Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-16 / 218. szám

1986. szeptember 16. L, NÉPÚJSÁG Moziban Elfújta a szél Csütörtöktől a szekszárdi Panoráma mozi műsorán a Bör­tönviselt úriember című film Az atlantai születésű Mar­garet Mitchell, az Elfújta a szél című könyv szerzője 1900-ban született, abban az időben, amikor az amerika; emberek tudatában még ele­venen élt az Egyesült Álla­mok öt éven át tartó polgár- háborújának az emléke. A/ írónő nagyon sok beszélgetést folytatott a harcokban tevé­kenyen részt vett idős embe­rekkel, ezenkívül számos — elsősorban a déli államokkal kapcsolatos — korabeli do­kumentumot is felhasznált készülő írásához. Az idővel mind terjedelmesebb kézirat hoz voltaképpen véletlenül jutott hozzá 1935-ben egy könyvkiadó cég szépirodalmi lektora, és a „nagy mű" még abban az évben megjelent Eliújta a szél címmel. A polgárháborút megelőző éve­ket, a harcokat és az újjáépí­tést bemutató könyv elsöpri sikert aratott az olvasók kö­rében. Nemsokára azonban ezt a regényt is elérte végzete. A fantasztikus példányszám ban elkelt mű megfilmesítése nemzeti üggyé vált az USA- ban. Jellemző, hogy az ízig vérig a régi Dél világát idéző történet forgatásához Holly­woodban kezdtek hozzá 1937- ben és 1939-ben fejezték azt be. A főszerepekre az akkori évek legnagyobb sztárjait, szerződtették, Scarlett O’ Hara-t Vivien Leigh alakí­totta, aki Brit-Indiában .szü­letett és nőtt fel, tehát egy olyan társadalomban nevel­kedett, amely rendkívül ha­sonlított a múlt század végi amerikai viszonyokra. Ez rendkívül megkönnyítette a szereppel való azonosulást. Rhett Butler alakítója, a „sofőrtípus” megtestesítője. Clark Gable, az ő csillagzata is mind fényesebben ragyo­gott a filmjátszás egén. Ashley Wilkes szerepére a jelölt adott volt, a nálunk is jól ismert — egyébként magyar származá­■Nagy érdeklődéssel várt k ülön1eg es ki á11 i tássor ozat nyílt meg Hollandiában a XVI. századból fennmaradt festményekből és műalkotá­sokból. öt esztendei mun­kával sikerült fslkutani és összeszedni a képrombolás évszázadának — a XVI. szá­zad közepén a katolicizmus sú — Leslie Howard szemé­lyesítette meg ekkoriban az elegáns és kissé tartózkodó figurákat a vásznon. A film 1939-es ősbemutató­jának sikere minden képze­letet felülmúlt. Ezt növelte még az is, hogy ekkor még eléggé ismeretlen és szokat­lan volt a közönség előtt az a káprázatos, színes technika, amelyről még manapság is csak elismeréssel lehet szólni. Az 1939-es Oscar-díjakat is szinte kivétel nélkül ez az alkotás vitte el, és idővel a világ egyik legismertebb és legnézettebb filmje vált ebből a tipikusan amerikai ízlést és szemléletet tükröző, nagy zajjal megszületett produk­cióból. Nem kerülhetjük meg azt a kérdést, mely általában fel­merül az Elfújta a széllel kapcsolatban. A könyv és a film is évtizedekig nemkívá­natos volt Magyarországon (és éppen ezért a 45 előtti ki­adások horribilis áron cserél­tek gazdát a feketepiacon) ál­lítólagos reakciós nézeteket hirdető és a rabszolgaságot ellenzői Hollandiában a templomokban és nemcsak a templomokban található festményekből, szobrokból, megsemmisítettek — meg­maradt holland kincseit. Ezekből nyílt a napokban kiállítás Amszterdam, Hága, Rotterdam, Utrecht és Haar­lem múzeumaiban. A leggaz­idillikusnak bemutató áb­rázolásmódja miatt. Ebben van is némi .igazság, gon­doljunk a film egyik jelene­tére: az ostromlott Atlantá­ban a néger rabszolgák büsz­kén vonulnak segédkezni el­nyomóiknak az északi csapa­tok ellen ... Mint ahogy az később be­bizonyosodott, az aggodalom túlzott volt, ma már telt há­zak előtt vetítik nálunk is ú kétrészes filmet. Hogy jó vagy nem jó az Elfújta a szél? Nehéz erre egyértelműen vá­laszt adni, hiszen Magyaror­szágon negyvenöt évet késett a bemutató, és utólag már könnyű okosnak lenni. Az bizonyos, hogy filmtörténeti pillanatoknak vagyunk tanúi, bár ezek a pillanatok . majd fél évszázad után néha meg- mosolyogtatóak, és sokszor túl érzelgősek, és éppen ezért néhol hiteltelenek. Mégis megkockáztathatjuk. aki megnézi, nem biztos, hogy sokat nyer, ám aki nem nézi meg, valószínűleg sokat ve­szít. Szeri Árpád dagabb gyűjtemény az amsz­terdami Rijks-múzeumban látható. A Hágában rendezett kiállítás érdekessége, hogy a városi levéltár dokumentu­mainak segítségével Hága XVI. századi politikai, vallá­si, társadalmi életéről is ké­pet kapnak a látogatók. Rádió A munka becsülete Meggyőződései», hogy az utóbbi hónapok legkomo­lyabb és íegértékesehb adá­sát hallhatták azok, akik részesei voltak a csütörtö­kön sugárzott; legutóbbi Ta- nakodónak. A Kazal János szerkesz­tette egy óra igényes ok- nyomozása miatt „kilóg” a többi műsor közül. A mostani Tanakodóban Guibcsi Lajos műsorvezető volt a szerkesztőségi kerek- asztalibeszélgetés irányítója, és a korábban már tőle megszokott tárgyszerű szűk­szavúsággal „vezette be” azt a roppant komoly témát, amelyet mindenki, miniden magyar, ember és vállalat, gyár érez. A munka becsülete című — a hallgatókkal élő kap­csolatban álló — adásban a riportokban megszólaltatot. takon felül másoktól is vé­leményt hallhattunk a mai magyar munkaerkö'lcsről. felelősségről, a pénz szere­péről és mindarról, amely' a mai magyar társadalomban nap mint nap feszültséget okoz. A Tanakodó készítőinek ér­deme, hogy erről a bőrün­kön is érzett témáról olyan széles áttekintést volt képes adni, amelyben életkori megoszlás szerint is „min­denki” szót kapott. Ezért hallgathattuk meg a kisóvo- dások stíkat jelző jellemzé­seit szüleik otthoni munká­járól és mindarról a napi nevelési szokásról, amelyek szerencsés vágy éppen szen­vedő alanyai később ők lesz­nek. De megszólaltak fiatalem­berek és pedagógusok is az adásban és egyenként, de többen is — össze sem be­szélve — elmondták azt, hogy miként vélekednek a j el enlegi m unka erkölcsről, az emberi teljesítményekről, és .azokról az ellentmondá­sokról, amelyet az ország minden munkahelyén, min­den percben tapasztalható. A stúdió szakértő-vendé­gei pedig a riportokban hal­lott tények eredőit boncol­ták. Sokszor tárgyszerűen, máskor pedig indulatokkal fűtött kritikával. Az érvek és ellenérvek, a foglalkoztatási gyakorlat el­lentmondásai és a társadal­munkban eluralkodó pénz- hajhászás együttes okait is némileg összefoglalta ez a műsor. A Tanakodó igényessége és korrektsége miatt a kü­lönböző iskolai és tovább­képzési anyagokban is he­lyet kaphatna. szűcs Megmentett festmények Védett a Zádor-híd Könyv Taxival a Góbiban A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságának kezdemé­nyezésére védetté nyilvání­tották a Karcag belterületé­től körülbelül hat kilométerre található Zádor-hidat és 70 hektáros környezetét. A hor­tobágyi kilenclyúkúhoz ha­sonló híd a népi építészet számos jegyét viseli magán. 11106-ban rakták le az alap­kövét, s a monda szerint A párizsi Eiffel-toronyban Gyarmathy Lívia Együttélés című filmjének levetítésével véget értek a magyar napok. Vasárnap késő este bezárta kapuit a nagy kiállító sátor, amelybe tíz napon át árad­tak a különféle nemzetiségű látogatók. Az Eiffel-torony első ki­állítói szintje, amelyet évente 3.4 millió látogató keres fel, a francia főváros legnagyobb nyilvánosságot kínáló helye. A kiállításra és a filmvetíté­sekre a televízió, a legolva­sottabb napi- és hetilapok is felhívták a figyelmet, így a Pillantás Magyarországra el­nevezésű eseménysorozat hosszú évekre visszatekintve a mai magyar valóság, poli­madártojással oltott mésszel építették, hogy tartós legyen. A hid már rég elvesztette eredeti funkcióját, az alatta folydogáló patak medre ugyanis a Tisza szabályozását követően teljesen elapadt. Régisége, szépsége azonban mindeddig megmentette a le­bontástól, s a jövőben már „hivatalos" védelem is meg­illeti. ti kai. társadalmi és kulturális élet legsikeresebb bemutat­kozásává vált Frai^iaország- ban. A vetítőteremben össze­sen 23 magyar játékfilmet és több rövidfilmet mutattak be. a La Belle France étte­remben magyar ételeket kós­tolgathattak a látogatók. A kiállítást megtekintő tízezrek a jelek szerint ked­vező benyomást szereztek Magyarországról. Erről ta­núskodik a számtalan elis­merő bejegyzés, amelyekkel három vendégkönyv is meg­telt. Csupán azt sajnálták néhányan, hogy a filmvetíté­sek az esti órákban voltak, s a magyarázó feliratokat he­lyesírási hibák tarkították. Egy vadászszenvedélyű magyar házaspárt az 1971. évben Budapesten rendezett vadászati világkiállítás mon­gol pavilonjában óriási vad. juhok látványa nyűgözött le, hasonlóan az afrikai és más csarnokok csodáihoz. Ekkor fészkelődéit beléjük az égető vágy, hogy ők is eljussanak még az utolsó nagy vadászati paradicsomokba. Tudjuk, hogy ez régen is csak keve­sek számára volt elérhető, s ma is olyan rengeteg pénzbe kerül, amennyi nekik sem volt. De társadalmi, baráti kapcsolataik, tehetségük és családi körülményeik által sikerült megvalósítani álmu­kat. így jártak vadászúton Tanzániában, amiről színes könyvet írtak, azután elmen­tek a mongol pusztákra és hegyekbe is trófeákat szerez­ni. Az utóbbiról szól Tornai Éva—Zoltán János: Taxival a Góbiban (Vadászat Mongó. liában) című színes, fényké­pekkel illusztrált könyve, amely a Mezőgazdasági Ki­adó gondozásában jelent meg. A mély szakadékokkal szab­dalt sziklák vadonéban és szélsőséges időjárásában a vadászat megerőltető az ed­zett férfiaknak is, nemhogy a nőknek. A „magánexpedíció” hölgytagja azonban kivívta a mongol kísérők, viharvert vadászok elismerését is. A szerzőpáros izgalmas úti- és vadászélményeit a legkimerí- tőbto helyzetekben is eredeti humorral szövi át, az olva­só derülésére. Közben meg­ismertetnek a táj szépségei­vel. zordságaival egyaránt, elsősorban a mongol nép egy részének életmódjával, ven­dégszeretetével, rokonszenves jellemvonásaival, áthatja soraikat a házigazdáik irán­ti őszinte becsülés. Ottani barátaiktól hallot­ták, hogy a mongolok test­vérnépnek, afféle „idegenbe szakadt hazánkfiának” te­kintenek bennünket; a tatár­járásról szólva, csak szabad átvonulást kértek IV. Bélá­tól, de legnagyobb felhábo­rodásukra lemészárolták kö­veteiket és teljesen érthe­tetlen módon ellenálltak a magyarok. iMongol vonásokat fedeztek fel a szerzönő arcán is. A vadász írópáros a két nép közti barátságnak is szolgál könyvével. Ball abás László Magyar napok Párizsban Tévénapló „Az ODESSA-műveiet” Akár vígjátékba is illenék a jelenet: elszánt katonák jehér köpenyt kerítenek uniformisuk fölé, s mint leendő szerzetesek, sétálnak az algériai kolostor udvarán. Csak nincs szó vígjátékról, ezek szökött SS-katonák, akikben annyi tisztesség sincs, hogy szembenézzenek tettükkel, helyette gyáván megfutottak, s akik addig a halál mesterségét folytatták, most képmutató módon az égre tekintenek, persze, csak addig, amíg biztonságo­san odébb nem állhatnak, minél távolabb bűneik szín­helyétől, lehetőleg Dél-Amerikába, a megélhetéstől pe­dig nem kell félniök, mert a rabolt vagyon eltartja őket. A nürnbergi per folyamán több vádlott hiányzott: Hitler, Goebbels a Führer-bunkerban lett öngyilkos, Göring percekkel kivégzése előtt, Himmler angol fog­ságban, de Bormann, Hitler titkára nyomtalanul eltűnt, Mengele túlélte a felelősségrevonást, Adolf Eichmannt azonban Jeruzsálemben állították bíróság elé. Magatar­tására jellemző, hogy a halálos ítélet kimondása után kegyelmi kérvényt irt az államelnöknek. „Iszonyodom a zsidók ellen elkövetett atrocitásoktól, mint a legna­gyobb bűntől” — írta képmutatóan, s hozzátette: „Én nem voltam felelős vezető, és ezért nem is tartom mai- gam bűnösnek.” A hitleristák hatmillió embert gyilkoltak meg, s a bűnösök közül még ma is sokan élnek, — ezekről szólt „Az ODESSA-műveiet” című dokumentumfilm, amit Radványi Dezső szerkesztett, Riportere és rendezője pedig Székely Ferenc volt, s a műfaj egyik maradandó alkotása. Nem a szép Fekete-tenger parti városról van szó, ez az Orgazination der Ehemalige SS-Angehörigen, tehát a volt SS-ek szervezete, ezek múltját és jelenét mutatta be a film. Megszólalt Simon Wiesenthal, a Zsidó Doku­mentációs Központ igazgatója, Frederick Forsyth angol iró, akinek dokumentumokon alapuló regénye világ­siker volt annak idején, s megszólalt egy hazánkfia, s tulajdonképpen azt is mondhatnánk, csodálkoznunk kellene, ha Caracasban nem élne egy magyar magán­detektív. Elmer Szabó vagyis Szabó Elemér 1947-ben került Caracasba, s volt háborús bűnösök sorát leplezte le, épp úgy, mint a Bécsben működő Wiesenthal. Buzgalmuk azonban több esetben nem vezetett ered­ményre, elég a közelmúltban nagy port felvert Mengele- ügyre utalni, aki végül Paraguayban húzta meg magát, ahonnan még egyetlen háborús bűnöst sem adtak ki. Mi „Az ODESSA-műveiet” jelentősége? Mindenekelőtt az. hogy hiteles történelmi dokumentum. Egy sor, eddig ismeretlen egykorú filmfelvételt mutat be, drámai erő­vel idézi fel azt az időt, amikor az ember „önként, kéj­jel ölt, nemcsak parancsra”, mint Radnóti versében. Iskolai segédanyagként is lehetne használni történelem- oktatáshoz. Nyárbúcsúztató Kár, hogy csak ennyire futotta, legföljebb néhány fejcsóváló megjegyzésünk lehet a szerkesztő-riporter Nagy György összeállításához. Éppenséggel az önbiza­lom rokonszenves megnyilvánulása is lehetne, amikor a „szövegíró" azt mondja, hogy életműve lassan a „maradandóságba merevül”, egyébként nem tiltakoznék, . ha nem szövegírónak, hanem költőnek tartanák, de erre a bemutatott vers alapján aligha van esélye. A válo­gatott labdarúgóról is egészen más hírek terjedtek el. no. de mindegy, volt derű is ebben a műsorban. Láthattunk egy részletet a Jézus Krisztus szuper­sztár című produkcióból is, midőn a gonosz Pilatus rá­förmed a földön fekvő Krisztusra: „Kezemben az éle­ted!” Krisztus urunk keze fölnyúlik, de nem azért, hogy kegyelmet kérjen, hanem, hogy kivegye Pilátus kezé­ből a mikrofont, mert az Ö hangját is fel kell erösitem. Szól pedig ebben a drámai pillanatban imigyen: „Nincs a kezedben semmi!” Láthatjuk, így van, a mikrofont kivette a kezéből, s Pilátus mindaddig szótlanul mér- geskedik, amíg vissza nem kaparintja. No, de kérem . . . Cs. L. Az évad első bemutatói Az új színházi évad első hónapjában négy fővárosi színház tart bemutatót. A Nemzeti Színház Móricz Zsig- mond Légy jó mindhalálig című regényének színpadi adaptációját, a Vígszínház Dosztojevszkij ördögök című regényének dramatizált válto­zatát, a Madách Kamara- színház Bemard Slade Ro­mantikus komédiáját, a Rad­nóti Miklós Színpad Herczeg Ferenc Kék róka című víg­játékát tűzi műsorára. Móricz Zsigmond remekmű­vének színházi ősbemutatója 1929-ben a Nemzeti Színház­ban volt, s azóta a kis főhőst. Nyilas Misit mindig egy fiatal színésznő alakította. A da­rabból Szabó Ferenc operát is írt, a főszerepet ebben is nő, Kalmár Magda énekelte A mostani Nemzeti Színházi előadást Békés András állítja színpadra, Nyilas Misi alakját Kerekes Éva főiskolai hall­gató formálja meg. A bemu­tató szeptember 21-én lesz. Dosztojevszkij Ördögök cí­mű regénye a „felesleges em­ber” típusát örökítette meg A regényt 1959-ben Albert Camus, később Andrzej Waj­da dramatizálta. A magyar- országi ősbemutatót a Kapos­vári Csíky G.ergely Színház ban láthatta 1974-ben a kö­zönség. Az akkori előadást, 5 a szeptember 27-től megte­kinthető vigszínházi produk­ciót is Ascher Tamás rendez­te. A főhős, Sztavrogin szere­pét Andorai Péterre, a továb­bi főszerepeket Darvas Iván­ra, Kern Andrásra, Bánsági Ildikóra, Hegedűs D. Gézára Reviczky Gáborra és Pápai Erikára bízta a rendező. Bernard Slade neve a Ma­dách Kamara Színházban már garancia a sikerre. O volt a szerzője a Jövőre, ve­led, ugyanitt! című, több mint 500 előadást megért darab­nak is. Annak is, s a szep­tember 19-én bemutatandó Romantikus komédiának is Sztankay István és Schütz lia volt, illetve lesz a főszerep­lője. A darab egy New York-i ház dolgozószobájában játszó­dik, egy író és egy magába« írói ambíciókat érző nő kap­csolatát dolgozza fel. A két neves művész partnere Békés Itala, Sunyovszky Szilvia, Székhelyi József és Orosz Helga lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom