Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

/ TOLNA \ * “NËPÜJSÀG 1986. augusztus 1. Bingham szalad a dollárok után Billy Bingholm. aki kétszer egymás után a világbajnoki döntőbe vezette az észak-ír labdarúgó válogatottat. Szá- úd-Arábiábian az Al-iNaSr klubnál dotlárok'ban kama- tozüafjá hírnevét. Abdel Rahman 'herceg, a klub elnöke !az angol nyelvű „Saudi Gazette” című lap­nak elmondta, hogy 21 hó­napra költöttek szerződést. Bingham havi fizetése 10 ezer dollár. Ezen kívül a klubot terheli luxus személy­gépkocsijának és villájának, valamennyi költsége is. Kü­lön 30 ezer a jutalma, ha megnyerik a bajnokságot, és 20 ezer illeti meg, ha a kupá­ban d iadatmask ódnak. Min­den győztes mérkőzés után Bingham külön 500 dollárt, vehet fel. — Biztosra veszem, hogy a nágy ta pasz ta la ttall rendel­kező és nagy tudású Bing­ham tevékenysége nyomán jelentősen előrelép a csapat, és fejlődnék a játékosok — mondta az elnök. Bingham munkáját hélyï edző segíti. nyolc A megyebajnokság újoncai (I.) Szakcs: igazi erősítés nélkül nehéz lesz A korábbi bajnokok lelkesítő példája Még az év elején egy ía- luriport kapcsán jártunk Szaikcson, amikor eme „vi­harsarki” község sportjának egészéről volt szó. Természe­tesen hosszasan időztünk a futball mellett. A táblázatra pillantva felvetettük az esetleges megyebajmoki sze­replés lehetőségét is. Nos, — mit mondjunk — ez idő tájt a sportkör vezetése sem fo­gadta kitörő ovációval ezt. Arra gondoltak, hogy a fel­jutás okozta örömmámorral egyidejűleg a gondok is meg­jelennék egy kis csapat éle­tében. Aztán az élet, egész pon­tosan a hétről hétre leját­szott bajnoki fordulók tisz­táztak minden kérdést. Az egyre jobban csapattá érle­lődő szakcsiak már Iregszem- csén aratott győzelmükkel felhívták magukra a figyel­met — velük komolyan kell számolni a véghajrában. A futballista becsvágy, a me- gyebajmokságban szereplés vágya megsokszorozta a já­tékosok erejét. Aztán az utolsó előtti fordulóiban be­szüntették a bajnoki címért folyó verseny-futás izgalmait: Závodon mutatta ki ezúttal „oroszlánkörmeit” a bajnok- aspiráns — 0-2-ről 4-2-re fordítottak a hazai szurkolóik nem kis megrökönyödésére. (Eldőlt a bajnoki cím sorsa: a zárófordUlóban otthon már bajnokcsapatként futottak ki a szakcsi legények a pályá­ra, s mint az ilyenkor lenni szokott, az ünneplésben nem volt par tner az ellenfél (Ozo­rai, és elvitte mindkét pon­tot-De a csapat játékával, összteljesítményével elége­dett volt a sportkör vezetése, úgy döntöttek, hogy biztosít­ják a magasabb osztályban való szerepléshez szükséges feltételeket, elvégre sport­történeti kuriozitása is van a dolognak a község sport­életében: Szakcs még sosem szerepelt a megyében. Csendesen készülődnek he­ti három edzéssel a „megyé­re”. Éri László edző (aktív játékosként tizenhét évet játszott Szakcs színeiben) aligha gondolt arra 1983-ban. amikor visszahívták edzőnék, hogy három év műl-va ilyen kemény fába kell, hogy vág­ja a fejszét. Nem tudja ki­iktatni a benítmaradáiS ör- döngős gondolatkörét min­dennapjaiból, sokszor teszi fel a költőinek cseppet sem nevezhető kérdést: vajon si­kerül-e? — Bajnoki címünk saját erényeink mellett annak is betudható, hogy az ellenlá­basok azért valamelyest gyengültek. Ennek ellenére sikerünkben úgy érzem, ben­ne van az is, hogy három­éves csapatépítő munkánk gyümölcse beérett — értékel Éri László, majd így folytat­ja: — Körzeti szinten az eredményesség követelménye mellett megtanultunk már egy picit játszani is. De a megyében, úgy vélem, mind­erre a csapatok nem hagy­nak nekünk időt, helyet, le­hetőséget. Más