Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-11 / 214. szám
19H(i. szeptember ,11. NÉPÚJSÁG 3 Milliókat érő kukoricacsutka Energiatakarékos tüzelőberendezések Dalmandon I',vente ezer tonna fűtőolaj kiváltását oldották meg (Archív felvételek) A Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát a műszaki fejlesztés terén az élenjáró mező- gazdasági üzemek között tartható számon, amit az utóbbi évek gépfejlesztési eredményei is mutatnak. Ezek között is .különösen nagy jelentőségű az energia- takarékos technológiák kialakítása, illetve a korábbi olajbázisra épülő fűtőkapacitások növényi-mellék-, illetve ikertermékekkel történő kiváltása. Az elmúlt években két, egyenként 4,65 MW teljesítményű szárító högépet helyeztek üzembe, és a fejlesztésre 24 millió forintot használtak fel. Most helyezték üzembe a harmadik högépet, mely új elven működik, és lényegesen egyszerűbb technológiával oldja meg a csutkatüzelést, mint a korábbi berendezések. Az új gép neve: Bioflam B—7-es. A tüzelőberendezést a Pestvidéki Gépgyárral közös műszaki-fejlesztési programban alakítoták ki Dalmandon, és a Pestvidéki Gépgyár készítette a hőcserélő berendezést, melynek segítségével a berendezésen áthaladó forró levegő a légköri levegővel érintkezve, átadja hőjét, és a tüzelőberendezés füstgázzal szennyezett eredeti levegője a tisztítás után kéményen keresztül távozik a légkörbe. A berendezésből kettőt állítottak munkába, melyek összesen 2,22 MW teljesítményre képesek. A korábbiakkal szemben előnyként jelentkezik, hogy jelentősen olcsóbb is a berendezés, ugyanis míg a korábbi rendszerű hőgép közel 2,6 millió forintba került MW-teljesít- ményenként, addig az új csak 1,7 millióba. így jelentős anyagi megtakarításról van szó. A további tapasztalatok felhasználásával az is elképzelhető, hogy még ennél is olcsóbbá tehető a berendezés. A próbaüzemelés sikeres volt és zavartalanul biztosította a vetőmagkukorica szántásához szükséges hötelje- sítményt. A régebbi berendezések hatásfoka 72 százalék, míg az újé valamelyest meghaladja a 80 százalékot. A Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát 1984-ben 750 tonna tüzelőolajat takarított meg a berendezéssel, és az újabban üzembe helyezett hőgépekkel ez már 1000 tonnáhak felel meg. Évente így 10—11 millió forint értékű olajat helyettesít, illetve vált ki a vetőmagkukorica feldolgozása során nyert melléktermékkely a csutkával. — szs — Ipari takarmánygyártás és -forgalmazás Műszaki és Megszigorították a szabályokat Az állattartók évek óta sokat panaszkodnak a takarmányok minőségére. A szakembereknek is egyöntetű véleménye, hogy amíg a takarmányozásban csak részben érvényesülnek a szak- szerűség szempontjai, addig nem várható átütő siker a kistermelők állatainak minőségi átvételétől sem, amit az idén kísérleti jelleggel hirdetett meg a MÉM. Mindezekre tekintettel a Minisztertanács, illetve a MÉM módosította az ipari takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról korábban kiadott rendeletéket. A módosítások a Miagyar Közlöny ez évi 35. számában jelentek meg. A jogszabályok egyebek között arról rendelkeznek, hogy ezentúl a sertések és a biaromfiik ipari abrakkeveré- kének minőségét és szennyezettségét rendszeresen vizsgálja a MÉM által kijelölt intézmény. Ezért az üzemeknek nyilván kell tartaniuk az egy napon, egy műszakban. ugyanazon gépsoron előállított takarmányt. és minden gyártott tételből mintát kell eltenniük. Az ipari takarmányokat a szavatossági határidő lejárta után ki kell vonni a forgalomból, kivéve akkor, ha újabb vizsgálat felhasználhatónak minősíti azokat. Az ellenőrzések az alapanyagokat gyártókra, a takarmánykeverő üzemekre és a kereskedelmi elárusító helyekre egyaránt kiterjednek. A minőségi előírásoknak meg nem felelő, de még felhasználható takarmány leszállított áron hozható kor- galomba. Ha a vevőnél derül ki az értékcsökkenés, a kiülönbözetet a gyártó köteles megtéríteni. A szúrópróbaszerűen végzett vizsgálatok elmarasztaló megállapításai az azonos műszakban, azonos gépsoron gyártott takarmány egészére vonatkoznak. Ilyen esetben a vizsgálat költségei is a gyártót terhelik. Új eleme a rendelkezésnek, hogy az ipari takarmánykészítő üzemet a kifogásolt takarmányfajta gyártásától akár egy évre is eltilthatják. A takarmányok gyártásának és forgalmazásának részletes előírásait a MÉM Értesítő hamarosan megjelenő száma közli. iparjogvédelmi