templom előtt felállított emlékművét - adta hírül a Reggel 1933. november 13-i száma. Napjainkban nemcsak szülőhelyén és Tolnában, ha­nem az ország különböző településein számos utcanév, tér, viseli nevét. A hálás utókor tiszteleg hőse előtt. Dr. DOBOS GYULA 1933. november 12-én Bonyhádon felavatták Perczel Mór emlékművét HÉTRŐL HÉTRE hírről Az idei év negyvenhatodik hetének történéseivel és eseményeivel is teleíródott már a naptár. A rubrikák­ba feljegyzett világ- és magánesemények mellé pipák kerültek. A „naezismegvolt” - könnyű sóhaj nem egy­szer csupán a tény megtörténtét jelenti. De mindazok az érzések, élmények, eredmények vagy éppenséggel vereségek és gyászok, amelyek e napok alatt egy-két-száz-tízmillió embert érintettek, mindig maradandóak. Kilenc hét múltán, az idei év utolsó pecsétjeként már összesíthetünk is mindent. Aztán ki becsukja ha­táridőnaplóját, ki pedig a számítógép elé ül... A környezetvédelem és a kakas Ha visszagondolunk az öt-tíz évvel ezelőtti önmagunkra, valljuk: be: a számitógépes szakembereken kívül nagyon so­kan meglehetősen kétkedéssel fogadták, ha valaki kijelentet­te: „Nem kell sok idő ahhoz, hogy a munkahelyeken számító- gépes adatfeldolgozási rendszerek lesznek.” Aztán megváltozott körülöttünk minden. És egyszer csak ki lakonikus beletörődéssel, ki pedig harsány Őrömmel vette tu­domásul, hogy férjének-feleségének mennie kell számítógé­pes tanfolyamra. A kontírozó-és a gépi könyvelőből számító- gépes szakember kezdett lenni, az otthonmaradt gyerek pe­dig - nemre való tekintet nélkül - kezdte nyaggati a szüleit olyan „pittyegős elektromos” játékért, meg „joystickért” és egyebekért. Ez már a múlt... A jelen pedig az (is), amiről hétfői lapszá­munkban hírt adtunk. Nevezetesen: új számítógépes rend­szerhez kapcsolódott az MNB Tolna Megyei Igazgatósága. Erről írtunk hétfőn, ám több ilyen hírt is idecitálhatnék, ám mégsem teszem. Azt ellenben mindenképpen tovább kell ad­nom, amit egy magasan képzett számítógépes szakembertől hallottam. ö azt mondta, hogy túl sokféle rendszert telepítenek. Nem­csak a mi megyénkben, hanem országszerte. Kinek, mikor volt erre pénze és mennyi volt rá, úgy. A szakember ezt a si­kert csak részeredménynek tartja, mert ez a fajta elaprózott­ság néhány év múltán annak lesz gátja, hogy országunkban kiépíthessünk és összekapcsolhassunk egy totális rend­szert, amelyben mindenki, mindenhez bármely témában és munkában kapcsolódhatna... Életünk minden percéhez és mindenfajta munkához kap­csolódik a környezetvédelem. Ha erről megfeledkezünk, gyermekeinknek, unokáinknak nehezítjük meg többszörösen a (ovábblépési lehetőségüket. De a környezetvédelem - már tudjuk -, nem lehetőség, hanem kötelesség. És mivel köteles­ség, nyugodtan számon is kérhető. A folyók, az erdők és a le­vegő károsítói ellen a törvény szigorával fel lehet lépni. De kérdezem, ki, mikor és milyen eréllyel képes fellépni a teljes környezeti kultúra különböző alapismereteinek eltitkolói el­len. Kitől kérjük számon a mezőgazdasági, a biológiai, a zoo­lógiái és más természeti alapismeretek ismereteink hiányát? Apáinktól, akiknek az országépítő és szilárdító évtizedek alatt fontosabb dolguk volt? A tanároktól, akik csak a jóváhagyott tananyagot tanítot­ták? Az urbanizáció irányítóitól, amikor neked-nekem-nekünk építettek városokat és ipart, adtak anyádnak-anyámnak- anyjának munkát? Költői kérdések ezek? Lehet. Azt ellenben már nem lehet, hogy a mostani gyerekek ne tanulják meg, hogy mi is az a bú­za, a rozs, mikor érik be az árpa és a tyúk kotkodál-e vagy a kakas. Látszatra nevetséges dolgok ezek? Meggyőződésem, hogy ezek komolyak. Gondoljunk csak az otthonainkban el­hangzott közelsem gyermekded kérdésekre. HÍRRE A decsi korrózióvédelmi bemutatón Pajor Ákos nagy megtakarítást hozó kis készüléket mutatott be Ha a lapunk elmúlt heti termését fellapozzuk, olyan példával is találkozunk, amely környezetünk e szeletébe tartozó hiányt igyekszik pótolni. Ugyanis természetvédelmi és díszmadár-kiál- " lítást rendeztek Bonyhádon. Felújítás és cégér Miközben másfajta kiállításokról is olvashattunk, miközben szerencsére csak fényképről dideregtük meg az Egyesült Álla­mok középső vidékét kedden megtámadó 30 fokos hideget, mi­közben kellő mennyiségben elraktároztuk a heti bűncselek­mény-dózisunkat, továbbá ismét elhisszük a gyártónak, hogy megfelelő mennyiségben majszolhatjuk el gyermekeink elől a karácsonyi szaloncukrot - a megyeszékhely polgárainak és a Szekszárdra látogatóknak egyszercsak rá kellett arra csodál­kozniuk, hogy mintha szépülni kezdene ez a város. Lapunkban arról is beszámoltunk, hogy milyen lett-lesz a Széchenyi utcai felújítás. Ez előbbi mondat utolsó szavának a mindenkit takaré­kosságra kényszerítő újmódi jelentése kezd számonkérően ko­mollyá válni... Szerencsére. Szerencsére már nem tarolnak le a föld színéről megmenthető régi, szép, értékes épületeket. Már csupán néhány hivatalnok percnyi ötletére sem irtanak ki több hektárnyi erdőt. És már az „egyszemélyi” vezetők sem döntenek a közvetlen környezet megkérdezése nélkül. Hogy miért mondom ezt? A cégér miatt. Az egyéni és a kollek­tív cégér miatt. A hivatali és a vállalati cégér miatt Mert az igaz ugyan, hogy az utóbbi években sokan az önvédelem cégére mö­gé bújtak, de lám, ha már a szekszárdi Széchenyi utcában is kitették a cégéreket, Akkor nem is lehet baj... A cégér, amely egyfajta védjegy, vagy alkalomadtáh műalko­tás, a tulajdonosi tudatot és az együvétartozást is jelzi. Nekünk pedig nemcsak most, hanem mindig, mindkettőre roppant nagy szükségünk van. M A Szekszárd-Paksi Vizitársulat országosan ismert, és elismert eredménye hozta szerdán munkalátogatásra Szekszárdra a Holland Közlekedési és Vízügyi Minisztérium főtitkárhelyettesét és munkatársait, szakmai tapasztalatcserére és tárgyalásra. De nemcsak ők tanácskoztak, hanem - mint arról hírt adtunk - többek között a megyei tanács végrehajtó bizottsága, vagy a de­csi téeszben azok a mezőgazdasági szakemberek, akinek gép­mentő, pénzkímélő korrózióvédelmi munkáján oly sok múlik. Az államigazgatási, a gazdasági és vállalati szakemberek napjaink­ban egyre sokasodó tanácskozásai nagyon sokat jelentenek. Külkereskedelmi nyitást, mint e héten mondta Decsen az INTE- RAG RT. helyettes vezérigazgatója, kereskedelmi kultúra fejlesz­tést és kínálatbővítést, mint hallottuk az Országgyűlés illetékes bizottságának ülésén, vagy új iskolát üzletet sportpályát, kitün­tetést... Tehát mindazt amire országunknak mindenkinek, szüksége van. Emellett - soha ne feledkezzünk meg róla - a tanácskozá­sok a problémafelismerések, a gondokból való kilábalások a jö­vőben megvalósuló eredmények műhelyei. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Acél tetőszerkezet családi házakhoz Füstölt sonka három nap alatt Korszerűsíti feldolgozó üzemét a Sal­gótarjáni Karancshús Szövetkezeti Vál­lalat. Az évente ötvenezer sertést feldol­gozó üzefrn bővíteni kívánja füstölt és füs­tölt-főtt termékeinek választékát. Első lé­pésként új,, modern vágóvonalat alakítot­tak ki, amely nemcsak termelékenyebb, de a sertések exportminőségben kerül­nek le róla. Még novemberben megkezdi működését az új zsírüzem is, amely tíz­százalékkal növeli a zsírkihozatalt. A fej­lesztés legfontosabb berendezése az osztrák gyártmányú pácoló gépsor. Ez a gép üreges tűkkel valósággal beinjek­ciózza a páclevet a húsba. A teljes páco­lást a korábban szükséges tíz-tizenkét nappal szemben 48 óra alatt végzi el. Ezután már csak a füstölés következik, s a negyedik napon vihetik a készárut a boltokba vagy a hütőházba. Az év végéig felszérelik az új főző és csomagoló be­rendezést is. A technológiai korszerűsí­téshez a legmodernebb gépeket vásá­rolták meg, s ennek nyomán a szövetke­zeti vállalat füstölthús-termelése már 1987-ben megtöbbszöröződik. A fejlesztés következő stációja a szá­razkolbász- és szalámifélék előállításá­nak megalapozásé lesz, mindenekelőtt egy korszerű érlelő-szikkasztó felszere­lésével. A Húsipari Kutató Intézettel együttműködve már megkezdték a palóc ízlés szerint készítendő szárazkolbász és szalámi kikísérletezését. A VII. ötéves tervidőszak végére a Karancshús évi száz vagon szárazárut kíván kibocsátani. Nektár-újdonságok Acélból készülő könnyű tetőszerkeze­tet fejlesztettek ki családi házak építésé­hez a Dunai Vasmű lemezfeldolgozó gyáregységének szakemberei. A magyar szabadalom alapján készített, Filigran el­nevezéssel forgalomba kerülő acélszer­kezetet tüzihorganyozás védi a korrodá- lódástól. Olcsóbb, mint a hagyományos faszerkezet, és házilagosan, szakember közreműködése nélkül is összeállítható; a tetőzeten a cseréptartó léceket illesztő­csavarok rögzítik. A Dunai Vasműben néhány alapválto­zatból kialakítható 460 féle tetőszerkezet gyártására rendezkednek be, és jövőre már 500-600 tonna szerkezeti elemet készítenek. Újszerű az értékesítés is: a megrende­lőnek csak a fesztávolságúkat kell közöl­nie a gyárral, és a Dunai Vasmű a Buda­pesti Műszaki Egyetem erre a célra ké­szített számítógépes program alapján nyomban rendelkezésre bocsátja a leg­megfelelőbb tetőszerkezetre vonatkozó ajánlatot, és pontosan megmondja a költségeket is. Újdonságokkal bővül a Dunakeszi Konzerv­gyár néhány hónapja megjelent Nektár-csa­ládja. Ezek a dobozban forgalmazott gyümölcsle­vek újfajta technológ iával, úgynevezett aszep­tikus eljárással készülnek. A gyümölcsből hosszas főzés helyett hirtelen felforrósitássla, majd lehűtéssel állítják elő a levet, így károso­dás nélkül megmaradnak benne a vitaminok, ásványi anyagok. Az eddig forgalmazott négy­féle ivóié után a napokban átadják a kereske­delemnek az első szállítmány őszibarack­nektárt és a különféle fűszerekkel ízesített pa­radicsom ivólevet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom