Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-11 / 214. szám
198«. szeptember II. NÉPÚJSÁG 5 Nemzetközi konferencia Budapesten Hulladékszegény technológiák ’86 Jelentős lépések Simontornyán Az MTESZ, a FENTO Környezetvédelmi Állandó Bizottsága és a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottsága környezetvédelmi tanácsa közös szerversében 1986. szeptember 16—19. között hulladékszegény technológiák ’86 címmel nemzetközi konferenciát rendeznek Budapesten az MTESZ székházában. A konferencia célja: a hulladékszegény technológiák fejlesztésében és alkalmazásában elért eredmények bemutatása, az eljárások kölcsönös megismerésének és alkalmazásának segítése. Az ipari, építőipari és mezőgazdasági termelés hatékony növelésének jelentős tartalékai vannak a fajlagos anyagfelhasználás csökkentése területén, ezeknek a tartalékoknak a kihasználásában jelentős szerepe van a termelési hulladék csökkentésének, a keletkező hulladék hasznosításának, végső soron a hulladékszegény technológiák alkalmazásának. Új technológiák Az elmúlt években felgyorsult a technológiák fejlesztése, és a baráti szocialista országok mérnökszerv#» zetei is fokozták ez irányú tevékenységüket. Immár hagyományos, hogy öt évenként nemzetközi konferencián ismertetik új eljárásaikat, és kicserélik tapasztalataikat, így kerül sor a hasonló célú drezdai és szófiai konferencia után a budapesti konferencia megrendezésére, ahol az egyes szekciókban elhangzó új ismeretek széles körű megvitatására nyílik lehetőség. A konferencia témái: hulladékmentes technológiák általános kérdései, energiaipar, építőanyagok, bányászat, vas- és színesfém- kohászat, vegy- és kőolajvegyipar, gépipar, textil-, papír- és bőripar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, fafeldolgozó-ipar. Műszakiak párbeszéde A felsorolt szekciókban több mint 210 előadás ad tájékoztatást az egyes szakterületeken bevezetett eljárásokról. A konferencia plenáris üléssel kezdi munkáját, amelyen előadások hangzanak majd el a hulladék- hasznosítás és a hulladékmentes technológia területén az egyes országokban elért eredményekről. Az ülésen a KGST-titkárság képviselője beszámol a hulladékmentes technológiák és bevezetésük területén, a KGST-együttmű- ködés keretében folyó tevékenységről. Ezt követően a FENTO, — a Szocialista Országok Műszaki és Tudományos Szervezeteinek Szövetsége — környezetvédelmi állandó bizottsága értékeli a legutóbbi évek ezirányú tevékenységét. A konferencián az elméleti kérdések mellett gyakorlati bemutatón is részt vehetnek az érdeklődők, akik az alábbi tanulmányutak közül választhatnak: — Ózdi salakfeldolgozóüzem és a Gagarin Hőerőmű mellett épülő gázszilikátgyár, — Mátrai EFAG parketta- gyártó üzeme — Eger—Szilvásvárad komplex fahasznosítás mátrai rendszere, — MÉH Tröszt szegedi kát belhulladék-feldolgozó üzemének megtekintése. Hazai tapasztalatok Végül, de nem utolsó sorban, érdemes megemlíteni, hogy hazánkban jelenleg hol is tartunk az említett területen. Hiszen a téma fontosságára utal, hogy nemrégiben ezt a kérdést a kormány ülésén is megvitatták. Az összkép, mely a helyzetet jellemzi, sajnos, felemás, mert az eredmények mellett még akad bőven tennivaló. Ezért a kormány már a VI. ötéves tervben meghirdette a ráfordítást mérséklő programjait. Az elmúlt években e kormányprogramok célkitűzéseit társadalmi akciók is segítették. Az MTESZ ezirányú tevékenysége kapcsolódik a kormányzati cselekvési programokhoz, azokat erősíti és a konkrét akciókon túl a szemléletváltozást is elősegíti. Erre igen nagy szükség van, mivel hazánk nem bővelkedik nyersanyagokban, de mégis pazarló gazdálkodást folytat ezen a téren. Például az iparban az anyagköltség meghaladja a 60 százalékot. Ebben az ágazatban tavaly 100 forint bruttó termelési értékre — összehasonlító áron számolva — 61,6 forint nettó anyagr költség jutott. Ugyanez a mutatószám a múlt évben a mezőgazdaságban pedig 50,1 forintot tett ki. Környezetvédelmi szempontból a bőripar nehéz helyzetben van, mert az elkerülhetetlenül termelődő hulladékainak környezetvédelmi besorolása egytől-egyig veszélyes hulladék. Ezek egy része a bőrgyártás természetéből fakadóan nem csökkenthető, a környezetkímélés a keletkezett hulladék másodlagos hasznosításával oldható meg. Így az utóbbi időben előkerülték már ismert és gazdaságtalanság miatt beszüntetett eljárások, ugyanakkor erőteljes kutatómunka is folyik új és hatékony eljárások kidolgozására. Az említett gondok alól a Simontornyai Bőrgyár sem mentes, így érthető, hogy munkatársaik elsődleges feladatuknak tartják a bőrgyártási hulladékok mennyiségének csökkentését. A Csonka-Horvai Julianna, Barabás András és Vermes László alkotta team az általuk kidolgozott eljárásokról ad számot a napokban kezdődő budapesti nemzetközi konferencián. Ezúttal adjuk közre eredményeiket. Szulfidmentesítés A meszezés két feladatot kell, hogy teljesítsen: egyrészt a szőr eltávolítását, másrészt pedig a bőr szerke zeti anyagának feltárását A meszezésnél lejátszódó reakcióikat különböző vegyii- anyagok váltják ki. A technológiáiról távozó meszes le- veket a különböző vegy i- anyagól; magas koncentrációja miatt kezelni kell! Krómtakarékos cserzés A jelenleg nagyüzemi szinten alkalmazott bőrcserzö eljárások döntő többsége krómot használ cserzőanyagként. Az alternatív megoldások a krómcserzéssel szemben a cserzett bőr minőségi mutatói miatt, de főleg gazdaságossági szempontból nem versenyképesek. A icrómcserzés hátrányai elsősorban környezetvédelmi jellegűek, a króm mérgező tulajdonságai miatt a cserzőlé és a bőrhulladék veszélyes anyagnak minősül. A simontornyaiak ebből kiindulva olyan cserzési eljárást dolgoztak ki, amely a cserzett bőrrel szemben támasztott minőségi követelményeket is figyelembe véve lehetővé tette a króm csökkentett felihasználását. TOLNATEXT Újra hasznosítják a hulladékot A Magyar Selyemipari- Vállalat Tolnatext Leány- vállalata évente mintegy másfél millió négyzetméter Üvegszövetet állít elő és 3000 tonna fonalat terjedelmesít. A feldolgozás során keletkező úgynevezett gyártási hulladék újrahasznosításra kerül, amit a Temaforg dolgoz föl. Ez az értékmentés évente mintegy tízmillió forint bevételhez juttatja a vállalatot, ami két szempontból is figyelemre -méltó. A technológiai hulladék fel- használásával az említett anyag nem megy veszendőbe, továbbá annak eladásával az eredményességet javítják. Mint ismeretes, a textilipari üzemek jelentős ener- giaigényűek. A tolnai gyár egy évben átlagosan harmincmillió forintot áldoz egyrészt a villamos energiára, másrészt pedig a pakurára, illetve fűtőolajra. Nem mindegy tehát, hogy a fel- használás mértékét hogyan igyekeznek csökkenteni. A •legnagyobb energiaigénye a festődének van, ahol az elmúlt élvben bevezetett új technológiával, új • festékek alkalmazásával mintegy 30 százalékkal csökkentették a villamos áram és a gőz fel- használását. Egy ötletes újításnak köszönhetően ma kevesebb vizet használnak föl, mint korábban, ami egymillió forint megtakarítást eredményezett. Az üzemiben folyik a fűtési rendszer korszerűsítése, áttérnek a melegvizes fűtésre, a hőfokot pedig érzékelő automatikával szabályozzák majd. A különböző üzemrészékbe telepített műszerek lehetővé teszik az energia- felhasználás folyamatos figyelemmel kísérését, a veszteségek feltárását. Az említettek eredményeként ebben az esztendőben legalább egymillió forint energia- megtakarítással számolnak. Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a festőgépek szigetelésének megoldásával a festődében jobb munkakörülményeket teremtettek azáltal, hogy csökkent az üzemrész belső hőmérséklete. Az oldalt irta és összeállította: Salamon Gyula, a felvételeket Czakó Sándor készítette. Biobrikett a Paksi Állami Gazdaságból Fűtőértéke a barnaszénnel egyenlő A régi számítógépek is aranyat érnek Sajtolt tüzelőanyag szalmából és kukoricaszárból A mezőgazdasági üzemekben képződő szalma és kukoricás zár tüzelési célra történő hasznosításával manapság mind több gazdaság foglalkozik. Országosan legalább hét üzemiben kezdődött meg az úgynevezett biobrikett gyártása, s az új termékkel már néhány Tü- zép-telepen találkozhat ia vásárló. A Paksi Állami Gazdaságban két esztendővel ezelőtt merült föl az a gondolat hogy a korábban leállított forró levegős lucer- naliszt-készítő üzem berendezéseit hasznosítani kellene! S ekkor jött az ötlet, miszerint a körzetben keletkező szalma egy részéből, illetve a kukoricaszárból biobrikett készíthető! A gondolatot tett követte, s a célhitelek felvétele után a saját erő felhasználásával megkezdődhetett az egykori lucernalisztüzem átalakítása. Ma ott tartanak, hogy befejezés előtt áll a szalmatüzelésre alkalmas kazán szerelése. Az új berendezéssel várhatóan október végétől megkezdődhet a nagyüzemi termelés. Egyébként az üzemi próbák során augusztus elejétől 15 vagon szalma alapanyagú biobrikettet állítottak elő. A gazdaság a piacot kutatva többirányú értékesítéssel számol. Előzetes megegyezést kötöttek a Dél- dunántúli Tüzép Vállalattal, s a napokban szállították a paksi Tüzép-telepre az első 100 mázsás tételt. Az előzetes felmérés szerint a helyi biobrikett-igényt további 200 mázsára becsüli a Tüzép. Ezen túlmenően érdeklődik a paksi biobrikett iránt a szekszárdi áfész is. amely 150 mázsát igényelt a gazdaságtól. Az üzem, az igényeknek megfelelően 25 kilogrammos zsákokba tölti a tüzelőanyagot, amelynek a kalóriaértéke megegyezik a hazai barnaszenekével. De térjünk vissza az alapanyagként felhasznált szalmára, illetve kukoricaszárra! A gazdaság 15—20 kilométeres körzetből biztosítja a brikettnek valót. Így többek között Dunaszent- györgyről és Faddról szállítják az alapanyagot. A szalma egy részét renden vásárolták meg, a paksiak bálázták és kazliazták. Egyébként a szállítók köre várhatóan bővül: nemrég jelentkezett a bogyiszlói közös gazdaság, szalmát kínálva a paksiaknak. A most átalakítás alatt lévő üzem ebben az évben várhatóan 600 tonna szalma és 400 tonna kukoricaszárból állít elő sajtolt brikettet. 1987-ben 2500 tonna, két év múlva pedig 3000 tonna biobrikett gyártásával számolnak. Természetesen a termelés felfutása függ a piaci igényektől Is.' A hazai értékesítésen túl, bíznak az export lehetőségében is. Nemrég küldtek termékmintát az NSZK-ba, várva a kedvező fogadtatást, továbbá megkeresték az Entata- tot, hogy a cég kutassa fel a külföldi piacot. Az utolsó simítások a gépen Zsákba töltik az új tüzelőanyagot A számítógépek olyan rohamosan öregednek el, hogy a legújabb is akár már holnap ócskavas. A 27 éves kanadai Jeff Oaplan Londonban „számítógéptemetőt” létesített. Ide jutnák új számítógépek is milliós értékben, mert elavultak és ócskavasként kidobták. Caplan ezt mondja gyakran vadonatúj „tetemeiről” : „Abszurdnak, hangzik, de nálunk kötnek ki számítógépek eredeti csomagolásban. Ezek a megrendelés és a leszállítás között elavultak és kidobták őket." Sok konszern mindig a technika legújabb színvonalán akar állni, és ezért folyton gyorsabban működő és kisebb rendszereket szerez be. Így azután drága gépeket nevetséges áron adnak el vagy egyenest az ócskavas-telepre küldenek. Caplan szerint ezen lehet a legjobban keresni, akárcsak egy használtautó-kereskedőnek. Egy újonnan — magyar pénzre átszámítva 5 és félmillió forintba kerülő — számítógépet Caplan még mindig 80 ezerért kínál. Néha persze 30 méteres régi monstrumok is kerülnek a telepre. Caplan: „Amit ide hoznák, majdnem minden jó és használható. Nem ócskavas, a harmadik világban még nagyon megfelel.” Deritőiszapból - trágya A derítőiszap értékes természetes trágya, de mert sok veszélyes kórokozó van benne, nem alkalmazható minden további nélkül trágyázásra. A Münchenhez közeli Geiselbulaohban sajátos eljárással pusztítják el ezeket a csírákat: a fekáldát egy 7 méter mély aknában, radioaktív sugárzással bombázzák. Nemrég sugárforrásként a meglehetősen költséges — mert csak különleges atomreaktorban termelhető —, kobalt—60-at használták. Üjabban cézium szolgál e célra, ez az atomerőművek „kiégett” hasadóanyagainak újrafeldolgozása során képződik. Az ezt hasznosító besugárzás a derí tőiszap esi - rátlanításánalk legolcsóbb módja. A céziumnak az is előnye, hogy felezési ideje harminc év: csaknem hatszor annyi, mint a kobalt— 60-é, vagyis jóval ritkábban kell cserélni, mint a kobalt- izotópot. Technológiai szerelés a biobrikeUüzemben
