Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-11 / 214. szám

1986. szeptember 11. . TOLNA 'n A "NÉPÚJSÁG Mese a félig csupasz kecskéről Orosz népmese A kecske konok volt, és az egyik oldala csupasz!. . . Róla szól ez a mese! Élt, éldegélt egy öreg em­ber a nyulacskájával. Egy­szer kiment a mezőre, és lát­ja: ott fekszik a földön egy kecske — az egyik oldala csupasz, a másik nem. Meg­sajnálta a fura jószágot, haza­vitte, elhelyezte a fásszínben. Az öreg megebédelt, lepihent egy kis időre, majd kiment a kertbe, ahová követte a nyúl is. Ez idő alatt a kecske át­lopakodott a kunyhóba, és magára zárta az ajtót. A nyúl hamarosan megéhe­zett, odaszaladt a kunyhóhoz, de nem tudott bemenni — az ajtó zárva volt. — Ki van odabent? — kér­dezi a nyúl. — Én, a konok, félig-csu- pasz kecske. Ha kimegyek, felöklelek, összetörök min­dent! A nyúl bánatosan odébb- állt, kiszaladt az útra, és el- pityeredett. Éppen arra járt a farkas. — Hát te meg miért sírsz? — Valaki van a kunyhó­ban — mondja könnyek kö­zött a nyúl. — Gyere csak velem, én majd onnan kidobom! Odaléptek az ajtóhoz. — Ki van odabent? — kér­dezi a farkas. — Én, a félig-csupasz kecske! Ha kimegyek, fel­öklelek, összetörök mindent! Megijedtek, odébbálltak. A nyúl újra elpityeredett, ki­ment az útra, a farkas meg az erdőbe szaladt, Szembe­jött a nyállal a kakas. — No, te meg miért sírsz? A nyúl elpanaszolja bána­tát. — Gyere csak velem, én majd onnan kidobom — szól kevélyen a kakas. Odamennek a kunyhóhoz, s a nyúl, hogy ráijesszen a kecskére, elkiáltja magát: — Itt a sarkantyús kakas, vállain egy nagy pallos, a lelkedet kileheled — lenyisz- szantja a fejed! Mindketten az ajtó elé áll­nak, s kérdezi is a kakas: — Ki van odabent? — Én. a kecske, a konok, aki félig csupasz vagyok! Ha kimegyek, felöklelek, össze­török mindent! A nyúl megint csak köny- nyekre fakadt, s kiszaladt az útra. Arra szállt éppen a méh és megkérdezi: — Téged meg mi lelt? A nyúl neki is elpanaszol­ja bánatát. A méh a kuny­hóhoz repült, és beszólt: — Ki van odabent? A kecske neki is azt vála­szolta, amit a többieknek. Felbőszült ám a kis méh! Körbe-körbe röpködte a kunyhó falát; döngicsélt, döngicsélt egy darabig, majd egy repedésre lelve, bejutott a kunyhóba, és jól megcsípte a konok kecske csupasz olda­lát. A kecske riadtan az ajtó­nak rontott, és kiszaladt a kunyhóból. A nyúl beugrott a kuny­hóba, kedvére ivott, evett, majd elszundított. Mire fel­ébredt, a mese tovább folyta­tódott. • Fordította: Baraté Rozália élyeggyűjtöknek Újdonságok Hazánkban a virágok ki­rálynője a rózsa, ezért is gya­korta láthatjuk bélyegen. Vi­lágviszonylatban azonban az orchidea nyeri a szépségver­senyt, több sorozaton dísz­ük, mint vetélytársa. Ter­mészetes ez, hiszen 25—30 ezer változata fordul elő föl­dünkön. Ausztrália postája most négy csodálatos orchi­deát mutat be új sorozatá­ban. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete 1980-tól kezdve bélye­gen mutatja be a tagállamok zászlaját. Most a hetedik rész jelenik meg, amely az eddigiekhez hasonlóan 16 or­szág nemzeti jelképét tárja elénk. A megjelenítés sor­rendjét sorshúzás segítségé­vel állapították meg. Jövőre az ENSZ postája első bélye­gét Trygve Lie, a munkája közben szerencsétlenül járt főtitkár emlékének szenteli. Tavasszal az emberhez méltó lakóhelyek biztosítása érde­kében jelenik meg hat címlet. Sorozat figyelmeztet a kábító­szerek veszélyére, elnevezése: Igen az életnek, nem a drog­nak. A forgalmi •• sorozat két címlettel bővül. Megjelenik a zászlósorozat nyolcadik részlete, ismét 16 bélyeggel. Októberben az ENSZ napját (alapításának évfordulóján) köszöntik. Befejezésül egy sorozat az Egészségügyi Vi­lágszervezet célkitűzését pro­pagálja: Oltsanak be min­den gyermeket! Beton és acél. Az utolsó 20 évben épített hidak díszítik Taivan új sorozatát. Közöttük látható a 3 pilléren nyugvó, 402 méter hosszú Kuan Fu híd, Ázsia első kábelhídja. Portugália az Azori-szige- tek részére kiadott külön so­rozaton a helyi építészet em­lékeiből a közkutakat mutat­ja be négy bélyegen. Az új őszi-téli divat leg­szebb modelljeit mutatták be a Ruházati Szövetkeze­tek és az OKISZ Labor di­vatbemutatóján a Duna- Intercontinentál báltermé­ben Régmúlt idők hobbijai Még nem létezett a hobby, vagy ahogyan ma ír­juk, magyarosan: a hobbi, a gyűjtés, azonban mái akkor a szakemberek szenvedélyévé vált. Igaz, hogy csak a dúsgazdagok hódolhattak neki, de talán éppen ennek köszönhetjük, hogy sok-sok érték maradt fenn a késő utókor számára. Most egy kis ízelítőt adunk belőle. A krónikák szerint a műalkotások első rendszeres gyűjtője Nagy Sándor, az ókor egyik legnagyobb uralkodója, a makedónok királya volt, Egy-egy győz­tes csatája után végeláthatatlan szekér karavánokkal hordotta el a leigázott tartományok műkincseit. • A rómaiaknál már közkinccsé váltak ezek a gaz­dag régiséggyűjtemények. Julius Caesar tanácsára Asinius Pollio szabad bejáratot engedett a művészet barátainak és a kíváncsiskodóknak, Augustus csá- zár barátja, Agrippa, kezdte elsősorban sürgetni a magántulajdonban lévő műkincsek állami tulajdonba vételét és egyesítését. Javaslata az állampénztár sze­génységén bukott meg. Ha ez sikerül, akkor Róma a történelem legelső és talán legnagyszerűbb közgyűj­teményének a birtokába juthatott volna. * Ki volt az első magyar ötvösmester? Nevét IV. Bé­la király 1234-tben kelt aranypecsétes oklevele őriz^- meg számunkra. Az irat szerint Mária királyné ud­vari ötvösmestere Szemőcs mester volt, akinek a ki­rály nemességet adományozott. A híres mester fő­ként edényeket, ékszereket és fegyvereket készített, olyanokat, amelyek méltó versenytársai voltak a nyu­gat-európai mesterműveknek. Füleki János tori Ha az ábrába írt betű­párokat helyes sorrendben olvassátok össze, egy köz­mondást kaptok eredmé­nyül. Hogy szól ez a köz­mondás? Z. J. ás e pzau au H«uot Hppuefv Az optimális családtervezés (9.) A koraterhesség vedelne A fogamzásra történő há­romhónapos felkészülés után elérkeztünk az emberi élet egyik legszebb feladatának és küldetésének : az új élet meg­teremtésének valóra váltásá­hoz. Innentől a családterve­zés már fogamzásgátlás al­kalmazása nélkül, a fogamzás optimális napjának a kivá­lasztásával történik. Ilyenkor ellenőrizzük még a fogam­zásra való alkalmasság érde­kében olykor szükségessé váló orvosi vizsgálatok és kezelések eredményét. Ekkor tisztázzuk a háromhónapos felkészülés sikerességét. Vé­gül az ébredési hőmérsékleti görbék és a méhnyak-vála­dék alakulása alapján ekkor közöljük a családtervezőkkel a fogamzás optimális napját. Ezt követően tudatosítani kell a párokkal a terhesség bekövetkeztének valószínű­ségi jeleit, mindenekelőtt a havivérzés kimaradását. A tervezett fogamzás meg­valósítása bizonyos biológiai tájékozottságot is igényel. Egy női ciklus során — ter­mészetesen fogamzásgátlás alkalmazása nélkül, és rend­szeres nemi élet mellett — a teherbeesés valószínűsége ál­talában 25 százalék. Ez azonban több tényezőtől is függ. Így a fogamzás bekö­vetkezésének valószínűsége — a női ciklusok előrehalad­tával összeadódva — a kö­vetkező: az első hónapban 25 százalék, a második hónap végéig 40 százalék, a harma­dik hónap végéig 50 százalék, a negyedik hónap végéig 55 százalék. Egy éven belül a családtervezők 80 százaléka éri el a célját, a fogamzást. Ha már valaki egyszer szült, ezek a valószínűségek némi­leg magasabbak, összefogla­lóan tehát azt mondhatjuk: ha valaki gyermeket tervez, tisztában kell lennie azzal, hogy az 1—6, átlagosan 4 hónap alatt következik be. A szakemberek véleménye szerint a fogamzás szempont­jából a szemtől szembe hely­zet, némileg (például párná­val) emelt medencével a leg­alkalmasabb, és ezt követően a „mosakodást” a nőnek he­lyes reggelre halasztania. A terhesség korai felismerése Egyedül a fogamzásra való tudatos és gondos felkészülés biztosíthatja a kora-terhesség fokozott védelmét. A megtermékenyítés álta­lában a petevezetéknek a petefészek felé eső tágulatá- ban történik. Az ondósejtek tehát a pete elé sietnek. A megtermékenyített pete: a „magzatkezdemény” a pete­vezetéken át történő lassú vándorlás után, a fogamzás­tól számított 7. nap körül jut el a méhbe. Itt további egy hetet vesz igénybe beágya­zódása a terhességre előké­szült méhnyálkahártyába. A megtermékenyítést követő két hétben a beágyazódó és osztódó magzatkezdemény­ben külső eredetű fejlődési rendellenességek két októl nem alakulnak ki. Egyrészt a petevezetékben lassan, lebeg­ve haladó magzatkezdemény­nek nincs közvetlen kapcso­lata (például érösszeköttetése) az anyai szervezettel, más­részt a magzati sejtek ilyen­kor még képesek egymás tel­jes értékű pótlására. Ha tehát néhány sejt károsodik is, a többi ezt helyrehozza. Ugyan­akkor a jelenlegi feltételezé­sek szerint az életnek ez az első két hete jelenti a gene­tikai eredetű ártalmak ki- válogatódásának legfontosabb időszakát. Tulajdonképpen ekkor derül ki, hogy a két szülőtől származó érett ivar­sejtek fél-fél kromoszóma- szerelvénye és a bennük lévő mintegy 60 000 gén hogyan felel meg egymásnak. A nem optimális időben történt fo­gamzások után észlelt gya­kori magzatpusztulások is főleg ebben az időszakban történhetnek. Számos szak­ember véleménye szerint ilyenkor a megtermékenyített petéknek akár egyharmada, sőt, a fele is elhalhat. A rendszeres nemi életet élő pároknál a fogamzás napját megmondani szinte lehetetlen. így egyetlen biz­tos támpont marad: az utolsó havi vérzés (UHV) első nap­ja. A terhesség időtartamát ezért innen számítják. A magzati fejlődés első két hetében a születéskor ész­lelhető veleszületett rendel­lenességek, mint említettem, tehát nem alakulnak ki. A beágyazódást követő robba­násszerű gyors fejlődés során alakulnak ki a főbb szövetek és szervek, majd a magzat jellemző külső és belső fel­építése. A 8. hét végére a 3 cm hosszú és 4 gramm súlyú magzat már az újszülött, sőt az ember jellegzetességeit mutatja. Lényegében a fo­gamzást követő 2. és 8. hét közötti hat hét alatt alakul­nak ki a megtermékenyített pete még „mindenre képes” sejtjeiből a magzat meghatá­rozott „munkamegosztás” szerint működő specializáló­dott sejtrendszerei. Érthető tehát, hogy e csodálatosan gyors és bonyolult fejlődés során kell számolni a belső szabályozás zavaraival, (te­hát a genetikai eredetű) és a külső hatásokra (úgyneve­zett magzati ártalmakra) visz- szavezethető és a születéskor is észlelhető durvább fejlő­dési zavarokkal. A terhesség 8. hete után a főbb formái­ban már jórészt kialakult magzatra főleg a mennyiségi növekedés, a szöveti érés, a működések tökéletesedése a jellemző. Ezért csak kisebb fokú fejlődési zavarokkal, il­letve még ekkor is, sőt, a születést követően is, jelen­tős fejlődésen áteső ideg- és csontvázrendszer rendelle­nességeivel kell számolni. Éppen ezért különös figyel­met kell szentelni a terhesség legkorábbi időszakára. S ez nem is könnyű feladat, mivel a terheseknek legtöbbször nincs is tudomásuk terhessé­gük első heteiről. A nők ál­talában a második kimaradt havivérzést követően szokták a nőgyógyászt felkeresni. Ilyenkor azonban a magzat már 6—7 hetes. Ekkorára túl van íejlődése legveszélyesebb időszakán. A nyolcvanas években ki­dolgozott új diagnosztikai módszerek alkalmazása azon­ban alapvetően új helyzetet teremtett a koraterhesség fel­ismerésében. Olyan külön­legesen érzékeny immunoló­giai terhességi próbákat dol­goztak ki, amelyek a 10. na­pos (!) magzatot érzékelni tudják. A havi vérzés tehát, még ki sem maradt, és már megállapítható a terhesség! Az ilyen új típusú terhességi próbák forradalmi változást hoztak a kora-terhesség fel­ismerésében és védelmében. A terhesség korai időszaká­ban (4—5. hét) a pozitív ter­hességi próba után felajánl­juk az ultrahangvizsgálat el­végzését is. Ezzel kettős cé­lunk van. Egyrészt a kora­terhesség megerősítése, más­részt az úgynevezett fantom- iker-jelenség tanulmányozá­sa. Az elmúlt évek orvosi fel­fedezései között az egyik leg­nagyobb feltűnést az ultra­hang-vizsgálati technika szol­gáltatta. Kiderült, hogy a ter­hesség 4—8. hetében még sok terhesnek ikrei vannak A születéskor pedig csak minden századiknak. Sok ikerpár közül tehát csak az egyik születik meg ikerként. A többi ikerpárból pedig csak.az egyik jön a világra — a másik eltűnik, felszívódik a későbbi méhen belüli fej­lődés során. Ezért is nevezik őket fantom, vagy eltűnt ik­reknek. A születéskor azon­ban gondos vizsgálattal csak­nem mindig megtalálható a nyomuk a lepényben. Mind­ez a méhen belüli kiválogató- dás egyik leglényegesebb megnyilvánulása lehet. Az optimális családterve­zés a kora-terhesség védelme szempontjából is legjobb kö­rülményeket biztosít. Hiszen ha a családtervezők tudato­san készülnek a fogamzásra, akkor a háromhónapos fel­készülési időszak után a fo­gamzás optimális időpontjá­nak hasznosítását követően várják a terhességet. A haté­kony megelőzés azonban csak a terhesség biztos tudatában oldható meg. S ezt a kor­szerű orvosi eljárások most már képesek biztosítani. CZE1ZEL ENDRE DR. A sokféle apró-cseprő hol­mi egy. lakásban gyakran olyan sok, hogy már nem lehet a szekrénybe zsúfolni. Ilyenkor jó szolgálatot tesz egy-egy jó, erős vászonból készített, stabilan felszerelt falitároló. Kisebbeknek az ágy mel­letti falra tervezhetjük a kí­vánt méretre: ide rakhatják alvás előtt a könyvet, a ked­venc játékot, stb. Középiskolásoknak, egye­temistáknak már nagyobb méretben, sok-sok kényelmes zsebbel, tasakkal ellátva ké­szítjük, amelybe a tanszerek­től kezdve a hobbifelszerelé­sen át, a tornacipőig, a te­niszütőig, minden elfér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom