Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-23 / 198. szám
1986. augusztus 23. ïÜÉPÜJSÀG 11 Az újjárendezett kelet-ázsiai múzeum Kelet-Ázsia titokzatos világa évszázadok óta vonzza az európai érdeklődést. A roppant kiterjedésű India sokszínű világa, változatos tájegységei, szellemi kultúrája, művészete, mint cseppben a tenger, tárulnak fel most a kis, de nemzetközi szempontból sem jelentéktelen hazai múzeum új, állandó kiállításán. A múzeumot 1919-ben Hopp Ferenc alapította. Az első tárlóban még az általa gyűjtött tárgyak válogatását láthatjuk, amelyeket a múlt század végén tett utazása alkalmával vásárolt. (Az első egy Adenben szerzett hatalmas strucctojás.) A későbbi évtizedekben idekerültek a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott műtárgyak, például egy angliai szolgálatban állt magyar orvos, az Indiában működő Duka Tivadar, majd Schwaiger Imre delhii magyar műkereskedő ajándékai, amelyekből Felvinczi Takács Zoltán, a múzeum tudós igazgatója válogatta ki a legértékesebb műtárgyakat. Az általa 1936-ban vásárolt képző- és iparművészeti értékekből is látható néhány. Baktay Ervin, a híres kutató élete utolsó két évtizedét szentelte a gyűjteménynek. Az indiai művészetről bemutatható összkép persze csak töredékes lehet, nemcsak a mindig hiányzó anyagiak miatt, hanem azért is, mert az indiai művészet legjellegzetesebb, legmonumen- tálisabb ága, a szobrokkal dúsan díszített templomépítészet, megfelelő módon csak a helyszínen tanulmányozható. A film, a fotó és a televízió csak halvány visszfényét tudja nyújtani annak a lenyűDurgá (Dél-lndia, XVIII-XIX. század) gözö grandiozitásnak, amellyel ezek a műemlékek rendelkeznek. Az indiai művészetben - az európaihoz hasonlóan - nemcsak a különböző nyelvi és tájegységek kultúrája különböztethető meg, hanem az egyes történelmi korszakok művészete is. A szellemi tradíció, mely az egész kultúrkör alapja, mégis egységes az óind mítoszoktól a különféle vallások, a buddhizmus, a dzsainiz- mus világáig, a hindu törvényt és világ- egyetemet megtestesítő istenektől az iszlám emlékekig. Az egységet erősíti az indiaiak tőlünk eltérő felfogása az időről, melyről alig vesznek tudomást, valamint vonzó türelmük a másik hitével, nézeteivel szemben, mely a kultúrában és művészetekben is létrehozta az eszmék és istenek vegyítését Buddha, Visnu és sok más hindu és buddhista összeolvasztását, kölcsönös tiszteletét. Az európai ízléshez legközelebb a gandharai művészet áll, az ókori India művészeti emlékeivel, a vallásalapító Gautama Sziddharta herceg - a remeteségbe és aszkézisbe vonult Buddha - kultikus szobraival és képeivel. A Budd- ha-ábrázolások először Észak-lndiában, Gandharában jelentek meg, innen a kultúra neve. Az ábrázolások magúkon viselik a görög civilizáció nyomait. A Nagy Sándor hódítása nyomán sokáig továbbélő hellenisztikus hagyomány formálja a plasztikai megjelenítést. Az arcok eszményítettek, a vonalrajz tiszta, harmonikus, az arányok, a ruharedők kezelése az ember- és állatalakokon egyaránt ismerősek. A kompozíció azonban zsúfolt, az alakok szinte barokkosán összefonódnak, például a kígyótündérek és az indiai mennyek csarnokának táncosnőinek ábrázolásaiban. Az indiai sokistenhitben különleges Visnu és Siva szerepe. Visnu a világ- egyetemet fenntartó segítőistenség, Siva pedig a születést és elmúlást, a változást személyesíti meg. Több alakban és jelképben tanulmányozható a kiállításon is. A hindu reneszánszának nevezett újabb hindu művészet mintegy ezer évig virágzott, és átterjedt az Elő-lndiával szomszédos területekre is. Nepal Tibettel együtt az északi buddhizmus főfészkeként óriási festői és kisplasztikái tevékenységgel szolgálta a hívők vallásos érzületét. Buddha-ábrázo- lásaik legjava a 17-18. században készült. Aranyozott és drágakövekkel díszített példányaiból a kiállítás is mutat ízelítőt. Az újabbkori festőművészetnek a hódító mogulok adtak nagy lendületet. Udvarukban perzsa hatás alatt fejlődött ki a miniatúrafestés. Nagyon dekoratív, élénk színezésű lapjaik eredetileg könyvillusztrációknak készültek. India iparművészetének legvirágzóbb ágai az ötvösség, a filigránozás, a selyemszövés, a lakkfestés, a fa- és elefántcsontfaragás. A kerámiaművesség is perzsa hatásra lendült fel. Burma, Thaiföld, Kambodzsa, Jáva, Báli, az indonéz szigetvilág művészetét is képviseli néhány darab, elsősorban jellegzetes Buddha-ábrázolások és a vajang színházról elnevezett figurák. A bemutatót útravalóul egy nagyméretű thaiföldi selyemfestmény zárja. Buddhának és két tanítványának ábrázolásával. BRESTYÁNSZKYILONA Kocsis Zoltán Liszt Ferencről Számomra a szabadság jelképe 175 éve született, s száz esztendeje hunyt el a XIX. század egyik legnagyobb muzsikusa, Liszt Ferenc. Ki volt ez a zeneszerző? Hogyan sáfárkodunk örökségével? Életművének mely darabjai hatnak ránk, a huszadik század végének emberére? Ezekre a kérdésekre kértünk választ Liszt egyik legjobb ismerőjétől, műveinek hű tolmácsolójától, Kocsis Zoltán Kossuth-dijas zongoraművésztől, a Zeneművészeti Főiskola docensétől. I- Az ön repertoárján rendszeresen szerepelnek Liszt-művek. Szerétéiből, tiszteletből?- Liszt számomra a határtalan szabadság jelképe. Ez a szabadság azonban nem parttalan, hiszen ö azért tudott modern értelemben szabad művész maradni, mert önmaga állította fel a saját alkotóemberi korlátáit. Azt hiszem, hogy Liszt nemcsak megértette, „felszívta” a múltat, hanem közérthetővé is tette kora számára. Úgy válhatott igazi újítóvá, hogy fölismerte, továbbfejlesztette a múlt örökségét. Jelentős életműve nagymértékben hozzájárult a zeneművészet megújulásához. I- Sokak számára Liszt nem más, mint zseniális zongoravirtuóz...- Mi előadóművészek, zongoristák úgy véljük, hogy Liszt forradalmasította a zongorajáték technikáját. A múlt század nem egy virtuóza eltűnt a feledés homályában, de a legnagyobbak, - Chopin és Liszt - csupán eszköznek tekintették technikai tudásukat. I- Mi magyarok gyakran eltűnődünk azon, hogy vajon Liszt magyar volt-e.- Úgy gondolom, hogy erre a kérdésre csakis maga Liszt adhatja meg az igazi választ. Ö magyarnak tartotta magát, annak ellenére, hogy német volt az anyanyelve, s franciául írt, gondolkodott. Annak idején sokan Liszt szemére vetették, hogy ritkán tartózkodik Magyarországon. Ez magyarázható azzal, hogy akkor Párizs volt a világ zenei központja. Liszt használt magyar motívumokat: például a nagyon népszerű magyar rapszódiákban, de ezek a motívumok inkább díszítőelemként, kollázsként jelennek meg zenéjében. I- Ki volt Liszt? A romantika kiemelkedő alakja? Melyek a valódi, jellegzetes Liszt-művek? A Les Preludes, a Koronázási mise, vagy éppen a Faust szimfónia?- Liszt Ferencet nem lehet beskatulyázni. Éppen azért, mert életműve nem lezárt, túlmutat a korszakon, melyben élt, nem szabad bizonyos stílusjegyek alapján megítélni művészetét. Egyetemes művészet az övé, korszakhatárokon túlnyúló, szinte mindent felölelő, befogadó, továbbfejlesztő. I - Mit vár Ön a Liszt-évtől?- Komoly tanulmányokat, s természetesen sok olyan előadást, amelyen Lisztművek hangzanak el. Az évforduló jó alkalom lehet arra, hogy még inkább megismerjük ezt a csodálatos muzsikust. Nagyon várok egy igényes Liszt-monográfiát. Valószínűleg nemzetközi összefogásra lenne szükség egy ilyenfajta munka elkészítéséhez. I- Ön mindig szívesen játszotta Liszt műveit? A jubileumi évben milyen műveihez nyúl?- Szeretném szelíden ráirányítani a figyelmet az előbb már említett, kevésbé ismert alkotásaira. Valószínűleg a karácsonyi lemezvásárra jelenik meg a VánKocsis Zoltán dorévek harmadik kötete, s ebben az ismert művek mellett megtalálhatók majd a modernségük miatt talán kevésbé közismert darabok, amelyeket azonban nyugodt lélekkel nevezhetünk a XX. századi magyar zenekultúra alapjainak. GALAMBOS ANDRÁS Hartmut Berlin: A példamutató ügyfél Braun úr régóta törzsvendége az autójavító-szerviznek. Ez volt az egyetlen műhely az egész városban, s annak környékén. Konkurencia nélkül, magas színvonalon látta el szolgáltatási feladatait, s erős versenyben volt önmagával anélkül, hogy egyszer is alulmaradt volna. Braun úr példamutató ügyfél; soha nem volt tolakodó, személyes érdekeit mindig alárendelte a szerviz érdekeinek. Nem volt soha türelmetlen, mindig kedvesen szólt a szerelőkhöz. Egyesítette magában a tartózkodó, fegyelmezett ügyfél minden jó tulajdonságát. Baráti ajándékai mindenkit lenyűgöztek, hol virágot vitt az ott dolgozó kisasszonyoknak, hol más ajándékokkal kedveskedett a Mestereknek. Ünnepnapokon, névnapokon elsőként fejezte ki jókívánságait, s hosszabb utazásai alkalmával sem felejtett el képeslapot küldeni. így próbált egyre közelebb kerülni a szerviz kollektívájához. Természetesen ennek az alkalmazkodásnak meg is lett a gyümölcse. A műhelyben rábízták a panaszkönyv kezelését. S ebben maradandóan dicsőíthette a szerviz szolgáltatásait. Braun úr kapcsolatai, amelyek a szerelőkhöz fűzték, hozzájárultak technikai ismereteinek a fejlődéséhez is. így amikor kocsiját revízióra vitte a szervizbe, már minden hibát tökéletesen el tudott magyarázni szeretett szerelőinek, s ezáltal megtakarította nekik a hibakeresés fáradságos és időt rabló munkáját. S természetesen tisztán vitte autóját a műhelybe! A motor úgy ragyogott, hogy akár enni is lehetett volna róla! És soha nem reklamált! Tudta, hogy nem várhat el a szerelőktől tökéletes, százszázalékos munkát, hiszen ők is csak emberek. így a revízió utáni kisebb hibákat otthon a garázsában saját maga javította ki. Egyszóval Braun úr kiérdemelte a példamutató ügyfél címet. Legalábbis így beszéltek róla a műhelyben. Most Braun úr példáján bemutatjuk, hogyan kell egy autót átadni a szervizben revíziós munkára. Időpont: reggel 6 óra. Színhely: a felvételi csarnok. Braun úr kicsit félszegen lép a homályos helyiségbe, ahol egy hosszú asztal mögött ül a Mester. Megszólítással ilyenkor nem szabad zavarni őt, türelmesen várni kell.- Bejelentett kocsi - dübörgi egy idő múlva a Mester.- Igen - suttogja Braun úr, két héttel ezelőtt már... Revíziós munkára hoztam be, tízezres átvizsgálásra.- Ott van egy nyomtatvány, mindent szépen írjon fel, de olvashatóan - szól a parancs.- De volna itt egy és más, amit sajnos nem tudok felírni...- Azt nem tudjuk figyelembe venni - szól a szakember -, csak azt tudjuk megjavítani, amit felír. De siessen, mert látja, mennyien állnak még az ajtó előtt.- Igen, kérem, azonnal - válaszolja készségesen Braun úr. - Szeretnék egy alkatrészcserét is kérni, ha lehet.- Ilyen alkatrészünk csak egy-két darab van raktáron, kérem, nagyon nehéz eldönteni, hogy melyik kocsiba építsük be - szól a Mester, és sokatmondóan néz Braun úrra, aki természetesen azonnal megérti, miről van szó.- De ugye nem sürgős a kocsi, mert annyira le vagyunk terhelve, hogy legkorábban 4 hét múlva lesz kész az autója - teszi hozzá a szerviz szakija.- Persze, de... - erőlködik Braun úr. Ám példamutató ügyfél lévén mosolyog egyet, s a Mester elfelejtett köszönését meg sem várva kisiet a csarnokból. FORDÍTOTTA: SZABÓ BÉLA Visnu és Laksmi (Dél-lndia, 1800-1850 között) Brahmu, Visnu és Siva
