Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-16 / 218. szám
1986. szeptember 16. L, NÉPÚJSÁG Moziban Elfújta a szél Csütörtöktől a szekszárdi Panoráma mozi műsorán a Börtönviselt úriember című film Az atlantai születésű Margaret Mitchell, az Elfújta a szél című könyv szerzője 1900-ban született, abban az időben, amikor az amerika; emberek tudatában még elevenen élt az Egyesült Államok öt éven át tartó polgár- háborújának az emléke. A/ írónő nagyon sok beszélgetést folytatott a harcokban tevékenyen részt vett idős emberekkel, ezenkívül számos — elsősorban a déli államokkal kapcsolatos — korabeli dokumentumot is felhasznált készülő írásához. Az idővel mind terjedelmesebb kézirat hoz voltaképpen véletlenül jutott hozzá 1935-ben egy könyvkiadó cég szépirodalmi lektora, és a „nagy mű" még abban az évben megjelent Eliújta a szél címmel. A polgárháborút megelőző éveket, a harcokat és az újjáépítést bemutató könyv elsöpri sikert aratott az olvasók körében. Nemsokára azonban ezt a regényt is elérte végzete. A fantasztikus példányszám ban elkelt mű megfilmesítése nemzeti üggyé vált az USA- ban. Jellemző, hogy az ízig vérig a régi Dél világát idéző történet forgatásához Hollywoodban kezdtek hozzá 1937- ben és 1939-ben fejezték azt be. A főszerepekre az akkori évek legnagyobb sztárjait, szerződtették, Scarlett O’ Hara-t Vivien Leigh alakította, aki Brit-Indiában .született és nőtt fel, tehát egy olyan társadalomban nevelkedett, amely rendkívül hasonlított a múlt század végi amerikai viszonyokra. Ez rendkívül megkönnyítette a szereppel való azonosulást. Rhett Butler alakítója, a „sofőrtípus” megtestesítője. Clark Gable, az ő csillagzata is mind fényesebben ragyogott a filmjátszás egén. Ashley Wilkes szerepére a jelölt adott volt, a nálunk is jól ismert — egyébként magyar származá■Nagy érdeklődéssel várt k ülön1eg es ki á11 i tássor ozat nyílt meg Hollandiában a XVI. századból fennmaradt festményekből és műalkotásokból. öt esztendei munkával sikerült fslkutani és összeszedni a képrombolás évszázadának — a XVI. század közepén a katolicizmus sú — Leslie Howard személyesítette meg ekkoriban az elegáns és kissé tartózkodó figurákat a vásznon. A film 1939-es ősbemutatójának sikere minden képzeletet felülmúlt. Ezt növelte még az is, hogy ekkor még eléggé ismeretlen és szokatlan volt a közönség előtt az a káprázatos, színes technika, amelyről még manapság is csak elismeréssel lehet szólni. Az 1939-es Oscar-díjakat is szinte kivétel nélkül ez az alkotás vitte el, és idővel a világ egyik legismertebb és legnézettebb filmje vált ebből a tipikusan amerikai ízlést és szemléletet tükröző, nagy zajjal megszületett produkcióból. Nem kerülhetjük meg azt a kérdést, mely általában felmerül az Elfújta a széllel kapcsolatban. A könyv és a film is évtizedekig nemkívánatos volt Magyarországon (és éppen ezért a 45 előtti kiadások horribilis áron cseréltek gazdát a feketepiacon) állítólagos reakciós nézeteket hirdető és a rabszolgaságot ellenzői Hollandiában a templomokban és nemcsak a templomokban található festményekből, szobrokból, megsemmisítettek — megmaradt holland kincseit. Ezekből nyílt a napokban kiállítás Amszterdam, Hága, Rotterdam, Utrecht és Haarlem múzeumaiban. A leggazidillikusnak bemutató ábrázolásmódja miatt. Ebben van is némi .igazság, gondoljunk a film egyik jelenetére: az ostromlott Atlantában a néger rabszolgák büszkén vonulnak segédkezni elnyomóiknak az északi csapatok ellen ... Mint ahogy az később bebizonyosodott, az aggodalom túlzott volt, ma már telt házak előtt vetítik nálunk is ú kétrészes filmet. Hogy jó vagy nem jó az Elfújta a szél? Nehéz erre egyértelműen választ adni, hiszen Magyarországon negyvenöt évet késett a bemutató, és utólag már könnyű okosnak lenni. Az bizonyos, hogy filmtörténeti pillanatoknak vagyunk tanúi, bár ezek a pillanatok . majd fél évszázad után néha meg- mosolyogtatóak, és sokszor túl érzelgősek, és éppen ezért néhol hiteltelenek. Mégis megkockáztathatjuk. aki megnézi, nem biztos, hogy sokat nyer, ám aki nem nézi meg, valószínűleg sokat veszít. Szeri Árpád dagabb gyűjtemény az amszterdami Rijks-múzeumban látható. A Hágában rendezett kiállítás érdekessége, hogy a városi levéltár dokumentumainak segítségével Hága XVI. századi politikai, vallási, társadalmi életéről is képet kapnak a látogatók. Rádió A munka becsülete Meggyőződései», hogy az utóbbi hónapok legkomolyabb és íegértékesehb adását hallhatták azok, akik részesei voltak a csütörtökön sugárzott; legutóbbi Ta- nakodónak. A Kazal János szerkesztette egy óra igényes ok- nyomozása miatt „kilóg” a többi műsor közül. A mostani Tanakodóban Guibcsi Lajos műsorvezető volt a szerkesztőségi kerek- asztalibeszélgetés irányítója, és a korábban már tőle megszokott tárgyszerű szűkszavúsággal „vezette be” azt a roppant komoly témát, amelyet mindenki, miniden magyar, ember és vállalat, gyár érez. A munka becsülete című — a hallgatókkal élő kapcsolatban álló — adásban a riportokban megszólaltatot. takon felül másoktól is véleményt hallhattunk a mai magyar munkaerkö'lcsről. felelősségről, a pénz szerepéről és mindarról, amely' a mai magyar társadalomban nap mint nap feszültséget okoz. A Tanakodó készítőinek érdeme, hogy erről a bőrünkön is érzett témáról olyan széles áttekintést volt képes adni, amelyben életkori megoszlás szerint is „mindenki” szót kapott. Ezért hallgathattuk meg a kisóvo- dások stíkat jelző jellemzéseit szüleik otthoni munkájáról és mindarról a napi nevelési szokásról, amelyek szerencsés vágy éppen szenvedő alanyai később ők lesznek. De megszólaltak fiatalemberek és pedagógusok is az adásban és egyenként, de többen is — össze sem beszélve — elmondták azt, hogy miként vélekednek a j el enlegi m unka erkölcsről, az emberi teljesítményekről, és .azokról az ellentmondásokról, amelyet az ország minden munkahelyén, minden percben tapasztalható. A stúdió szakértő-vendégei pedig a riportokban hallott tények eredőit boncolták. Sokszor tárgyszerűen, máskor pedig indulatokkal fűtött kritikával. Az érvek és ellenérvek, a foglalkoztatási gyakorlat ellentmondásai és a társadalmunkban eluralkodó pénz- hajhászás együttes okait is némileg összefoglalta ez a műsor. A Tanakodó igényessége és korrektsége miatt a különböző iskolai és továbbképzési anyagokban is helyet kaphatna. szűcs Megmentett festmények Védett a Zádor-híd Könyv Taxival a Góbiban A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságának kezdeményezésére védetté nyilvánították a Karcag belterületétől körülbelül hat kilométerre található Zádor-hidat és 70 hektáros környezetét. A hortobágyi kilenclyúkúhoz hasonló híd a népi építészet számos jegyét viseli magán. 11106-ban rakták le az alapkövét, s a monda szerint A párizsi Eiffel-toronyban Gyarmathy Lívia Együttélés című filmjének levetítésével véget értek a magyar napok. Vasárnap késő este bezárta kapuit a nagy kiállító sátor, amelybe tíz napon át áradtak a különféle nemzetiségű látogatók. Az Eiffel-torony első kiállítói szintje, amelyet évente 3.4 millió látogató keres fel, a francia főváros legnagyobb nyilvánosságot kínáló helye. A kiállításra és a filmvetítésekre a televízió, a legolvasottabb napi- és hetilapok is felhívták a figyelmet, így a Pillantás Magyarországra elnevezésű eseménysorozat hosszú évekre visszatekintve a mai magyar valóság, polimadártojással oltott mésszel építették, hogy tartós legyen. A hid már rég elvesztette eredeti funkcióját, az alatta folydogáló patak medre ugyanis a Tisza szabályozását követően teljesen elapadt. Régisége, szépsége azonban mindeddig megmentette a lebontástól, s a jövőben már „hivatalos" védelem is megilleti. ti kai. társadalmi és kulturális élet legsikeresebb bemutatkozásává vált Frai^iaország- ban. A vetítőteremben összesen 23 magyar játékfilmet és több rövidfilmet mutattak be. a La Belle France étteremben magyar ételeket kóstolgathattak a látogatók. A kiállítást megtekintő tízezrek a jelek szerint kedvező benyomást szereztek Magyarországról. Erről tanúskodik a számtalan elismerő bejegyzés, amelyekkel három vendégkönyv is megtelt. Csupán azt sajnálták néhányan, hogy a filmvetítések az esti órákban voltak, s a magyarázó feliratokat helyesírási hibák tarkították. Egy vadászszenvedélyű magyar házaspárt az 1971. évben Budapesten rendezett vadászati világkiállítás mongol pavilonjában óriási vad. juhok látványa nyűgözött le, hasonlóan az afrikai és más csarnokok csodáihoz. Ekkor fészkelődéit beléjük az égető vágy, hogy ők is eljussanak még az utolsó nagy vadászati paradicsomokba. Tudjuk, hogy ez régen is csak kevesek számára volt elérhető, s ma is olyan rengeteg pénzbe kerül, amennyi nekik sem volt. De társadalmi, baráti kapcsolataik, tehetségük és családi körülményeik által sikerült megvalósítani álmukat. így jártak vadászúton Tanzániában, amiről színes könyvet írtak, azután elmentek a mongol pusztákra és hegyekbe is trófeákat szerezni. Az utóbbiról szól Tornai Éva—Zoltán János: Taxival a Góbiban (Vadászat Mongó. liában) című színes, fényképekkel illusztrált könyve, amely a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg. A mély szakadékokkal szabdalt sziklák vadonéban és szélsőséges időjárásában a vadászat megerőltető az edzett férfiaknak is, nemhogy a nőknek. A „magánexpedíció” hölgytagja azonban kivívta a mongol kísérők, viharvert vadászok elismerését is. A szerzőpáros izgalmas úti- és vadászélményeit a legkimerí- tőbto helyzetekben is eredeti humorral szövi át, az olvasó derülésére. Közben megismertetnek a táj szépségeivel. zordságaival egyaránt, elsősorban a mongol nép egy részének életmódjával, vendégszeretetével, rokonszenves jellemvonásaival, áthatja soraikat a házigazdáik iránti őszinte becsülés. Ottani barátaiktól hallották, hogy a mongolok testvérnépnek, afféle „idegenbe szakadt hazánkfiának” tekintenek bennünket; a tatárjárásról szólva, csak szabad átvonulást kértek IV. Bélától, de legnagyobb felháborodásukra lemészárolták követeiket és teljesen érthetetlen módon ellenálltak a magyarok. iMongol vonásokat fedeztek fel a szerzönő arcán is. A vadász írópáros a két nép közti barátságnak is szolgál könyvével. Ball abás László Magyar napok Párizsban Tévénapló „Az ODESSA-műveiet” Akár vígjátékba is illenék a jelenet: elszánt katonák jehér köpenyt kerítenek uniformisuk fölé, s mint leendő szerzetesek, sétálnak az algériai kolostor udvarán. Csak nincs szó vígjátékról, ezek szökött SS-katonák, akikben annyi tisztesség sincs, hogy szembenézzenek tettükkel, helyette gyáván megfutottak, s akik addig a halál mesterségét folytatták, most képmutató módon az égre tekintenek, persze, csak addig, amíg biztonságosan odébb nem állhatnak, minél távolabb bűneik színhelyétől, lehetőleg Dél-Amerikába, a megélhetéstől pedig nem kell félniök, mert a rabolt vagyon eltartja őket. A nürnbergi per folyamán több vádlott hiányzott: Hitler, Goebbels a Führer-bunkerban lett öngyilkos, Göring percekkel kivégzése előtt, Himmler angol fogságban, de Bormann, Hitler titkára nyomtalanul eltűnt, Mengele túlélte a felelősségrevonást, Adolf Eichmannt azonban Jeruzsálemben állították bíróság elé. Magatartására jellemző, hogy a halálos ítélet kimondása után kegyelmi kérvényt irt az államelnöknek. „Iszonyodom a zsidók ellen elkövetett atrocitásoktól, mint a legnagyobb bűntől” — írta képmutatóan, s hozzátette: „Én nem voltam felelős vezető, és ezért nem is tartom mai- gam bűnösnek.” A hitleristák hatmillió embert gyilkoltak meg, s a bűnösök közül még ma is sokan élnek, — ezekről szólt „Az ODESSA-műveiet” című dokumentumfilm, amit Radványi Dezső szerkesztett, Riportere és rendezője pedig Székely Ferenc volt, s a műfaj egyik maradandó alkotása. Nem a szép Fekete-tenger parti városról van szó, ez az Orgazination der Ehemalige SS-Angehörigen, tehát a volt SS-ek szervezete, ezek múltját és jelenét mutatta be a film. Megszólalt Simon Wiesenthal, a Zsidó