Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

2 Képújság 1981). augusztus 1. Liszt-ünnepség Bayreutiiban Csehák Judit beszéde Csütörtök délelőtt Bay- reUth város temetőjében Liszt Ferenc halálának 100. évfordulója alkalmából há­rom nemzet képviselői meg­koszorúzták a nagy magyar zeneköltő sírját. A Magyar Népköztársaság képviseleté­ben Csehák Judit, a Minisz­tertanács elnökihelyettese helyezett el koszorút, Hor­váth István magyar nagy­követ kíséretében. Ugyan­csak megkoszorúzta a sirt Hans-Dietrich Genscher, az NSZK altóancellárja és kül­ügyminisztere, valamint Theodor Kery, Ausztria bur­genlandi tartományfőnöke. E tartományban van az egy­kori Dobarján, a mai Rai­ding, ahol Liszt Ferenc 1811. október 22-én született. Ko­szorúzott még Hans Maier bajor oktatási és kulturális miniszter és Hans Walter Wild, Bayreuth főpolgármes­tere. A b ay reut hi Stadthalle naiey színháztermében dél­előtt emlékünnepséget tar­tottak Liszt Ferenc halálá­nak 100. évfordulója alkal­miból. Ezen Hans Walter Wild főpolgármester köszön­tötte az egybegyűlteket, majd Csehák Judit mondott beszédet. — A világ elismerő sza­vaihoz csatlakozva, ia ma­gyar nép és a Magyar Nép­köztársaság kormányának Magyar-lengyel gazdasági megbeszélések Marjai József miniszterel­nök-helyettes meghívására csütörtökön Budapesten meg­beszéléseket folytatott Wla- dyslaw Gwiazdia, a Lengyel Népköztársaság Min iszter ta­nácsának elnökhelyettese, Lengyelország állandó KGST- képviselője. Marjai József és Wladyis- law Gwiazda tájékoztatták egymást az országaikban fo­lyó gazdasági építőmunka soron lévő feladatairól., átte­kintették a magyar—lengyel gazdasági együttműködés időszerű kérdéseit. A lengyel miniszterelnök- helyettest fogadta Lázár György, a Minisztertanács el­nöke. Wladyslaw Gwiazda találkozott Veress Péter kül­kereskedelmi miniszterrel is. nevében hoztuk el ide az emlékezés és a hála koszo­rúját, a zeneművészet egyik- európai központjába, ahol nagyságát, rangját megille­tő módon ápolják emlékét — mondotta Csehák Judit. ■Az emberi szellem nagy­jai között keveset ismerünk, akinek színesebb, gazdagabb életmű, több dokumentum, élőbb emlék őrizné nevét. Kevés szebb példáját talál­juk az önmagát, életét, mű­vészetét szüntelenül megújí­tó, mindig többre törekvő életpályának, mint az övé. Liszt 'Közép-iEurópa keleti végéről jött. Egy magyar arisztokrata gazdatisztjének a fia, csodagyerekként kezd­te zenei pályafutását, Bee­thoven ihletésével és elis­merésével sorra aratta a legfényesebb sikereket. Ko­rának művészei, uralkodói és politikusai elragadtatás­sal nyilatkoztak művészeté­ről, keresték szellemi élmé­nyeket nyújtó társaságát. — Liszt Ferenc sikereinek teljében sem feledkezett meg hazájáról. Nemcsak a pusztító pesti árvíz károsult­jainak javára adott koncer­tet, nemcsak az 1848—1849- es magyar szabadságharc bukásának szomorú híre éb- resztsette lelkében a haza. a nemzethez tartozás érzetét. A magyar zenekultúra fel­emelése is az ő nevéhez fű­'’Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Wolf­gang Rauchíusst, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnök- helyettesét, a Magyar—NDK Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Bi­zottság társelnökét, aki ha­zánkban töltötte szabadságát. A szívélyes légkörű, baráti eszmecserén részt vett Mar­Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke csütörtökön az Országházban fogadta, az át­utazóban Budapesten, tartóz­kodó Mieczysllaw RaJkowiSki.t, a lengyel Szejm alelnökét. A szívélyes baráti légkörű megbeszélésen áttekintették zőtíiik. Az 1875-ben alapított magyar Zeneművészeti Főis­kola szellemi atyja, később elnöke, majd az oktatás színvonalának fokmérője Liszt Ferenc volt — hangsú­lyozta Csehák Judit. Termékeny életének alko­tásait a magyar kultúra leg­nagyobb teljesítményei kö­zött tartjuk számon. Emlé­két nemcsak róla elnevezett Zeneakadémiánk és kiváló zenekar őrzi, hanem egész népünk büszkén gondol Liszt Ferencre, akit Európa magáénak tekint, mert oly nagy mértékben gazdagítot­ta a világ zenei életét, és aki máig hatással van szá­zadunk alkotóira. Sok szó esik manapság az európaiságról. Liszt szemé­lyében a nagy ívű európai­ság eeyik lenyűeözö példáját kell látnunk. Úgy volt iga­zán és mélyen európai, hogy minden nemzetnek a ma­sa leesaiátabb kulturális ar­culata kialakításához adott lelkesítő példát. Ezért iis emlékszik az esés?, világ tisztelettel Liszt Fe­rencre e kettős évfordulón — halálának 100. és születé­sének közelső 175. évfordu­lóján — mondotta Csehák Judit. Az ünnepségen beszédet mondott Han.s-Oietrioh Gen­scher és Theodor Kery is. jai József miniszterelnök-he­lyettes, a bizottság magyar társelnöke. Marjai József és Wolfgang Raucht üss találkozójukon át­tekintették a kétoldalú gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés idősze­rű kérdéseit, az 1986. évi külkereskedelmi forgalom alakulását, a sorohlévő teen­dőket. a két ország törvényhozó testületéi közötti együttmű­ködés helyzetét, fejlesztésé­nek lehetőségeit, s kölcsönö­sen tájékoztatták egymást az Országgyűlés, illetve a len­gyel parlament előtt álló idő­szerű feladatokról. Wolfgang Rauchfuss Budapesten Rakowski Sarlós Istvánnál PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait Al- phons Eglinek, a Svájci Ál­lamszövetség elnökének ha­zája nemzeti ünnepe, az ál­lamszövetség megalakulásá­nak évfordulója alkalmából. * A Minisztertanács illeté­kes elnökhelyettese Ritter Tibort a Magyar Rádió el­nökhelyettesévé kinevezte. NEW YORK Dániel Ortega nicanaguai elnök szerdán. New Yorkban találkozott Jesse Jackson amerikai demokiratapárti szenátorral. Jackson kijelen­tette, hogy minden, tőle tel­hetőt megtesz a nicaraguai ügyekbe való amerikai be­avatkozás megszüntetéséért. MANAGUA Nyugatnémet állampolgá­rok rendeztek tüntetést szerdán Managuában. A tün­tetők követelték országuk kormányától, hogy ítélje el a Reagan-kormány által tá­mogatott, Nicaragua ellen irányuló terrorista akciókat. Egyben tiltakoztak az ellen, hogy Bonn a managuai kor­mányra próbálja hárítani a felelősséget három nyugat - európai önkéntes haláláért, akiket a „kontrák” kedden gyilkoltak meg. BAGDAD Tűrik Aziz iraki külügy­miniszter szerdán Bagdad­ban megbeszélést folytatott Jasszer Arafattal, a Palesz­tinái Pelszabadíitási Szerve­zet VB elnökével. A megbe­szélésen a többi között szó volt II. Hasszán marokkói király és Simon Peresz izra­eli miniszterelnök múlt heti találkozójáról. LUSAKA Az Egyesült Államok fel­vette a kapcsolatot az dél­afrikai apar the id - rendszer megdöntéséért fegyveres har­cot folytató Afrikai Nemzeti Kongresszussal. Paul Hare, az Egyesült Államok zambiai nagykövete szerdán találko­zott az ANC végrehajtó bi­zottságának három tagjával a pretoriai rezsim által tör­vényen kívül helyezett szer­vezet lusakai székhelyén. Mai kommentárunk fl baszk kockázat Aligha kétséges, hogy újabb vihar várható a baszkok lakta vidékeken — mind Spanyolországban, mind Franciaországban. Madridban ugyanis a spanyol és a francia külügyminiszter megállapodott, hogy Párizs rövidesen újabb baszk terroristákat ad ki a szomszéd­ország hatóságainak. 