Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-04 / 182. szám

1986. MjfUStlM i. Képújság 5 Megkérdeztük az ügyvezető elnököt Miért hiúsultak meg a Dézsa erősítési tervei? dezni játékosaink szerződés­Kovács két bronzérme Cottbosban Az egyéni összetettiben ki­harcolt ötödik, föltűnően szép helyezése után tartotta jó formáját Kováta Kriszti­na, a békéscsabaiak tornász- reménysége a cottbusi Ifjú­sági Barátság Versenyen. A vidéki tonnászlány a szeren- kénti döntőkiben két bronz­érmet érdemelt ki, ugrásban és félemáskorláton egyaránt a dobogó harmadik fokára állhatott. Nem meglepetés, hogy valamennyi szerenkén- ti győzelmet a szovjet fiata­lok harcolták ki. Közülük különösen kitett magáért Ju­lija Kút, aki talajon 20 ponttal diadalmaskodott, azaz a csapatversenyben és a fináléban is tökéletes, mindkét alkalommal 10 pontot érő gyakorlattal vé­tette észre magát. Ahogy közeledik a labda­rúgó NB II. augusztus 17-'i nyitánya, úgy fokozódik egy­re inkább a sportszeretők érdeklődése megyénk egyet­len másodosztályú együttese iránt. Mint arról korábban már beszámoltunk, a Szek­szárdi Dózsa gárdája Kovács Isltván vezető edző irányí­tásával, július 9-e óta nap­közis rendszerben, napi két edzéssel készül az NIB II. őszi rajtjára. A bajnoki nyi­tányig 14 előkészületi mér­kőzésen lépnek pályára. A megyei és a területi baj­nokságiban szereplő csapatok mellett két-két NB II-es és NB I-es együttessel is talál­koznak. Ez utóbbiak közül a Pécsi MSC-vel már játszot­tak, a lila-fehérek 2-1-re vesztettek, a Siófoki Bá­nyásszál augusztus 9-én mérkőznek. Eddig a sérülések elkerül­ték a dőzsások háza táját, de a műtéten átesett Weit- ner Ádám az edzések helyett a spartkórhiázat látogatja. A szakvezetés reméld, hogy a SZEQL-DÉLÉP SC elleni el­ső mérkőzés kezdetéig Weit- ner is teljes értékű „harcos” lesz. Július 29-én ülésezett, a labdarúgó-szakosztály el­nöksége és részletesen meg­tárgyalta az NB II-es rajt­tal kapcsolatos fontos kér­déseket. Fonyód! György, az egyesület ügyvezető elnöke így foglalta össze a szakosz­tály terveit: — A játékosokkal egyet­értésben egy ötvenszázalé­kos összteljesítmény alapul­vételével a 10—14. helyek egyikének megszerzését tűz­tük célul a csapat elé. Azért hangsúlyozom, hogy a játé­kosok egyetértésével, mert labdarúgóink a jelenlegi já­tékerő ismeretéiben ennek a feladatnak a teljesítésére képesnek tartják önmagukat. Ami pluszt jelent a korábbi évekhez Viszonyítva a cél­kitűzésünkben: az eredmé­nyesebb támadójáték a po­zitív gólkülönbségben feje­ződjön ki, a hazai mérkőzé­seken elvárt 60 százalékos teljesítménnyel pedig szeret­nénk visszacsalogatni szur­kolótáborunkat a lelátóra. A Dunántúli Napló Kupában döntőbe várjuk csapatunkat, az MNK-ban pedig azt sze­retnénk, ha az országos se­lejtezők során több forduló­ban is állva maradna a Dó­zsa legénysége. Az ügyvezető elnök ezután a gondokról szólt. — Az átigazolási, erősíté­si elképzeléseinket alapvető­en meghatározta, hogy a csapatfejlesztési ikeretünk nem éri el a 200 ezer forin­tot. Ráadásul ebből a mini­mális összegből kell még le­kötési részesedését is. Így aztán eszmei értékkel bíró, MB-s játékost nem állt mó­dunkban átigazolni. Sajnos, az Újpesti Dózsával a ko­rábbi években megkötött együttműködési megállapo­dásiból sem tudtunk realizál­ni semmit, hiszen jelenleg egyetlen újpesti labdarúgó sincs nálunk. Alacsonyabb osztályból igazolt hozzánk a Rába ETO csapatát megjárt Leskó Nagykőrösről, Holler és Háhn visszatért a Nagy- kanizsai Volán Dózsából, to­vábbá 'két saját nevelésű fiatal játékosunk, Petrovich és Varga II. lett még tagja keretünknek. Mint megtudtuk, a lila-fe­hérek ifjúsági csapatából kiöregedett, illetve a szerző­désüket letöltött labdarúgók közül húszat, többségében megyei kluboknak — első­sorban kölcsönjátékosként — átengedét-t a szakosztály- vezetés. Az NB II-es mérkő­zéseken is szerepelt távozók: Muraközi az Újpesti Dózsá­ba, Kovács B. a Gödi TSZ SE-hez, Nagyfalusi az Atom­erőmű SE-ihez, Jelusics a Pécsi MSC-hez igazolt. Meg­kezdték az őszi évad hazai találkozóira érvényes bérle­tek árusítását, eddig kilenc­venezer forint értékű bérlet talált gazdára. — fekete 1— E lőzetes a Magyar Grand Prix-ről Történelmi lépés a Forma - 1-ben Az idei világbajnokság 11. fordulójában a Forma—1 ver­senyzők történelmi lépésre készülnek, miután a soron következő futamot Magyar- ország rendezi. Ez lesz az el­ső alkalom, hogy a modern Grand Prix-versenyzés a szo­cialista országok egyikében kerül lébonyolításra. Ez a lépés is csak a Grand Prix- ver seny zés növekvő népszerűségét és valódi nem­zetközi státuszát igazolja. Magyarország és csodála­tosan szép fővárosa, Buda­pest, izgalmas kirándulásnak ígérkezik mind a versenyzők, mind az idelátogatók számá­ra, az új Forrna—1-es pályá­ról, a H UNG ARORING - ről nem is szólva. A pálya természetesen még ismeretlen a 26 pilótának, de azokra, akik látták a 4,014 km hosszú pálya terveit, na­gyon nagy benyomást tettek a magaslati változások, illet­ve a gyors, a közepesen gyors és lassú kanyarok kombiná­ciói. „Lehet, hogy olyan pályává válik, mint a Brands Hatch-i és nekem az a kedvenc hely­színem, mert a vezetés rajita felér egy kihívással” — nyi­latkozta Keke Rosherg. „Na­gyon örülök, hogy egy új pá­lyán és új országban verse­nyezhetek az utolsó idényem­ben és még jobban örülnék, ha az én nevem kerülhetne a történelemkönyvekbe, mint az első Magyar Grand Prix első győztese. Az elmúlt két verseny alatt igazán alkal­massá tettem kocsimat veze­tési stílusomhoz, mint azt a hodkenheimi pole position helyezésem és a versenyen nyújtott teljesítményem is bizonyított. Ügy érzem. jó esélyeim vannak a HUNGA- RORING-en a győzelemre, már amennyiben az autó nem hibásodik meg és nem fogy el a benzinem”. Az új pálya valószínűleg nem veszi majd annyira igénybe az üzemianyagot, mint Hockenheimben ahol Alain Prost és Kéke Rosberg kocsijából az utolsó körben — az első három befutó kö­zött voltak — fogyott ki a benzin. „Épp elég rossz volt, hogy elfogyott az üzemanyagom, és ezért a harmadikról a ha­todik helyre estem vissza, ami nagyon fontos bajnoki pontok elvesztését jelentette, de amitől még rosszabbá vált helyzetem, hogy legnagyobb riválisom Nigel Mansell to­vább növelte előnyét velem szemben” mondta Alain Prost elkeseredve. A fran­cia pilóta ezek után Budapes­ten szeretné kárpótolni ma­gát, hiszen egy esetleges győ­zelem- nagyban javítaná esé­lyét a világbajnoki cím meg­védésében. Hockenheimben folytató­dott a Ferrari balszerencsés sorozata. Alboreto igen elő­kelő helyről volt kénytelen feladni a versenyt átviteli problémák miatt. Az olasz csapat módosított kocsival érkezett Hockenheimbe, de végül a hagyományos típus­sal indult a versenyen. „Még mindig szükségünk van. a ja­vított autó további tesztelé­sére, de nagyon nehéz min­dent megoldani egy ilyen zsú­folt versenyprogram kereté­ben” — mondta Alboreto. A másik Ferrari-pilóta, Stefan Johansson rögtön a rajt után ütközött Teo Fabi- vál, így ki kellett állnia ja­vításra. Visszatérése után si­került egykörös hátrányá­ból ledolgoznia és úgy tűnt, még pontokat is szerezhet, a hátsó szárnylap azonban há­rom körrel a cél előtt meg­hibásodott, depóba kénysze­rítve a svéd pilótát. „Az már nyilvánvaló, hogy 10 fújtam után nem lehetnek esélyeink a sikeres világbaj­noki szereplésre, de még min­dig látok tehetőséget arra, hogy a hátralévő 6 futam so­rán versenyképesek tegyünk és esetleg még egy győzelmet iis arassunk” — mondta Johansson, Alessandro Nánnini és Andrea de Cesaris hasonló­képpen éreznek az idénybeli szereplésükkel és a Minaröi- Motori Moderni alvázzal kapcsolatban. „Tudom, hogy egyáltalán nincsenek esélye­ink a győzelemre ilyen, erős ellenfelekkel szemben, mint a Williams vagy a McLaren, de jó lenne legalább egyszer problémamentesen beérkezni a célba és legalább egy-két pontot szerezni a csapatnak” — nyilatkozta Nannini. „Az alváz elég jónak tűnik és amikor megy az autó, úgy érzem vannak lehetőségeink, de hozzám hasonlóan, ver­senyről versenyre még csak tanuljuk a Forma—1-et” — tette hozzá az olasz verseny­ző. Befejeződött a vívó-világbajnokság KSH—SZÜV szekszárdi Számítóközpontja felvételt hirdet gépjármű vezetői munkakörre Barkas típusú gépkocsijára, AZONNALI BELÉPÉSSEL. Jelentkezni személyesen vágy írásban tehet részletes önéletrajzzal az alábbi címen: KSH—SZÜV Szekszárdi Számítóközpont, Wesselényi u. 15. sz. (123) Jövőre lesz ötven éve, hogy Párizsban megrendezték az első r vívó-világbajnokságot. Azóta 47 aranyérem és sz! nte megszámlálhaltatlan helyezés bizonyítja, hogy ez a legered­ményesebb magyar sportág. A szép sorozatot azonban a Szófiában vasárnap befejező­dött idei csúcstalálkozón nem sikerült folytatni, sőt a szak­vezetés kénytelen volt az ed­digi leggyengébb mérleget megvonni. Erről, és a magyar vívás helyzetéről folyt — első íz­ben a vb-k alkalmával — kö­tetlen és őszinte beszélgetés a vezetők, Kovács Tamás fő­titkár és Kulcsár Győző szö­vetségi kapitány, illetve a sajtó képviselői között. A ve­zetők egyetlen esetben sem akarták elkendőzni az igaz­ságot, szinte minden kérdés­ben közös vélemény alakult ki. — Vívósportunk évek óta többnyire csak néhány világ- klasszis versenyzőt tud fel­vonultatni, s az ő jó vagy rossz szereplésük meghatá­rozza az eseményeket — em­lítette .Kulcsár Győző. — Kö­zülük a bolgár fővárosban a kard egyéni világbajnoki cí­met védő Nébald György, to­vábbá Gedővári, Stiefanek, Jánosi, s az egyéniben Kol- ezonay várakozáson alul sze­repelt. Dicséret illeti viszont Érsek Zsoltot, aki vívásban és magatartásban is kifogás­talan volt. Nagyon örülünk Bujdosó Imre második helyé­nek, az egyetlen éremnek, s az újoncnak számító Csong­rádi László harcos vívásának, ötödik helyezésének. Elgondolkodtató, hogy amíg a legtöbb országban tizen­éves fiatalokat is bevetettek, a négy magyar újonc közül kettő 25, kettő pedig 27 éves, tehát nem éppen ifjak. Ez a klubok kifogásolható munká­jának. a tehetségekkel való rossz gazdálkodás következ­ménye. Más, már napokkal ezelőtt is említett dolgokról is szó volt. A magyar vívók nem éppen rokonszenves viselke­déséről, az örökös reklamá­ciókról, arról, hogy mintha nem is sportollók lennének, mert alig látni őket beszél­getni, barátkozni a külföldi­ekkel, továbbá a legutóbbi évek olimpiai és világbajnok­ságain' közreműködött hazai vívóvezetők szófiai távolma­radásáról (ezzel magyarázha­tó a magyar zsűri feltűnő, és szinte teljes mellőzése), a vá­logatott versenyzők elkényez- tetéséml. — Otthon legjobb vívóink megszokták és természetes­nek veszik — mestereikkel együtt —, hogy vitás esetek­ben a zsűrik mindig mellet­tük döntenek — említette Kovács Tamás. — Ilyen elő­nyünk nincs és nem is lehet egy világbajnokságon. Kongresszusi SZÖVOSZ Kupa *86 A Veszprém megyeiek dupláztak Az .országos döntőbe jutott veszprémi női csapat Azt már régóta tudjuk, hogy a kispályás foci vala­mennyi tömegsport-rendez­vény slágere. Hölgyeknél, férfiaknál egyaránt hódít. Olyannyira, hogy a mexikói­hoz hasonló ^klímáiban”, a perzselő hőség ellenére is óriási becsvággyal játsszák a csapatok. Ez utóbbiról győződhet­tünk meg a Kongresszusi Nyári Szövosz Kupa ’86 kis­pályás labdarúgótorna Szek- szárdon megrendezett terü­leti döntőjén is. Szombat, vasárnap a Fogyasztási Szö­vetkezetek Tolna Megyei Szövetsége látta vendégül q kilenc dunántúli megye és a Budapesti FLSZ győztes együtteseit. A városi sport­telepen ünnepélyes megnyi­tóra felsorakozott kilenc női és tíz {férficsapat tagjait, va­lamint az őket elkísérő szö­vetkezeti vezetőket Szdbosz- lai Jenő, a Mészöv általá­nos szövetségi titkárságának vezetője köszöntötte. Ezután két-két csoportban megkezdődtek a körmérkő­zések. Mint minden tornán, ezúttal is hatalmas ováció kísérte a gólokat, kijutott a gratulációból a nagyszerű kapusteljesítményt nyújtó portásoknak éppúgy, mint a hálószaggató gólok szerzői­nek. Szombat estére nagyjá­ból kialakultak az erőviszo­nyok mindegyik csoportban. A vasárnap délelőtti utolsó, csoportmérkőzések pedig a győzteseket még közelebb hozta a döntőbeli szereplés­hez. Sajnos, a Tolna megyét képviselő paksi női és a tol­nai férfi csapat nem szólt bele a legjobbak végküzdel­mébe. Működben árnyékban is közel harminc fókot mértek, nagy érdeklődés kísérte a négy döntőt. A tét cseppet sem volt lebecsülendő, hi­szen a Nyíregyházáin meg­rendezendő országos döntőn — a debreceni másik területi döntő legjobbjai társaságá­ban — való szereplés jogát hivatott tisztázni. Fokozód­tak az izgalmaik, itt már minden „aprócska” gólnak megmövekedett az értéke. S hogy változatlanul nem ad­ták könnyen a sikert, azt azt előttünk zajló kiélezett küzdelem is bizonyította. A férfiak mezőnyében a har­madik helyért játszott hely­osztón például csak a ren­des játékidőt követő bünte­tőrúgások döntötték a So­mogy megyeiek javára. A kitűnő rendezés melleti; színvonalas mérkőzéseket felvonultató, a tömegsport fejlesztéséhez, egyben a szövetkezeti dolgozók baráti kapcsolatainak ápolásához, hozzájárult területi döntő helyosztóinak eredményei : Nők: Veszprém—Letenye 2-0, Sellye—Jánossomorja 4-2. Férfiak: Várpalota—Komá­rom 3-2, Nagyatád—Nagy­kanizsa 1-1 (büntetőrúgásoik- kal Nagyatád nyert). Vég­eredmény: Nők: 1. Veszp­rém, 2. Letenye, 3. Sellye, 4. Jánossomorja. Férfiak: 1. Várpalota, 2. Komárom, 3, Nagyatád, 4. Nagykanizsa. Fotó: Gottvald Károly A fehér mezes sellyei csapat 4-2-re nyert a „kisdöntő­ben” Ebből a szabadrúgásból lőtt góllal győzött Várpalota együttese

Next

/
Oldalképek
Tartalom