Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-29 / 203. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA, XXXVI. évfolyam. 203. szám. ARA: 1,80 Ft 1986. augusztus 29., péntek. Mai számunkból A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÜLÉSE 5. (3. old.) MEGALAKULT A NYUGDlJASBIZOTTSAG (4. old.) GONDOLATOK A FELNŐTTOKTATÁSRÓL (4. old.) TERMELŐSZÖVETKEZET — A MECSEK VYÜLVÄNYAN OLVASÓSZOLGALAT (3. old.) ■■■bhhhbI Aszály Kókadozik a napraforgó tányérja, zörög a kukorica levele, töppednek az éretten szőlőszemek. Mindezek a tartós szárazság biztos jelei. A tapasztalatot megerősítik a Meteorológiai Intézet adatai is. Mint azt már az elmúlt napokban közzétették, Dunántúl egyes vidékein a júliusi átlagnak számító 60—70 milliméter csapadék helyett mindössze 4—10 milliméter eső hullott a földekre. A dunántúli megyékben dolgozó mezőgazdászokat az sem vigasztalhatja, hogy a Tiszántúl déli részén bőséges esők áztatták a talajt. Három esztendeje a tiszántúli megyékben nézték irigykedve az ország nyugati felén gazdálkodókat, mert akikor Tiszántúlt sújtotta a szárazság. Most a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint Fejér és Győr-Sopron megyék az ország leg- aszáilyoslaibb vidékei. De szenvednek a növények a szárazságtól Pest, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun, Szolnok, Szaboles-Szatmár, Komárom és Veszprém megyékben is. Rövid időn belül — ha más-<más vidékeken is — kétszer kerültek nehéz helyzetbe a mezőgazdasági nagyüzemek. Nem volna ez törvényszerű, hiszen az ideihez hasonló meleg, száraz nyarak évszázadonként tizenötször-hússzor fordulnak elő. A tartós, földművelést nehezítő szárazság etilen biztonságosan. nem is védekezhetnek a gazdaságok. Az öntözés ugyan nagy biztonságot jelentene, de jelenleg Magyarországon a szántónak mindössze öt százaléka öntözhető. Erre persze azt lehetne mondani, hogy az aszályos időjárásra felkészülendő, érdemes volna növelni az öntözhető területek csekély arányát. E kijelentés mellett adatokkal is lehetne érvelni: az öntözés ugyanis a viliág teljes termőterületének 13 százalékára terjed ki, s ezen a területen termelik a növények összes termésének 34 százalékát. Ha megduplázódna hazánkban az öntözött terület, még mindig alacsony maradna az aránya, ugyanakkor ehhez tetemes beruházás kellene. Ráadásul hosszabb időszak meteoroűóigiai megfigyelései szerint öntözésre csak egyes években, tehát feltételesen van szükség. A kihasználatlanul álló öntözőberendezések viszont minden esztendőben terhelnék a gazdálkodást, növelnék az enélküil is magas termelési költségeket. Az öntözés tehát semmiképpen nem jelenthet biztonságot. Bele kell törődniük a mezőgazdasági szakembereknek az időjárás kártékony hatásába? Szélsőségesen fogalmazva, aligha tehetnek mást, mint gazdaságilag felkészülnek a szélsőséges időjárásra, s elviselik a kisebb termésekkel járó szerényebb bevételeket is. Persze, mindez valóban csak sarkítva igaz. hiszen ma már közismertek a csapadékot megőrző ag- rotechnológiák. Csák példaként említhetjük a szántás nélküli talajművelést, amelynek víz- és energiatakarékosság a következménye. A sort lehetne folytatni a szárazságot jobban tűrő növények termelésével, a hozamokhoz igazodó műtrágyázással. Mindezek jól ismertek a szakemberek körében, sok helyütt élnek is e^módszerek adta lehetőségekkel, másutt viszont