Dokumentációs Központ igazgatója, Frederick Forsyth angol iró, akinek dokumentumokon alapuló regénye világsiker volt annak idején, s megszólalt egy hazánkfia, s tulajdonképpen azt is mondhatnánk, csodálkoznunk kellene, ha Caracasban nem élne egy magyar magándetektív. Elmer Szabó vagyis Szabó Elemér 1947-ben került Caracasba, s volt háborús bűnösök sorát leplezte le, épp úgy, mint a Bécsben működő Wiesenthal. Buzgalmuk azonban több esetben nem vezetett eredményre, elég a közelmúltban nagy port felvert Mengele- ügyre utalni, aki végül Paraguayban húzta meg magát, ahonnan még egyetlen háborús bűnöst sem adtak ki. Mi „Az ODESSA-műveiet” jelentősége? Mindenekelőtt az. hogy hiteles történelmi dokumentum. Egy sor, eddig ismeretlen egykorú filmfelvételt mutat be, drámai erővel idézi fel azt az időt, amikor az ember „önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra”, mint Radnóti versében. Iskolai segédanyagként is lehetne használni történelem- oktatáshoz. Nyárbúcsúztató Kár, hogy csak ennyire futotta, legföljebb néhány fejcsóváló megjegyzésünk lehet a szerkesztő-riporter Nagy György összeállításához. Éppenséggel az önbizalom rokonszenves megnyilvánulása is lehetne, amikor a „szövegíró" azt mondja, hogy életműve lassan a „maradandóságba merevül”, egyébként nem tiltakoznék, . ha nem szövegírónak, hanem költőnek tartanák, de erre a bemutatott vers alapján aligha van esélye. A válogatott labdarúgóról is egészen más hírek terjedtek el. no. de mindegy, volt derű is ebben a műsorban. Láthattunk egy részletet a Jézus Krisztus szupersztár című produkcióból is, midőn a gonosz Pilatus ráförmed a földön fekvő Krisztusra: „Kezemben az életed!” Krisztus urunk keze fölnyúlik, de nem azért, hogy kegyelmet kérjen, hanem, hogy kivegye Pilátus kezéből a mikrofont, mert az Ö hangját is fel kell erösitem. Szól pedig ebben a drámai pillanatban imigyen: „Nincs a kezedben semmi!” Láthatjuk, így van, a mikrofont kivette a kezéből, s Pilátus mindaddig szótlanul mér- geskedik, amíg vissza nem kaparintja. No, de kérem . . . Cs. L. Az évad első bemutatói Az új színházi évad első hónapjában négy fővárosi színház tart bemutatót. A Nemzeti Színház Móricz Zsig- mond Légy jó mindhalálig című regényének színpadi adaptációját, a Vígszínház Dosztojevszkij ördögök című regényének dramatizált változatát, a Madách Kamara- színház Bemard Slade Romantikus komédiáját, a Radnóti Miklós Színpad Herczeg Ferenc Kék róka című vígjátékát tűzi műsorára. Móricz Zsigmond remekművének színházi ősbemutatója 1929-ben a Nemzeti Színházban volt, s azóta a kis főhőst. Nyilas Misit mindig egy fiatal színésznő alakította. A darabból Szabó Ferenc operát is írt, a főszerepet ebben is nő, Kalmár Magda énekelte A mostani Nemzeti Színházi előadást Békés András állítja színpadra, Nyilas Misi alakját Kerekes Éva főiskolai hallgató formálja meg. A bemutató szeptember 21-én lesz. Dosztojevszkij Ördögök című regénye a „felesleges ember” típusát örökítette meg A regényt 1959-ben Albert Camus, később Andrzej Wajda dramatizálta. A magyar- országi ősbemutatót a Kaposvári Csíky G.ergely Színház ban láthatta 1974-ben a közönség. Az akkori előadást, 5 a szeptember 27-től megtekinthető vigszínházi produkciót is Ascher Tamás rendezte. A főhős, Sztavrogin szerepét Andorai Péterre, a további főszerepeket Darvas Ivánra, Kern Andrásra, Bánsági Ildikóra, Hegedűs D. Gézára Reviczky Gáborra és Pápai Erikára bízta a rendező. Bernard Slade neve a Madách Kamara Színházban már garancia a sikerre. O volt a szerzője a Jövőre, veled, ugyanitt! című, több mint 500 előadást megért darabnak is. Annak is, s a szeptember 19-én bemutatandó Romantikus komédiának is Sztankay István és Schütz lia volt, illetve lesz a főszereplője. A darab egy New York-i ház dolgozószobájában játszódik, egy író és egy magába« írói ambíciókat érző nő kapcsolatát dolgozza fel. A két neves művész partnere Békés Itala, Sunyovszky Szilvia, Székhelyi József és Orosz Helga lesz.
