Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-04 / 182. szám

*^ÉPÜJSÀG

IÁNK. augusztus 4,

ON KER

Levélcímünk: 7101 Szekszárdi Postafiók: 71

Jogos volt-e a közterület igénybevétele?

Egy bonyhádi olvasónk irta: „Március végén Bonythá- don, a Móricz Zs. utcában közlekedtem kis motorommal. Sajnos, majdnem baleset ért, mivel a sarkon lévő ház előtt kto. 2 méteres magasságban, a járdán kívül, az úttest szélén tégla volt kirakva, ami elzárta a Budai Niagy Antal utcára való kilátást. Tudtommal, az utcán tölbb napon keresztül nem lehet semmilyen nemű anyagot, törmeléket tárolni, ami balesetveszélyes lehet, illetve rontja a városképiét. Kérdezem, hogy minden állampolgárra vonatkozik-e a rendelet?”

A Bonyhád Városi Tanács V. B. műszáki osztálya ve- 'zetője Sebestyén Lajos küldte meg a választ:

— A Budai Nagy A. utcai lakóház bővítéséhez szükséges falazó- és tetőfedő anyagot előzetes engedélyünk alapján, az általunk meghatározott helyen és módon tárolta az építtető, úgyhogy az nem sértette a közúti közlekedés biztonságát, és nem jelentett balesetveszélyt. Az építtető a közterület igénybevételénél maradéktalanul betartotta az engedélyben rögzített feltételeket, a tárolt anyagokra vonatkozó tárolási (rakatolási) előírásokat, magatartása példaként állítható mások elé.

— Építési anyag tárolására a közterület igénybevételét csak akkor engedélyezzük, ha az építtető telkén belül a szükséges tárolótér nem áll rendelkezésre, és a

T elefonszámunk : 16-211

közterület igénybevétele nem ütközik a 22/1970. (XI. 18.) ÉVM—KPM. sz. együttes rendeletben vagy egyéb jogszabályban foglaltakkal.

Ki biztosítja az alkatrészt?

Hirschmann János nagy- mányoki olvasónk már lassan egy éve keres SB—93 típusú Sachs -motorral' felszerelt KF—02 kapálógépé- hez alkatrészeket, de eddig még nem járt eredménnyel. A boltban, ahol vásárolta a gépet, ott sem tudtak felvilágosítást adni arról, hogy hol tudná beszerezni a hiányzó darabokat.

A Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet elnöke Helmrieh Kornél válaszolt:

A szövetkezetünk által gyártott SB—93 típusú Sachs-motor ra 1 felszerelt KF—02-es kapálógép garanciális és fizetőjavíitásánaik elvégzésére szerződést kötöttünk a Rsimovill Szolgáltató Kereskedelmi és Szövetkezeti Vállalattal1 (Budapest, IX. Ráday u. 26.).

— A Saehs-motort a Ramovill Vállalat importálta, így a szerződésünk értéfihé- ben, valamint a 35/1978. (VII. 6.) MT számú rendelet alapján köteles az alkatrész- utánpótlásról gondoskodni. Ezért — olvasójuk levelét továbbítva — ,a Ramoivill Vállalatot kértük, hogy saját hatáskörükben rendezzék le a vásárló panaszát.

Mennyivel csökken a zajszint?

Bárttfai Zoltán őcsényi olvasónk leveléből idézzük:

„A Népújság egyik számában .Hangerő' címmel észrevételt tettek, «ert a szombat esti rodkkoncert még fél kilométeres távolságból is zaivarta a lakók nyugalmát. Ugyancsak a sajtó hozta vastag betűs címmel, hogy .Öcsényben a műrepülő válogatott’, akik az elmúlt hét vasárnapján érkeztek mag az őcsényi repülőtérre. A felkészülés szinte megszakítás nélkül folyik a repülőtéren, de itt alig 100 méter távolságra a falu szélétől. Itt is van ,hangerő’, csakhogy ez ,repülő-koncert’. Én, és velem együtt sokan nem a felkészülés ellen vagyunk, de nem lehetne ezt a hangártól fél kilométer távolságban gyakorolni ?”

Az MHSZ MÉM Repülőgépes Szolgálat Repülőklub titkára. Kóré Vilmos válaszolt :

— A motoros műrepüiő válogatott felkészítése három úgynevezett külső gyakorló légtérben folyt. A külső légterek a lakott területektől távol, a repülőtértől keletre helyezkednek el. Itt gyakorolják be a versenyzők az előre meghatározott figurákat, felügyelet nélkül. Ezután kerül sor a közvetlen légtérben — a vb-re érvényes előírások szerint lxl kilométeres alapterületű egy kilométer magas „kockában” — az edző felügyelete mellett a kötelező és szabadon választott programok bemutatására. Ennek a „kódkának” É—D irányú tengelyét — tekintettel az elmúlt évben felmerült panaszokra — a repülőtér keleti részén jelöltük ki, amely a repülőtér épületeitől 600,

a falu szélétől 800—850 méter távolságra vain. Sajnos a szinte egész idő alatt tű jó délkeleti szél miatt ez az intézkedés hatástalannak bizonyult, mert az a hangot a falu felé sodorta és erősebb szél esetén még Szekszárdon is hallható volt. Ennél távolabb viszont a közvetlen légtér elhelyezése nem lehetséges, mert a figurák Végrehajtásánál elkövetett kisebb hibák — amelyek éles versenyen sok hibapontot jelentenek — az irányító toronyból néni észlelhetők, az edző- azokat kijavíttatni nein tudja. Kedvezőbb — É—- ÉNV-i — szélirány esetén az előbbiekben említett 800 —850 méteres távolság már elegendő lett volna arra, hogy a faluban a zaj alig hallatsszon. Az 1986. évi edzőtábor tervezésekor nem járultunk hozzá ahhoz, hogy szombat—vasárnap gyakorló repüléseket folytassanak, amit be is tartottak.

— Saját motoros repülőgépeink és segédmotoros sá-r kányrepülőink repülését úgy szabályoztuk, hogy a falu fölé csak rendkívül indokolt esetben — például az előzőekben említett DK-i széliránynál leszállás közben — repülhetnek be. Ezenkívül az MHSZ Országos Központ Repülőfőnöksége — az őcsényi és decsi tanács megkeresésére — 2

készlet zajcsökkentő berendezést rendelt meg részünkre, amelyeket megérkezés után azonnal felszerelünk. Ez az intézkedés az adott repülőgépek esetében 40 százalékos zajszintcsökkenést eredményez.

Ml VÁLASZOLUt K

Az állami népts- ségmyilvámíartásról szód a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1986. évi 10. számú törvényerejű rendeleté, ennek végrehajtását pedig a Mii niszitertanács 25/1986. (VII. 8.) számú rendeleté szabályozza. Tudlni kell, hogy az állami népességnyilwán-. taitás célja az állampolgár jogai érvényesítésének és kötelezettségéi teljesítésének előmozdítása, a különböző szervezetek munkájának segítése a személyhez fűződő jogok, valamint az állam- és közbiztonsági érdekek vedel., mének biztosításával. Rendelkezik a két jogszabály az adatgyűjtésről, az adatok nyülvámfcairtásárói, az adatszolgáltatásról, az állami népességnyilvántartás irányításáról és szervezetéről, s külön fejezettben foglalkozik a személyhez fűződő jogok védelméről.

Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 9/1986. (VII. 8.) ÁBMH számú rendelkezése az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő dolgozók köttségtéríté- sérőit szól, kimondja, hogy a kiküldött előírt feladatát és annak megvalósítását szolgáló külföldi munkavégzését; a kiküldetési cél eléréséhez szükséges legrövidebb időn bélül és gazdaságosán köteles teljesíteni, ugyanakkor a kiküldöttet: a) napi díj, b)

szállásköltség, c) költség, átalány, d) utazási költség,

e) járműhasználata költség és

f) egyéb szükséges költség térítése illeti meg, A kiküldöttnek külföldi munkavégzése idejére munkabér címén átlagkeresete, illetőleg a kiküldő szervvel kötött megállapodás alapján meghatározott kereset jár, az átlagkereset számításánál a fentebb említett költségtérítéséket figyelmen kívül kell hagyni. Rendélkezdk a jogszabály a megbetegedés eseten külföldön felmerült költségek megtérítéséről, sőt, a kiküldött külföldön bekövetkezett halála esetén történő hazaszállításról való gondoskodásról is.

A pénzügyminiszter 18/1986. (VII. 8.) PIM számú rendeleti módosítja a szövetkezeti ér- dékképvűseleti szervek fenntartási költségeinek elszámolásáról szóló korábbi jogszabályt, új melléklete táblázatban tünteti fel a mérleg szerinti nyereség terhére adómentesen elszámolható hozzájárulást a szövetkezetek mérleg szerinti nyereségének százalékában.

A könyvesbolti eladóknak a felnőttek szakmunkásképzése keretében való képzéséről intézkedik a művelődési miniszter 9/1986. (VII. 8.) MM számú rendeleté, amely szerint az ott megjelölt könyvesbolti eladó szakma egyéves szakmunkásképző tanfolyamán a középiskolát végzettek előzetes szakmai gyakorlat nélkül is részt vehetnek. A rendelet melléklete tünteti fel, hogy az erre a szakmára képző tanfolyamot milyen óraterv alapján keli megszervezni.

Végül röviden utalunk az ipari miniszternek a Villa- mosenengia Közszolgáltatási Szabályzat kiadásáról szóló korábbi jogszabályt módosító 7/1986. (VII. 8.) IpM számú rendeletére, amely részletesen szabályozza, hogy a villáimosenergia vételezésére vonatkozó közszolgáltatási szerződés megkötésért, illetőleg módosítását minek kell megelőznie, a szerződésnek milyen adatokat kell tartalmaznia, kimondja azt is, hogy az áramszolgáltató a csatlakozási pontom rendelkezésre áliló teljesítmény folyamatos szolgáltatásával változatlan mértékben köteles rendelkezésre állni, illetőleg annak mértékéig szerződést kötni, amíg a fogyasztó arról írásban nem mond le.

DR. DEÁK KONRAD

Dédapáink ívig kedelye

Még mindig tart a szabadságok évadja, a nyaralás utolsó hetei ezek. A szabadságról azonban nem mindenkiknek a nyaralás jutott eszébe a Közérdek 1907. augusztus 3-i története szerint: „Egyik körjegyzőnél házasságot kötött egy polgártársunk, akinek a bölcseje nem Magyarországon ringott. A kötés megtörténte után a boldog vőlegény odapillant a körjegyző asztalán fekvő Rákóczi-éremre. Érdeklődve nézegeti s kérdi: — Jedző úr! Ez öntől a papa? (= Ez az ön papája?) — s rámutat a fejedelem képére. — Dehogy, kérem, dehogy. Miből gondolja atyámnak a fejedelmet? — No, mert látok itt felírva "liber tote«”.

Más alkalommal a távoli Zala megyéből érkezett hír, méghozzá egy berkeinkben kevésbé honos állatról, s a vele kapcsolatos félreértésről. A Tolnaivármegye 1891. augusztus 16-án így számolt be a történtekről : „Óriás kígyó. Még az amerikai humbug sem versenyezhet azon nagy hírlapi kacsával, melyet a merész képzelet a zsurnalisztika nádasából fel- röppen.tett, s lelőtt az Egyetértés számára. Itt közöljük a phantasmagóriát : Méltán, keltett feltűnést Zalamegye területén. az a különös hír. hogy Búcsú Szt. László községben műit hó 21-én egy óriáskígyót verték agyon., melynek a hullája nem kevesebb, mint 128 kilogrammot nyomott. Meg nem fejthető, hogy mint tévedt oda e ritka állat, mely sok ideig meg tudta őrizni inkogni.tó- ját, s utoljára is rablásai, miket a vidék apróbb marhái (kutyák disznók, lúdak, stb.) között vitt véghez, árulták el jelenlétét. Föltűnt ugyanis az a rejtélyes sorozata a lopásoknak, mely a gazdákat éber őrködésük daczára érte, összebeszélt tehát néhány legény, s napokon, át éjjel is lesben álltak. Egyik nap délután ugyancsak elszömyül- ködtek ám, amint a bokrok közt legelésző nyájra vigyáznak, észreveszik, hogy egy rettenetes nagy kígyó oda csúszik a nyájhoz és az egyik juhot gyűrűi közé szorítja, azután pedig föltátja iszonyú száját s kezdi a félig megölt állatot nyelni. Nagyon természetes, hogy embereinknek inukba szállt összes bátorságuk s megmoczanni sem mertek. Azután, mikor már a rút rabló meglakomázott, lassan utána mentek, hogy megtudják lakóhelyét. Mekkora volt emberejnik bámulata, mikor a "•sárkányt« a barátok sírboltja alá látták egy jókora lyukon eltűnni! (Búcsú—Szt. Lászlón Ferencz- rendű barátklastrom van.)

Azonnal jelentést tettek a nagykanizsai szolgabírósághoz, mely meggyőződvén később a hír valóságáról, intézkedett a rettenetes sárkány elpusztítása iránt. Múlt hó 21-én, mint egy szemtanú (!) beszélte, 150 főnyi katonaság (!) 3 ágyúval (!) vonult ki Nagykanizsáról s szerencsésen el is ejtették a félelmetes állatot. Nagyon, természetes, hogy a köznép száz meg száz, fantasztikusnál famtasztikusahb rém regét

mesél get most e hír kapcsán. Érdekes a többi között, hogy a "-sárkány« megjelenését az egyik barátnak vétkes szerelmi históriájával kötik ösz- sze, állítván, hogy mint Ádám—Évánál 'kígyó képét vette fel az ördög, itt is maga a pokol uralkodó fejedelme játszotta a sárkány szerepét. úgy azonban, hogy három hó három nap leforgása után magával vitte volna a bűnös barátot”.

Alig egy év múlva a fenti lap egy másik „pokoli” történetről adott hírt augusztus

7-én. „Fednek János pokolgépje. Egy új találmányról, illetve egy titkos társaság borzongást keltő aknamunkájáról számolunk be. Frá- nek János helybeli ékszerész egy pokolgépet talált fel, mely méltó helyet foglal e XIX. század öldöklő szörnyetegei közt. A találmány legjobban hasonlít egy torpedóhoz, amely tudvalevőleg hajókat röpít a levegőbe. Fránek úr elmés gépezetje hajók helyett emberekkel cselekszi meg ezt. A pokolgép pedig külalakjára nézve egy közönséges vas lábakon nyugvó fapad. Az ülést nagyon. kényelmesnek találod rajjta. (Az Augusz-ház sarkánál áll,.) Ha a falusi idillt, a hazatérő csorda által felvert porfürdőt «egészségesnek tartod, avagy gyorsaságot akarsz tanulni a nagyszállón dolgozó kőmívesektől, egy ellen százat teszek, hogy kényelmesen belehelyezkedel. Csakhogy vigyázz, kedved követendi gyász! Ha részvényes nem vagy, jaj neked. Ez a pad egy immár messze szétágazó szövetkezet pokoli terveinek szolgálatába van bocsájtva, más szóval fizetni kell érte. Ha valaki reá akar ülni, aki nem szurkolta le a havi taksát, csak egy nyomintás a pokolgép rejtett rugóján s: Ki-ki odakap, hol ülni szokott / S iszonyú az, mi oda nyilallik: / Tűszórás által szíve-ere fagy... / S aki részvényes, markába kaczag!”.

Ugyanebben a számban olvashatjuk Az ásításigyógy- szer című cikket. „Naegeli svájci orvos az ásításnak egy új és érdekes oldalát fedezte fel. Egyik művében ugyanis

Rémtörténet ((Sarkad! Emil rajza)

az ásítást a legtermészetesebb tüdőglmniasztikának tartja s egyenlőnek a fizioló- gikus mély lélekzet-vétellel. E miatt ajánlja, hogy reggel és este ki-ki annyiszor szellőztesse ásítás és nyújtózkodás által a tüdejét, a hányszor csak lehetséges, mert ő e módszer által többféle tüdőbaj javulását tapasztalta. Az ásítás következtében, létrejött azon körülmény pedig, hogy a nyelési izomzat feszül és nyúlik, a fül porcos kürtje mindannyiszor kinyílik, arra ösztönözte, hogy gyógyítási célokra alkalmazza. Saját magán tapasztalta legelőbb, hogy ásítás által fülbaja javult; heveny garat- hurutra, az ínyívek lobjára (gyulladásra), a fülkürt kezdődő hurutjára pedig határozottan kitűnőnek bizonyult az ásitási kúra, Így áll az ásítással a dolog s nincs egyéb hátra, mint hogy köszönetét mondtunk e derék orvosnak, amiért az ásítás ódiumától (átkától) megszabadított. Ezentúl nem ásítunk többé, hanem csak tüdő-gimnasztikát végzünk.”

Alig egy hét múlva már a gyógymód alkalmazásáról számolt be az, újság A t. vármegyei közgyűlésből címmel: „Sokan, kényelembe tették magukat. Az öreg Pécsi bácsi jóízüket szundikált, de azért kitartóan helyeselt. Boda Vilmos ultipasszust írt Rezegh Frigyesnek, levélben gratulált még az alispánnak is... A mi szerkesztőnk szerelmes levelet írt. A reporte- rek ceruzát hegyeztek, s B. barátunk, a Magyar Hírlap levelezője, sürgönyt fogalmazott ama bolond tudósnak, aki kitalálta, hogy az ásítás gyógyszer. Csak ide jöjjön, a közgyűlési teremben pompás gyógyszobát lehet berendezni...”. Dr. Töttős Gábor

Földetérés (Sarkadi Emil rajza)