tanácskozás Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági kombinátok iparjogvédelmi és újítási szakembereinek első országos műszaki és iparjogvédelmi tanácskozása kezdődött szerdán Agárdon. A MÉM, az Országos Találmányi Hivatal, a MEDOSZ, a KISZ KB, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület és az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát által összehívott fórum célja a mezőgazdasági innovációs tevékenység segítése, a közelmúltban megvalósított újítások szélesebb körű megismertetése. Egyidejűleg vetélkedőt is rendeznek, amelyre tíz mezőgazdasági nagyüzem küldte el csapatát. A versenyzők négy fordulóban bizonyítják műszaki rátermettségüket, innovációs készségüket, s iparjogvédelmi felkészültségüket. A kétnapos rendezvény csütörtökön eredményhirdetéssel fejeződik be. Szociálpolitikai tevékenység a kistelepüléseken A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén dr. Erdősi Mária egészségügyi osztályvezető beszámolója alapján tárgyalta me° a kistelepüléseken folyó szociálpolitikai tevékenységet. A jelentés valamennyi társközséget — függetlenül a lélekszámtól — vizsgálta. Ezer főt meghaladó társközség mindössze nyolc van, közülük egyedül Mözs lakosságszáma haladja meg jelentősen a határértéket (2425 lakos), a többiek csak 80—100 főivel. A vizsgálat során számításba vett 59 kistelepülésen 38 297-en laknak, közülük 9 827-en nyugdíjkorhatár felettiek, ők az összlakosság 25,7 százalékát teszik ki. A kistelepülésen élők között 5 százalékkal magasabb a nyugdíjas korúak aránya, mint a nagyobb településeken, nagyközségekben, városokban. Itt .már jelenleg is minden negyedik ember nyugdíjkorhatáron felüli. Ugyancsak jelentős az eltérés a 70 éven felüli (időskorú) lakosságszám arányának vizsgálatánál is. A megyében 23 560 az időskorúak száma, ami az összlakosság 8,8 százalékát jelenti, ugyanakkor az említett községekben 4126 időskorú él, amely szám az itt élő lakosság 11 százalékát teszi ki. A kistelepülések közül valamivel kedvezőbb helyzettel találkozunk a tanácsi székhelyű községekben Fürgédén, Alsónánán, Szálkán, Kétyen, de a társközségekhez hasonlóan elöregedési folyamat tapasztalható Mő- csény, Kisvejke és Medina tanács székhelyű községekben. Amíg a nyugdíjaskorúnk aránya Tolna megyében az összlakossághoz viszonyítva 21,4 százalék, addig Kis- székelyben 44,4, Koppány- szántón 42,4, Értényben 38,6. Nagyszékelyen 35,8, Száraz- don 35,6, Szakadáton 35,5, Uzd-Sárszentlőrincen 33,9. Grábócon 32, Kalaznón 31,5 százalék. E községekben minden harmadik, Koppány- szántón és Kisszékelyben megközelítően minden második — vagyis a lakosságnak közel a fele — nyugdíj- korhatáron túli életkorú. A 70 éven felüliek megyei aránya 8,8 százalék. Ettől nagy mértékben eltérő községek Koppányszántó 19,8, Értény 18.8, Grábóc 18,8, Murga 18,2. Kisszékely 17,9, Szakodét Gondoskodás 16,3, Sálipilis 16,2, Kalaznó 14,7, Nagyszékely 14,6 százalékkal. Itt különösen Értény, Koppányszántó, Grábóc és Murga községekben nagy az elöregedés, a lakosság közel egyötöde 70 éven felüli. A vizsgált településeken mind a nyugdíjkorhatárt betöltötték, mind a 70 évnél idősebbek száma és aránya gye nagyobb településein jelentősen meghaladja a megye nagyobb településein élő idősek arányát. Ezt követően a kistelepüléseken élő időskorúak szociális ellátottságával foglalkozott a megyei főorvos. Az 57 vizsgált kistelepülés közül 40 községben van házi szociális gondozás, 17 helyen erre ez ideig nem volt igény. Egy-egy főfoglalkozású hivatásos házi szociális gondozónő dolgozik Győrében, Mucsiiban. Csikóstöttősön. Alsónyéken. Pusztahencsén Kisszékelyben, és összesen 60 személyt gondoznák. Egy főfoglalkozású házi szociális gondozónő a gondozottak állapotától, a gondozottak egymástól való távolságától függően általában 5 személyt képes ellátni. A Mucsiban, Kisszékelyen, Pusztahencsén, Győrében végzett gondozás elsősorban a napi étkeztetésre, gyógyszer beszerzésére és esetleg kisébb bevásárlásra korlátozódik. A vizsgált települések közül működik öregek napközi otthona Váralján, Csikós- töttősön, Alsónyéken, Alsónánán, Jágónakon, Tengelic- Szőlőhegyen, Felsőnánán, Bi- kácson összesen 205 személlyel. Kihasználtságuk helyenként és időszakonként változó, de általában megfelelő. Az elnéptelenedett, napközi otthonok megszüntetését szorgalmazták. Így került sor a mucsi, a györei, a teveli és a gerjeni ÖNO felszámolására. Ellátatlan személy az ÖNO megszüntetése után sem maradt, mert a rászorultakat a községi tanács házi szociális gondozásában, illetve szociális étkeztetésben részesítette. A kisközségeknél az öregek naipközi otthonának létesítését különösen nagy körültekintéssel kell megtervezni, illetve létrehozásában dönteni — mondta az előadó. A kistelepüléseken inkább a házi gondozást, esetleg szociális étkeztetéssel igény szerint kijelölt helyiségben történő közös étkeztetéssel kombinálva ajánljuk és szorgalmazzuk. Dicsérendő a kaposszek- csői tanács időskorúak gondozásában kifejtett tevékenysége, mivel a tanácsi vezetés nem a székhely községekben szervezett napközi otthont — bár itt is vannak szép számmal öregek, de az igény kisebb — haner mindkét társközségben: Csikóstöttősön és Jágónakon is. Szociális otthon Grábóc Értény és Sárpilis társközségek területén van, ezek azonban a megyei tanács vb. egészségügyi osztály irányítása alatt működnek A kistelepülésekről szociális beutalást kérőket a lehetőség szerint soron kívül igyo keznek elhelyezni az intézetekben, mert az átmenet; otthoni gondozásuk az átír gosnál nehezebben oldható meg. A beszámoló kitért p anyagi juttatásokra is. Az 57 községből 29 helyen sze veztek szociális étkeztetési iskolai, óvodai napközi otthonokból, szociális intézetekből, kisvendéglőkből, üzemi konyhákról, összesen 193 személy részére. Az étkeztetők számát tekintve kiemelkedő Pusztahencse 27, Győré 22, Mórágy 20, Kisszékely 19, Csi'kóStöttős_ 17, Alsónyék 15 étkezővel. Úttörőként és példaként említhető a rugalmas újszerű megoldásért Sárszent- lőrinc községi tanácsa, amely a területéhez tartozó Uzdon 5 fő részére magánszemélynél szervezte meg a szociális étkeztetést. E pozitívumok mellett egyes településeken gondot okoz azonban, hogy a községekben nincs étkezési lehetőség. Sürgős megoldásra vár a Hőgyészhez tartozó Kalaznón és Duzson lakó idős emberek étkeztetésének megszervezése. Kalaznón 25. Duzson 20 igény, illetve rászorult személy van, e helységekben azonban semmiféle üzemi kifőzés nincs. Dr. Erdősi Mária megállapította, hogy az elöregedési folyamat előrehaladásával együtt várhatóan növekszik majd a szociális étkeztetés iránti igény a kistelepülések jelentős részében. Különösen számolni kell a Gyönkhöz tartozó Miszla, Diósberény. Szárazd, és Szakadát időskorú lakosainak közeljövőben esedékes ellátásával, de Mucsi és Sárpilis községekben is nagyobb étkeztetési igény várható. A konyhaka- pácitás biztosítása a helyi tanácsok feladata lesz. Segélyezésről szólva hangsúlyozta a beszámoló, hogy 1986. március 31-én a vizsgált településeken 346 rendszeres szociális segélyezett volt, a tanácsok minden igényt ki tudnák elégíteni. Az elmúlt évben ugyanezen községekben 2160 fő részesült rendkívüli szociális segélyben. Kormányintézkedések következtében ma már az arra rászorult kis nyugdíjasokat is segítik tanácsaink, különösen a téli beszerzés megkönnyítése céljából — rendkívüli segéllyel. Új színfoltja a tanácsrendszernék az elöljáróságok megalakulása. A társközségekben az elöljáróságok döntenek a rendkívüli szociális segély jogosultságának megállapításáról. Ez nagy segítséget jelent a szakigazgatási szerveknek, mert az elöljáróság tagjai helyben laknak és személyesen jól ismerik a segélyt kérőket, vagy segélyre rászorulókat. ___ Végül dr. ErdőSi Mária ismertette a VII. ötéves terv feladatait. Ezék szerint a tervidőszak egyik központi szociálpolitkai feladata, hogy a jelenleg 42 hívatásos házi gondozónői állást a gondozási körök megszervezése kapcsán tovább bővítsék. A kistelepülések közül Értény, Koppányszántó, Nagyszékely, Mucsi, Kalaznó, Duzs és Kisszékely községekben helyben lakással, az egyéb településeken városokból, nagyközségekből kiutazással tervezik biztosítani a házi szociális gondozást. Új ÖNO létesítése várható Kapospula, Kalaznó és Nagyszékely társközségekben. A szociális otthonba kerülés, illetve várakozás megyénkben rövidebb az országos átlagnál. A decsi és a gyönki otthonokba az átlagosnál hosszabb a várakozási idő. A szekszárdi új szociális otthon megépítése után a várakozási idő tovább rövidül, de azzal számolni kell, hogy az új, városi elhelyezésű intézetben a sorbanállás mindig jelentősen meghaladja a külterületi és öreg, zsúfolt elhelyezésű intézetekbe való bejutás idejét. — él—ka — I>.ilm,union kukorieaesutkáv al milliókat takarítanak moi; Az értelmes tevék enység .sem hiányzik
