Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-01 / 180. szám
198fi. augusztus I. ÜËPÜJSÀG 3 1946. augusztus 7. Megjelent a jó forint! „Minden korosztályért tenni akarunk” Fiatalok Bát Balról jobbra: Sükösdi Julianna. Deli Kihárd. Magyart Magdolna és Schmidt László gimnáziumról ejtek szót. Negyven évvel e^uaugusztus elsején reményteli örömmel lélegzett fel az ország. Lidérces álomnak tűnő keserű valóságtól szabadult meg Magyarország népe: véget ért a pénz történetében mindmáig ismert legnagyobb és legrombolóbb hatású infláció. Megszületett a stabil új pénz: a forint. Az infláció első jelei és hatásai megyénkben is már 1945 elején jelentkeztek. Az egyre nagyobb mennyiségű és növekvő címletű bank- jegj^iböcsátás mellett it,t is «agy zavart okozott a kisebb címletű váltópénzek hiánya. A Tolna megyei Hírlap 1945. február 24-én hírül adja a városi képviselő testület határozatát, miszerint Székszárd város 500 000 pengő értékben kettő, öt, tíz és ötven pengős címletű pénzváltójegyeket bocsát ki. Ezek bármikor beválthatók törvényes pénznemre, mindennemű köztartozás fizetésére felhasználhatók, és 1945. december 31-ig a város teljes összegben beváltja. Addigra már ténylegesen nem is volt rájuk szükség! Az erősödő inflációnak természetesen ennél súlyosabb hatásai is jelentkeztek. A növekvő pénzkibocsátással mind kevésbé tudott lépést tartani az árufedezet növekedése, rohamosan terjedt a spekuláció, a „fekete kereskedelem”. A megyei hírlap 1945. március 17-i száma ismertéti a szovjet katonai parancsnokság felhívását a kereskedőkhöz, hogy „ne folytassanak lánckereskedelmet, ne engedjenek meg semmiféle árdrágítást, mert a polgári hatóságok is a jövőben fokozott figyelemmel kísérik az árakat és ahol indokolatlan áremelést tapasztalnak, súlyos büntetéssel sújtják a kereskedőt”. 1945 nyarától, őszétől, az áremelkedés mértéke mind jobban meghaladj;, a pénz- mennyiség szaporodását is. Mindenki menekülni igyék- szilk a pénztől, növekvő méreteket ölt a termékcsere sajátos formája a „feketézés”. Elsősorban ékszerek, egyéb értéktárgyak, ruházati cikkek és tartós élelmiszerek válnak a csere és az értékmegőrzés eszközeivé. A megyei hírlap 1945. július 14-i számában olvashatjuk, hogy Dombóváron a Nemzeti Bizottság külön rendszabályokat léptetett életbe a föketézők megfékezésére, mert „az utóbbi heteikben oly nagy mértékben lépték el a dombóvári piacokat a batyuzók, hogy komoly formában veszélyeztették a helyi szükséglelt kielégítését, ugyanakkor indokolatlan maigas árakat idézték elő”. Ugyancsak szigorú rendszabályokat követeltek augusztusban Szekszárdon a megyei Nemzeti Bizottság ülésén, ahol többen a feketézők internálását követelték. A bizottság úgy határozott, hogy „akik a közellátás terén bárminemű visz. szaélést követnek el, azokkal szemben a legerélyesebb eljárást kell foganatosítani". A „száguldó” infláció és összes káros hatásai azonban tovább fokozódták 1946 tavaszán és nyarán. A pénz- forgalomban megjelennek a csillagászati számok: a mil- liárdok után a billiók és a trilliók. Az infláció utolsó hónapjaiban a pengőiből a legmagasabb címlet 100 tril- liós volt. A számolás egyszerűsítésére először hat nullával egyszerűsítve megjelent a „miipengő”, majd július 1-től 12 nullával egyszerűsített „B-pengő”. Ez azonban csők az inflációs pénzrendszer technikai, számolási nehézségeit jelentette. A súlyosabb hatás az árak rohamos emelkedésében. a reálbérek gyorsuló csökkenésében jelentkezeti. A dolgozókra nehezedő terhek mind súlyosabbá váltak. A bérek és keresetek gyorsuló növekedése is csak alig 25—30 százalékban ellensúlyozhatta az infláció mértékét. A folyamat megfékezésére már 1945 végétől több intézkedés született, többnyire csekély, átmeneti eredménynyel. 1945 decemberében 75 százalékos „ barik jegydézsmát” vezettek he, úgy, hogy az ezer, tízezer és százezer pengős bankjegyek értékét „felülbélyegzéssel” egynegyg; déré csökkentették. Ez átmenetileg csökkentette a hankjegymemnyiséget, mérsékelte az árszínvonal növekedését. 1946. január 5-én már újabb hírt közölt a Tolna megyei Népliap: „Az új szín- nyomatban készült százezer pengős bankjegyek megérkeztek Szeksizrádra is. Ezeket bélyeggel megjelölni nem kéll”. Január 12-én: „Bevonják a lebélyegzett százezreseket, azok csak január 31-ig érvényesek.” 1946. január 1-én bevezették az adópengőt, először csak az adófizetés elszámolási egységeként, majd áprilisitól adópengő-jegy eket is kiadnák. Ezek fokozatosan kiszorítják a „sima” pengőket. de egyben inflálódásuk is felgyorsul. A részleges „pénzreformok” tehát hatástalanok, az állami árszabályozás is — központi árukészleték hiányában eredménytelen. Az árak szinte óráról órára emelkednék, a végén már óránként 10—12 százalékkal. A dolgozók ellátása ér------------------- dekében b evezették a „'kalória-bérrendszert”. Erről a megyei Néplap 1946. január 26-i száma ír: „Az új kollektív szerződés szerint a munkabér természetbeni részét is a munkáltató adja ki. Ha a munkavállaló magé akarja a közszükségleti cikkeket megvásárolni, akkor a közellátási cikkek mindenkori arát ki kell neki fizetni.’” Nem lehetett ezt a megoldást alkalmazni a nem termelő dolgozók esetében. Ott csak a nominális ibérek emelése segíthetett helyzetükön. A megyei Néplap 1946. március 30-i számában olvashatjuk, hogy „április 1- től 200 .százalékkal emelik a közalkalmazotti fizetéseket, havi két .részletben, az áremelkedésének megfelelően”. Az intézkedés eredménytelenségét az adott helyzetben azonban jellemzően mutatja pl. Szekszárd város polgármesterének 1946. július 2-i levele a belügyminiszterhez, melyben .többek között ez olvasható: „A postánál történt késedelmes intézkedés miatt a városi alkalmazottak május hó 31-én esedékes volt járandóságaikat egynapi késedelemmel kaphatták csak meg, ami az adópengő rohamos emelkedése miatt nagymérvű károsodást jelentett az alkalmazottaknak.” Mindössze egynapi késedelem! Naigyon jellemző a korszak ár- és bérviszonyaira. Közben tovább tart az inflációs roham, a pengő érték- telenedése. Ez akár a korabeli sajtó címlapjain is szinte naponta érzékelhető. A Tolna megyei Néplap egy száma pl. 1946 februárjában „még” 3000 pengő volt, március 30-án 75 ezer pengő, május 4-én egymillió kétszázezer pengő, július 27-én pedig 5 millió adópengő. Folytatódik a „fekete kereskedelem” és az ellene folyó küzdelem is. A Tolna megyei Néplap 1946. július 6-i számából: „Razzia a szekszárdi piacon. Szépszámú árust, pesti feketézőt kísértek be, köztük igen sok olyan árust is, akik nem voltak hajlandók árujukért pénzt elfogadni.” Ugyanennek a lapnak július 134 számából már arról is értesülhet az olvasó, hogy „halállal büntetik a közel látás vámszedőit”. Ebben a helyzetben, amikor az infláció, a spekuláció, a pénzrendszer felbomlása szinte már „végveszélybe” sodorta az országot, és nem- osak a gazdasági életet zilálta .szét, hanem egész népi demokratikus rendszerünk felbomlásával fenyegetett, az egész .nép által reménykedve várt és támogatott programként jelent meg az MKP stabilizációs terve: az értékálló forint megteremtése. Ez a várakozás és egyértelmű támogatás sommásan fogalmazódott meg az 1946." július végén megtartott szekszárdi pártnapon i's. amelyről a Tolna megyei Néplap július 274 száma .tudósít : Pekáry István polgármester: „Mindenáron ki kell szabadulnunk az infláció okozta helyzetből, értékálló pénzre van szükségünk, különben elpusztulunk ... a forintnak vegyes fedezete lesz, és ez egyrészt egyesek szerint kemény, mások szerint drákói rendszabályokból fog á'.'anS. A közönség, mindenesetre várva-vária ezeket a rendszabályokat.” Németh Ernő MN'B-fiók- vezstő: „Nem elég a törvény szigora. Több tenme'ésre, több árura, több élelemre, az államháztartás egyensúlyának helyreállítására, exportfokozásra van szükség.” A oártnap egyik felszólalója m°e tömörebben fogalmaz. ..A ió pénz első feltétele a munka. Ez többet ér minden aranyalapnál.” Végül is 1946. augusztus 1- jén beteljesedett a stabilizációs program: saját erőinkre .támaszkodva, jelentős szovjet segítségigei megteremtettük a gazdaság stabilizálásának pénzügyi alapját, az értékálló forintot. A nagy jelentőségű eseménynek megyénkben is élénk visszhangja volt. Az új pénz születésének előestéjén, július 31-én nagy sikerű „pangőtemető” estet rendeztek Bonyhádon, ahol a „forintindulóval”, vidám műsorral és táncmulatsággal „búcsúztatták” az átkos emlékű pengőt és köszöntötték a forintot. Augusztus elején, mint szerte az országban, Szek- szárdon is „forintvédő nép- gyűlést” tartottak a Béla téren, ahol megfogalmazták az álláspontokat, demokráciánk gazdasági megerősödésének jelképévé vált új pénz, a forint védelmében”. A Kommunista Párt nevében Prantner József beszélt a stabil pénz megszületéséről, amit „napjaink sorskérdésének” nevezett. „Az új pénznek, a forintnak megvannak a gazdasági alapjai — mondotta — a munka és a termelés. De a forint 'kérdésében nem lehetünk engedékenyek. Nem szabad elnéznünk az árdrágítást, a spekulációt, a feketézést.” 'Dr. Szente László főispán szemléletesen fogalmazott: „A forintot megalkotta a kormány, a megvédéséről nekünk kell gondoskodnunk. Végre sikerült a gyerek, most aztán fel is kell nevelnünk.” 1946. augusztus el**.--------------—------------ és az a zt követő hónapok, évek — minden ellentmondásuk ellenére is — igazolták, hogy az MKP által javasolt és irányított stabilizációs politika eredményes volt. A jó forint megteremtésével az átmeneti korszak egy nagy csatája eredménnyel zárult. P.NEKES FERENC tanszékvezető Bátaszéken, a KlSZ-bizott- ságon beszélgetünk a nagyközségben folyó mozgalmi munkáról, a fiatalok hétköznapjairól. Beszélgetőpartnereim : Schmidt László, a nagyközségi KISZ-bizottság titkára, Sükösdi Julianna KISZ- bizottsági tag, a pörbölyi atopszenvezet titkára, Magyart Magdolna, szintén bizottsági tag, és Delii Rihárd, a bátászéki gimnázium leendő negyedik osztályos tanulója, aki két érvig volt az iskola KlSZ-titkára. — A nagyközséghez közigazgatásilag négy társközség tartozik, a KISZ-foizoittság_ hoz pádig 630 KISZ-tag. éhből 187-en a gimnázium tanulói, a töbhiek dolgozó fiatalok. önálló KlSZ-bizottsé- ga csak a gimnáziumnak van. a többi alapszervezet közvetlenül a nagyközségi bizottsághoz tartozik, összesen 24 alapszervezetünk van — sorolják fel röviden a sta. tisztilkai adatokat. Szervezett fiatalok tehát jóval több, mint fólezren vannak, öt .településre „elszórva”, a többségük dolgozik. Hogyan szervezik meg a munkát, milyenek a helyi adottságok? — Nem tudom sajátosnak nevezhető-e a dolgozó fiatalok lényegesen nagyobb aránya a tagságban. Ebből az következik, hogy gyűlést, politikai oktatást, összejövetelt természetesen csak a munkaidő után vagy hétvégén tarthatnak. Ehhez kell tefoáj, igazodnunk. A bizottságban csak egyetlen olyan ember Van. aki főállásban végzi ezt a 'tevékenységet, a többi ék társadalmi megbízatásként. Ez utóbbiaknak sok szabadidejük, pihenőjük megy rá. De megért. Ezt vállaltuk, ezért vagyunk bizottsági 'tagok. — Ha a helyzetünket, a 'körülményeinkét tékintjük, bátran állíthatjuk, hogy jók. Értendő ezalatt a tanács, a népfront, a Vöröskereszt, a művelődési ház, a termelő egységek és a más szervekkel kialakított jó kapcsolatunk. A legszorosabb és a legbensőségesebb a párttal való kapcsolatunk. Ez nemcsak azért van, mert egy épületben vagyunk a nagyközségi pártbizottsággal, és ebből adódóan napú személyes kapcsolatban állunk. A pártbizottság titkára, Csáki Béla maga is bosszú ideig volt KlSZ-vezétő. igen sokat segít. Munkánkat figyelemmel kísérik, idén kétszer kértek beszámolót a bizottság tevékenységéről. Szorosan számon is 'kérik a tervezett feladatok végrehajtás sát. Nagyon jó a kapcsolatunk a szekszárdi városi KlSZ-bizottsággal is. — Politikai munkánk ta. Va'ly ősztől kezdett kilóból ni a kátyúból, mert addig bizony kicsit lazára volt engedve. Első lépésként megértettük a fiatalokkal, hogy a politikához a napi élet is hozzátartozik, minden, ami érinti, érdekli őket. Igyekszünk friss, érdekes témákat megtárgyalni. Többnyire sikerrel is járnak ezek a törekvéseink. Az atepszerve- zeték általában maguk állítják össze a témáikat, de megesik, hogy hozzánk fordulnak tanácsért. Mi megtesszük, amitt lehet, ha kérnek, a bizottság tagjai is szívesen kimennek hozzájuk előadást tartani, és természetesen a párt propagandistáinak a segítségét is igénybe vesszük. Vannak a politikai oktatásban különösen jő] dolgozó alapszervezetek, ilyen például a GAMSZOV a/lapszer- ve zelte. — Ejtsünk pár szót a kulturális munkánkról is. Június 29-én megalakult a Béke klubunk, a megyében negyedikként, egyelőre 18 résztvevővel. A létszám az új mozgalmi év beindulásával előreláthatóan harmincra emelkedik. Foglalkozásainkat ha vonta tartjuk, a tervek szerint először 40—50 percben a ibékemozgalommad kapcsolatos filmét vetítünk, vagy erről hallgatunk előadást, aztán úgynevezett irányított szabadfoglalkozást tartunk. Szeptemberre kétnapos béketúrát is tervezünk. A klub nyitott, nemcsak KlSZ-tagok látogathatják. Természetesen mi is megszervezzük a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvényeit. Hagyományos a pöbbölyi „tiégek” versenye, amit idén júniusban tartottunk. Ilyenkor van túra Gemenobe, 'kisvasutazás, fürdés. Vetélkedők, komolyak és játékosak egyaránt. Minden pénteken diszkót rendezünk, mert erre van igényük a fiataloknak. Ha ezt szeretik, legyen akkor inkább a KISZ szervezésében, megfelelő, kulturált körülmények között. Az egyetlen önálló KISZ- bizottság a gimnáziumé. Deli Rihárd az ott folyó munkáról beszélt. — Tagjaink száma 187. Alapszervezeteink osztályszinten szerveződtek, de az új tanévtől ez változni fog, az alapszervezetek helyébe az öntevékeny diákkörök lépnek. Ahhoz, hogy ezek megfelelően működhessenek, elengedhetetlen a pedagógusok segítsége. Nélkülük nem megy. Változni fog a követelményrendszer is. Minden mostani aktív fiatallal elbeszélgetünk személyesen, a diákoktól elsősorban nem egyéni felajánlásokat várunk, hanem egyéni megbízatásokat adunk nekik, akkor kiderül, komolyan« veszik-e a KISZ-munkát. Az elsősök felvételénél is komolyabb követelmények alapján döntünk, mint eddig. Megválogatjuk a jövendő KISZ-ita- gokat. Szeretnénk a Béke- klu'bhoz hasonló diákkilufoot szervezni, és nagyon kellene egy iskolarádió. Sajnos, a pénzünk kevés. Ha már a meg kell említenem, hogy építőtáborozóink minden évben derekasan helyt állnak. Idén is első helyét hoztak el a munka versenyben. Kalocsáról. Amikor megkérdezem, hogy jó-e fiatalnak lenni Bátaszéken, egyöntetűen azt mondják, hogy igen. Hogy miért? Fiatalnak lenni mindenütt jó, válaszolják rá. — Azon vagyunk, hogy még jobb legyen itt fiatalnak lenni. Mi mindenkiért akarunk dolgozni. Az idősebbekért, a gyerekéként. Ez nemcsal-: szólam. Komoly társadalmi munkát végezitek a KlSZ-esek. A társközségek alapszevezetei otthonukban dolgoznak elsősorban, de szívesen eljönnek tenni valamit a nagyközségért is. Így készült el többek között a buszmegálló belső és külső festése, rend- behozták a kisvendéglő kerthelyiségét. — Ezért sokan orr olt ak ránk — mondja Schmidt László. — Pedig nincs igazuk, ezzel sok terembéri megspóroltunk az ottani rendezvényeink során. Lefestettük még az átjárók utcai hidacskák korlátáit is, dolgoztunk a várongi általános iskolánál. — Ä terveinkről. A művelődési házzal közösen tervezzük egy szabadtéri színpad kialakítását, kétszáz ember befogadására alkalmasat. Ez persze sok mindentől függ. időtől, pénztől. Ez erre az. évre a legfőbb feladatunk. Szórakozási lehetőségeink elég jók. Az új művelődési ház biztosít helyet, módot programokra mind a köny- nyű, mind a komoly műfajt kedvelőknek. Kellene azonban egy olyan helyiség, amely nagyobb rendezvények, bálok lebonyolítására alkalmas. Ez azonban még a jövő tervei közé tartozik. A bátaszéki KlSZ-foizott- ságnak kilenc tagja van. négy lány és öt fiú. öten. párttagok. Komolyan, keményen dolgoznak, látható, mérhető eredményekkel. Igyekeznek tartalmas feladatokat, elérhető célokat kitűzni. Ez a bizottság ez év márciusától dolgozik ebben a felállásban. Tele vannak tervekkel, tettvággyal. Területfelelősi rendszerben dolgoznak, igyekeznek összefogni a sok- és különféle munkahelyen dolgozókat és a gimnazistákat. Minden korosztályért, minden hozzájuk tartozó településért munkálkodnak azonban. Tudják, hogy magukért, és az utánuk jövőkért tesznek mindent. Mindenki ezt várja tőlük, és ők is ezt várják maguktól és társaiktól. Wenter Mariann
