Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-29 / 203. szám

2 NÉPÚJSÁG 1986. augusztus 39. Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye egyes energiahordozók termelői árának változtatásáról Az Országos Anyag- és Ár­hivatal közleményt adott ki egyes energiahordozók ter­melői árának változtatásáról. Éhben rámutat, hogy hazánk­ban 1986. május 1-i hatállyal csökkentek a kőolaj és egyes kőolajfeldolgozási termékek termelői árai 11-től 26 szá­zalékig terjedő mértékben. A viliágpiacon bekövetkezett újabb árcsökkenésekhez iga­zodva szeptember 1 -tői ebben a termékkörben — árképzési elveinket változatlanul al­kalmazva — újabb termelői árleszállításra kerül sor. Egyidejűleg szükségessé válik a szén, a tűzifa és a villamos energia termelői árának — a fogyasztói ár vál­tozatlan hagyása melletti — emelése, Egyes energiahordozók ter­melői árának ismételt leszál­lításával árképzési elveinket következetesen alkalmazzuk de ugyanakkor igazodunk a magyar gazdaság sajátossá­gaihoz is. Fentieknek megfelelően az egyes kőolaj feldolgozási ter­mékek termelői árai szep­tember 1-i hatállyal a követ­kezőképpen alakulnak: Az ipari felhasználású fű­tőolaj és a gudron termelői ára 25,9 százalékkal, az RT petróleumé (kerozin) 25 szá­zalékkal, a vegyipari benzine 16,8 százalékkal:, a vegyipari földgázé pedig 7,0 százalék­kal csökken, A szóban forgó termékek lakossági (kereske­delmi) forgalomba nem ke­rülnek. A felsorolt termékek ható­sági termelői árának csök­kentésével: egyidejűleg a kő­olajipar átlagosan 19 száza­lékkal csökkenti egyéb, sza­bad árformába tartozó ter­mékeinek termelői árát is (pl. bitumen, ipari olajok, gép- zsírok stb.). Ezek közül a bi­tumen és mlás, kisebb jelen­tőségű termékek fogyasztói ára is csökken. A szélesebb körben felhasznált bitumen fogyasztói ára 32 százalékkal mérséklődik. A kőolajtermékek termelői árának csökkentésével egy­idejűleg emelkedik a szénter­mékek termelői ára. Átlago­san. 18 százalékkal emelke­dik az energetikai szenek termelői ára, míg a kokszol­ható szeneké nem változik. A termelői áremelkedést a hazai energiabázis biztosító - sáhbz szükséges ráfordítások növekedése és a termelés jö­vedelmezőségének fokozása indokolja. Az intézkedés ha­tékonyan befolyásolja a ter­melés szerkezetének szüksé­ges változtatását, valamint a hazai széntermelés természe­ti adottságainak megfelelő, reális költségviszonyok elis­merését. A szénárak emelésével egy­idejűleg — a fűtőértékkel arányosan — 20,8 százalék- kail: emelkedik a tűzifa ter­melői ára is. A mező- és er­dőgazdasági hulladék és mel­léktermék-tömörít vények (az úgynevezett biobrikettek) termelői ára — szintén a fo­gyasztói ár változatlan tartá­sa mellett — 18 százalékkal emelkedik. A termelői ár emelése a különböző hulla­dékok tüzelési célra való fel­dolgozásának jövedelmezősé­gét és ezzel' fokozott mérté­kű hasznosítását kíván ja elő­segíteni. Az állami költségvetés a termelői áremelést a fogyasz­tói árkiegészítés növelésével kiegyenlíti, ezért sem a szén, sem a tűzifa, sem a bio bri­kett fogyasztói ára nem vál­tozik. A villamos energia terme­lői ára kisebb mértékben vál­tozik, átlagosan 3,5 százalék­kal emelkedik, A hőenergia termelői ára a szénbázisú erőművekiböli va­ló szolgáltatás esetén emel­kedik, a szénhidrogén bázisú erőműveknél való szolgálta­tásnál pedig csökken olymó­don, hogy a hőenergia átlag­ára nem változik. Az energiahordozók árvál­tozásához kapcsolódva kerül sor a műanyagipar alapanya­gának, a vegyipari benzinből előállított etilén termelői árának 11 százalékos leszál­lítására. A közeljövőben sor kerül a vízkészlet-használati díj, valamint az árufuvarozási díjak emelésére is. A nagy- fogyasztók által fizetett, 1970 óta változatlan vízkészlet­használati díj emelését a víz­készletekkel való takaréko­sabb gazdálkodás szükséges­sége indokolja. Az árufuvaro­zási díjak emelése a szállí­tási költségérzékenység foko­zását, a racionális közlekedé­si munkamegosztást, a fuvar­kapacitások jobb kihasználá­sát célozza és egyben ösz­tönzőleg hat a fuvarpiaci ve rs enyf el tételek j a v í tásá r a. Kitüntetés Az Elnöki Tanács Fodor Jánost, a LengyeM Mezőgaz­dasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet nyugállományba vonuló igaz­gatóját, Tolna megye korsze­rű mezőgazdasági szakember­képzése személyi és (tárgyi feltételeinek megteremtése érdekében végzett több évti­zedes munkájáért az Április 4-e Érdemrenddél tüntette ki. A kitüntetést tegnap az isko­la tanácstermében megtartott ünnepségen Császár József, a megyei tanács elnöke adta át. Nemzetközi fórum a békéért Nemzetközi ökológiai béke­fórum megalakításáról szóló nyilatkozatot -fogadtak el Várnában 32 o-rszág társada­lom- és természettudományá­nak képviselői. Várnában augusztus 25-—28. között 88 tudós tanácskozott a környezetvédelemnek és a világbéke megóvásának prob­lémaköréről. A résztvevők úgy döntöttek, hogy létre­hozzák a „Nemzetközi ökoló­giai fórum a békéért” moz­galom ' szervezeti keretét. Megválasztották a mozgalom vezető szervét, az Intéző Ta­nácsot, amelyben 13 ország képviselői kapták helyet. A mozgalom titkárságának Szó­fia lett a székhelye. Mint az alapításról kiadóit nyilatko­zatban megállapították, a mozgalomban egyesítik a vi­lág tudósainak, valamint mindazoknak az erőfeszíté­seit, akik támogatják az em­beriség és a természet együt­tes fejlesztésének gondblatát. Kenyér helyett rakéták Fegyverkezés a harmadik világban Páncélozott katonai járművek Genova kikötőjében. A szállítmányt egy pontosabban meg nem határocott dél-amerikai tországba szánták, de a kikötőmunkások megaka­dályozták berakodását. (Archív felvételünk) Brazília kisméretű, szél­vészgyors AMX vadászgépe­ket gyárt. Argentína már a falfclandi háborúban beve­tette Pueará típusú rakétá­it. Egyiptom — francia li- cenc alapján — Gazelle és Puma helikoptereket állít elő. Tajvan saját vadászgé­pet, harckocsit és rakétát, fejlesztett ki. Dél-Korea kiváló hazai naszádokkal törpéd órombol ók kai szerelte fel flottáját. Izrael és a Dél­afrikai Köztársaság pedig ma már „fegyvergyártó ha­talomnak” számít. A fegy­verkezési verseny napjaink­ban nemcsak a nagyhatal­mak és a legfejlettebb álla­mok kiváltsága, széles kör­ben bekapcsolódott ebbe a harmadik világ is. Thomas Ohllsson, a stock­holmi SIPRI békekutató in­tézet munkatársa szerint 19S0 óta a fejlődő országok­ban 600 szorosára nőtt a fegyvergyártás: 54 afrikai, latin-amerikai és ázsiai ál­lam gyárt fegyvert, a világ termelésének 2 százalékát. Köztük „nagyhatalmak” Iz­rael, India és Brazília, amelyek a fejlődők összter­melésének 58 százálékát mondhatják magukénak, de jelentős szerepet tölt be Arr gentína, Tajvan, Dél-Korea', Egyiptom is. Az előrejelzé­sek szerint a következő években a fegyverpiacra va­ló betörésre készülnek a magas technológiai szintre ért délkelet-ázsiai államok, Malaysia, Indonézia és Szin­gapúr is. Az önálló fegyvergyártás okai sokfélék: Vannak olyan államok, mint Dél-Afrika vagy Chile, amelyek hivata­losan fegyverembargó alatt állnak. A gyakoribb azon­ban az, hogy ezek az orszá­gok fel akarják gyorsítani ipari fejlődéseiket, mert nem akarnak a legfejlettebbektől fügeeni technológiai téren. A fegyver a legjobb üzlet a harmadik világban is. 1980 és 1984 között a fejlődők kétmilliárd dollár értékben adtak el fegyvert. A legna­gyobb fegyverexportőr kö­zülük Brazília: termelésé­nek 80 százalékát adja el 28 országba, köztük az Egye­sült Ailiaimoklba és Nagy- Britanniába is. Például a brit légierő pilótáit brazil gépeken képezik ki. E fegy­verek minősége általában közepes, de — Ohlsson sze­rint — sokkal alkalmasab­bak arra, hogy a kevésbé fejlett országok katonái ke­zeljék, mint a fejlett orszá­gokban készültek. A SIiBRI tanulmányai rá­világítanák a fejlettek és fejlődők szoros fegyvergyár­tási együttműködésére. ' Az argentin repülőgépipar aty­ja egy volt náci tiszt volt. Malaysiában és Szingapúr­ban elsősorban az olaszok lendítették fel az iparágat. A legnagyobb brazil rakéta­üzem 500 alkalmazottjának 80 százalékát amerikai és nyugat-európai üzemekben képezték ki. Irániban angol, svéd, olasz, és nyugatnémet szakemberek tették lehető­vé, hogy az amerikai ihle­tésű fegyvergyártást az or­szág folytathassa a sah bu­kása után is. Tajvanon működik egy titkos katonai kutatási köz­pont, ahol egymás mellett dolgoznak dél-alfrikai, iz­raeli és tajvani szakem­berek. Szigorúan tilos belépnie ide még a „szö­vetséges” amerikaiaknak, és japánoknak is, mint poten­ciális konkurenseknek.. Annyi azonban máris kiszi­várgott, hogy a központ új „szuper technikájú” légvé­delmi rendszert tervez. Ohlsson és munkatársai tanulmányából kiderül, hogy a nemzetközi fegyvervásár- lók között olyan országok is vannak, amelyek néha az éhhalál küszöbén állnak. Argentína például légvédel­mi rakétákat ad el a Közép- afrikai Köztársaságnak, Brazília csapatszállító repü­lőgépeket a koldusszegény Burkina Köztársaságnak. Egyiptom legjobb vevői kö­zött találjuk Burundit, Szo­máliát, Szudánt, Észák-Je- ment és Guineát. Izrael lát­ja el gyakorlatilag az ösz- szes dél-amerikai államot könnyű kézifegyverekkel, kisebb radarokkal és raké­tákkal. A Dél-afrikai Köz­társaság jó üzleteket kötött három olyan afrikai állam­mal is, amelyek hivatalosan elítélik rendszerét: Marok­kóval, Zaire-ral és Gabon- nal. A SliPRI kutatói arra a végkövetkeztetésre jutnak, hogy ezzel a világot beháló­zó fegyverkezéssel és fegy­verkereskedelemmel állan­dóan növekszik a háborús összeütközések veszélye a harmadik világban, a ha­gyományos fegyverzetek el­lenőrzése egyre nehezebb, és a helyi „operett háborúk” egyre inkább szélesebb konfliktusokkal fenyeget­nek. GÖBÖLYÖS LÁSZLÓ Mai kommentárunk Jó hír Stockholmból Szűkölködünk kedvező hírekben. A sajtó — nem- csak a nagyobb szenzációérték miatt — általában kon fliktusokról, összecsapásokról, rossz hírekről ad szá­mot. A tegnapi lapok viszont arról számolhattak be, hogy előrelépés történt a stockholmi tárgyalásokon. Mit is jelentettek be? Nos, az előzetes egyeztető meg beszéléseken elvi megállapodás született bizonyos ka tanai tevékenységek előrejelzéséről. Az értekezlet, amely jelenlegi szakaszában mindenekelőtt az európai kontinensen bevezetendő bizalomerősítő intézkedések­ről tárgyal, ezzel közelebb jutott a kitűzött célhoz: az óhajtott záróokmányhoz. Ennek a dokumentumnak a megszövegzésére, végleges elkészítésére nncs már sok idő, az előzetes menetrend úgy intézkedik, hogy a je­lenlegi szakasz utolsó (mostani) fordulójának 1986. szeptember 19-ig be kell fejeződnie. Miről is tárgyalnak több mint két és fél éve a stock­holmi kultúrpalotában a harmincöt ország küldöttei'! Nos, néhány olyan elvi jelentőségű kérdésen túl, mini az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről való lemondás, elsősorban kötelező érvényű viselkedési sza­bályzatot kellene kidolgozniuk, ami növelné az európai államok biztonságérzetét. Ezért tárgyalnak a különbö­ző hadgyakorlatok bejelentéséről, a manőverek mé­reteinek maximalizálásáról és külföldi megfigyelők meghívásáról. (Emlékeztetni kell arra, hogy az 1975 augusztus elsején helsinkiben aláírt okmány már tar­talmazott ilyen ajánlásokat. A hetvenes évek közepén mindkét katonai-politikai tömörülés meg is hívott egyes gyakorlataira megfigyelőket. Ez azonban nem vált gyakorlattá, és később teljesen abbamaradt.) Fon- tos lenne a katonai gyakorlatok méreteinek csökken­tése. Ezek a manőverek ugyanis az elmúlt időkben többször szolgáltak olyan csapatmozgások ürügyéül, amelyek végül is háborúba torkolltak. Ezért a szocia­lista országok szorgalmazzák, hogy minél alacsonyabb szintet állapítsanak meg a megrendezhető gyakorlatok­nak. A másik érzékeny kérdés a helyszín ellenőrzése. Nos, legutóbbi budapesti tanácskozásukon a varsói szerződés országainak legmagasabb rangú vezetői olyan felhívást adtak ki, amely egyebek között tartalmazta a helyszíni, nemzetközi ellenőrzés elfogadásának elvét ha megkezdődhetne a hagyományos fegyverzetek és csapatok csökkentése az ural és az atlanti-óceán kö­zötti térségben. A minap Stockholmban elért elvi megállapodás nem a hadgyakorlatok, hanem az egyéb csapatmozgások be­jelentésére vonatkozott. Az Egyesült Államok eszerint jelezné, ha katonai egységeit Európába, illetve Kana­dába szállítja, s a Szovjetunió kötelezettséget vállal arra, hogy bejelenti nagyobb csapategységeinek moz­gását európai területén. Ezek nagy jelentőségű lépé­sek, amelyek valóban közelebb hozhatják a meg­egyezést. Általános a nézet, hogy a stockholmi értekezlet sike­re a november elején Bécsben kezdődő összeurópai biztonsági értekezlet eredményességéhez nagyban hozzájárulhatna javítani ezzel az európai együttműkö­dést. A bizalomerősítő intézkedések elfogadása — kö­telezővé válása csökkentené a konfliktusveszélyt kon­tinensünkön, alapot adna a tényleges leszerelési lépé­sek megkezdésére. Ez a szocialista országok békeprog­ramjának célja, s ez az érdeke földrészünknek és az egész emberiségnek. PANORÁMA WASHINGTON „Komolynak és tárgysze­rűnek” minősítette Michael Armacost külügyminiszter- helyettes, az amerikai kül­döttség vezetője, a regioná­lis kérdésekről szerdán Wa­shingtonban megkezdett szovjet—amerikai tárgyalá­sokat!;. Az eszmecserén a szovjet küldöttséget Anato- lij Adamisin külügyminisz­ter-helyettes vezeti. YAOUNDE A hadsereg mentőalakula­tai húszezer embert telepí­tettek ki Kamerunban a mérges gázokat kibocsátó Nios-tó környékéről és le­zárták az oda vezető utakat, mert a hatóságok járvány- veszélytől tartanak. A ka­tasztrófa sújtotta térségben egy nemzetközi kutató cso­port is dolgozik, hogy meg­ái lapirtsa az 1534 ember ha­lálát okozó gáz eredetét. BONN A Német Szociáldemokra­ta 'Párt (SPD) nürnbergi kongresszusán a küldöttek csütörtökön nagy többséggel megerősítették az SPD ed­digi vezetőségét. A 72 éves Willy Brandt pártelnököt titkos szavazással újabb két évre megválasztották. MOSZKVA Kővári Péter külügymi­niszter-helyet tes csütörtökön Moszkvában megbeszélést folytatott Borisz Csaplim szovjet külügyminiszter-he­lyettessel. WELLINGTON Marjai József, a Minisz tertanács elnökhelyettese a csendes-óceáni szigetország kormányának meghívására 1986. augusztus 24—27. kö­zött hivatalos látogatást tett Üj-Zélandon. Tárgyalt Geoffrey Palmer miniszter­elnök-helyettessel, Richard Prehble szállítási, David Caygill kereskedelmi és ipari miniszterrel, az új-zé- landi kabinet több más tag­jával, továbbá Warren Coo­perrel, az ellenzéki árnyék kormány külügyminiszteré vei. HAMBURG Ismeretlen tettesek csü­törtökre virradó éjszaka po­kolgépet robbantottak egy elektromos távvezeték tar­tóoszlopánál Hamburg köze­lében. A távvezeték az NSZK legnagyobb, 1300 me­gawattos atomerőművét kö­ti össze a fogyasztókkal • Mivel az oszlop megrongá­lódott, s esetileg ki is dőlhet, egy szóvivő 'közölte, hogy elővigyázatosságból kilenc­ven százalékkal csökkentet­ték az erőmű termelését. RÍJAD Az öbölmenti arab álla­mok elítélték Iránt, mert vele háborúban nem álló or­szágok olajszállítmányait tá­madja, s egyre súlyosabban zavarja a Perzsa(Arab)-öbö; nemzetközi vizeinek forgal­mát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom