Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-29 / 203. szám

1986. augusztus 28. Képújság 3 » szocialista denwlttácia Érvényesülése 5. Mit tehetnek a tanácstagok? A tawalyfi választásokon a kettős vagy többes jelö­lés gyakorlata megmutatta, hogy ha van tét, olyan versenyszellem alakult ki, amely megmozgatja az em­berek gondolkodását és közösen keresik a legjobb meg­oldásokat. Ez a jelölőgyűlések aktivitásában éppenúgy megmutatkozott, mint a több tízezer közérdekű észre­vételben és javaslatban. A tanácstagok a testületi üléseken ma már sokkal aktívabbak, mivel a korábbiaknál több figyelem irá­nyul tevékenységükre. A választási kampányban fel- vérteződőtt és megedződött küldöttek körültekintőbb munkára kényszerítik a testületi üléseken tárgyalt napirendek előterjesztőit, köztük a hivatali apparátu­sokat. A választókhoz való szorosabb kötődésükkel erőteljesebbé válik a rájuk bízott problémák képvise­lete, szí'VÓsabb'an érvelnek álláspontjuk mellett. A tanácstag legfontosabb feladata választókerületé­nek képviselete. Kötelességének azonban ez csak az egyik oldala. A tanácstag ugyanis annak a testületnek a tagja, amely az egész település életében meghátáro- m jelentőségű döntéseket hoz. Ebből következik, hogy a tanácstag nemcsak választóit képviseli a tanácsban, hanem a tanácsot is a választókerületében. Valamennyi tanácstagot egyformán megilletik azok a jogok és vonatkoznak rájuik azok a kötelezettségek, amelyek megbízatásuk maradéktalan ellátásához szük­ségesek. A legfontosabb joguk, s egyiben kötelezettsé­gük, hogy aktívan vegyenek részt a tanácstestület te­vékenységében. Az üléseken felszólalhatnak, javasla­tot tehetnek, szavazhatnak. A tanácstag fontos jogosítványai közé tartozik, hogy a végrehajtó bizottságtól, a tisztségviselőktől, a szak- igazgatási és egyéb helyi szervek vezetőitől! felvilágo­sítást kérhet a tanácsi hatáskörbe tartozó ügyekben. A kérdés vonatkozhat egyedi, egy-két állampolgárt vagy nagyobb közösséget, esetleg a település vagy a megye egész lakosságát érintő ügyekre. A tanácstag kérhet felvilágosítást tanácsülésen és azon kívüli is A kérdezettnek minden esetben kötelessége legkésőbb 15 napon belül választ adni. A tanácstag interpellálhat. Az interpelláció: a ta­nácstagnak a tanács ülésén szóiban vagy írásban fel­tett kérdése, amelynek megválaszolása, illetve a vá­lasz elfogadása — a más alkalommal feltett tanács­tagi kérdéshez képest — kötöttebb szabályok között történik. Ennek az az oka, hogy a tanácsülés előtt jobbára a lakosság szélesebb rétegeit érintő kérdések hangzanak el. Másrészt a tanácstestület nyilvánossá­gának felhasználása nagyobb súlyt ad a tanácstag kér­désének, amelyet a kérdezettnek is ennek megfelelő módon kell kezelnie. A tanácstag részt vehet a kérdésének megválaszo­lására, javaslatának megoldására irányuló tevékeny­ségében. E szabály lehetővé teszi, hogy a tanácstag nyomon kövesse a feltett kérdései és előterjesztett ja­vaslatai nyomán indult vizsgálatokat, betekinthet az ügy irataiba, részt vehet a megbeszéléseken. így a ta­nácsülés előtt részletes információk birtokában nyilat­kozhat és fejtheti ki álláspontját az interpelláció el­fogadásáról, ültetve indítványozhatja a válasz elfoga­dásának megtagadását. A tanácstag az állampolgároknak köteles beszámol­ni munkájáról. Az együttműködés módszerei közül a napi kapcsolattartás folyamatos módszereit a helyi körülmények ismeretében lehet kialakítani: a lakó- és utoabizottságokkal, a társasházak és lakásszövetke­zetek vezetőségével időszakonként véleményt cserél­nek, megbeszélik a közös tennivalókat. A választókerület és a választók megbízatásainak teljesítése, a jogos panaszok orvoslásának előmozdítá­sa ugyancsak tanácstagi kötelezettség. Nem lehet vi­tás, hogy a képviseleti közösség egészét vagy jelentős hányadát érintő problémákat — a kommunális ellátás, és kereskedelmi szolgáltatások, az egészségügyi intéz­mények, vagy éppen a tanácsi ügyintézés hiányossá­gait jeleznie s megoldásukat szorgalmaznia kell. Az egyéni panaszokkal azonban differenciáltabban kell foglalkoznia. Kellő tapasztalat birtokában, megkülön­böztetheti az egyéni gondokat a közérdekű témáiktól. A tanácstag ugyanis nem hivatali ügyintéző, s nem is vállalhatja ezt a szerepet. Idős, vagy más szempont­ból hátrányos helyzetben lévő választói egyéni gond­jainak felvállalásától esetenként nyilván nem zárkóz­hat el, de tanácstagi munka megítélésének mércéje ne kizárólag az egyéni panaszok orvoslásában elért ered­mény 1égvén. DR. BÁLINT TIBOR B nagyüzemek őszi vetőmagellátása A legtöbb őszi vetésű nö­vény szaporítóanyagából jó ellátást ígér a nagyüzemek­nek a Vetőmagtermeltető és -értékesítő Váldlalait. Az aszály az ellátásban nem okoz fennakadást, mert bár a termésátlagok a magltermő táblákon is valamelyest el­maradtak a tervezettől., ám bőséges volt a termőterület, s ennék összes hozama meg­felelő tartalékképzést is le­hetővé tesz. A vádlaláitnál az MTI munkatársát arról tájékoz­tatták, hogy a legfontosabb őszi vetésű növények össze­sen mintegy 75—80 fajtájá­nak magját már ezekben a napokban szállítják a gaz­daságokba. A megrendelő­ket kivétel nélkül kielégí­tik, arra törekednek, hogy segítsék a termelőszövetke­zeteket és az állami gazda­ságokat a fajtaváltásiban, szorgalmazzák az új neme- sítésű fatják termesztésbe vonását. így például ezen az őszön öt új, idén minősí­tett búzái aj ta vetőmagjából rendelhetnek az üzemek. Az ősiszel várhatóan mint­egy 1 millió 350 ezer hektá­ron kerül a földbe búza, eh­hez az igényeket több mint 60 százalékkal meghaladó késfclet áll a vetőmag válla­lat raktáraiban, összesen felszáz biúzafajta vetőmagjá­ból választhatnak a gazda­ságok. A múlt évihez képest tovább növekedett a hazai nemesítésű, illetve belföldön fenntartott fajiták aránya, s ezek az értékesített mennyi­ség 70 százalékát adják. Most kezdik meg az új OK öthatom, MV 14. MV 15, OK Zonrvbor és az ED 5 fajták forgalmazását, amelyekből azonban egyelőre csak elit és első fokú vetőmag áll rendelkezésre. A rozsból — amelyet vár­hatóan körülbelül 70 ezer hektáron vetnek el a gazda­ságok — mintegy 20 száza­lék tartalékuk is van. A négy régebbi takarmány- rozsfaitán túl bővítik a vá- alsztékot az NSZK-ban ne­mesített Merkator fajtával, amelyből a szükségleteknek megfelelően importáltak. Kínálják a Tetraploidot, amit anyarozs termesztésére használhatnak a nagyüze­mek. őszi árpából négy minősí­tett fajtából és négy fajta- jelöltből elégítik ki az igé­nyeket. (Az igen jó kísérte­ti eredményt mutató jugo­szláv fajták honosítása is megkezdődött, ezekből' elit vetőtmagot első ízben jövő­re értékesítenek.) Az idén a Kompolti korai, a Kompolti 4, a Rachel és az Igr.i faj­tákkal vethetik .be a gazda­ságok a mintegy 170 ezer hektár területet. A takarmánynövények magja közül megfelelő kész­letek állnak rendelkezésre sznszös- és pannonbükköny­ből. Bílborheréből a több éve megszokott, jó kínálatot nyújtják. Vasúti rekonstrukciók Nagy lendülettel folynak a MÁV Budapesti Igazgatósága területén a rekonstrukciós, fejlesztési munkálatok, me­lyek javarészét úgy végzik el, hogy közben csaknem za­vartalan a vasúti közlekedés. Csárádii János, a Budapes­ti Igazgatóság vezetője az MTI munkatársának elmond­ta: a MÁV közép- és hosszú távú fejlesztési terveiben ki­emelt helyet kapott a buda­pesti igazgatóság, ugyanis itt sűrűsödnek a vasútüzem gondjai. Itt épültek a legna­gyobb és legforgalmasabb pályaudvarok, ugyanakkor itt a legfeszítőbb a munkaerő- hiány. A fejlesztés elsődle­ges célja, hogy könnyítsen a nehéz fizikai munkán, s egy­ben gyorsabbá, biztonságo­sabbá tegye az utasok szállí­tását, az áruk továbbítását. A ferencvárosi rendezőpá­lyaudvar rekonstrukciója ki­emelkedik a vasúti nagybe­rúházások közül. Az 1,7 mil­liárd forint értékű munka előkészítése még az elmúlt évben megkezdődött, s a ter­vek szerint a jövő év végén kerül sor a korszerűsített pá­lyaudvar műszaki átadására. Ez időszak alatt teljesen új­jáépítik a rendezőpályaudvar vágányhálózatát, s automati­kus sebességszabályozó ele­meket szerelnek fel. Az át­építés idejére a forgalom egy részét elterelték, a jövő év márciusa és októbere között pedig — a munkák jellege miatt — teljesen lezárják a rendtezöpályaudvart a forga­tom elől Ekkor kerül sor ugyanis az oitt lévő vasúti híd átépítésére és a gurítödomb megemelésére. Az ország legnagyobb kocsirendező csomópontjának rekonstruk­ciója, a fékezés automatizá­lása igen nagy előnyökkel jár mind a vasút, mind a népgazdaság szempontjából; megszűnik egy rendkívül ne­héz és veszélyes fizi kői mun­kakör, a saruzás, s ugyanak­kor minimálisra csökken a vasúti kocsik és a bennük lévő áruk károsodásának ve­szélye. A sebességszabályozó elemek ugyanis megakadá­lyozzák, hogy a vagonok nagy erővel csapódjanak egymás­hoz. Hamarosan, megkezdődik a naponta 180—200 vonatot fo­gadó és indító Keleti-pálya­udvar biztosítóberendezésé­nek rekonstrukciója is. Az elavult, nehéz fizikai mun­kával és lassan állítható vo­nóvezetékes berendezést kor­szerű szerkezet váltj'a fel, amely automatikusan állítja át a váltókat. Ezzel meg­könnyítik, gyorsítják ezt a munkát, és egyben a koráb­binál jóval biztonságosabbá teszik a pályaudvar forgal­mát. Termelőszövetkezet - a Mecsek ■ynlványán A kedvezőtlen adott­ságok nem végzetsze- rűek. Meghatározó az állat- tenyésztés. Fűtés hulladékenergiá­val. A megye délkeleti hatá­rán, Bonyhád és Bátaszék között helyezkedik el a Mő- csényi Völgység Népe Tsz. 5578 hektáron, melynek alig több, mint a fele szántó. A megye összes gazdaságai kö­zül itt a legalacsonyabb ez az arány, a megyei átlag ugyanis meghaladja a 75 százalékot. A Mecsek keleti nyúlványán van ez a terü­let és ez meghatározza a föld minőségét is. Lejtős, meredek, tagolt, erodált. A szántóterület átlagos arany­korona-értéke 13,4, a me­gyében a legalacsonyabb. Működési területe öt köz­ségre — Cikó, Mőcsény. Grábóc, Bátaapáti, Mórágy — és három kisebb telepü­lésre — Zsibrik, Palatinca. Kismórágy — terjed ki. Hogyan boldogul ez a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező közös gazdaság, milyen a szövetkezet gazdasági és társadalompolitikai helyzete, — erről tanácskozott kihe­lyezett ülésén a megyei té- esz-szövetség elnöksége. A Sikabonyi Miklós elnök által készített beszámolóból, a szóbeli kiegészítésből, amelyben az elnök főként az idei első félévi eredménye­ket ismertette és a kérdé­sekből, vitából kiderült, hogy bár a rossz adottságú, kon nem lehet változtatni, azok céltudatos intézkedé­sekkel, a termelőszövetkezet, megfelelő alakításával, jó gazdálkodással nagyrészt el­lensúlyozhatok. A mőcsényi termelőszövetkezet vezetői, nek, kollektívájának nincs oka szégyenkezni a megye szövetkezeti közvéleménye előtt. Sőt. .. A megye szövetkezetei kö­zül a Völgység Népe gaz­dálkodik a legrosszabb mi­nőségű földterületen — eb­ből szükségszerűen követ­kezik, hogy az alaptevé­kenységen kívüli termelés aránya (36,2 százalék) több, mint háromszorosa a megyei átlagnak. Az alaptevékeny­ségen belül is az állatte­nyésztés a meghatározó ága­zat. Ugyanakkor a növény- termesztés is eredményes, noha a megyei átlagot nem éri, nem érheti el. Az állat- tenyésztésnek egyébként ezen a vidéken régi tradíciói vannak. Ha ehhez hozzátesz- szük, hogy az állattenyész­tés jövedelmezősége az utóbbi években országszerte csökkent — emiatt sok he­lyütt „leépítették” a szarvasmarha, és sertéste­nyésztést —, mindenképpen elismerést érdemel, hogy a szövetkezetben ennek ellen­kezője következett be. így döntöttek még akkor, ami­kor „hivatalosan” semmi­lyen ígéret nem hangzott el azokról a kormányintézke­désekről, amelyek az elmúlt hetekben, hónapokban szü­lettek az állattenyésztés-tartás erőteljesebb ösztön­zésére. A szövetkezet a hatodik ötéves tervidőszak elején dolgozta ki az üzemfejleszté­si tervet a termelés bővíté­sére, a termelési szerkezet megváltoztatására. Ennek keretében valósult meg 100 hektár borszőlő-ültetvény telepítése, napi tízezer liter kapacitású tejüzem megépí­tése, harminc főt foglalkoz­tató varroda létrehozása, 840 férőhelyes, energiataka­rékos, kísérleti tehenészeti mintatelep létesítése, a meglévő 27 hektár halastó- felület 65 hektárra való nö­velése, új központi gépmű­hely építése, 400 juhférő- hely létesítése stb. Közülük a legjelentősebb a 100 hektár szőlőültetvény — ez termőre fordulás után a számítások szerint 13 mil­lió forinttal növeli az éves termelési értéket és 3—4 milliós nyereséget hoz. Mint arról az elnök beszámolt, az idei terméskilátások igen kedvezőek. A másik a 840 férőhelyes tehenészeti telep létrehozása. Ez utóbbi különös érdek­lődésre tarthat számot, ezért is invitálta meg a szövetke­zet vezetősége az elnökség tagjait és a vendégeket — köztük Tamás Ádámot, a bonyhádi városi pártbizott­ság első titkárát — üzemlá­togatásra. Mint már szó esett róla, a beruházást még abban az időben indította el a szövetkezet, amikor csep­pet sem voltak rózsásak a szarvasmarha-ágazat kilátá­sai. Mégis így döntöttek, bízva a változásban, kiindul­va abból, hogy más lehető­ség a fejlődésre nemigen van. A meglévő, 480 férőhelyes tömbösített rendszerű istái, ló technológiája nem tette lehetővé a tehénállomány genetikai képességeinek ki­használását, amellett sok a technológiai okok miatti se­lejtezés. Rekonstrukciója olyan sokba került volna, hogy ésszerűbbnek mutatko­zott egy új telep megépítése. Az új — a meglévőnél csaknem kétszeres kapacitá­sú, anyag- és energiatakaré­kos telep feloldja a régi te­lep hátrányait és magasabb szintű termelést tesz lehető­vé. Ugyanakkor az élőmun­ka-szükséglet a felére csök­kent. Kísérleti mintatelep­ről lévén szó, — a BŐS COOP dolgozta ki — megfe­lelő anyagi támogatást is kapott a téesz a beruházás­hoz. Elkészülte és üzembehe­lyezése után úgynevezett re­ferenciaüzem lesz. Az új tehenészeti telep már csaknem teljesen kész. Sőt. mélyalmos, szabadtar- tásos rendszerű öt istállójá­nak egyikét már „benépesí- ték" szárazon álló tehenek­kel. Az anyag- és energia- takarékos megoldású új te­henészeti telep a pár éve el­készült és üzembehelyezetl cikói tejüzem mellett van. (Külön méltatást érdemel eme üzem létrehozása a te­henészet mellett, alig van példa az országban erre az ésszerű megoldásra, hogy egy helyen folyik a tej ter­melése és feldolgozása, meg­takarítva jelentékeny szál­lítási, mozgatási, tárolási költséget, esetleges vitát a felvásárlásnál, minősítés­nél stb). A tehenészet fejő­háza és az üzem tejfogadó egysége — két, egyenként tízezer literes tartállyal, a közvetlen szomszédok, ily módon a tejfogadó tartá­lyok hűtésénél keletkező hő­energiával fűthetik télen a fejőházat. Még nem üzemel teljes ka­pacitással az új tehenészeti telep — a négy további is­tálló „benépesítése” a kö­vetkező hetek, hónapok fel­adata, ezáltal a jelenlegi 660—670-es tehénlétszám 840-re emlkedik. Ám a szarvasmarha-tenyésztési, -tartási eredmények — mint arról az elnök beszámolt — már az első félévben is jól alakultaik. 1,7 millió literi fejtek és dolgoztak fel az el. ső félévben, 122 ezerrel töb­bet, mint a múlt év első fe­lében, az egy tehénre jutó átlag 2564 liter volt (Négy- ezrötszáz litert „céloztak meg” egész évre.) A borjúel­hullás a korábbi 10-ről 2—3 százalékra csökkent, a tej szűkített önköltsége 1,09 fo­rinttal alacsonyabb. A na­gyobb mennyiségű tej lehe­tővé tette a feldolgozó üzem kapacitásának jobb ki­használását — ezzel a ter­melési költség csökkentését itt is. A termelésszerkezet átala­kítását célzó beruházások nagyobbik része még nem lépett be a termelésbe, a gazdálkodás jövedelmezősé. gét — és a tagok jövedelmét — csak a következő években fogja növelni. Ma még a megyei szövetkezeti átlag alatt van az utóbbi. Ennek kiegészítése érdekében is tá­mogatja erőteljesen a szö­vetkezet a tagság háztáji gazdálkodását. Ugyanakkoi csökkenti a dolgozólétszá­mot, minimálisra az üzemi személyszállítást, tervfelada­tokat határoznak meg az ágazatok részére. A kedvezőtlen adottsá­gok ellenére a szövetkezel helyzete szilárd és várható, hogy a következő években tovább gyarapodik, erősödik a Völgység Népe Tsz. J.J. Látogatás a befejezés előtt álló új tehenészeti telepen Az egyik új istállót már „benépesítették'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom