Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-04 / 182. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 182. szám. ARA: 3.80 It 1888. augusztus 4., hétfő. Mai számunkból CÉL: AZ ABSZÖLÜT ENERGIAMEGTAKARÍT Ab (3. old.) , DÉDAPÁINK VÍG KEDÉLYÉ (4. old.) MIÉRT HIÚSULTAK íMEG A DÓZSA ERŐSÍTÉSI TERVEI? (5. old.) HUSZONHÉT ÉV A „BAGLYOK BIRODALMÁBAN' 13. old.) Városi kispiac Jól működik a „kispiac”, amit a józan belátás engedélyezett a lakótelepek közelében, a /városi csomópontok tájékán, ismeretes az a rendelkezés, amely lehetővé tette, hogy a közvetlen termelők, a kijelölt helyeken kínálhatják portékáikat, mezőgazdasági ter- melivényeiket. Gondos tanácsi szervek néhol küllőn asztalokait is elhelyeztek számukra, az eladókat pedig kötelezték a környezet tisztán tartására. A kistermelők, főként az úgynevezett „hobbisok’ hozzák ide áruikat, mindenféle fogyasztói feleslegeiket, fóliasátraik alatt termett korai retket, paradicsomot, uborkáit, névnapra, ünnepi évfordulókra időzített virágot, az első „szárazföldi” újburgonyát, borsót, zöltíibabot, majd gyümölcsöt — cseresznyét, meggyet, barackot — sortban, ahogy a kis birtokon, a kertekben megterem. Nincs az a bólt, amelyik ilyen választékot tudna nyújtani kertészeti termékekből a munkából hazasiető háziasszonyoknak, az áraikat gondosan mérlegelő, a filléreket is beosztani kényszerülő nyugdíjasnak. Nincs az a finom barométer, amelyik érzékenyebben reagálna az időjárás változásaira, hóra, fagyra, jókor jött esőre, korai szárazságra, jégverésre, különleges természeti csapásokra, minit a termelői piac. s ennék kicsiny változatta, a városi kispiac. Az állandó árusok és vevők egy része már személyes jó- ismerősként üdvözli egymást. A termelő eleget tesz az alkalimi rendelésnek — holnapra hozzon friss tojást, eltenni való gyümölcsöt, vagy most felásott tormát ,a kovászos uborkához —, de megbeszélik a befőzés legjobb módszereit is. Mert kiderült — minden tévhittel ellentétben —, hogy a paneles házak szekrényeiben, erkélyre nyíló kamráiban is eláll a csavaros tetővel lezárt üvegben eltett befőtt és savanyúság iS, akár a jövő év nyaráig. Ez mégiscsak olcsóbb, mint a gyári portéka, a saját ízlést is jobban kielégíti, meg azután egyfajta takarékosság a téli hónapokra. Nem csoda, hagy egyre többen vállalkoznak rá, előbb csak kísérleti alapon, majd évről évre nagyobb szakszerűséggel, hiszen gyakorlat teszi a mestert. Ven bizonyos társadalomlélektani haszna is az emberek ilyemféle közvetlen találkozásának, az árak alakulásában ugyan ellentétes, de egyébként mégis maglévő érdekazonosságának. Nem hiszem, hogy volt va- lalha is az országban akkora érdeklődés a városi lakosság, az alkalmazotti, értelmiségi réteg vagy akár a munkásosztály részéről a mezőgazdasági termelés, s az ehhez kötődő különböző időjárási és egyéb tényezőik — például technikai, biológiai eljárások, eszközellátottság stb. — iránt, mint napjainkban. Elmondhatjuk, hogy alig van ölyan család hazánkban, ame- . lyiknék ne lenne valamiféle kapcsolata a fentiekkel, ne volna közvetlen vagy közvetett tájékozottsága a kiskert hasznosításáról, a föld termőerejét fokozó módszerekről. Ezzel együtt az is .tudatosult, hogy a kistermelői munka nem- valamiféle tőkés körülményeket újraélesztő tevékenység, hanem az ország ellátásának nélkülözhetetlen — a szocialista szektorhoz igazodó, hozzá kötődő, divatos szóval: integrált —, vagyis szerves része. Amint a statisztika is kimutatja, a burgonya- és zöldségféléknek csaknem kétharmada, a gyümölcsmennyiiség 64 százaléka innét származik. A kistermelés aránya például a sertéstenyésztésben meghaladja az 58 százalékot, s a baromfiállomány 43 százaléka szintén itt található. Miközben számos terméknek, munkaigényes növénynek szinte kizárólagos előállítója a háztáji és kisegítő gazdaság. Példák sokaságát lehetne felihozni ennek a központi beruházást nem igénylő „szektornak" a fontosságára, amely mind azt «gazdija, hogy megérdemli a fokozott figyelmet és gondoskodást. A kistermeléssel való törődés — számos jó példa van erre — a termelőszövetkezet, a nagyüzem számára is hasznot hajtó befektetés. Az elhanyagolása — egy-egy értékesítési, felvásárlási kihagyás, melléfogás élesen megmutatta ezt — jeléntős kárt okozhat a népgazdaságnak. Azt hiszem, hogy azon is túl vagyunk már, amikor a városi ember irigyelte a paraszti jövedelmet, hiszen látja, -érzékeli, hogy amögött mennyi munka, vesződség áll. S maga is tapasztathatja, hogy a termelési költségéket — öntözés, permetezés, piacra fuvarozás, a munkaidőt nem is 'számolva — olykor alig fedezik az elért bevételek. Miközben a támogatás hiánya vagy elégtelensége egyes ágazatokban visszafejlődést is okozott. Mindezt — külön közgazdasági, tudományos tanácskozás nélkül is — jól lehet lemérni, akár analizálni is a piaci standokon, s a vélemények megbízható forrása felőli aligha léhet kétsége bárkinek. Külföldi vendégek olykor elismeréssel állapítják meg, hogy hazánkban alig van nyoma a hiánygazdálkodásnak, az élelmiszerpiac legalábbis bőségről tanúskodik. Panaszra ne nyíljon ilyenkor a szánk, hiszen örömmel nyugtázzuk ezt mi magunk is. Bár néha dünmyögüdk az árak primőr időszak utáni süly- lyedésénék lassúsága vagy csekély mértéke miatt, de tudjuk, hogy volt, s lehet ennél magasabb ár is. Ahogy a piacon hallottam: Csak rosszabb ne legyen! F. TÓTH PÁL A vlagyivosztoki beszéd visszhangja Mihail Gorbacsov vlagyi- vosztoki beszédének külföldi v isszhangjával f o gl al ko zik vasárnapi számának nemzetközi szemléjében a Pravda. Az SZKP KB lapja a külföldi kommentárokból azt emeli ki, hogy a Szovjetunió különleges figyelmet szentel a szovjet—kínai kapcsolatok távlatainak. Ez teljességgel érthető — állapította meg a lap. Nemcsak arról van szó, hogy a két ország között húzódik a világ leghosszabb szárazföldi határa, s hogy a két országnak egymás mellett kell élnie. A történelem rendkívül felelősségteljes feladatot szabott meg a két népnek, a két legnagyobb szocialista államtól sok függ nemzetközi téren. Ilyen körülmények közepette, még inkább fontos az a Vlagyivosztokban, elhangzott javaslat, miszerint; a Szovjetunió kész bármikor és bármilyen szinten, a legkomolyabb módon megvitatni Klímával a jószomszédság megteremtését szolgáló ki - egészítő intézkedéseket, tovább szilárdítva a két ország kapcsolatainak az elmúlt évek soráni észlelt javulását. Kedvező előmozdulás mutatkozik a gazdasági kapcsolatokban. A két nemzetgazdaság történelmileg kialakult, egymást kiegészítő volta nagy lehetőségeket nyújt e kapcsolatok, közöttük a határ menti kapcsolatok kibővítéséhez. Az SZKP KB lapja ezzel kapcsolatban említést tett a napokban Moszkvában megnyílt nagyszabású kínai g azdiaság i -kér asked el mi ki ál - látásról és az Amur-völgy vízügyi kiaknázásáról. A Szovjetunió azt is felvetette, hogy a hivatalos határ az Amur fő áramlatának mentén húzódhatna. A szovjet kormány kedvező választ készít elő a kínai Hszincsiang—Uj- gur autonóm terület és Kazahsztán között létesítendő vasútvonal tervére vonatkozólag és űr együttműködést is javasolt a. kínai félnek. A Szovjetunió kész a kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére a Kínai Népköztársasággal és őszintén kívánja azt. A Szovjetunió ez irányú lépései Kínában visszhangot váltottak ki : az Üj Kína hírügynökség „a jó szándék gesztusainak” minősítette azokat — mutatott rá a szovjet párt központi lapja. Japánnal kapcsolatban a Pravda azt írtét, hogy ott érdeklődéssel és széles körben reagáltak a vlagyivosztoki beszédre. A két ország objektív helyzete ugyanis józan, reális alapon, nyugodt légkörben és múlt gondjaitól nem terheit módon megvalósuló együttműködést igényel. A Nihon Keizai Simbun című lap ezzel kapcsolatban megállapította, hogy Japán üzleti körei „üdvözli,ik a szovjet—japán kapcsolatok gazdasági téren történő megszilárdítását”. Ezek a körök szerfelett érdeklődnek a Szovjetunió által javasolt gazdasági együttműködés iránt. A szovjet—amerikai kapcsolatokkal összefüggésben a Pravda Mihail Gorbacsovnak Reagan amerikai elnök válaszlevelével kapcsolatos megjegyzését idézi: „A levél elgondolkodtat. Megkezdtük tanulmányozását. Felelősség- teljesen és figyelemmel, viszonyulunk hozzá”. A nyugati sajtó megállapította: ezek a szavak tanúsítják, hogy a Szovjetunió korunk legsürgetőbb kérdésében a párbeszéd folytatására törekszik Washingtonnal, s hogy az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó előtt a kapu korántsem zárult be. Ezzel kapcsolatban, kiemeli azt a Vlagyivosztokban elhangzott gondolatot, miszerint a Szovjetunió számára mindenekelőtt az a fontos, hogy az amerikai válaszjavaslatok mennyire felelnek meg az egyenlő biztonság elvének, mennyire teszik lehetővé, hogy a fegyverkezési verseny megfékezése, valamint a világűr miilitar izálásának megakadályozása terén hatékony közös döntés szülessen. „Vlagyivosztokból az enyhülés szele fúj” — írták külföldön azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió kollektív biztonsági rendszer megteremtését indítványozta az azeiai és a csendes-óceáni terűiét számára. A 'Pravda a Mamiesi Simbun című tokiói lapnak a szovjet javaslatokat méltató sorait idézi, miszerint a Hirosimában a helsinki konferencia mintájára ösz- szeh ivandó értekezletnek Ázsia és a csendes-óceáni térség szempontjából „mély értelme van”. A hat szovjet ezred Afganisztániból való kivonásáról, írva a Pravda rámutat, hogy „az ott állomásozó szovjet haderő teljes kivonásának irányába mutató, lépés az afganisztáni imperialista intervenció washingtoni szervezőinek nem volt Ínyére”, s a szovjet indítványt propagan- datrükknek minősítették. Éppen nékik szól az a szovjet figyelmeztetés, miszerint az Afganisztán elleni intervenció folytatódása esetén a Szovjetunió nem hagyja szomszédját cserben. A Szovjetuniónak az afgán néppel vállalt internacionalista szolidaritása, csakúgy mint a Szovjetunió biztonsági érdekei abszolút módon kizárják ezt — figyelmeztet a Pravda. Az ázsiai—csend es -óceáni kollektív biztonsági rendszer fontos láncszeme, szerves alkotórésze lenne az SZKP XXVII. kongresszusán javasolt általános nemzetközi biztonsági rendszernek —állapítja meg végezetül a Pravda. Macskagyökér, kakukkfű és bazsalikom Gyógynövény huszonöt hektáron Nagydorog és környéke, mint ismeretes, hagyományos dohánytermelő vidék. Ám az utóbhi években a kultúrnövények köre a gyógyszeripari alapanyagként és fűszerként használatos növények termelésével bővült. A termelőszövetkezet támogatásával mintegy nyolcvan helybeli család, kakukkfüvet, macskagyökeret és bazsalikomot termel a háztájiban. A termőterület mintegy huszonöt hektárra tehető, melyből négy hektár a termelős zövetkezeí macska - gyökérföldje. Idén a szárazság miatt a kakukkfű kevesebb termést ad, ,a becslések szerint az átadásra kerülő mennyiség nem éri el a száz mázsát. Macskagyökérből a háztájiból várhatóan négy vagonnal adnak át a termeltetőnek. A Biogallal kötött szerződés értelmében a macskagyökeret a debreceni gyógyszergyárba szállítják, míg a kakukkfüvet és a bazsalikomot a Mátradrogniak. A kakukkfű második vágását a napokban kezdték meg a termelők. A szárazság miatt nem várhattak tovább, így szeptember helyett már július utolsó napjaiban szárítóra vitték az első szállítmányt. A kistermelők abban reménykednek, hogy ha az Időjárás kedvezően álakul, akkor harmadszor is vághatják majd a kakukkfüvet . . . S. GY. Fotó: Gottvald Károly Zsúnyi Illés fél holdon termel gyógynövény)