lesz itt a j áték irama, nincs idő a teketóriá- zásra. — Mit lehet tenni egy röp­ke nyár alatt a szükségszerű áthangolódás érdekében ? Mindenekelőtt tudnak-e erő­síteni ? — Ebben egyáltalán nem vagyok biztos. Kocsöláról például van három kiszemel­tünk, de egyelőre csak Ta­kács kapus a mi emberünk. A Somogy megyei Dolliéról leigazoltuk Vöröst, Döbrö- közről hozzánk került Cser. Mindenképpen szükségünk lenne minden csapatrészben egy „megyés” tapasztalatok­kal rendelkező játékosra, eb­ben az esetben már meré­szebb elképzeléseink is le­hetnének. A jelenlegi gar­nitúrával viszont nagyon ne­héz lesz, csak abban az eset­ben van remény, ha huza­mos időn át mindenki képes­ségei maximumát nyújtja. Kíváncsiak voltunk a já­tékosok véleményére is. Őri József, a középhátvéd csa­patkapitány, valamint Han­gya Sándor jobboîàali kö­zéppályás egy érdekes meg­állapítással indít: — Komo­lyabb edzésmunka nélkül is össze tudtuk szedni magun­kat a cél érdekében. Ha most váltunk és edzőnk elképze­lésének megfelelően végig­dolgozzuk az alapozó idősza­kot és a bajnokság közben sem lesz panasz az edzéslá­togatottságra, akkor lépést kell, hogy tudjunk tartani a mezőnnyel. Éri László egyelőre még hisz a fiúk szavában, de az a kis kellemetlen epizód is élénken él még emlékezeté­ben, amikor azon a bizonyos nadrágszíjon mindenkivel kettőt is húzatotít, s a szo­katlanul kemény munka ha­tására bizony el-elmaradoz- tak a fiúk. A feladat ko­molysága miatt minden bi­zonnyal most más lesz a hoz­záállás. Elrettentő példaként említik a fiúk az újonc Ma- gyarkeszi szánalmas szere­pét, akik a megyebajnokság­ban csak kétszámjegyű ve­reségekkel úsztak meg a va­sárnapokat. A hangulat, mint mond­ják, jó. A dombóvári körzeti bajnokságból korábban fel­jutott I<et csapat (Hőgyész és Döbrököz) példája, talpon- mar adása lelkesít őleg hat. Bálint Gy. A Forma-1. történetéből (26.) Illáin Prost beérkezik 1985. Az esztendő, amelyikben kiderül, hogy Niki Lauda, a Computer nemcsak kitűnő autóversenyző, hanem remek jós is. Mert ugye azt mondta tavalyi diadala legnagyobb pillanatában, hogy a követ­kező év világbajnoka Alain, Prost lesz. Nos, mint annyi mindenben, ebben is igaza lett az égettarcú osztráknak. Azért még annyit el kell mondani, hogy sokan szur­koltak a Kis Franciának, aki kétszer is csak hajszállal maradt le a világbajnoki .címről. Sokan azt mondták, hogy inkább megérdemelte volna, mint Lauda. Am ami végül is perdöntő, bár ponto­kért folyik a harc, mégsem pontozásos sport a Forma—I, s tavaly Lauda fél ponttal többet gyűjtött, mint fiatal és becsvágyó márkatársa. Az viszont nem változott, hogy a McLaren menetelt. Tovább­ra is. Ott folytatódott, ahol ab­bahagyták. EStoriilban a Por­tugál Nagydíjjali. Esőverseny volit, és nyert az a fiatal bra­zil, akinek nem maradt ide­je megelőzni Prostot tavaly Monacóban, mert féltávnál Ickx leintette a versenyt. Senna szuverén úr volt a pá­lyán, rajit-cél győzelmet szerzett. Prost még féltáv előtt ütközött és kiállt. A Belgiumi Spáhan olyan rossz volt az útfelület, hogy a versenyzők nem vállalták, így aztán összecsomagolt a vándorcirkusz, és átkelt a nagy vízen, hogy Kanadában mérje össze tudását. S az ágaskodó-lovas csapat, a Fer­rari, feltámadt. Alboreto győzött Johansson előtt. A harmadik helyre Frost jött be Detroitiban megint második lett a svéd fiú, megelőzte márkatársát, a harmadikként érkező Allboretót. A győzel­met finn barátunk, Kéke Rosberg szerezte meg. Wil- liams-szál. Prost a huszadik körben karambolózott és ki­állt. Franciaországiban foly­tatódott, és Piquet nyert me­gint egy futamot a Bnabham- nek. Mögötte Rosberg, Prost és Johansson érkezett. Az Angol Nagy díj edzésén Keke Rosberg világrekordot állított fel, 1 perc 05,591 má­sodperc alatt tette meg a 4 719 métert — ennyi egy kör Silverstoneban — és ez 259,446 kilométeres óránkénti átlagsebességnek felel meg! Aztán a versenyen Senna (Lotus) vezetett az 57. körig, a következőben már Prost volt az élen, majd újra Sen­na, ám az utolsó hat kör már Prosté volt. Megint az új Nürbungrin- gen volt az NSZK Grand Prix, és megint élrevereked- te magát Alboreto, mögötte Prost lőtt a második. Aztán ez is megváltozott. Belgiumban az elmaradt fu­tam helyett rendezett verse­nyen Senna nyert, Prost har­madik lett, Alboreto nem szerzett pontot, s máris a Kis Francia vezette a listát. Olaszhonban tovább növelte előnyét, ugyanis nyert, majd Hollandiában második lett. Igaz itt Alboreto is szerzett pontot negyedik helyével, de már leszakadt az üldözéses versenyben. A győztes Niki Lauda lett, s ez is Forma—I történeti esemény, mert ez volt a Computer utolsó sike­re. Eddig. Mert bár a szezon után visszavonult, mint an­nak idején a montreali ver­seny edzésén, most arra a kérdésre, végleges-e? Azt válaszolta: — Soha nem mondom többé, hogy sóiba. Ám még hátra volt né­hány futam. Az Európa Nagy- díj például Angliában, Brands Hatch-Iben. Profitnak csak két ponttal több kellett volna a világbajnokság megnyeré­séhez, ám elég volt egy el­rontott rajt, és csak negye­diknek sikerült beérkeznie. A győzelmet Nigel Mansell, a Williams-Honda brit piló­tája szerezte meg. Ez volt élete első győzelme, ezt meg­előzően 71 versenyen nem sikerült élsőrnek lennie. Az utolsó felvonásra ebben az évben egy vadonatúj pá­lyán, és egy Forma-1 számára vadonatúj földrészen került sor. Ausztráliában, Adelai- deben. Ez volt Rosberg bú- csüfellépése a Willims-Hon- da-csapattan, és igazán ele­gánsan távozott, győzelem­mel. Százezer néző figyelte a nyolcvankét körös küzdőimet és Ayrton Sannát, amint az első kanyarban felöklelte a szegény naiv Nigel Man- sellt, aki így nem triplázha- tott. Azóta még bemutatott néhány kellemetlen gokartos trükköt a brazil a britnek, s bizony, nincsenek valami jó. ban. Prost, a világbajnok a 27. köriben kiállt. Laudának ezúttal a váltója mondta fel a szolgálatot, a 62. körben, addig fantasztikusan küzdött, bár visszavonulása előtti utolsó versenyére készülve azt nyilatkozta: — Mindent, csak nyerni nem, mert akkor nem tudom abbahagyni. Nos. sikerült befejeznie pá­ratlan sportpályafutását. Profit pedig világbajnok lett. a Forma-1 történetének első és eddig egyetlen fran­cia világbajnoka. (Vége.) ROÖZ PÉTER Vereség a Szovjetuniótól Az olászországi Pçrugiâ- ban az ötödik fordulót ját­szották az ifjúsági leány ko­sárlabda Európa-bajnolksá- gon. A magyar válogatott a pontveszteség nélkül álló szovjet együttessél került szembe, és 34 pomtkülönb- ségű vereséget szenvedett. A magyar lányok Csoportjuk­ban az utolsó helyen végez­ték. Györkönyi rügyfakadás Korábban, az 1950-es évek elején, a nagy hurrá- hangulat idején, szinte nem volt olyan település az országban, ahol ne alakult volna futballcsapat. Persze, ebben közrejátszott az aranycsapat" tündöklése is, ami óriási lökést adott az amatőrfocinak. így történt, hogy többek között Györkönyben is megalakult és a 60-as évek elejéig működött a község futballgépezete. Aztán megszűnt, mégpedig úgy, hogy még pálya sem maradt utána. Mintegy két évtized elteltével, 1984-ben nagyot for­dult a focisors ebben az 1200 lakosú, fejlődőképes köz­ségben. Öregek, fiatalok egyaránt voksoltak: kell egy futballcsapat! Ez, tudjuk, még nem elég az üdvösség­hez. Hisz korunkban lépten-nyomon inkább a szak­osztályok megszüntetése, leépítése a gyakori hír — anyagiak hiányába csomagolva. Koller Ádám, a fiatal tanácstitkár szerint a futball helyi feltámasztásához nagy lelkesedéssel láttak hozzá az érdekeltek. A ter­melőszövetkezet és a tanács anyagi áldozatvállalása, a lakosok társadalmi munkája mind, mind eredmény­nyel járt. Most, amikor harmadszor indulnak a körzeti bajnok. Ságban, kiváló füves pálya, és szemre is tetszetős öl­tözőépület hirdeti: Györkönyben megtörtént az újjá­születés, életerős, jó táptalajra talált itt a labdarúgó­sport. A mai vezetők sportszeretete, hite biztosíték arra, hogy többé nem marad csapat nélkül a falu, A fiatalság sportolásának elősegítése, az elvándorlás egyik hatásos ellenfele, és már tervezik, hogy a fel­nőttek mellé, lehetőleg mihamarabb, ifjúsági csapat is szerveződjön. A legutóbbi bajnokságban kiharcolt negyedik he­lyezés már tükrözi a fejlődést, s az igen lelkes györ- könyi szurkolótábornak sok örömet szerzett az együttes ügyes „karmestere”, Wenter játéka, valamint csatár­soruk lendülete. Egyértelmű öröme a lakosságnak a falu csendjét vasárnap délutánonként felverő lelkes buzdítás: „Hajrá, Györköny!” Két évig a vidéki mérkőzésekre a szurkolók benzinje és gépkocsija vitte- hozta. a csapatot — az ö csapatukat. Ma már megyénk NB ll-es csapatától megvásárolt autóbusz a biztosíték arra, hogy a györkönyiek sípszóra ott lesznek a kezdő­körben. Ezzel a busszal a vezetők, játékosok álmai is merészebben szárnyalnak: ha nincs is olyan nagy vá­gyuk, mint az autóbusz korábbi gazdáinak — ígéri: hallunk még róluk. Autómodellezés Nagyszabású nemzetközi rádió-itávirányítású (R/C) aútólmodelil-versenyt rende­zett az NDK autómodell klubja Lipcsében. A verse­nyen nyolc európai nemzet — Ausztria, Bulgária, Cseh­szlovákia, 'Lengyelország, NDK, 'Magyarország, Romá­nia és a Szovjetunió — ver­senyzői vették részt. A 'csapatversenyt a házi­gazda NDK együttese nyerte, a magyar 'csapat a hatodik helyen végzett. Az egyéni verseny mindkét 'kategóriá­ban osztrák sikert hozott. A magyar válogatottból az R/C 8 Forma 1 kategóriában 5, lett. Gál László (Bp. Model­lező Klúb), az R/C 8 sport- kategóriában ugyancsak az 5. helyet szerezte meg Tímár László (MHSZ—<BHG Szek­szárdi. A mechanikus kise­gítőik értékelésében abszolút élSő lett Müller György (MHSZ—BHG Szekszárdi a legrövidebb idő alatt végre­hajtott indítási és szerelési feladatokkal. A magyar csa­pat iegeredményesébb tagjai, a szekszárdi MHSZ—BHG versenyződ voltak. „Rájátszás” Spanyolországban Újítanak az augusztus 31-én kezdődő spanyol lalbdarúgó- bajnökságban. (Az első for­dulóban a bajnok Real Mad­rid idegenben a Murcia el­len játszik, a Barcelona pedig a Sántandert fogadja. A 18 klub oda-vissza körmérkőzé­sének befejezése után három csoportra osztják a mezőnyt. Az első hat helyezett oda- vissza ismét megküzd egy­mással, s csak ezután alakúi k!i a végeredmény. A máso­dik hatos csoport végső győz­tese a Liga Kupába jut, míg a harmadik hatos csoport utolsó három helyezettje esik ki. Nemzetközi Duna Túra A Nemzetközi Duna Túra mezőnye 11 ország evezősei július 1-én Ingolstadtból in­dultak útnak, hogy teljesítsék a Fekete-tengerig tartó távot. Budapesten két részre szakadt a mezőny. Az egyik a Nagy-Dunán Ercsiig, a másik a Csepel szigetig hajó­zott. Csepelen a Barátság parkban táboroztak le, hogy innen kipihenve folytassák út­jukat Mohács és Belgrád érintésével a szilisztrai célig. A képen: A Mosa Piádé csa­pat a jugoszláviai Kanizsáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom