Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-02 / 181. szám

1986. augusztus 2. Képújság 7 Teljes átrendezés Milyen lesz a Béla tér? Szoboravatás augusztus 19-én. Méltó környezet a történelmi vá­rosközpontban. Tervpályázat és új közlekedési rend. Nincs ösz- szefüggő pincerendszer a tér alatt. Szekszárd város alapításának 925. év­fordulója alkalmából augusztus 19-én avatják fel a Béla téren I. Béla király szob­rát. Az esemény méltó módon és méltó helyszínen történő megünneplése érde­kében nemrég kezdődött el az a nagy átalakító munka, ami alapvetően megvál­toztatja a Béla tér eddigi, megszokott for­máját. Egyelőre még csak egy része - a megyeháza, az ügyészség, valamint a templom által határolt füvesített park te­rületét érintő építkezésről van szó - in­dult be annak a nagyszabású tevékeny­ségnek, amelynek további folytatása kö­zeljövőben várható. Mi lesz a tér sorsa a továbbiakban, mi­lyen változásokra számíthat a lakosság? - Briglovics János, Szekszárd Város Ta­nácsa műszaki osztályának vezetője vá­laszolt a kérdésekre. *- A Béla tér komplex rendezési tervét a 70-es évek második felében a város köz­lekedésének dinamikus fejlődése, ide­genforgalmi szempotok és a téren talál­ható műemlék, illetve műemlék jellegű építmények megóvása és együttesbe való foglalása tette szükségessé - mondja Briglovics János. Ezt a munkát 1978-ban a városi tanács műszaki osztá­lya egy tervpályázat kiírásával indította útjára, amely akkor csak a Béla térre vo­natkozott. A jelenlegi elképzelések sze­rint a munkát a Garay tér, a Bezerédj, Bartina és Zalka Máté utcák, valamint a Várköz egy részét is érinti.- Hány pályamű érkezett?- A korábbi pályázatra több is. Ezek el­bírálása megtörtént, a megvalósításra vi­szont nem került sor, főképp azért nem, mert a város fejlődése, fejlesztése más területekre koncentrálódott, nem jutott elegendő pénz arra, hogy lehetővé váljon a méltó környezet kialakítása a történeti városmagban.- Gondolom, sürgőssé tette az intéz­kedéseket a talaj deformációja, illetve a pincerendszer feltárása következtében kialakult veszélyes helyzet.- Többször szóba került a téren jelent­kező különböző deformációk folytán a közművek, burkolatok állapotának vizs­gálata. A tavaly elvégzett kutatás során olyan Összefüggő pincerendszert, amire a közvélemény számított, nem tártak fel, viszont a talajmechanika szakvélemény­ből az derült ki, hogy a téren átlagosan 3-3,5 méter vastag laza feltöltéses, úgy­nevezett kultúrtörmelékes talaj található, amelynek következményeként a külön­böző építmények, például a belvárosi templom első lépcsői, az ehhez kapcso­lódó támfalak és a Szentháromság szo­bor megdőltek. A felszíni csapadékvizek, a nyári záporok további gondokat okoz­tak. Megbízható adataink nincsenek, de elképzelhető az is, hogy a tér alatt futó szennyvíz- és egyéb csatornákból víz szivárog és ez a tér szintjét tovább defor­málja. Erre a kérdésre választ csak egy olyan feltárás adhat, amit a jelenlegi tanul­mányterv tartalmaz.- Az új helyzet, a feltárások minden­képp változtatást igényeltek az 1978-as tervhez képest.- Az 1978-as pályázat elemeit jelentős részben sikerült átmenteni a városi ta­nács megbízásából készített tanulmány- tervbe. Lényege az, hogy a műemléki környezetet védve, a régészeti értékek szükség szerinti feltárásával, megóvásá­val egy olyan, hosszú éveket igénybe ve­vő programot kapjon a város, amelyet szakaszoltan lehet kivitelezni.- Mikor készül el a terv?- A tanulmányterv szállítási határideje augusztus vége. Ez azt jelenti, hogy olyan anyagot kapunk a tervezőtől, Vadász György Ybl-dijas építésztől, amely hosz- szú távon lehetővé teszi a téren lévő épületek használatát és meghatározza a térre kerülő képzőművészeti alkotásokat is. Mivel jelenleg a Béla tér helyi közleke­dési átszállóhely, megoldást nyer többek között a város közúthálózatának rende­zése, a tömegközlekedési eszközök megállóhelyeinek kialakítása, valamint a célforgalom csomópontjának átalakítá­sa.- Eltűnnek a Béla térről az autóbu­szok?- A műemléki környezet és a tér ösz­szességében indokolja, hogy az építés alatt álló új autóbusz-pályaudvar létrejöt­tét követően egy olyan, jól átgondolt az igényeket kielégítő, a lakosság és a tér érdekeit szem előtt tartó teljes forgalmi- rend-változás következzen be, aminek eredményeként a Béla tér igen jelentős autóbusz-forgalma minimálisra csökken.- Milyen egyéb feladatok vannak még hátra tervezést illetően?- Szabályozási tervet kell készíteni, szabályozási előírásokat, intézkedési és ütemezési tervet, amely a feladatokat konkrétan és azok sorrendjét is megha­tározza. Kértük a tervezőt, hogy a város életére nagyon fontos hatással bíró tér minél előbbi átadása érdekében az in­tézkedési és ütemezési tervben a költ­ség-előirányzatokat is határozza meg.- Mennyit tesznek ki a költségek?- Azt hiszem, még korai lenne pontos összeget mondani, meggyőződésem azonban, hogy a munka a néhány tízmil­lió forintos értéket is eléri. SZERI ÁRPÁD URG Nyugdíjas a fiatal helyett - Futball­edző tanácstag - Gálék még ma­radnak - Aki reggel vacsorázik A Hőgyészi Állami Gazdaság ürgevári kerületének 2215 hektár szántóföldje, 800 hektár erdője, 700 hektár legelője van. Hibridkukoricát 232 hektáron ter­melnek, napraforgót 276-on. A búzater­més a kalkuláció szerint 50 mázsa lesz hektáronként, ami nem nevezhező jónak. A sertéstelepen 1400 anyakoca van és évenként 20 ezer hízósertést szállítanak el. Ürgevár-pusztán tizenhárom család él. Egyetlen kérdésre keresünk választ: milyenek az ürgevári esték? A bevezetőben leírt számadatokat Iker József, a gazdaság nyugalmazott kerü­letvezetője szolgáltatta, aki a katonaide­jét töltő fiatal munkatársa helyett folytatja tovább a munkát:- Sorolhatnám még a gazdaságunk bemutatását - vezet a majorság központi épületébe, ahol az irodában kínál hellyel. A csernyédi baromfiállományt is meg kell említeni, itt van 150 hizómarha is... ' Balog Lajos EVÁRI ESTÉK Iker József 1961-ben - nagytormási, juhéi és a hőgyészi gazdaságok egyesü­lésekor - telepedett ide és akkor lett ke­rületvezető. Mindig pusztán élt. Apja cse­léd volt. Ö maga tanulni vágyott és palán­kon a mezőgazdasági szakiskolában szerzett oklevelet 1944-ben. Harmadma­gával él itt a pusztán. Az esték néha szomszédolással telnek, ha már elvégez­ték a háztáji mindennapos teendőit. » Ürgeváron mindenki ismer mindenkit. Ez természetes is. Nagy Gyulát kicsit job­ban, hiszen őt választották az alig félszáz ember tanácstagjának. Nagy Gyula víz­vezeték-szerelő a gazdaságban, de azt, hogy Ürgeváron él, tulajdonképpen a fut- ballnak köszönheti. Az edzőképzőt 1974-ben végezte és ezután nyílt lehető­ség, hogy a hőgyészi csapathoz álljon. A valamikori járási szintű futballistákat si­került bejuttatni a megyei bajnokságba. Némi nézetkülönbség miatt inkább az utánpótlás edzését vállalta. Az, hogy ta­nácstag lett, csak tovább növelte a pusz­ta iránti szeretet érzését:- Kölesdről jöttünk ide. Legénykorom­ban nem sokat segítettem otthon a szü­leimnek. Most felnőtt fejjel szerettem meg a háztáji gazdálkodást. Kacsa, apró ba­romfi mellett disznóhizlalással foglalko­zunk. Zsolt fiam is sokat segített az elmúlt télen. Szerencsére 50 darab 100 kilo­grammos hízott sertést tudtunk eladni, így a kocsinkat is kicserélhettük... A tanácstag egyéni gondjai összefo­nódnak a pusztaiakéval. Valamennyien szeretnék, ha megépülne a régen ígért kövesút, a járda, pótolnák a villanyvilágí­tás hiányos szakaszait. Mindezért társa­dalmi munkát is vállalnak, amennyi csak szükséges. A kollektív szellem ilyen lét­számú közösségbe mindig tetten érhető. Ki ahol tud segít. Azért a rosszindulat is talál utat magának, de az igazi bajban erősebb az összetartozás érzése. Nagy Gyula családja négytagú. A feleség Ta­másiban a rövidáruboltban dolgozik. Zsolt 15 éves és az apja szakmáját tanul­ja, a Szekszárdi 505. Számú Szakmun­kásképző Intézetben. Attila, a szakályi ál­talános iskola 7. osztályos tanulója. A gyerekek is szeretik most még az ürge­vári esték csendjét csakúgy mint édes­apjuk, akit ez a békesség köt a pusztá­hoz. Gál Szilvia 17 éves, szövőnő a Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezetben. A napi postát hozza át Borsi Pali bácsinak, akivel Ürge­vár mútjáról beszélgetünk:- Kérem szépen, ha az én szemem nem romlik el, akkor én nem vagyok itt - tá­maszkodik botjára Borsi Pál. Tanulni akar­tam, hogy katona, vagy gazdatiszt, esetleg tanár legyek. Idegsorvadása lett a sze­memnek, megjártam Pest és Pécs klinikáit, nem tudtak segíteni, így aztán kanász, ko­csis, béres maradtam. Harminc éve élek itt Ürgeváron. Három fiam van. Régen más volt mindenhol. Itt is. Esténként harmónika- meg citeramuzsikára múlattuk az időt ott fönn a mai irodánál, az volt a kultúrunk. Egy Péter Lajos nevezetű uraságé volt a puszta. Úgy tudom, hogy ő egy pécsi hentes volt, aki a háborúban - még a 14-esben - hadi- szállító volt. Annyira vitte, hogy bérbe ve­hette ezt a pusztát... Borsi Pali bácsi szavait Gál Szilvia is hall­gatja, aztán hazaindul. Gálék a közelmúlt­ban felújított szolgálati lakásban laknak hárman. A családfő traktoros, a ház asszo­Alkony a pusztában nya éppen most ért haza, ö ellető a sertés­telepen:- Az nagyon jó dolog - tessékel befelé Gál Isvánné, hogy helyben van a munkale­hetőség is. Mi 19 éve lakunk itt. Jól kere­sünk, 6 ezer forint fölé is megy néha a fize­tésem, ez a szaporulat számától is függ. Vi­gyázni kell a malacokra. Szeretünk itt. Igaz, hogy nincs bolt a pusztán, de akár Tamási­ban, akár Szakályba indulunk, jó a közle­kedés. Még fiatalabbak voltunk, egy-egy bálba, moziba elmentünk mi is, de ezt most a gyerekein^ teszik. Ha volna közvilágítás mindenfelé, akkor azért jobb lenne, így kel­lemetlen az esti mozi után Szakályból ha­zasétálni... Gálék lakása két szoba-konyhás. A kis összekötőfolyosó végén a fürdőszoba és W.C. Most még 380 forint lakbért fizetnek, de 1988-ig ez 600-ra emelkedik majd. Szőnyegpadló a szobákban és minden, ami a korszerű, kényelmes lakáshoz ma már elengedhetetlen. Villanybojler, hűtő- szekrény, porszívó, lemezjátszó, televízió. Ami hiányzik, az a melléképület, amit a gaz­daság ígért már régen, mert az állattartást könnyítené. Ettől függetlenül, Gálék még maradnak a pusztán, bár Szilvia terveit be­folyásolja egy fiú barátsága, akivel talán Szekszárdon alapítanak új otthont. >K Balog Lajos vigyázza Ürgevár éjszakái­nak nyugalmát. Pontosabban a felét, mert éjjeliőr váltótársa felel a másik feléért. Ba­log Lajos bácsi Szakályban él és onnét jár át kerékpárral. Ha siet, akkor 10 perc alatt teszi meg a 2 kilométeres utat. Azért vá­lasztotta az éjjeliőri beosztást, mert már a zsákoláshoz nem kelhet versenyre a fiata­lokkal. Ha megszólal, a második mondata már katonaélményeiből fakad. Esztergom, Sopron, Zalaegerszeg, Szentpéterfa, Bu­dapest laktanyáit az 50-es évek elején is­merte meg. Az éjszakai őrjáratait, itt az ür­gevári pusztán, ma is katonás rendben végzi. Az őrnek nem lehet aludni - mondja - az ördög nem alszik. Bármikor jöhet ellenőr­zés. Ébren kell lenni. Hol erre, hol arra sétá­lok az utakon. Ez nem tűnik nagy dolognak, de néha úgy el tudok fáradni, mintha lako­dalomban lettem volna. A fizetésem 2250 forint. Minden másnap vagyok itt este 6 órától, reggel 6-ig. Az éjszakák itt csende­sek. Addig van mozgás esténként, amíg az emberek megetetik a jószágokat, elvégzik a házkörüli munkát, a gépet beállítják a he­lyükre aztán... besötétedik mindennap. Reggel, amikor hazamegyek megeszem a vacsorát és lefekszem délig aludni. Előtte persze beszólók a gazdaság köz­pontjába telefonon, hogy Ürgeváron az éj­szaka folyamán különös esemény nem történt... DECSI KISS JÁNOS Részlet a Béla térből A faállvány helyére kerül a királyszobor Gál Szilvia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom