Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-12 / 189. szám

\ 1986. augusztus 11 2 Képújság Budapesten tanácskozik a MAPRJBL VI. kongresszusa ('Folytatás az 1. oldalról.) tagozata immár csaknem másfél évtizede hatékonyan hozzájárul a magyarországi orosz nyelv- és irodalomoík- tatás színvonalának emelésé­hez. E tevékenység alapvétő­én az iskolákban, az egyete­meken végzett munkán alapszik, de ennél szélesebb körben folyik, s minden ti­zedik magyar állampolgárt érint. Az orosz nyelv ha­zánkban az általános, kultu­rális küldetésén túl a nem­zetközi gazdasági és tudo­mányos együttműködés egy­re kiterjedtebb és nélkülöz­hetetlenebb munkaeszköz sze­repét is betölti. A kormány elnökhelyette­se a továbbiakban emlékez­tetett arra, hogy Magyar- országon 1945-ben, a felsza­badulás után teremtődtek meg a feltételei a széles kö­rű orosz nyelvoktatásnak. Ez a történelmi tény és vív­mány teremtett szilárd ala­pokat az orosz nyelvoktatás számára, amely ma az óvo­dától a felnőtteknek szer­vezett tanfolyamokig terjed. Az elmúlt 41 évben sokat fejlődtek az oktatás módsze­rei. a tankönyvek és a tan­eszközök. Az eredmények ellenére azonban a szakem­bereknek, a nyelvtanároknak sokat kell még tenniük az orosz nyelv és irodalom ku­tatása és oktatása területén: fel kell használniuk a jó ta­pasztalaitokat és új módsze­reket, eljárásokat kell ki­dolgozniuk, az cktptás sz.ol­„Szívből köszöntőm az orosz nyelv- és irodalomta­nárak Vf. nemzetközi kong- reszusánalk Budapesten, a szocialista Magyarország fő­városában összegyűlt részt­vevőit. A világ fejlődésének je­lenkori tendenciái az egész, földkerekség országainak és népeinek konstruktív együtt­működését igénylik. E kap­csolatok kialakításában a nyelvtanulásnak különleges szerepe van. Jó példa erre az orosz nyelv. Más nyel­vekkel együtt, széles körben használják a különböző or­szágúik közötti megértés és együttműködés érdekében, elősegíti a kölcsönösen elő­nyös nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, jól szolgálja az egyenjogúság és a kölcsö­nös segítség elvein alapuló szocialista gazdasági integrá­ciót. Fontos szerepet játszik a tapasztal átok, ismeretek gyors és gyümölcsöző cseré­jében, a haladó kultúra fej­lesztésében. Oroszul folyamatosan és nagy példányszámban adnak ki a világ számos nyelvéről fordított tudmányos és szép­irodalmi műveket, műszaki- tudományos é.s politikai in­formációs anyagokat. így az orosz nyelv napjaink egyik leginformatívabb nyelve. Az Kádár János, az MSZMP főtitkára ugyancsak levelet intézett a kongresszus részt­vevőihez : „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának, az orosz nyelv és irodalom magyar barátai­nak nevében és a magam ré­széről tisztelettel üdvözlöm Önöket, az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetkö­zi Szövetsége VI. kongresszu­sának küldötteit, valamennyi kedves vendégünket. Nagy örömünkre szolgál, hogy otthont adhatunk a vi­lág számos országából hoz­zánk étkezett russzisták nem­zetközi tanácskozásának. A nyelv tanulása és taní­tása fáradságos, kitartást követelő tevékenység, de jól megtérülő befektetés. Engels már 1875-ben meggyőződés­sel vallotta: ,.Az orosz nyelv', mely — mint a legerőtelje­sebb és leggazdagabb élő nyelvek egyike — mind gálatába kell állítaniuk a legújabb technikai eszközö. két. — Az orosz nyelv tudása számunkra, miként a világ valamennyi oroszul tudó embere számára is többet jelent csupán egy idegen nyelv ismereténél. Az orosz nyelv a népek közötti együttműködés, a béke és a haladás nyelve. Napjaink legjelentősebb békekezdemé­nyezései orosz nyelven hang­zanak el a világ számára. Ezt bizonyítja az is, hogy hazánkban és szerte a vilá­gon évről évre nő azoknak a száma, akik oroszul ta­nulnak, beszélnek, egyre szé­lesebb azoknak a a tanárok­nak a köre is, akik minden­napi munkájuk mellett ak­tíz részt vállaltnak az orosz nyelv- és Iroda torn terjeszté­séit segítő nemzetközi szövet­ség munkájában, s akik szép és nemes küldetést tel­jesítenek, amikor a nyelv elsaij á tatásán, s z atea dálián tökéletesítésén munkálkodva áldoznák megtisztelő hiva- tásüknak — hangsúlyozta végezetül Marjai József, a Minisztertanács nevében is eredményes munkáit kívánva a kongresszusnak. A világtalálkozót köszön­tötték a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt veze­tői is. Borisz Sztukalin is­mertette Mihail Gorbacsov- nak, az SZKP KB főtitkárá­nak a tanácskozáshoz inté­zett üdvözletét. orosz nyelven született szép- irodalom az emberiség álta­lános kulturális értékeinek cseréjét, az ember szellemi és erkölcsi felemelkedését, szellemi életének gazdagodá­sát szolgálta és szolgálja. A mai nyugtalan időben arra szólítja fel az embereket, hogy védjék meg Földünket a nukleáris katasztrófától. Kongresszusukra a béke évében kerül sor. A szovjet nép, amely aktívan támo­gatja minden jóakaratú em­ber békeszerető törekvéseit és akcióit, büszke arra, hogy az orosz nyelvet a béke és a barátság nyelveként tartják számon, s hogy ezen a nyel­ven hangzott el az SZKP XXVII. kongresszusának szónoki emelvényéről az át­fogó nemzetközi biztonsági rendszer létrehozására vo­natkozó felhívás. Világunknak szüksége van valamennyi embernek a né­pek közötti bizalmat, a sok­oldalú szellemi együttműkö­dést erősítő erőfeszítésére. Az önök szervezete, amely csaknem 70 ország russzistá- it egyesíti, hatalmas lehető­ségekkel bír e nemes és va­lóban történelmi küldetés teliesítéséhez. Kívánok önöknek eredmé­nyes műnk i á t a béke és a haladás javára.” önmagáért, mind az általa feltáruló irodalom kedvéért busásan megjutalmazza a .ta­nulmányozására fordított fá­radságot ...” Nem szorul, kü­lön bizonyításra, hogy e meg­győződést ma már sok or­szágban, sokan vallják ma­gukénak. Számunkra, magyarok szá­mára az orosz nyelv közve­títi a baráti szovjet nép po­litikai, tudományos eredmé­nyeit és gazdag kultúráját, s egyben segíti, hogy saját ér­tékeink eljussanak a szovjet emberekhez, s e világnyelv révén széles körben terjedje­nek. A szocialista átalakulás kedvező feltételeket teremtett hazánkban a tömeges nyelv- tanuláshoz, s ma már százez­rek értenek, beszélnek oro­szul. Társadalmunk, kultú­ránk nagy értékének tartjuk ezt. Elismerés illeti mindazo­kat. akik hivatásuknak tekin­tik az orosz nyelv és irodalom tanítását, és tevékenységük­kel segítik kultúránk gazda­gítását. Az Orosz Nyelv- és Iroda­lomtanárok Nemzetközi Szö­vetsége fontos és hasznos kül­detést tölt be. A nemzetközi együttműködés szervezésével szinte a világ minden táján segíti az orosz nyelvoktatás fejlesztését, a klasszikus orosz és a mai szovjet kultúra ter­jesztését. E tevékenysége fon­tos hozzájárulás a népek kö­zötti megértés, barátság és együt t működés el mé lyíf ésé­hez. Meggyőződésem, hogy ta­nácskozásuk az új tudomá­nyos eredmények, a jó mód­szerek, a hasznos .tapasztala­tok közkinccsé tételével elő­mozdítja a nemzetközi szö­vetség nemes céljainak való­ra váltását. Eredményes, jó munkát kívánok a kongeesz- szusnak, s kívánom azt is, hogy a tisztelt küldöttek, ven­dégeink érezzék jól magu­kat hazánkban.'' Főtitkári beszámoló A plenáris ülésen Vit ali j Kosztomarov, a MAPRJAL főtitkára emelkedett szólásra ezután. Bevezetőben emlékez­tetett arra, hogy az előző kongresszusok alapvető kér­déseket érintettek. A buda­pesti tanácskozáson az okta­tási folyamaiban jelen lévő hagyományos elemek és újí­tások kerülnek napirendre. A főtitkár utalt arra, hogy igen gyorsan fejlődik a rusz- szisztika: az orosz tanárok nemzeti szervezeteinek te­vékenysége alkotó jellegű kutatást, bátor ötletfelvetést, intenzív kutatói, oktatói és kiadói munkát ölel fel. Több tízezernyi tanár fáradozik azon, hogy formálja és ne­mesebbé tegye a fiatalok személyiségét, s e széles kö­rű, természetes kísérlet ha­tékony oktatási módszereket és eljárásokat eredményez. Az oktatás minőségének ja­vítását segíti az a számos konferencia és szimpózium, amelyeket a szövetség ren­dez a különböző országok­ban. Csupán a legutóbbi kongresszus óta több mint ezer új tankönyv, segéd­anyag és szótár látott nap­világot 40 millió példányban. A jövőben már a számító­gép és a videotechnika is be­vonul az oktatásba, s várha­tóan javulnak a hangzó­anyaggal bővített, kiegészí­tett nyelvleckék is. Az utóbbi években világ­szerte jelentősen megnőtt az orosz nyelv iránti érdeklő­dés — állapította meg Vita- lij Kosztomarov. — Mind többen beszélik a nyelvet, s úgynevezett „orosz nyelvi gócok” alakultak ki, minde­nekelőtt azokból a diákok­ból, akik a Szovjetunióban végezték tanulmányaikat és jelenleg hazájuk műszaki és humán értelmiségének jelen­tős rétegét alkotják. Megho­nosodott az orosz nyelv szá­mos ország képzési és felső- oktatási rendszerében is. Előtérbe került a nyelv kom­munikációs eszközként való használata. Mindezért fon­tossá vált az orosz informa­tív jelentőségének, kommu­nikatív értékének, a nyelv tudásából eredő gyakorlati előnyének a tanulmányozása és tisztázása. Az igény, a motiváció módosítja a peda­gógiai megközelítési módo­kat, s az oktatási problémák újfajta megoldását teszi szükségessé. A vitaindító előadást kö­vetően Vitalij Kosztomarov Puskin Emlékérmet adott át: tizenöt rasszista vehette át az orosz nyelv népszerűsí­tése, az Oktatásban kifejtett kiemelkedő tevékenysége el­ismeréseként a kitühtetést. Kedden a kongresszus szekcióüléssel folytatja mun­káját. Mihail Gorbacsov üdvözlete Kádár János levele PANORÁMA KUALA LUMPUR Mahathir Mohamed ma laysiai kormányfő, a múlt heti parlamenti választáso­kon győztes koalíció vezető­je hétfőn ismertette új kor­mányának összetételét, mely­ben a korábbi kabinethez képest nincsenek jelentősebb változások. KAIRO A vitatott hovatartozású Taba-földsáv sorsáról tár­gyaló egyiptomi és izraeli küldöttség vasárnap ^komp­romisszumos megegyezésre” jutott — mint közölték. A megállapodás arra vonatko­zik, hogy a vitát (a földsáv hovatartozásának kérdését) nemzetközi döntőbizottság elé utalják. A öntőbizott­ság összetételéről azonban még most sem sikerült meg­állapodniuk. TEHERAN A szovjet—iráni kapcsola­tok fejlesztése mellett fog­lalt állást teheráni sajtóér­tekezletén Mohiamad-Dzsa- vad Laridzsani iráni kül­ügyminiszter-helyettes. Lá­ndzsám kérdésekre vála­szolva nagyra értékelte és „pozitív építő szelleműnek” mondta a nemrégiben tar­tott moszkvai iráni—szovjet tárgyalásokat. TAMPERE Magyar nap volt. a héttői a Tamperéi nemzetközi ke­reskedelmi vásáron. Az éven­kénti bemutatón Miskolc, mint Tampere meghívott testvérvárosa vesz részt, minden negyedik évben, így az idén is. Kovács László, Miskolc városának tanácsel­nöke nyitotta meg a magyar napot Jarmo Rantanen. Tampere főpolgármesterének jelenlétében. Mai kommentárunk Az Aranytemplom gyilkosai Miközben Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök kül­földi tárgyalásain síkra szállt a béke ügye mellett, sajal hatalmas hazájában újra felizzott a békétlenség para zsa. A fanatikus gyűlölet legújabb áldozata Arunkumar Vaidja tábornok. A tragédia külsőségei egy hollywoodi politikai szu perkrimiben is megállták volna a helyüket. A gépko­csiját maga vezető generális autóját két motorkerék páros fogta közre, és egyszerre nyitottak tüzet, majd — mielőtt bárki felocsúdhatott volna — eltűntek a: ezerszínű forgatagban. Az újságírás régi szabálya, hogy bűncselekmény esetén ajánlatos óvatosan bánni a fel­tételezésekkel. Ezt a szabályt indiai újságírók is is­merik és követik. Ezúttal azonban valamennyi indiai lap fenntartás nélkül, és egységesen biztos volt abban, hogy a merénylők szikh terroristák voltak. Erre nem - csak — és nem is elsősorban — a gyilkosok árulkodó turbánja adott okot, hanem mindenekelőtt a tábornok személye. Arunkumar Vaidja ugyanis nem egyszerit főtiszt volt, hanem a közelmúltban történt nyugdíjazá­sáig az indiai fegyveres erők vezérkari főnöke. Ebben a minőségben tevékenykedett 1984-ben is. Gyakorlati­lag tehát — bár természetesen a kabinet utasítására — ő adta ki 1984 emlékezetes júniusában a támadási pa­rancsot a híres szikh kegyhely, az amritszári Arany­templom megtámadására. Az akkor még a jelenlegi kormányfő édesanyja. Indira Gandhi vezetése alatt álló kabinet egyszerűen nem tehetett mást. A szikh szélső­ségesek ugyanis erődnek használták a különben gyö­nyörű templomot, és innen szervezték nemcsak a tér­ségre, nem is csak Pandzsáb államra, de egész Indiára kisugárzó tevékenységüket. Az már régen egyértelmű, hogy a világszerte tisztelt Indira Gandhinak is emiatt kellett meghalnia, mármint az Aranytemplom megtá­madása miatt. Most, két esztendővel később ugyanezért, és ugyanúgy követte őt a halálba a volt vezérkari fő­nők, aki megelőzően sűrűn kapott fenyegető leveleket az úgynevezett „halisztáni különítmény” arctalan­névtelen tagjaitól. A legújabb hír szerint e különítmény főparancsnokát egy Üj-Delhitől mintegy négyszáz kilométerre lévő nagybirtokon, a tulajdonossal együtt őrizetbe vette a központi hatalom rendőrsége. Nem nehéz megjósolni, hogy mindketten alibit igazolnak majd. Méghozzá igazi alibit, hiszen aligha ök nyomták meg a ravaszt. Ők „csak” a parancsot adták ki. De ki hallotta, amikor kiadták? . . . HARMAT ENDRE 25 éves a berlini fal Nyilatkozatok és provokációk Heinrich Windelen, az úgynevezett belnémet kap­csolatok nyugatnémet mi­nisztere előremutatónak ne­vezte. hogy az utóbbi féilév folyamán a két német áIllám viszonyában folytatódott a párbeszéd és a szakmai érint­kezés politikája, bővült az állámpoilgárok közötti érint­kezés és a kulturális csere. Méltányolta, hogy tavaly 1,6 millió nyugdíjas korú NDK- álllampolgár fordult meg az NSZK-ban, az idén fjedig, az élső félévben, 895 ezer. Az idei év első felében mintegy 1,7 millió nyugatnémet ál­lampolgár látogatott el az NDK-ba. Kiváltképp örvendetesnek mondotta, hogy az NDK sür­gős családi ügyekben mind több NDK-fiatai nyugatné­metországi utazását teszi le­hetővé. A miniszter külön kiemelte az idén májusban megkötött kulturális együtt­működési megállapodás jelen, tőségét. Wi n délén sajtóértekezletén mindamellett szükségesnek tartottá megemlíteni, hogy Berliniben 25 évvel ezelőtt, augusztus 13-án építették tél a falát, s ezzel összefüggés­ben rövid elítélő nyilatkoza­tot olvasott fel. A nap folyamán a 25 évvel ezelőtti eseményről — kü­lönböző hangnemben — más nyugatnéme t pár tpoli tifcus ok is nyilatkoztak, így Alfréd Dregger, a CDU CSU par­lamenti csoportjának elnöke, Herbert Czaja CDU-képviselö az „Elűzöttek szövetsége” né­ven működő re vans ista szer­vezet elnöke és Franz Joseí Strauss, a CSU elnöke. A Bild-Zeiitung című újság hétfőn az alkalomból közölte Ronald Reagan amerikai el­nök nyilatkozatát. Mint Re­agan mondotta, az Egyesült Államok a múltban is meg- mutatta. hogy „kész. (Nyu­gat-) Berlin védelmére"’, és arra is törekszik, hogy nor- maillizáija a helyzetet a város­ban és körülötte”. Reagan a fali megszüntetése mellett kardoskodott. Nyugat-Berlinben egyre so­kasodnak az NDK ellen, a feszültség szítására irányuló provokációk — mutat rá ber­lini tudósításában a Pravda hétfői száma. Az NDK államhatárának negyedszázaddal ezelőtt tör­tént lezárása szemléletesen bizonyította, hogy kudarcot vallottak a nyugatnémet re- vansista erőknek a szocialista német állam felszámolására irányuló kísérletei, A fe­szültség szítását célzó újabb nyugat-berlini próbálkozások szemmel láthatóan ellentéte­sek a Nyugat-Berlinnel kap­csolatos négyhatalmi egyez­mény szellemével és céljai­val, s mindenekelőtt a nyu­gat-berliniek érdekeit veszé­lyeztetik — szögezi le a Pravda. A tüntetés vége Az amerikai Seabrookban. a helyi atomerőműnél tünte­tők gyűltek össze és a nuk­leáris fegyverkezés ellen, az atomrobbantások ellen emel­tek szót, majd ülősztrájkkal is igyekeztek követeléseikre felhívni a figyelmet. Aztán hamarosan jöttek a rendőrök és munkához láttak. Nézzék meg ezt a szakszerű fogási, melyet képünk is megörökít! Egyik kézzel a felsőkart, a másikkal az alsókart — per sze egyszerre a másik rend­őrrel — aztán már vége is az ülősztrájknak, mert a tün­tető (pláne az ilyen kis vézna nő) akár a levegőben kalim­pál. a lábaival, akár csak hu­zatja magát, egy-kettőre ;i rendőrkocsin találja magái Aztán jön a másik és az utá­na következő, s máris vége a tüntetésnek. Győzött az ame rikai demokrácia. Külföldi magyar egyesületek vezetőinek találkozója A Magyarok Világszov t-kst- gének szervezésében hétfőn Budapestéin — az Olympia Szállóban — megkezdődött a nyugati országokban működő magyar egyesületek vezetői­nek találkozója, amely ta­nácskozási témája: a hatá­rainkon kívül, a világ számos országában élő magyarok és az óhaza közötti kapcsolatok ápolusa, továbbtejlesztcse. A találkozóra zömmel nyugat- európai országokból, továbbá az Egyesült Államokból, Ka­nadából és Ausztráliából ér­kezett mintegy félszáz részt­vevő, 35 egyesület képvisele­tében. Rande Jenő, a Magyarok Világszövetségén ek főt it kára üdvözölte a találkozó vendé­geit, s emlékeztetett sínre hogy a világszövetség sokré­tű működésében már vannai: hagyományai az ilyen jelle­gű összejöveteleknek, mun­kaértekezleteknek. A cél’: az együttműködés bevált formái­nak további javítása, új mód­szerek, kapcsolatépítési lehe tőségek fciaíak ítása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom