Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-23 / 198. szám

12 KÉPÚJSÁG 1986. augusztus 2,‘{. MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN liill» MAGAZIN Jllili ç \ ' / MAGAZIN lÉispSsili5' magazin , . ' MAGAZIN ' V ' MAGAZIN , MAGAZIN- MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Az agy vérellátása és a koffein A koffeint élénkitöszer- kénit ismerik, ezért azt vár­hatnánk, hogy fokozza az agy vérellátását, holott en­nek épp az ellenkezője kö­vetkezik be. Egy amerikai pszichiáter szerint az egy­két csésze kávéban lévő kof­fein számottevően csökkenti az agy vérellátását, anélkül, hogy hatna a kedélyállapot­ra. A kávénak az agyi vérel­látást csökkentő hatásáról eddig is tudtak, ezért a mig­rénes rohamokat kávé ita­tásával is igyekeztek mérsé­kelni. De az amerikai pszi­chiáter kísérlete az első, amely emberen vizsgálta a szájon keresztül a szervezet­be bekerülő kis adiagú kof­fein hatását. A kutató kilenc önként vállalkozó egészsé­ges emberrel 250 mg koffeint tartalmazó tablettát nyele- tett le — ennyi koffein van egy-egy csésze frissen főzött kávéban —, hétnek pedig 500 mg-it tartalmazó tablet­tát adott. Harminc perc múlva mindkét csoportban 20—25 százalékos agyi vér­áramlás-csökkenést tapasz­talt. Ellenben nem csökkent az agy vérellátása az ellen­őrzési (kontroll) csoportban — ennek nyolc tagja ható­anyag nélküli tablettát nyelt le. (A kísérleti személyek természetesen nem tudták, hogy tablettájukban van-e vagy nincs koffein.) A koffeinnek az agyi vér­ellátást csökkentő hatása az egészséges ember szempont­jából nem. hátrányos, az azonban tisztázandó, hogy az agyi erek betegségeiben, így az agyérelmeszesedés­ben szenvedőket vagy azo­kat nem károsítja-e, akik agyvérzés után lábadoznak. Elektronikus hőmérő Egy japán cég elektronikus hőmérője. Az integrált áramkörök alkalmazásával készí­tett hőmérő a hónaljárokban történő elhelyezés után két percen belül jelzi a hőmér­sékletet, 34 foktól 43 fokig. Az orvos első kérdése a legtöbb beteghez, van-e láza? Ennek eldöntésére évszáza­dos eszköz az olcsó, könnyen kezelhető és egyszerű higa­nyos lázmérő. Előnyei mel­lett kevésbé ismertek hátrá­nyai, amelyek korlátozzák felhasználási körét: arány­lag nagyméretű, nagy a tö­mege, ezért a beállási ideje több perc, sok hőt von el a mérendő területről, így meg­hamisítja a mérési ered­ményt (a hónaljárokban azéri keli 10 percig tartani a hi­ganyos lázmérőt, hogy a hi­deg hőmérő által elvont hő mennyiségét a szervezet pó­tolni tudja; ehhez kell a hosszú idő, mert maga az eszköz 2—3 perc alatt már beállna): alakjánál fogva csak bizonyos testüregek (hónaljárok, végbél, száj­üreg) hőmérsékletének meg­határozására alkalmas, pe­dig újabban az orvost más testtájak hőfoka is érdekli (bőrfelszín, gyomor, légcső, véna stto.) Szinte az összes felsorolt hátrányt előnnyé változtat­ták az elektronikus hőmérők, amelyek vagy termoelemet vagy újabban félvezetőt használnak hőérzékelőként. Az igen kis méretű hőérzé­kélő elem lehetővé teszi azt is, hogy beépítsék vékony in­jekciós tű belsejébe, és így a hőérzékelő beszúrható pél­dául az izmok közé, ahol he­lyi elváltozások hőtani ha­tását lehet vizsgálni. De ilyen tűvel akár a koponya­üregbe is be lehet hatolni, és ott például a likvor-ür hő­mérsékletét is meg lehet mérni. Ilyen kis méretű hő­mérőkkel sikerült megállapí­tani, hogy a peteérés idősza­kában a női méhben maga­sabb hőmérséklet uralkodik. A kis méretű hőérzékelővel felszerelt hőmérőkkel- sike­rült a bőrfelület hőmérsékle­tét is megmérni. Ez higanyos hőmérővel nem lehetséges. Az elektronikus hőmérők al­kalmazásával egy sor új megállapítás született. Érde­kes tény például, hogy a nők bőrhömérséklete közel 1 Cel­sius fokkal alacsonyabb, mint a férfiaké, jóllehet a hónalj vagy végbél-hőmérsékletük nagyjából azonos. Ezt rész­ben a különböző mennyiségű táplálékbevitel, részben az­zal magyarázzák, hogy a női test felülete tagoltabb, így a nagyobb hőfelület miatt azo­nos maghőmérséklethez ala­csonyabb felületi hőmérséklet tartozik. Gyógyszer a herpeszvírusok ellen Egy svéd gyógyszergyár ku­tatólaboratóriumában áttörési értek el a hidegsömör kezelé­sében, és a kutatók sikere ta­lán megnyitja az utat az ed­diginél hatásosabb gyógyszer kifejlesztésére az influenza le­küzdésére. A kutatók kimu­tatták, hogy a trinátrium fosz- fonofirmát vegyület meg­támadja a hidegsömört okozó herpesz szimplex vírus en­zimjeit, de nem károsítja az emberi test enzimjeit. Az upp- salai és a göteborgi egyete­men végzett kísérletek szerint a 3 százaléknyi trinátrium foszfonoformátot tartalmazó krém jelentősen meggyorsítja a hidegsömör gyógyulását. Más kutatók eredményei sze­rint az ivarszervek környé­kén kialakult herpeszvírusos gyulladások is jól reagálnak a kezelésre. Remélik, hogy a további kutatások elvezetnek egy olyan gyógyszer kifej­lesztésére is, amely pusz­títja az influenzavírus en­zimjeit. el legideálisabb kor Társaságban a felnőttek a gyerekekről beszélgetnek. Vajon melyik a legideáli­sabb életkor a gyerekeknél?i — ez a vitás kérdés. Egy tanár kér szót: — Szerintem a tízéves. Ezt a saját fiam példáján látom. Ahhoz, hogy egész éjjel bőgjön, már túl nagy. Ahhoz viszont, hogy reg­gelig tartó házibulit ren­dezzen, még túl kicsi! Számítógépes A szülők névválasztási gondján kíván segíteni egy dél-franciaországi vállalkozó- ötletes találmánya egy szá­mítógép, amely az újszülött névkiválasztásához nélkülöz­hetetlen adatok betáplálása után a szülők ízlésének leg­megfelelőbb névlistát állítja össze. A gép tiz lány. illetve névválasztás fiú nevet ad meg, s ehhez tudni kívánja a szülők csa ládi nevét, az apa és anya keresztnevét, a szülők név választással kapcsolatos esel leges különleges kívánságait, így például azt, hogy régies vagy modern hangzású neve két részesítenek-e előnyben Radarral a sáskák nyomában Egy angol fizikus olyan védekező eljárást talált a vándorló rovarkártevőik el­len, amelynek alapja azok radarral való felismerése és nyomon követése. A kutató már korábban észrevette, hogy radarral lehet madara­kat követni, sőt szárnycsa- pásuk szaporaságuk állapján azonosítani is őket. Ezt kö­vetően kísérelte meg a ra­dar alkalmazását a sáskáit megfigyelésére. A próbálko­zás eredménnyel járt: az ál­talánosan használt Jengeré- szeti radarral több mint másfél kilométer távolságból föl lehetett fedezni az egyes sáskákat, sőt még a nemü­ket is meg lehetett külön­böztetni. A radarsugár ugyanis visszaverődik a ro­var hasában lévő vízről, a has a szárnycsapásokkal megegyezően összehúzódik, s mivel a nőstény hasa jó­val nagyobb, ezért lassab­ban, tehát kevesebbszer hú­zódik össze, punt a hímé. A Szaharában végzett ra­daros rovarmegfigyelések megdöntötték azt a korábbi föltevést, hogy a rovarok éj­szaka alacsonyan szállnak, széllel szemben, és rövid szakaszokban. Valójában a sivatagi sáska 1800 méter magassági g fel emelkedik, rendszerint szélirányban száll, órákig egyhuzamban, általában több mint 160 ki­lométert — de olykor 600- nál is többet — megtéve egy éjszaka alatt. A radarmegfigyelések a sáskakiutatók egy régi kulcs­kérdésére is választ adtak. Nevezetesen: miért tömörül­nek a sáskák népes, együtt vonuló rajokba? Tény ugyanis, hogy miután elér­tek bizonyos sűrűséget, az általuk kibocsátott vegyi anyag egymáshoz vonzza, együtt tartja őket. De ho­gyan érik el a kritikus stí- rűséget? Kiderült, hogy az összefutó szelek tömörítik a repülő rovarokat, amelyeket a légáram többnyire passzí­van szállít. Egy jókora — közelről bizony félelmesnek tűnő — ván­dorsáska Tévedhetetlen alkoholszonda Brit kutatók az. infravörös színképelemzésen alapuló, számítógéppel vezérelt, nagy pontosságú alkoholszondázó készüléket fejlesztettek ki. E szonda azt méri, hogy egy bizonyos hullámhosszúságú infravörös sugarakat a lehe­letben lévő etilalkohol — ha van benne ilyen — mennyire nyeli el. A készülék a kifújt levegő 100 milliliterében lévő 1—199 mikrogramm alkohol­nak a kimutatására alkalmas, mindössze 2 mikrogramm hi­bával. A szonda minden mérési ciklus előtt hitelesíti önma­gát, majd fényjelzéssel uta­sítja a vizsgálandó személyt, hogy kezdjen belefújni a csu­torába. Ugyancsak fényjelzés ad neki engedélyt arra, hogy a fújást abbahagyja, a nem megfelelő fújást a készülék nem fogadja el. A szonda az etilalkoholtól 15 olyan ve- gyületet különít el, amelyek meghamisíthatnák az alko­holpróbát. Köztük van a toluol, amelyet valaki bizo­nyos ragasztóanyagok gőzé­ből szívhat magába, az etil- acetát, amely festékekből vagy némely nyomdaipari anyagból eredhet, a metil- alkohol és a benzin. A hitelesítésnek és a két­szeri mérésnek az eredmé­nyét a készülék nyomtatás­ban közli. hét karikatúrája Az órainga Ketyegésében rekedt, tompa dal van; Virrasztó éjen gyakran nézem őt... A 100 éve született Tóth Árpád fenti című verséből idézünk; folytatása a rejtvény vízszintes 1. és függőleges 31. számú sora. Vízszintes: t. A versidézet folytatása. (Zárt betűk: K., T., E.) 14. A mesékben ez hamu­basült pogácsa. 15. „Dehogy iszom, dehogy iszom. . (Vö­rösmarty: Pétiké.) 16. A tetejé­re. 17. Angol fizikus, a mai te­lefon ősének feltalálója (G. A. 1847—1922), 18. A Ludolf-féle szám. 19. Koros. 20. Kladno ré­sze! 22. Kicsinyítő képző. 23. Építési anyag. 24. Azon a he­lyen. 25. Az egykori Autófenn­tartó Ipari Tröszt névbetűi. 27. Színművész (Zsuzsa). 30. Meg­szólítás. 31. Hentesáru. 33. Idő­egység. 34. Megszokott helyére rak. 36. Ezen a helyen. 37. Szpl- mizációs hang. 39. Kisplasztikái alkotás. 40. Ugyanott, röviden, 41. Dédapáink tintatartója. 42. Siló egynemű betűi. 43. Garay János verse. 44. Égtáj rövidített jele. 45. A Tisza mellékvize. (Ford.) 46. 1848-as csata színtere Tolna megyében. 48. Czuczor Gergely írói álneve. 50. A mo­hamedánok istene. 52. Híres be­tyár névbetűi. 53. Szoprán sze­rep A szicíliai veesernye cimü Verdi-operában. 55. Szin, 58. Gibraltár része! 58. Gőze altató­szer. 59. Kicsinyítő képző. 61. A lelátó öröme. 62. Dalbetét. 64. Labdarúgótrófea 65. Juon . . ., kecskepásztor Jókai : Szegény gazdagok című regényében (+.). 67. Nagyközség (rövidítés). 68. Kiváló francia zongoraművész volt (Alfred). 70. Balettáncosnő. 72. szovjet repülőgéptípus. Függőleges: 1. A tévéből is­mert jugoszláv filmszínész be­ceneve. 2. Gépkocsihoz kapcsol­ható egytengelyes szállítóeszköz. з. Üres gyár! 4. Fogoly. 5. „S az . . . múlnak, mint a percek.” (Villon.) 6. Kis disznó. 7. Egy­forma betűk. 8. A Jupiter egyik holdja. 9. Huszka Jenő: Gül ba­ba című operettjének egyik női szerepe. io. Tova. il. Vin betűi. 12. Kétszeres olimpiai bajnok ökölvívónk (György). 13. Ezv megelőzően. 18. Mint a vízszintes 23. számú sor. 21. Baráti orszá­gok rádió- és tévészervezete. 23. Mutató. 26. Törvénykönyv, rövidítve. 28. Ételízesítő. 29. Jő) vág. 31. A versidézet befejező része. (Zárt betűk: F.. G., R.) 32. Az ott megtartott konferen­ciáról ismert török város. 34. Női név. 35. A gólyához cimü vers költőjének névbetűi. 38. Csík folyója. 39. Kertváros Pesi megyében. 41. Ütszéli silány nö­vény. 42. Füstölve finom. 43. Magyar film. 45. Egy kevéssé, 47. Az ilyen étel egészségtelen. 48. Férfinév. 49. Kiejtett betű. 51. Az 55. számú sor egynemű betűi. 53. Erdőkben felállított takarmánytartó. 54. Balatoni üdülőhely. 57. Birtokában vala. 60. Keletkezik. 63. Ha Alma áll előtte : város. 65. Tik-. . . 66. Fi­zikai fogalom. 69. Mesefilm. 70. Tág. 71. Igeképző. Megfejtésként beküldendő » vízszintes 1. és a függőleges' 31. számú sorok a Tolna Megyei Népújság Szerkesztőségének cí­mére: 7101 Szekszárd, Széchenyi и. 36. Pf.: 71. Beküldési határ­idő: augusztus 29. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény ! A 32. heti, Csodálatos történe­tek című rejtvény megfejtése a következő : Az. őserdő kincse, Az ajtó a falban, A kristálytojás, A Davidson-eset, A dinamók ura. A Helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Fejes Béla. 7100 Szekszárd, Béri B. A. u. 41. TV 11., Friss István, 7150 Bonyhád, Bacsó B. u. 4.. Szőes Menyhért, 7100 Szekszárd. Barát­ság u. 14., Tóth Gyuláné. 7072 Diósberény, Iskola u. 19., Grei- lich Erzsébet. 7100 Szekszárd. Kadarka ltp. 9. — Akár hiszitek, #kár nem, én vagyok a ti fiatok!

Next

/
Oldalképek
Tartalom