nem alkalmazzák őket. Vajon az utóbbiak tudatlanságból teszik? Ez al'ig hihető, hiszen a magyar mezőgazdaságban mintegy 30 ezer felsőfokú végzettségű agrárszakember dolgozik, s szinte minden gazdaságba jut belőlük legalább kettő-három. A legcélravezetőbb technológiák alkalmazásának^ esetenként gátja a gazdaságok anyagi helyzete. A felmérések szerint a termelőszövetkezeteknek mintegy harmada pénzügyi gondokkal küzd, nincs elég saját erejük a legkorszerűbb technika, illetve a legcélravezetőbb gazdálkodáshoz szükséges anyagok megvásárlásához. Az pedig már évszázados biológiai tétel, hogy például a tápanyagokkal jól ellátott növények jobban bírják a szárazságot, mint a tápanyag-hiánnyal küszködök. Most viszont néhány gazdaságban ez utóbbira is van példa. A jelenlegi helyzetben persze mindezek csupán a jövőt formáló tűnődések tehetnek, hiszen e pillanatban „kész tények” előtt áll a mezőgazdaság. A MÉM közlései szerint a kalászosok terméskiesése 5—6 milliárd forint értékű, s a tartós szárazság következményeként károsodták a kapások, és a gyümölcsfélék is. A kár tehát már megvan, most az a kérdés, mint tehetnek a gazdaságok. Erre a legtöbben azt mondják, hogy az esztendő végéig pótolják a kieséseiket. A szakemberek viszont visszakérdezhetnek : miből és miképpen? S ezt indokolhatják azzal, hogy ahol milliós károkat szeptembertől kezdve pótolni .lehet, ott nagy a valószínűsége annak, hogy rosszul tervezitek. Ilyen rövid idő alatt ugyanis csekély a valószínűsége annak, hogy más ágazatokban — például az ipari tevékenységben — érdemleges lehet a termelés bővülése. Reálisabb az esélye a költségtakarékos gazdálkodásnak, amelyre viszont aligha kell figyelmeztetni a szakembereket, a kényszer úgyis ráviszi őket. S pjersze az igaz, hogy nem maradnak magukra az aszálykárt szenvedett gazdaságok. A MÉM-ben aszály,bizottság alakult, megkezdődött a kár felmérése. Ezek pontosabb ismeretében születik majd döntés a segítség módjáról és mértékéről is. A cél min- den,képp>en az, hogy az aszály miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került gazdaságok gondjait enyhítsék, illetve, hogy a termelés folyamatosságát mindenütt megőrizzék. V. F. J. Törik a hibrid kukiricát Dalmandon A Dalmandi Mezőgazdasági Kombinátban a hét elején megkezdték az ősz legnagyobb munkáját, a hibridkukorica -betakarítást. A kombinát 3400 hektáron termeszti ezt a nagy jövedelmet adó nöVényt. Nyolc partnergazd'a- sággal pedig 2200 hektáron termeltetnek hibrid kukoricát. A 25 féle kukorica közül elsőnek a Santos NSZK-célter- melésű fajtát vágják a csőtörők. A mostani szezonra hat új franciá gyártmányú csőtörő-íosztó gépet állítottak munkába a tíz régi mellé. A nagy szárazság miatt két héttel előbb kezdték a betakarítást, s a szakemberek mint - egy 20 százalékkal kevesebb termésre számítanak a tervezettnél. A hibridüzemben 1500 vagon vetőmagot állítanak elő, melynek 60 százalékát exportálják. Fotó : G. K. Nemzetközi békenapok Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács meghallgatta a mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár tájékoztatóját a kialakult aszál'yhelyzetről. A mezőgazdaságot egyes területeken' több éve tartó szárazság sújtjá. Az aszály ebben az évben már néhány dunántúli térségben is jelentős károkát okoz. A kalászos- gabonákon túl — eltérő mértékben — károsodtak az őszi betakarításé növények, így a kukorica, a szálas- és tömeg- takarmányok és más kapósok is. Terméskiesés várható a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőkultúrákban is. Az aszály okozta károk a lakosság ellátását nem zavarják. Az aszály következményeinek mérséklésére közpxmti intézkedések történnek. Az őszi betakarítást és a jövő évi gazdálkodás miegalapsozá- sához szükséges anyagok és eszközök beszerzését az aszály által leginkább sújtott mezőgazdasági nagyüzemekben pénzügyi intézkedések — kedvezményes hitel, földadómérséklés, az elvégzett munkákhoz szükséges munkadíj kifizetéséhez kedvezmény — is segitik. A Minisztertanács fontosnak tartja, hogy a gazdaságoki is megtegyék a tehetséges lépéseket a hiányok pótlására. A Minisztertanács csütörtöki ülésén! jóváhagyólag tudomásul vette az Állalmi Terv- bizottság határozatát az országos távközlési, valamint a televízió és rádiőműsorszóró- hálózat VH. ötéves tervidőszakra megállapított fejlesztési Céljairól és a megvalósítás feltételeiről. A gyors ütemű rekonstrukciót szolgáló beruházások megalapozzák az ezredfordulóig tartó fejlesztés műszaki feltételeit is. A rádió- és tévéműsor-sugárzás fejlesztési ráfordításai megkétszereződnek : csökk ennek a rádió és televízió országos műsorainak vételi lehetőségében az ország egyes körzetei közötti különbségek. Az egész országra kiterjedő, nagyszabású békeakciót szervez a hét végére az Országos Béketanács. A főváros egyik központi területe, a Vörösmarty tér, valamint az ország több településének utcái, közterei békecentrummá alakulnak át a hét végén: a magyar hétköznapok legforgalmasabb színterein lezajló politikai fórumok, szolidaritási és békegyűlések, ifjúsági találkozók, kulturális és sportesemények szerves alkotóelemei annak a kétnapos rendezvénysorozatnak, amelyet az Országos Béketanács a Magyar Televízió együttműködésével szervezett Hét végén a békéért címmel. A sokszínű, változatos, megújulásra is képes magyar békemozgalmat reprezentáló program célja, hogy felhívja fiatalok és idősebbek figyelmét: sokféle formában ölthet testet az emberek béke- vágya; hogy gondolkodásra, cselekvésre serkentse az alkotó művészt és az utcai emberét; s nem utolsó sorban, hogy tovább gyarapítsa a mozgalom híveit, a munkájában, akcióiban résztvevők számát. Az augusztus 30-án és 31-én tartandó rendezvénysorozat egyhen illeszkedik az ENSZ által meghirdetett nemzetközi békeév magyarországi programjainak sorába, egyúttal nyitóeseménye az őszi békemoz- galmi-leszerelési akcióknak. Nyitánya annak az esemény- sorozatnak, amely a jövő év elejére tervezett XI. országos békekonferenciát készíti elő; kapcsolódik a nemzetközi szakszervezeti békenapokhoz, az antifasiszta világnaphoz. A békenapok programjain részt vesz Jan Martenson, az ENSZ főtitkár-helyettese, valamint több — Ausztriából, Csehszlovákiából, Dá- niábóir, Franciaországból, Hollandiából, Japánból, Lengyelországból, az NDK-ból, az NSZK-ból és a Szovjetunióból érkező — békemozgalmi delegáció. A békehétvége „előestéjén” — pénteken — Székesfehérvárott, a Videoton oktatási központjában „A békéért és a leszerelésért folyta tott harc szakszervezeti akciónapja” alkalmából mun kásnagygyűlésre kénül sor, a gyűlés szónoka Baranyai Ti bor, a SZOT főtitkára tesz. i A fosztóberendezés garatjába ömlik a kukorica Pótkocsira billentik,a termést Munkában m csőtörők
