Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-26 / 227. szám

1986. szeptember 28.

, TOLNA \ __

írsfÉPÜJSÁG 3

A szocializmus megújulásának útja (8.)

A decemberi határozat

Az ellenforradalom alapjaiban----------------------------------------- rázta meg a

pártot is. 1956. december l-'én az MSZMP - nek 1980 szervezete és 37 812 tagja volt. Január közepén a párttagság létszáma már meghaladta a 125 000 főt, majd a belépések és átigazolások után a június végén tartott Országos Értekezletig befejeződött az MSZMP újjászervezése. Ekkor a párttagság száma 345 733, ami a volt MDP- tagság mintegy 40 százalékát tette ki, s 12 985 pártáiapszervezet működött. A többség, az MSZMP tagjainak 85 százaléka tagja volt az MDP-nék is, de nem lebecsülhető számiban — több mint 50 ezren! — az ellenforradalom hatására, a párt megtisztulása, eszmei megújulása láttán, a legnehezebb időkben, mondhatnánk szinte demonstrálva a szocializmus aktív támogatását döntöttek úgy, hogy a kommunisták soraiba lépnek. Egyébként az MSZMP vezetése már a kezdet kezdetén nyomatékosan figyelmeztette tagjait: „Megértő, baráti, elvtársi kapcsolatot kell fenntartani azokkal a volt MDP-tagokkal, akik még az elmúlt időszak megrázó eseményeinek hatása alatt állanak, és egyelőre nem kívánnak a párt tagjai lenni.”

A párt újjászületésének alapvető feltétele volt, hogy felszámolják az eszmei zűrzavart. Ebben történelmi jelentőségű tett volt a Központi Bizottság 1956. december 2-i, 3-i, 5-i ülése, és az ott elfogadott határozat. Ez a marxista—leninista elemzés szabatosan kifejtette az ellenforradalom kiváltó okait, a fő mozgató erőket, és a jellemző sajátosságokat; olyan tisztánlátást sugárzott, olyan előrelátással fogalmazta meg a tanulságokat, hogy fő vonásaiban mindmáig érvényes meghatározója az MSZMP tevékenységének.

Az ellenforradalomnak — mert amint a határozat leszögezi, az volt, nem pedig „forradalom” vagy „nemzéti forradalom”, még ha demokratikus tömegmozgalomból nőtt is ki, amelyben jobbító szándékkal vettek részt a háttérben meghúzódok ellenforradalmi céljait nem ismerő, becsületes dolgozók és a jó hazafiak — négy alapvető oka volt.

Az első helyen a Rákosi—iGerő-kliiklk tevékenységének züllesztő, bénító hatását foglalja össze tömören a határozat. És amit a régi vezetőség súlyos hibáiról, sőt bűneiről megsemmisítő ítéletként mond, az ellenkezőjére fordítva program, ténylkedé- si mód és stílus a megújuló párt számára. Az MDP régi vezetősége 1948 végétől, tehát a fordulat éve után letért a marxizmus—leninizmus elvi alapjából, szektás, dogmatikus politikát folytatott, parancsolgató módszerekét honosított meg. Akadályozta a demokratizmust, súlyosan megsértette a törvényességet. A gazdasági élet irányításában a legnagyobb hiba az volt, hogy az ország adottságait — például az iparágazatok feszített, gyors ütemű fejlesztésekor — figyelmen kívül hagyta, a termelőszövetkezeti mozgalmat, főleg az önkéntesség elvének megsértésével, kompromittálták a parasztság szemében. Gépiesen másolták a szovjet példát, helytelenül értelmezve a magyar—szovjet barátságot, a nemzeti értékeket háttérbe szorították, a haladó hagyományokat és a nemzeti érdekeket lebecsülték, és ezzel a nemzeti hazafias érzéseket sértették. A kommunista párttól idegen módszerek szakadáshoz vezettek a párt és a dolgozó tömegek között. Mindezt tetézte, hogy e vezető klikk még az SZKP XX. kongresszusának tapasztalatai alapján sem ismerte be súlyos hibáit, bűneit, mivel hatalmi állásaihoz görcsösen ragaszkodott. Mikor pedig már úgyszólván az egész párttagság szembefordult velük, a kritikát firakeiózásnak minősítették, és továbbra is akadályozták a hibák pártszerű és demokratikus kijavítását.

A második helyen Nagy Imre és csoportjának a jogos kritikai pozícióból, különösen 1956 tavaszától, revizionista elhajlásba torkolló, majd a reakciós elemek rendszerellenes törekvéseinek is utat nyitó tevékenységét jelölte meg okként a decemberi határozat. Megjegyzendő, hogy a Nagy ímre-csoport ténykedését a későbbiek folyamán, nyilvánvalóan új ismeretek birtokában, ennél szigorúbban ítélte meg a párt- és állaimvezetés; nem csupán a pártellenzék jobbszárnyának, hanem a néphatalom elárulóinak minősítették, és ennek megfelelően bíróilag is felelősségre vonták őket; Nagy Imrét és még három társát 1958 júniusában halálos ítélettel sújtották.

A harmadik tényező: a horthysta, kapitalista-földesúri elemék, akik itthon illegálisan szervezkedve a Nyugatra menekült elvbarátaiktól támogatva a tömegek elkeseredését, a szocializmus híveinek bénultságát kihasználva hatalmuk restaurálására, az 1945. előtti állapotokhoz való visszatérésre törekedtek, bármilyen áron.

Már a decemberi határozat nyilvánosságra hozása után, de azóta is, visszatérően, egyesek azt feszegetik, hogy nincs-e valamiféle „fontossági rangsorolás” a négy ok között. Hangsúlyozni kell, hogy az ellenforradalmat előidéző négy tényező együtt, egytmással összefonódva hatott, így az egyik sem törölhető ki az összképből. De persze az tagadhatatlan, hogy sem a külső, sem a belső ellenség, sőt még az úgynevezett revizionista ellenzéki tevékenység sem vezethetett volna ellenforradalmi lázadáshoz — ezek kisébb-nagyobb mértékben a népi hatalom egy évtizedes fennállása alatt mindig működtek —, ha nem lett volna meg a táptalaj a felkeléshez, amelyet a Rákosi—Gerő-klikk anti- marxista politikája, a torzulások és a bűnök teremtették meg. Ebbe ágyazódtak be. nőttek ki az ellenzékiek, és ezen a helyen indultak rohamra az ellenségek.

Az 1956 decemberi határozatban a párt tevékenységének elméleti és politikai alapjairól, és a szervezeti és vezetési módszereiről szóló passzusok meggyőzőek. Az MSZMP „visszavonhatatlanul szakít mindazzal, ami a múltban rossz és helytelen volt, ugyanakkor ápolja és továbbfejleszti mindazokat a nagy értékeket, amelyek megvoltak mindvégig a magyar kommunista mozgalom 38 éves történelmi harcában. Élesen elítéli az MDP vezetésének bűnös, dogmatikus hibáit, a leninizmus eltorzítását. Ez a dialektikus — elhatároló, de egyben a forradalmi folyamatosságot is vállaló — állásfoglalás kiegészült azzal, hogy hangsúlyozta: az elméletet és gyakorlatot a magyar viszonyoknak, a jelen követelményeinek megfelelően kell alkalmazni, fellépett a másolás ellen, és ki merte mondani, hogy „a szocializmus építésének sajátos, magyar útján akar haladni.”

A határozat v- fejezetében az ak---------------------------tuális teendők mellett

p

erspektivikus kérdések is megfogalmazódtak. így az a javaslat is, hogy az állami szervek, a legjobb gazdasági szakemberek bevonásával dolgozzák ki az új helyzetnek megfelelő gazdasági politikát. Irányelvként újra figyelmeztetett a hazai gazdasági adottságok figyelembe vételére, az egyéni kezdeményezés, a szaktudás, és minden területen az anyagi ösztönzés érvényesítésére. A tervezés fontossága nem csökkent — állapította meg —, de nem részletes utasítás, hanem a legfontosabb népgazdasági és fejlesztési arányok megállapítása a feladat. A gazdaságpolitika elsődleges szempontja a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelése.

A decemberi határozat kétfrontos szellemével nagy hozzájárulás volt a gazdasági, társadalmi, politikai konszolidálódáshoz.

(Következik: A konszolidálódás folyamata) NEMES JÄNOS

Tanácsülés Dombóváron

(TUDÓSÍTÓNKTÓL)

Dombóvár Város Tanácsa a héten tartotta meg harmadik negyedévi ülését, amelyen Schmidt Alajosné, a dombóvári OTP-fiók vezetője tájékoztatta a testületet a takarékpénztár tevékenységéről.

Hitelezési tevékenységükről elmondta, hogy kedvezményes kölcsönt nyújtanak a lakosságnak ahhoz, hogy a tényleges lakásszükségletet mielőbb megoldhassák, akár építés, akár vásárlás útján. A hitelnyújtáskor azonban vizsgálják azt, hogy a törlesztések és az egyéb, lakással kapcsolatos kiadások a családok létfenntartását ne veszélyeztessék. Lehetőségeikhez mérten céljuk további lakások építése

Dombóváron a hetedik ötéves tervidőszakban 430 OTP beruházású társasház-lakás felépítését tervezik, amelyből még ebben az évben 56 lakást adnak át. Ezek a lakások az Ady Endre utca déli oldalán épültek.

Schmidt Alajosné röviden szólt az 1986-os év első hét hónapjának eredményeiről is. A dombóvári fiók már teljesítette az évi betétállomány-növelési tervét, ennek összege jelenleg mintegy hatmillió forint. Sikerült növelni a bérlevonásos átutalási betéttel rendelkezők számát, ezt a szolgáltatást a városban 580-an veszik igénybe, és több mint száz takarékcsekk-tulajdonos van. Részletes számadatokkal is szolgált az építési-, lakás- vásárlási-, termelési- és fogyasztási hitelek folyósításáról is.

A dombóvári fiók dolgozói igen fontosnak tartják, hogy segítőkész, gyors és pontos ügyintézéssel a lehető legjobban szolgálják a lakosságot. A fiókvezető tájékoztatását a tanács egyhangúlag tudomásul vette.

A tanácsülésen tárgyalták meg és fogadták el a város testnevelés- és sport hatodik ötéves terve végrehajtásáról szóló beszámolót, és Dombóvár város testnevelési- és sportmozgalmának hetedik ötéves középtávú koncepcióját. Döntöttek a városi nevelési tanácsadó létesítéséről, valamint tudomásul vették a városkörnyéki bizottság ügyrendjét

MAGYARSZÉKI ENDRE

Javult a lakossági közérzet, közhangulat

Hőgyész és társközségei

Mucsi pillanatkép

Hőgyészen és társközségeiben — Mucsiban, Kalaznón és Duzson — közel ötezer ember él. Hőgyész kiemelt szerepkörű nagyközség, a megye tizedik legnagyobb települése.

Nem egy írásban olvashattunk lapunkban is arról, hogy csökken a lélekszám itt is, ott is, elöregszik a település, súlyos esetekben olyan mértékben, hogy megkérdőjelezi a falu jövőjét is. Itt más a helyzet. A székhely nagyközség lakossága — ha minimálisan is — emelkedett.

A helyi és a társközségben élő emberek foglalkoztatását a Högyészi Állami Gazdaság, a könnyűipari üzemek, mint például a nemrég önállóvá vált SPRINT Textilfeldolgozó Vállalat, és a községben működő egyéb szervek, intézmények biztosítják. A környező termelőszövetkezetekben, például az „Egyetértés” Mgtsz-ben is sokan dolgoznak. Az ingázók száma a székhely- és társközségekből közel ezer fő. Főként Szekszárdra és Paksra járnak az emberek.

Hőgyésznek tehát sikerült megőriznie az olyan sokat emlegetett népességmegtartó képességét. Nézzük, mi is történt Hőgyészen és társközségeiben az elmúlt öt esztendő során.

Mucsi községben felújították a művelődési ház nagytermét, lakossági összefogással a ravatalozó épületét és teljes berendezését, az egészségügyi és a pedagógus szolgálati lakást. Korszerűsítették a gázcsere-telepet, létesült mélyfuratú kút, óvodai és iskolai napközi konyha, háromszáz méternyi út, buszforduló és új könyvtárhelyiség.

Kalaznó községben posta- hivatalt, orvosi rendelőt és várót, kirendeltségi irodát, művelődési termet alakítottak ki. Itt is létesült mélyfuratú kút.

Duzs községben a volt tanácsháza épületében készült el a kétszáz fős művelődési terem, az orvosi rendelő, a könyvtár, a kirendeltségi iroda. Épült ravatalozó, és elkészült kilencszáz folyóméter vízhálózat.

A felsorolás nem teljes. Megemlíthetjük még, hogy mindhárom községben megvalósult az áfész pénzeszközeiből a boltok felújítása, rekonstrukciója.

Mint látható, az elmúlt öt év költségvetésének jelentős része fordítódott a társközségek fejlesztésére. Emelkedett a lakosságot kiszolgáló intézmények száma, jelentősen javult a kommunális ellátás. Ahol látható, mérhető a fejlődés, elégedett a lakosság, és szívesen működik együtt a tanáccsal és az egyéb szervekkel.

•

Pál Imre, Hőgyész Nagyközségi Közös Tanács elnöke elmondta, az elmúlt öt év alatt tevékenységük arra irányult, hogy a lakosságot érintő és településpolitikai szempontból fontos témák megtárgyalásakor a társközI* F * « * > *

Az 1984-bcn kialakított kirendeltségi iroda a volt ta- nársháza épületében kapott helyet Kalaznón

ségek álláspontját maximálisan figyelembe véve, a közös tanács meghatározó szerepe érvényesüljön. Éjért nagy gondot fordítottak a tanácsülések előkészítésére, kiemelten foglalkoztak a lakossági fórumokon elhangzott véleményekkel, felvetésekkel. Fontos szempont volt a társközségek alapellátása, a szolgáltatás és a mezőgazdasági termelés helyzete, a kereskedelmi ellátás.

— Az elmúlt tervidőszakban megtartott tanácsi fórumokon, mint például a falugyűlések, a választói jelölőgyűlések, a tanácstagi beszámoló, közel négyezer fő vett részt. A beszámolókhoz mintegy ezren szóltak hozzá, szinte mindenki a községépítés közérdekű gondjaival foglalkozott. Igyekeztünk minden kérdésre helyben válaszolni, ahol ez nem sikerült, ott írásban tájékoztattuk a hozzászólót. A felvetésekről, ötletekről, igényekről nyilvántartást készítettünk, ami az éves és a középtávú tervek összeállításának lett az alapja.

— Az elöljáróságok létrehozása pezsdítőleg hatott a társközségek életére. Igaz, hogy nem sok idő telt el a választások óta, a gyakorlat csak most van kialakulóban, az ellátás javításában elért eredmények hatására máris javult a lakossági közérzet, közhangulat. Erősebb lett a helyi kezdeményezés, tettre- készség.

— Mindhárom községi elöljáróság igen aktív, talán a mucsi a legaktívabb közülük is. Az elöljáróságok a társszervekkel is jó • kapcsolatokat alakítottak ki. Mindezek hatása a tanácstagok aktivitásán is lemérhető. Egy-egy tanácsülésen általában 5—6 felszólalás hangzik el, az interpellációk évi száma 10—15 között mozog. Az interpellációkra is azonnal igyekszünk válaszolni, az ezek hatására tett intézkedésekről, ezek eredményeiről rendszeresen tájékoztatjuk a testületet.

— A társközségek után ejtsünk szót Hőgyész nagyközségről is. Jelentősen javult gz egészségügyi ellátás, ezt elsősorban az új egészségház építésével értük ei. így lehetőségünk volt gyermekszakorvosi körzet kialakítására, jobb körülményei lettek az anya- és csecsemő- ellátásnak. Hőgyészen hétvégi orvosi ügyeleti rendszert szeretnénk létrehozni, ennek feltételei is adottak. Megoldódott a fogszakorvosi ellátás, a gyermekorvosi állás — ami jelenleg betöltetlen — meghirdettük. Javultak a közművelődés feltételei Hőgyészen és Duzson, és úgy érzem, Mucsiban és Kalaznón is megfelelnek e lehetőségek a lakosság igényeinek. A társközségekben sajnos nincsenek szakképzett népművelők, a feladatot kultúrát szerető idősebb személyek, vagy KISZ-vezetők végzik.

— A VII. ötéves tervben főbb fejlesztési feladataink a következők. Hőgyészen szennyvízcsatorna-hálózat és tisztítótelep áll üzembe helyezés előtt, a távhívóhálózat és központ szintén elkészült, és átadásra vár. Tervezzük további szolgálati lakások és szilárd burkolatú utak építését, lakótelkek kialakítását. A természetvédelmi park területén szabadidő- és sportközpontot szeretnénk létesíteni, célunk az idegen- forgalom fejlesztése. Természetesen ez csak egy része az új ötéves tervidőszak megvalósítandó feladatainak.

— Ügy érzem, Hőgyészen az elmúlt öt év alatt eredményes társadalmi és gazdasági fejlődés valósult meg. A tanácsnak a helyi gazdasági szervekkel összehangolt és támogatott beruházásai megvalósultak. A lakosság anyagi hozzájárulása révén bővült a lakásállomány, a közintézmény- és közmű- hálózat. Amit leglényegesebbnek tartok, fokoíódott a lakosság cselekvő részt- vállalása a településfejlesztésben. Főként a szennyvízcsatorna és az utak építésében nyilvánult ez meg.

— A jövőben is szeretnénk a megkezdett úton haladni. Vannak terveink, és úgy érzem, a lakosság támogatását, egyetértését is magunk mögött tudhatjuk. A tanácstestület, az apparátus azon dolgozik, hogy az emberek elégedetten éljenek Hőgyészen és társközségeiben. A lakosság támogatásával reméljük, ezt kielégítően sikerül biztosítani községeink mintegy ötezer lakosának.

WENTER MARIANN Fotó: DECSI KISS JÁNOS

Duzson a buszmegállót újították fel tavaly