Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-29 / 203. szám
a "RÉPÜJSÀG 198ft. augusztus 29. Megjelent... A szakszer,vezetek szerepe a családi és társadalmi ünnepek rendezésében. A kiadvány a szakszervezetek szerepéről és feladatairól ad hasznos tájékoztatást a szakszervezeti alapszervezetek és társadalmi aktivisták ez irányú munkájához. Az összeállítás forgatókönyveket és rövid beszédvázlatokat közöl, tanácsokkal szolgál az ünnepek megrendezéséhez. A magyarországi szakszervezeti mozgalom dokumentumai 1944—11945. A 6. kötet az 1944. őszétől 1945. december 2-ig a magyar szakszervezetek XV4. kongresszusáig eltelt tizenöt hónap eseményeit öleli fel. A dokumentumok érzékeltetik a történelmi folyamat előrehaladását a szakszervezeti szervekben, olyan iratok kerüllek a kötetbe, amelyek betekintést engednek a területi, a szakmai szakszervezetek és a Szakszervezeti Tanács tevékenységébe. A Fórum sorozat következő kiadványai : Szakszervezetek ma és holnap. Az összeállításban szerepelnek a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom vezető személyiségei, akik egybén egy-egy meghatározó munkásszervezet vezetői is. E válogatás kifejezően mutatja mindazt, ami a legteljesebben összeköti a világ szak- szervezeteit, a küzdelmet az emberiség legalapvetőbb élet- feltételeiért, a békéért, a demokráciáért,, a dolgozókat érintő legalapvetőbb problémák megoldásáért. Beszélgetés az SZVSZ-nőfl. A kiadványban olvashatunk a Szakszervezeti Világszövetség megalakulásának n egy ven ed ik évfonduQ ójáról és a közelgő tizedik Szak- szervezeti Világkongresszusról. Munkavédelmi szaikköny- vek sorozat. Zajvédelem. Zajelhárítás az iparban és a mezőgazdaságban. A könyv a gyakorlati alkalmazás érdekében részletesen foglalkozik a zaj és rezgés méréstechnikai elveivel és módszereivel, Ismerteti a zaj és rezgés határát, az emberre, a maximálisan megengedhető értékeket. Függelékként tartalmazza a könyv a zaj- és rezgéstechnikai mérések módszertani útmutatótjét. HAVASI MIHALYNÉ Gondolatok a felnőttoktatásról Sokirányú feladataink közepette — mindig az éppen időszerűen fontos kérdések mellett — mint jelenleg a közszolgáltató vállalatok vállalkozói és szolgáltatási készségének fejlesztése — úgy vélem, kissé méltánytalanul kevesebbet foglalkoztunk olyan kérdésekkel, melyek ugyan szoros kapcsolatban vannak a fejlesztési célokkal, még sincsenek- állandóan szem előtt. Ilyen például a felnőttoktatás kérdése. A HVDSZ megyei titkársága a közelmúltban foglalkozott e kérdéssel. Most nem az adatszerű megállapításokkal kívánok foglalkozni, csupán néhány gondolatomat szeretném elmondani. Mindenekelőtt azt hiszem, abból kell kiindulnom — ha már a műszaki fejlesztés kérdését említettem, — hogy mi lehet vajon a felnőttek szakmai oktatásának célja. Talán az alábbiakat jelölném meg a legfontosabbak közül. Utol kell érni a műszaki- gazdasági fejlődés jelenleg adott szintjét, ott ahol lemaradtunk, ezért fel kell készülnünk a műszaki fejlődéshez szükséges tudnivalók fogadására, elsajátítására. Ezután lépést kell tartani a tudomány és technika fejlődésével. Van itt azonban egy további probléma is, mégpedig az, hogy nincs meg mindenkinek a 8 általános iskolai végzettsége. Tudvalevő, hogy minél magasabb szinten tudjuk elsajátítani a szakmai tudást, — minél mélyebb és alaposabb általános ismeretekre van szükségünk. Korszerű szakmai ismereteket, alapvető általános műveltség nélkül sen. ki sem tud elsajátítani. Tehát ott, ahol hiányzik az általános iskola 8 osztálya, először ennek megszereztetésére kell törekednünk. Mert mi is lehet az alapvető célja a felnőttek általános iskolai okta. tásának ? Az általános műveltséghez szükséges ismeretek pótlása, kiegészítése, és hogy meglegyenek az alapismeretek a szakmai továbbképzéshez. Itt tartva a vizsgálódásainknál, felmerült egy prob, léma, amit — nézetem szerint — nem szabad megkerülni, még inkább szépíteni, vagy elhallgatni. A mi területünkön a felnőttoktatás tömegbázisa ma is az aktív fizikai dolgozók nagy számú tábora, többségükben a betanított- és a segédmunkások. A probléma, ami felmerült. hogy akarnak-e ők továbbtanulni egyáltalán. Mi inspirálhatja őket, vagy mi az, ami ellentmond a tovább, tanulási szándéknak? Ha a kérdésre választ akarunk adni — márpedig ezt meg kell kísérelnünk — mindenekelőtt meg kell kísérelnünk — mindenekelőtt meg kell néznünk azt, hogy mi motiválja az említett réteget a továbbtanulásra. Az alábbi motivációs tényezők jöhetnek számításba: a termelő munka minőségi fejlesztésének igénye — tanulás lassan, de biztosan megtérülő „beruházás”, — az általános műveltség megszerzése iránti belső igény, — végül egzisztenciális okok, pr,es z ti zsérd ekek kérdése. Érdekes dolog, hogy ez sokszor nagyon hatékony motívum! Mi az, ami ellene szól a továbbtanulási szándéknak? Csupán egyet említek meg, de ez „erősebb” az összes, még felsorolható tényezőnél: a jövedelmi viszonyok kezdetben alig változnak (sőt!), akkor minek tanulni?” Hangsúlyozom, a felsorolás nem teljes. Tény azonban, hogy sokakat motiválnak a fentiek, csak nehezen találják meg az utat ahhoz, hogy belső titkolt igényeiket valóra válthassák. Általában tudják csak, hogy a felnőtt- oktatás minden formája nyújthat valamilyen pers. pektívát, elvezethet magasabb szakmai kvalifikációhoz, új, vagy magasabb munkakör betöltéséhez, értékesebb emberré váláshoz, és ezzel növeli az egész társadalom értékét. Ügy vélem, ez a legfontosabb a mi munkánkban ; hogy megmutassuk számukra, bíztassuk őket stb. A, cél tehát tulajdonképpen'adott, a motiváció is, miért döcög mégis a felnőtt, oktatás? Anélkül, hogy vállalkoznék kielégítő választ adni erre — néhány gondolatot megkockáztatok. Helyenként szemléletbeli probléma tapasztalható, mely nem tartja időszerűnek a felnőttoktatást. Az alapműveltség hiánya bátortalanságot szül. Nagyon lényeges kérdés, hogy időnként, nem alkalmaznak megfelelő módszereket az iskolában. A tudás társadalmi megbecsülésével is azt hiszem baj van. A tanulásnak, a magasabb végzettségnek nincs meg a keltő társadalmi presztízse, sem erkölcsi, sem anyagi szempontból. Végül a már korábban is említett, örökké felmerülő kérdés — gazdaságos-e a to. vábbtanulás és kinek? Sok tehát a probléma, az érintett kör még korántsem teljes. Vannak természetesen időnként tapasztalható jó. a fentieknek ellentmondó példák is. Mégis felvetődik itt egy kérdés. Kinek az érdeke a tanulás? Csak az egyénnek, vagy a munkaadónak is, vagy netán az egész társadalomnak? Azt hiszem, az egyénnek mindenképpen. De a munkaadónak is, ha perspektívában gondolkodik, Végül nem lehet vitás, hogy az egész nemzetnek is, mert a szocializmus építéséhez sok, és mind több magas műveltséggel rendelkező, jó szakemberre, gondolkodni és alkotni tudó munkásra van szükség. Azt hiszem, el kell érnünk, hogy előbb-utóbb mindenki értse és fogadja is el a termelés és tudás közötti ösz- szefüggést. DR. SZENDÉI IMRE HVDSZ megyei titkár Megalakult a nyugdíjasbizottság Megtartotta első ülését a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa nyugdíjas rétegéi zottsága. A 9 fős bizottság napirenden tartja a megye nyugdíjasait érintő legfontosabb problémákat, véleményt nyílvánít, illetve javaslatot tesz a Szakszervezetek Tolnia Megyei Tanácsának a megoldásukra. Kezdeményezi a nyugdíjasok életkörülményeinek javításával, szociális ellátásával, továbbá más, a nyugdíjasokat érintő kérdésekkel kapcsolatos intézkedéseket. Feladata továbbá az alap- szervezetek nyugdíjas csoportjainak munkáját segíteni és a munkahelyi nyugdíj-előkészítés ellenőrzése. A munkaprogramban meghatározott elsődleges feladatként 10 munkahelyen vizsgálják a bizottság tagjái a nyugdíjasként munkát vállalók munkakörülményeit, bérezésüket, a megadott szempontok alapján. A bizottság vállalta a nyugdíjasok téli üdültetésével kapcsolatos igény- felmérést is, melyre ezúton is szeretném felhívni minden nyugdíjas figyelmét. 1980. december 2.—december 15-ig és 1986. december 29-től 1987. január 12-ig Ba- latonföldváron üdülhet (602 Ft/fiő) turnusonként 43 fő nyugdíjas. A csoport szervezett utaztatását Szekszárdiról Balaton - földvárra is megoldja a bizottság, várjuk még a jelentkezőket. (Cím: Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa, 7100 Szekszárd, Beloiannisz u. 9—11.). A szakszervezetek napi munkájuk részévé kívánja tenni mindazokat az apróbb intézkedéseket, amelyek eszközül szolgálnak a nyugdíjasok hátrányos helyzetének, mindennapi életének megkönnyítésében. E nemes célkitűzések végrehajtását segíti a megalakult nyugdijásbizottság. Kenessei Istvánné Postás nyugdíjasok klubja Szekszárdon már két éve működik a Babits Mihály postás nyügdíjasklüb. Céljuk az, hogy a nyugdíjasok és családtagjaik számára művelődési és szórakozási lehetőséget biztosítsanak. A klubban tudományos, egészség- ügyi előadásokat tartottak. A közelmúltban fórumot szerveztek, melyen részt vett Benke Gézáné, a Postás Szak- szervezet Központi Vezetőségének elnöke. A találkozóra aktív dolgozók is eljöttek: szocialista brigádok, szakmai vezetők. Élénk vita alakult ki több kérdésben is, így az árak, bérek alakulásáról, az évi két százalékos nyugdí j- emelésről. Javasolták, hogy a klub vezetőségi üléseire a jövőben az ifjúsági szervezet képviselőjét is hívják meg, hogy jobban megismerhessék egymás gondjait. A múlt hónapban a 45 fős csoport kirándult a csertkeszőlői gyógyüdülőbe. Kiskunhalason pedig megtekintették a világhírű csipke- múzeumot. HORVATH MIHÁLY Hivatása: könyvtáros A közművelődésben dolgozó népművelők, könyvtárosok anyagi és erkölcsi megbecsülése hiányáról az utóbbi időben mind több helyen esik szó. A pályát elhagyók száma növekszik, csak azok maradnak, akik ezt a szakmát hivatásuknak is érzik. A szak- szervezeti mozgalomban is több ilyen népművelő dolgozik, akik társadalmi munkában, vagy némi tiszteletdi- jérít, a mozgalom aktivistájaként lelkesen vállalják — a napjainkban nem is olyan könnyű — közművelődési munkát. Közéjük tartozik Valentiny Istvánné is, a Paksi Konzervgyár könyvtárosa, aki mellette még klubvezető is. Hét éve mint nyugdíjas látja el a könyvtárosi teendőket. Reggel 8 órától délután 6 óráig mindig megtalálható a könyvtárban, vagy a mellette lévő klubban. Huszonhét évet tanított Pakson, az alsó tagozatban. Most pedig a felnőtteket, a gyár dolgozóit segíti önművelődési,, képzési, továbbképzési, szórakozási igényük kielégítésében. Könyvtárosi tevékenységében is a legfontosabbnak tartja az emberi kapcsolatok állandó fejlesztését, az egyes ember megismerését, szóbeli agitáoióval való meggyőzését. Van olyan olvasója, akit még az általános iskolában tanított, vagy akinek a gyermekét tanította. A szocialista brigádokat rendszeresen felkeresi a munkahelyükön, könyveket ajánl, vagy éppen olvasómozgalmi pályázatra, író—olvasó találkozóra szervez. Vendégük volt többek között Pákolitz István — a város szülötte, s akivel egy iskolában tanított Valentiny Istvánné —. Baranyi Ferenc, Berkési András, Fehér Klára. A szakszervezeti bizottság évente megtárgyalja a könyvtár tevékenységét. Az is jó dolog, hogy a könyvtárost a bizalmi testületi ülésekre meghívják, de az már kevésbé, hogy nem tagja a vállalati művelődési bizottságnak. Valentiny Istvánné könyvtáros szakmai munkája, jó együttműködési készsége a gyár gazdaságii, szakszervezeti, KISZ-alapszervezeti vezetésével, a vár ősi könyvtárral hozta azokat a könyvtári eredményeket, amelyeket a Paksi Konzervgyár felmutathat. A könyvvel ellátott dolgozók 36 százaléka beiratkozott olvasó (ÉDOSZ MB-hez tartozó könyvtárak átlaga 17,5 százalék, megyei átlag 19,8 százalék). Tervei között az szerepel, hogy még .több munkásembert tudjon meggyőzni, hogy a könyvek által' is művelőkijön, képezze magát, vagy éppen szórakozzon. PÁCSAI LÁSZLÓ Vetélkedő a KPVDSZ-nél A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Tolna Megyei Bizottsága 1986. augusztus 22-én rendezte meg az SZMT-székházban megyei vetélkedőjét. Az alapszervezeti vetélkedők legjobb 3 fős csapatai munkavédelmi, szociálpolitikai és társadalombiztosítási ismeretekből mérték össze tudásukat. A vetélkedő célja az, hogy a dolgozók és aktivisták megismerjék és alkalmazni tudják a munkavédelemre, közlekedésbiztonságra, szociálpolitikára és társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályokat és előírásokat, valamint a témákkal kapcsolatos szakszervezeti feladatokat. A vetélkedő, mint alkalmazott módszer jól szolgálta 'a fenti célokat, ugyanis a csapatok alapos felkészüléséről tettek tanúbizonyságot. A szoros mezőnyben a Tolna Megyei Népbott Vállalat csapata szerezte meg az első helyezést. Másodikként a Tolna Megyei Zöldért Vállalat, harmadikként az ÁFÉSZ Paks csapata végzett. Az első helyezést elért, csapat képviseli megyénket a KPVOSZ, Belkereskedelmi Miniszítériium, SZÖVOSZ által szeptemberben megrendezendő országos döntőn. Az alapszervd, megyei vetélkedő szervezőinek, résztvevőinek ezúton is köszönetét mondunk az aktív közreműködésért. A megyei vetélkedő helyezettjeinek ezúton is gratulálunk, s a továbbjutó néoboltos csapatnak eredményes szereplést kívánunk az országos vetélkedőn. Hírek A Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Szakszervezti Bizottsága augusztus 22-én ülésezett. Napirendként megtárgyalták a vállalat 1986. I. félévi gazdálkodási eredményeit, majd meghatározták az ÉDOSZ-kongresszus határozataiból adódó alapszervezeti feladatokat. * A Bonyhádi Cipőgyár Szakszervezti Bizottsága augusztus 27—i ülésén tájékoztató hangzott el a tmk-mű- vezető és a partner szakszervezti bizalmi együttműködésről. ^A továbbiakban az szb tagjai elkészítették javaslatukat az 1986;87. évi szakszervezeti oktatásokra, amelyet majd bizalmi testületi ülésen vitatnak meg. * Az ÉDOSZ megyei titkársága augusztus 23-án megyei természetbarát találkozót rendezett Szekszárd, Sötétvölgyben. A találkozó jó hangulatban telt el. * Augusztus 25-én a pedagógusok megyei tanácskozása folyt, az oktatásról szóló 1985. évi I. sz. törvényhez kapcsolódó alsófokú nevelési — oktatási intézményeket érintő alacsonyabb szintű jogszabályokkal kapcsolatos iskolai tennivalókról. A tanácskozás részeként szekciófoglalkozáson tárgyalták meg a szakszervezeti tisztségviselők — alapszervezti titkárok és intézményi főbizalmik — a végrehajtási utasítás értelmében és az ebből adódó feladatokat. * Augusztus 26—30-ig Zán- kán a Pedagógusok Szak- szervezete KV által tartott központi felkészítőn vesznek részt a megyei bizottság mellett működő ifjúsági tanács, és az alapszervezetek mellett működő ifjúsági tagozatok pedagógus vezetőd.