1984 őszén történt meg először, hogy Franciaország megvonta a menedékjogot három ETA-terroristától, akiket aztán Madridba szállítottak, és átadták őket a spanyol igazságszolgáltatásnak. Az eset nagy felzúdú- lást váltott ki a spanyol—francia határ mindkét olda­lán — tüntetésekkel és bombákkal. Tudta mindenki, hogy milyen kockázattal jár, ha a francia hatóságok fellépnek a területükre menekült baszk terroristák ellen. Hiszen történelmi hagyomány Franciaország­ban, hogy a politikai menekülteket általában befogad­ják, s a baszk szélsőséges szervezet, az ETA emberei a fasiszta Franco-rendszer uralkodása idején mindig is a határon túl leltek menedékre. Csakhogy azóta Spanyolországban megteremtődött a demokrácia, az ETA azonban változatlan kegyetlenséggel folytatja had- járatát a spanyol hatóságok és intézmények ellen. A francia, vezetés hosszú dilemma után végül is el­határozta magát 1984-ben. Tette ezt azért is, mert a franciaországi baszk vidékeken szintén elszaporodtak a terrorcselekmények. Párizs pontosan tudta, hogy a döntés nem lesz népszerű ia baszkok körében, akiknek 300 ezres közössége sohasem okozott olyan gondokat a központi irányításnak, mint spanyolországi rokonaik Madridnak, viszont mindig is nagy szimpátiával tekin­tettek azök harcára. Ezt a szimpátiát sajnos, még a terrorizmus megannyi szélsőséges megnyilvánulása sem tudta kiirtani. Spanyolországban az elmúlt években az ETA már olyan akciók sorát követte el, amelyeket semmilyen cél nem igazolhatott. Ezért szállt be Párizs a terro­rizmus elleni közös küzdelembe. Azóta határozottan erősödött a két kormányzat együttműködése. Francia- ország intenzíven segítette déli szomszédját a Közös Piachoz csatlakozásban, és módszeresen csapott le a területére menekült ETA-terroristákra. Ennek a fo­lyamatnak volt az állomása a mostani külügyminisz­teri megbeszélés, amelynek persze ismét a terrorizmus elleni harc állt a középpontjában, hiszen erre maga az ETA adott okot júliusi, példátlanul brutális me­rényleteivel. Madrid most a jelek szerint súlyos lépé­sekre készül az ETA terroristái ellen, s ehhez szük­sége van a francia hatóságok fokozottabb segítségére is. AVAR KÁROLY Afgán-pakisztáni tárgyalás Genfiben csütörtökön meg­kezdődött az afgán—pakisz­táni közvetett tárgyalások 8. fordulója. A megbeszélése­ken — amelyek célja az Af­ganisztán körül kialakult helyzet rendezése — afgán részről Sah Mohammed Doszt külügyminiszter, pa­kisztáni részről Jakub Han, külügyminiszter vezeti a küldöttségeket. A két delegáció között Die­go Cordovez ENSZ-főtátfcár- helyettes közvetít. Pakisztán azért nem hajlandó közvet­len tárgyalásokra, mert nem ismeri el a kabul.i kormányt. A mostani fordulóra három nappal azután kerül sor, hogy Mihail Gorbacsov Vla­gyivosztokban bejelentette: hat, Afganisztániban állomá­sozó szovjet ezredet kivonnak az országból. E lépést Cordo­vez „pozitív fejleménynek” minősítette — Pakisztáni részről viszont egyelőre hű­vösen fogadták a javallatot. Moszkva—Washington Levélváltás után Ami már eldöntött: szeptemberben, az ENSZ-közg.vülés ülésszakának megnyitója alkalmával New Yorkban ta­lálkozik ismét Sevardnadze szovjet és IShultz amerikai külügyminiszter. Ez a kép első találkozásukkor készült 1985 augusztusában, Helsinkiben. (A Népújság archívumából.) A hírügynökségi anyagok, — ha igazat is mondanak — gyakran megtévesztőék. Kü­lönösen így van ez, ha azo­kat Washingtonból küldik. És ez nem véletüen. Néhány napja még úgy tűnt, zsákutcába kerültek a szov­jet—amerikai kapcsolatok, az Egyesült Államok főváro­sából érkező jelentések azt érzékeltették, hogy e téren a legszélsőségesebb héják ke­rekednék felül. Aztán kide­rült, hogy a helyzet nem egészen így áll, sőt több jel arra utal, hogy van lehető­ség a megegyezésre, és nem teljesen lehetetlen az 1986- os Gorbacsov—Reagan talál­kozó sem. Szemipalatyinszk értelme A szovjet vezetés kézhez kapta Reagan elnök levelét, s Mihail Gorbacsov már en­nek ismeretében mondta, el július 28-án beszédét Vlagyi­vosztokban. A beszéd el­mondásának helye és tárgya arra utal: a Szovjetunió ázsiai nagyhatalom is. Je­lentős területei egy térség­hez tartoznak Japánnal és Kínával, s partvidéke az Egyesült Államok csendes- óceáni területeivel „néz far­kaisszamet”. A béke óhajtá­sa, a leszerelés Moszkva számára tehát nemcsak euró­pai ; ázsiai szükségszerűség is. A Szovjetunió nem csupán a tárgyalóasztal mellett és nyilvános fórumokon tett meggyőző gesztusokat az el­múlt időszakban. Ilyen lépé­se volt az is, hogy lehetősé­get teremtett amerikai tudó­sok számára : SzemipalQ­tyinszk körzetében helyezzék el a főldrenigésvizsgáló mű­szereiket. Ott tehát, ahol az elmúlt évig a szovjet föld alatti atomrobbantásokat végrehajtották. Az amerikai tudósok szerint a műszerek igenis megbízható ellenőr­zést jelentenék. A washingtoni kormányzat egyik szélsőségese, Perle haidügyi államtitkár mégis így nyilatkozott: „Hiszünk abban, hogy az atomfegy­vert a lehető legbiztoniságo- saíbbá és leghatékonyabbá tudjuk tenni; elsődleges cé­lunk, hogy a lehető legki­sebb mennyiséggel rendel­kezzünk belőle, ehhez pe­dig szükség van a (nukleá­ris) kísérletekre”. Nem keli különösebb logikai felké­szültség az állítás megcáfo­lásához, hiszen Perle egysze­rűen azt mondta: ahhoz. hogy kevesebb atomfegyver legyen, újabbakat kell kifej­leszteni és felhalmozni. Az amerikai megnyilatko­zások nemcsak a .különböző nyilatkozók személye miatt tűnnek kétarcúnak. A szov­jet vezetőnők küldött vá­laszlevél — ezt tekintélyes amerikai lapok írták — nem tartalmaz egyenes választ arra a szovjet indítványra, miszerint a rakétaivédelmi rendszerekről kötött SALT— I. szerződés 15—20 éves meg­hosszabbítása fejében hajt­sanak végre nagyszabású csökkentést a hadászait i fegyverzetekben. Ugyanakkor az is tudottá lett, hogy Rea­gan hiaijlik ama, hogy a SALT—I. érvényességét rö- videbb időre (5—6 évre) meghosszabbítsák. Ez pedig már az úgynevezett hadá­szati védelmi kezdeménye­zésit (SDI), azaz a csillaighá- borús programot ériinti. Az elnök ébben sem foglalt el egyértelmű álláspontot. Egy­részt hajlandónak mutatko­zik árrá. hogy például öt évig csak a kiterjedt kísér­lettet folytassák, ugyanak­kor pedig több ízben is olyan kijelentést tett, miszerint az „SDI nem alku tárgya”. Tény, hogy az űrbe telepí­tendő rakétapusztító eszkö­zök kidolgozása hosszadal­mas és igen drága vállalko­zás, aminek nagyon sok el­lenfele van a washingtoni törvényhozásban is, jó pár évig nem is lehet szó más­ról, mint kísérletezésről. Szakértői eszmecserék Egyértelműen a pozitív ol­dalhoz kell sorolni a szov­jet—amerikai mérlegben, hogy Genfiben szakértői tár­gyalások kezdődtek a két fél között. A téma Reagannak az a bejelentése, miszerint az Egyesült Államuk az idén novembertől nem tartja ma­gára kötelezőnek az 1979- ben aláírt (nem ratifikált) SALT—II. szerződést. Ebben a két nagyhatalom a nukleá­ris hordozóeszközök mennyi­ségét korlátozta. Ugyancsak szakértők tárgyalnak Géni­ben a föld alatti atomkí­sérletek kérdéseiről is. A bíztató jelek közé tartozik, hogy a stockholmi értekezlet a kölcsönös kompromisszum reményében zárta utolsó előt­ti fordulóját. Csúcsesélyek Az Egyesült Államokban Reagan elnök közvetlen kör­nyezetében — továbbra is erősen hallatja hangját az a csoport, amelyik a kemény fellépést, s a nagyszabású fegyverkezési programokat szorgalmazza. Ugyanakkor igen sok politikus, s maga az elnök is hajlik a párbe­széd fenntartására. (Reagan idős ember, aki azt szeretné, ha úgy távozhatna a Fehér háziból, hogy valamilyen va­lódi eredményt hagy maga után,) Szeretnék tehát tető alá hozni Gorbacsov idei amerikai útját. E ténynek magának is nagy politikai jelentősége lenne. Az viszont nyilvánvaló, hogy az SZKP KB főtitkára csak akkor utazik Washingtonba, ha a vizit eredménye valódi meg­állapodás lehet. Ennek elő­készítése a következő hóna­pok feladata. Minden bi­zonnyal gyorsul majd a dip­lomáciai gépezet működése, s szeptemberben, amikor Se­vardnadze külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés üléssza­kára New Yorkba érkezik, alkalom lesz összegezni az elért eredményeket és a vár ható esélyeket is. MIKLÓS GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom