Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-11 / 240. szám

1986. október 11. g Képújság I ■■■■>■> Il .I . !■ ""P J ? I M ; .»Ml M ■ ;'IV, .'.■■T1:- ~?T". V !1 ^ j:-.: 11 "..V'.T:?? Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Megállapodás jött létre a novemberi „helsinki utó- konferenciát” előkészítő bécsi tanácskozáson. - Izraeli légi­támadás Észak-Libanonban. - Az alsó-szászországi helyi vá­lasztásokon visszaesett a CDU, javított helyzetén az SPD. - El­süllyedt a szerencsétlenül járt szovjet azommeghajtású ten­geralattjáró. - Pekingben elkezdődött a kínai-szovjet külügy­miniszter-helyettesi tárgyalássorozat újabb fordulója. Kedd: Washingtonban magyarázkodással próbálják eny­híteni egy Nicaraguában lelőtt amerikai repülőgép miatt ki­robbant vita hatását. - Kadhafi egy esetleges amerikai táma­dással szemben a védelmi erőfeszítések fokozására szólítot­ta fel a líbiai népet, kilátásba helyezte a partok elaknásítását Is. - Beatrix holland királynő Budapestre érkezett, trónra lé­pése óta először látogatott el szocialista országba. Szerda: Moszkvában bejelentették, hogy október 15-től kezdve hat szovjet ezredet kivonnak Afganisztánból. - Mainz- ban véget ért a nyugatnémet Kereszténydemokrata Párt kongresszusa, amelyen hosszú távú programot hagytak jóvá, láthatóan már a januári parlamenti választásokra gondolva. - Shultz külügyminiszter enyhítette Reagan elnök előző napi ki­jelentését az emberi jogokkal kapcsolatos, a Szovjetunióval szembeni amerikai igényekről. Csütörtök: Az amerikai elnök elindult Reyjkjavíkba. - Nitze nagykövet, Reagan leszerelési tanácsadója Brüsszelben a NATO állandó tanácsát tájékoztatta az amerikai tárgyalási pozíciókról. - Egy tévényilatkozatban Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök Pakisztánt a szikh terroristák támogatásával vádolta. - Dzsemajel libanoni elnök szerint még mindig lenne lehetőség az ország ellentétes politikai erői között a párbe­szédre, de nyilatkozatára az újabb harcok rácáfoltak. - Pe- resz izraeli kormányfőt Párizsban fogadta Mitterrand elnök. Péntek: Mihail Gorbacsov is elutazott az izlandi fővárosba, a csúcstalálkozó színhelyére. - Margaret Thatcher beszédé­vel véget ért a brit konzervatívok konferenciája, amely kincs­tári optimizmust sugárzott a 3 és fél milliós munkanélküliség, a font értékcsökkenése, és a pártnak a közvéleménykutatási adatok szerinti visszaesése ellenére is. - Amerikai kirohaná­sok Libia ellen az ENSZ-ben. - Pérez de Cuellar ENSZ-főtit- kári megbízatását meghosszabbította a világszervezet köz­gyűlése. A hét sok kérdése - egy témában Rendhagyó volt ez a hét abból a szempontból, hogy meg­annyi kérdést vetett fel - ugyanabban a témában. Az első számú kérdés, amelyre a reykjavíki csúcstalálkozó előjeleit elemezni vállalkozó hírmagyarázók keresték a választ, ez volt: milyen eredményeket hozhat Gorbacsov és Reagan második tárgyalássorozata? Reagan elnök elutazása előtt azt mondta, - hogy „Nem tervezi jelentősebb megállapodások aláírását”. Ez természetesen nem zárja ki kisebb jelentőségű kérdések tisztázását. Mikor fogja megtudni a világ, mi történt Reykjavíkban? Meglehet, hogy azon nyomban nem. Hiszen szó van esetle­ges hírzárlatról is. Ezzel kapcsolatban megjegyezhető, hogy a diplomáciai munkában a diszkréciónak több az.előnye, mint a hátránya. A tavaly őszi genfi csúcstalálkozó során a hírzár­lat megakadályozta, hogy a tárgyalások közben a történtekről elsietett módon, vagy éppenséggel ilyen-olyan tendenciózus formában hozzanak nyilvánosságra bármit is. Reykjavíkról távozóban a két vezető minden bizonnyal azt azért közölni fogja, hogy mire jutottak Mihail Gorbacsov esedékes egyesült államok-beli útjával kapcsolatban. Ez a két nagyhatalom közti párbeszéd folytatása szempontjából fontos. Kérdéses, hogy - az „eurorakéták” ügyén túlmenően, ahol az álláspontokban észrevehető némi közeledés - az űrfegy­verkezés és a nukleáris kísérleti robbantások dolgában lesz- e mégoly minimális engedmény reagan részéről. Mert az amerikai elnök eddig erre nem volt hajlandó. Talán csak is­mert nézeteik - részletesebb és érvelőbb - ismertetésében bocsátkozhatnak a reykjavíki csúcstalálkozó résztvevői. Ab­ban a reményben is, hogy egy következő alkalommal csök­kenthetik a nézetkülönbségeket, s akár a megegyezésig is el­juthatnak. Nem szabad elfeledni, hogy Reykjavíkról ismétel­ten és kölcsönösen úgy nyilatkoztak: az inkább a washingto­ni, az igazi, hivatalos csúcstalálkozó előkészítésére szolgál. Amerikai részről egyre azt hangoztatták, hogy a leszerelés és a kétoldalú kapcsolatok kérdésein túl az úgynevezett regionális problémákat, és az emberi jogok ügyét is meg akarják vitatni. Mintegy ezzel a szándékkal lehet Összefüg­gésben, hogy ezekben a napokban Afganisztán és Nicara­gua dolgai előtérbe kerültek, vagy hogy Moszkvában sajtó- konferencián mutattak be egy amerikai orvost, aki családjá­val a Szovjetunióban kért menedékjogot az amerikai rendőri szervek zaklatása elől menekülve... Afganisztánban a jövő héten kezdődik meg hat szovjet ezred kivonása. Washington­ban viszont azt állították, hogy ezt megelőzően újabb csapat­erősítések érkeztek az országba, amit Moszkvában hivatalo­san cáfoltak. Nicaraguában egy amerikai repülőgép lelövé- sével világraszóló bizonysága lett annak, hogy a CIA megbí­zásából amerikai állampolgárok is fegyvereket szállítanak a „kontráknak”, az ellenforradalmi erőknek. Az ügynek az ame­rikai közvéleményre gyakorolt hatását jelzi, hogy vietnami ve­teránok kitüntetéseik visszaküldésével tiltakoznak az USA ni- caraguai beavatkozási kísérletei ellen. Természetesen a reykjavíki találkozó lényege az, hogy fegyverkezési hajsza abbahagyására tegyenek kísérletet a nagyhatalmak. Vajmi keveset érhet a világbéke szempont­jából a másodrangú kérdések előtérbe állítása, ha emiatt a le­szerelés vagy legalábbis a fegyverzetkorlátozás ügye ha­lasztást szenved. PÀLFY JÓZSEF Az ipari szövetkezetek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) lékkai nagyobb értékűt, mint az elmúlt év első felében. A mennyiségi fejlődés mellett a gaz­dálkodás minősége is javult, amit első­sorban az bizonyít, hogy az élőmunka termelékenysége emelkedett, az egy foglalkoztatottra jutó termelés a szövet­kezeti iparban 6,4, a szövetkezeti építő­iparban pedig 9,9 százalékkal növeke­dett az 1985. év első félévéhez képest. Az elkövetkező években a szövetkeze­tek legfontosabb feladata megteremteni a szükséges eszköz- és feltételrend­szert ahhoz, hogy gyorsuljon a műszaki fejlődés, javuljon a piaci és a kereskedel­mi munka, mind több jó minőségű termék kerüljön a hazai üzletekbe, illetve export­ra. Szükséges a szövetkezetek háttéripa­ri tevékenységének javítása és a lakos­sági szolgáltatások körében bővítése is. A mostani kongresszus fő gondolata a megújulás kell, hogy legyen, s ennek je­gyében szükséges kimunkálni a célokat és az elképzeléséket - hangsúlyozta Köveskuti Lajos. Alapvető fontosságú teendő a műszaki fejlesztés, mégpedig nemcsak rövid, hanem hosszú távon is. Az élet igazolta, hogy azoknál a szövet­kezeteknél, ahol aktív a műszaki fejlesz­tés, ott az értékesítési gondok is kiseb­bek. A tapasztalat bebizonyította például, hogy a könnyűiparban mind gyakoribb bérmunka-konstrukciók, amelyeket so­kan fenntartással fogadnak, számos szö­A nemzetközi gazdasági helyzet idő­szerű kérdéseiről szóló vitában pénteken az ENSZ-közgyűlés II. bizottságában fel­szólalt Dr. Horn Gyula külügyminisztériu- mi államtitkár, az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszakán résztvevő magyar küldöttség vezetője. Beszédében többek között rámutatott. A saját gazdasági feladataink megol­vetkezetben új, korszerű technolgiák és gyártmányok bevezetését eredményez­ték. A műszaki fejlesztés fokozása érde­kében a szövetkezeteknek szorosabbra kell fűzniük kapcsolataikat a hazai és a külföldi fejlesztő-, illetve kutatóintézetek­kel is. E célt szolgálja egyebek között az OKISZ és a Magyar Tudományos Akadé­mia közötti megállapodás is, valamiót azok az elképzelések, amelyek megvaló­sításával az ipari szövetkezetek bekap­csolódnának a KGST-országok 2000-ig szóló komplex műszaki-tudományos programjának végrehajtásába. Köveskuti Lajos a továbbiakban a töb­bi közt elmondotta: a további szövetke­zeti jogszabályok korszerűsítésétől azt várják, hogy a rendeletek tágabb kerete­ket biztosítsanak egyebek közt a szövet­kezeti önkormányzatnak, a tagság ellen­őrzési jogainak és kötelezettségeinek. Szükséges a szövetkezeti belső ellenőr­zési rendszer hatékonyságának növelé­se is, ehhez kapcsolódóan a szövetkeze­ti ellenőrzési irodák átalakítása, valamint a szövetkezetek jogi képviseletét ellátó jogi irodai szervezet korszerűsítése. A szóbeli kiegészítést követően Németh László, a Felügyelő Bizottság elnöke tett jelentést a kongresszusnak. A beszámoló feletti vitában felszólalt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese is. A kongresszus ma folytatja munkáját. dása terén jelentős eredménynek tekint­jük, hogy megállítottuk az eladósodási folyamatot, megőriztük nemzetközi fize­tőképességünket. A világgazdasági kör­nyezet viszont Magyarország ez évi fejlő­dését újólag kedvezőtlenül befolyásolta. Horn Gyula külügyi államtitkár hang­súlyozta, a gazdasági integráció elő­nyeit. PANORÁMA MOSZKVA - A Novoje Vremja című szovjet hetilap legújabb számában közli azt az interjút, amelyet Kádár János, az MSZMP főtitkára adott Budapesten Vita- lij Ignatyenkónak, a lap főszerkesztőjé­nek. A tekintélyes hetilap legfrisseb szá­ma pénteken került a moszkvai utcákra. Részleteket közölt az MSZMP főtitkárá­nak interjújából a Pravda pénteki szá­ma is. RÓMA - A Magyar Katolikus Püspö­ki Kar Külügyi Bizottsága október 3-11. között 200 fő részvételével zarándoku­tat szervezett Rómába és Assisibe a bé­ke nemzetközi éve alkalmából. A zarán­doklatot Paskai László kalocsai koadju- tor érsek, a püspöki kar elnöke vezette. II. János Pál pápa általános kihallgatás keretén belül köszöntötte a magyar za­rándokokat. BUDAPEST - Befejezte munkáját a Varsói Szerződés tagállamai hadsere­geinek V. ideológiai tanácskozása, ame­lyet a hét testvéri hadsereg küldöttségei október 7-9. között tartottak Budapes­ten. A küldöttek véleményt cseréltek a hadseregeikben folyó ideológiai neve­lő munka tapasztalatairól,a béke meg­őrzéséért folytatott harcfeladatokról. A delegációk vezetőit a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt székházában fogadta Horváth István, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára. BËLGRÀD-A JKSZKB-ülésén el­fogadott irányelvek alapján most kéthó­napos országos vita kezdődik a nép­front szerepéről, feladatairól, s ennek összegezése után rögzítik véglegesen határozatban a tevékenységére vonat­kozó elveket. TEL AVIV - Pénteken lemondott Si­mon Peresz izraeli miniszterelnök. He­lyet cserél Samirral, vagyis a továbbiak­ban külügyminiszter lesz, a hetvenegy éves Samir pedig kormányelnök. A kor­mány a jövőben is 25 főből áli, és nem várnak döntő fontosságú személyi vál­tozásokat. Horn Gyula felszólalása az ENSZ-ben Közös felelősség Európáért Interjú Richard von Weizsäckerrel- Magyarországra történt meghívásom és a küszöbönálló látogatásom mintegy betetőzése lesz annak a folyamatnak, amelynek során kapcsolataink rende­ződtek és kiteljesedtek. Az NSZK elnöké­nek ez lesz az első látogatása önöknél, egyben nekem is ez az első utam a Var­sói Szerződés egyik tagállamába - jelen­tette ki Richard von Weizsäcker, az NSZK elnöke. A nyugatnémet államfő hivatalos rezidenciáján és lakóhelyén, a bonni Vil­la Hammerschmidtben nyilatkozottá ma­gyar sajtó képviselőinek.- Nagyon örültem a meghívásnak, mert kapcsolataink minőségét - és a ma­gyar politikának azt a törekvését, hogy még a feszült időszakokban is fenntart­suk a párbeszédet, nyitva tartsuk a dialó­gus lehetőségét - fontos tényezőnek tar­tom Európában. Ha meggondolom, hogy Helmut Kohl kancellár 1984-es magyar- országi meghívása akkoriban korántsem volt minden további nélkül magától érte­tődő, akkor ez is az előbb mondottakat bizonyítja. Így melegen üdvözöltem azt a kezdeményezést, hogy Kádár János fő­titkár 1977-es és 1982-es NSZK-beli lá­togatása után e magas szintű kapcsola­toknak a mostani magyarországi állami látogatással újabb hangsúlyt adjunk. Az elnök kiemelte a kapcsolatok kettős irányát, azokat a feladatokat, amelyeket a kétoldalú kölcsönös viszony területén, valamint azokat, amelyeket a felek a szé­lesebb, sokoldalú európai kelet-nyugati keretek között valósítanak meg. Az előbbieket taglalva elégedetten szólt az intenzív gazdasági cseréről, a közös vállalatokról, amelyek közül egyet hivatalos látogatása idején alkalma lesz felkeresni. Kifejezte reményét, hogy a beruházások előmozdítására hivatott, nemrégiben megkötött megállapodás pozitív hatást gyakorol, és hogy hamaro­san sor kerülhet műszaki-tudományos szerződés megkötésére is. Weizsäcker elnök örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy jól fej­lődik a kölcsönös idegenforgalom, s ma­gyar állampolgárok is nagy számban lá­togatnak az NSZK-ba. „Remélem, hogy a kulturális intézmények cseréjéről való tárgyalások eredményesek lesznek” - mondotta.- Nagyra értékeljük az országuk fele­lős tényezőivel való politikai párbeszé­det, mivel a dialógus az egész Európáért vállalt felelősség jegyében bontakozik ki, s mivel ezt nyíltság jellemzi. Véleményem szerint ez a látogatás is annak a megnyil­vánulása, hogy - tiszteletben tartva a rendszerek és szövetségek különböző­ségeit - közös felelősséget vállalunk Európa békés jövőjéért. Richard von Weizsäcker nyilatkozatá­ban kedvező jelnek tekintette Gorbacsov főtitkár és Reagan elnök reykjavíki mun­katalálkozójának létrejöttét.- Noha Reykjavik nem pótolja a terve­zett csúcstalálkozót - mondotta - a szo­katlan előcsúcs megtartásában mindkét fél tárgyalási készségének jelét látom. Az NSZK korábban - nyilvánosanés bizal­masan egyaránt - kifejezte a csúcstalál­kozó létrejöttére irányuló óhaját, és Reykjavik és a csúcstalálkozó között elő­terjeszti elképzeléseit az Egyesült Álla­moknak és a Szovjetuniónak is. Mint az NSZK evangélikus egyházi zsi­natának egykori elnöke, az MTI tudósító­jának kérdésére válaszolva szintén fel­idézte: még jóval politikai pályafutásának kezdete előtt egyházában társadalmi munkásként aktívan tevékenykedett. Ma is örömmel tesz eleget egyházi ren­dezvényekre való alkalmi meghívások­nak, ám mint államelnök gondosan ügyel annak a szigorú semlegességnek a meg- tartátásra, amelyre az alkotmány az álla­mot és szerveit vallási ügyekben kötelezi. A két német állam viszonyát érintve az elnök az NSZK és az NDK feladatát ab­ban látta, hogy kapcsolataikból ne szár­mázhassák a feszültség növekedése, hanem meg kell kísérelniük viszonyuk egyediségét annak érdekében felhasz­nálni, hogy az európai érdekazonossá­got láthatóvá tegyék és előmozdít­sák. A magyar-szovjet kormányközi bizottság elnökeinek találkozója Marjai József és Alekszej Antonov, a Magyar-Szovjet Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműködési Kormány­közi Bizottság társelnökei a KGST Végre­hajtó Bizottság ülésének időszakában, október 8-9-én Moszkvában tárgyaláso­kat folytattak a magyar-szovjet gazdasá­gi kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A tárgyalásokon - a két ország kormány- szervei képviselőinek, szakértőinek a be­vonásával - megvizsgálták többek között a közös vállalatok alapítását, valamint a magyar és a szovjet üzemek, intézmé­nyek közötti közvetlen kapcsolatok léte­sítését szabályozó dokumentumok elő­készítésének helyzetét. Megvitatták a két ország közötti együttműködésnek az ed­digi megállapodásokon túlmenő bővíté­sét és kiterjesztését elősegítő szakértői javaslatokat. A bizottság társelnökei átte­kintették az ez évi áruforgalmi kötelezett­ségek kölcsönös megvalósításának ala­kulását. Megállapították, hogy a két or­szág közötti igen jelentős, az évi 10 mil­liárd rubelt megközelítő áruforgalom tel­jesítése összességében rendben folyik. A teljesítést egyes területeken nehezítő problémák megoldására intézkedésed hoztak. Többek között soron kívüli megbízáso­kat adtak az illetékeseknek az almaszállí­tás gyorsítására, a villamosenergia-szál- lítások biztonságának és folyamatossá­gának erősítésére, egyes gép- és beren­dezésszállításoknál jelentkező késések pótlására. Marjai József miniszterelnök-helyettes pénteken hazaérkezett Moszkvából. A Magyar Szabadság Érdemrend és a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem után járó nyugdíjkedvezmények A Minisztertanács rendelete értelmé­ben a Magyar Szabadság Érdemrenddel és a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlék­éremmel kitüntetettek nyugdíjának ősz­szege 1986. november 1-től nem lehet 6000 forintnál kevesebb. A rendelet hatálybalépésekor már nyugdíjban részesülők nyugdíját, ha az 6000 forintnál kevesebb, 1986. novem­ber 1 -tői erre az összegre kell felemelni, azzal, hogy az emelés összege 300 fo­rintnál kevesebb nem lehet. Azok a kitün­tetettek azonban, akiknek nyugdiját 1986. november 1 -jét követően állapítják meg, csak olyan összegű nyugdíjeme­lésben részesíthetők, amely nyugdijukat 6000 forintra egészíti ki. A már nyugdíjas kitüntetett személyek­ről a nyugdijat folyósító szerv csak rész­leges nyilvántartással rendelkezik. Azok részére, akiknak nyugdiját kérelem nél­kül is emelt összegben tudják folyósítani, a nyugdíjfolyósító szerv október 15-ig tá­jékoztatót küld. Kérik, hogy akik ilyen tá­jékoztatót.nem kapnak, azok a kitünteté­séről szóló igazolást vagy annak másola­tát a törzsszámra való hivatkozással küldjék meg a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság Titkárságának (postacím: Budapest, 1820.). Ugyancsak erre a címre jelentsék be igényüket azok is, akik annak idején részesültek az említett kitüntetésben, de nem rendelkeznek a kitüntetésről szóló igazolvánnyal. Az ő esetükben a nyugdíj- kedvezmény folyósítása érdekében a szükséges igazolás beszerzéséről a nyugdíjfolyósító szerv intézkedik. A fel­emelt összegű nyugellátás későbbi igénybejelentés esetén is 1986. novem­ber 1 -tői jár. A még nem nyugdíjas kitüntetett sze­mélyek nyugdíjigényük benyújtásakor a rendszeresített igénybejelentölap idevá­gó kérdésénél tüntessék fel, hogy az em­lített kitüntetésben részesültek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom