Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

1986. július '£. ( TOLNA \ 2 “RÈPÜJSÀG A LEMP-kongresszus zárt ülése A vendégek üzemlátogatáson Kedden a Lengyel Egye­sült Munkáspárt 10. kong. resszusának harmadik nap­ján, miközben a küldöttek zárt tanácskozáson, 14 prob­lémabizottságiban folytatták munkájukat,, a vendégkül­döttek varsói és vidéki gyá. rak munlkáskol lelki íváival találkoztak. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának delegációja, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára ve­zetett, Wojciech Jaruzelski kíséretében a Swierczewski tábornok nevét viselő varsói precíziós műszergyárba lá­togatott. Kedden délelőtt az MSZMP KB küldöttsége Grósz Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a buda­pesti pártbizottság első tit­kárának vezetésével látoga­tást tett a RADWAR varsói rádiógyárban. Grósz Károlyt és a küldöttség töibbi tag­ját: Barta Alajost, az MSZMP Heves megyéi bi­zottságának első titkárát és Biczó Gyöngyöt, hazánk var­sói nagykövetét Mariaa Migdalski vezérigazgató és Ariusz Dylewski üzemi párt­titkár tájékoztatta az első­sorban radarokat készítő korszerű gyár munkájáról. Jelen volt Janusz Borowski. a varsói pártbizottság titká­ra, kerületi első titkár és Jerzy Modrzewski tábornok, kohó- és gépipari miniszter- helyettes. A magyar küldött­ség az üzemcsarnokok meg­tekintése után találkozott a dolgozók, a pártszervezet és a társadalmi szervezetek képviselőivel. Ezen a gyűlé­sen Grósz Károly beszédet mondott. Grósz Károly beszéde — Engedjék meg, hogy erről a helyről köszöntsem a lengyel kommunisták leg­magasabb fórumát — és eleget téve megbízatásom­nak — átadjam Önöknek, s személyükben valamennyi lengyel dolgozónak az MSZMP Központi Bizottsá­ga, pártunk tagsága és a magyar dolgozók, s külön pártunk főtitkára, Kádár János elvtárs baráti. elv­társi üdvözletét és jókíván­ságait — mondotta többek között. — Nagy érdeklődéssel kö­vettük Wojciech Jaruzelski elvtársnak, a LEMP KB el­ső titkárának átfogó, a lengyel valóságot sokoldalú­an tükröző -is tudományos igénnyel elemző kongresz- szusi beszámolóját. Figyel­mesen hallgattuk a küldöt­tek felszólalásait. A nemzet sorsáért érzett magas fokú felelősség, elkötelezett in­ternacionalista szellemiség, az emberiség békés jövőjé­ért való aggódás tükröző: dött azokból. Ennek alapján is joggal állapíthatjuk meg: a szocialista konszolidáció előrehaladt, a lengyel kom­munistáknak van marxis­ta—leninista programjuk a válság következményéinek teljes felszámolására, amely az ország adottságait, tör­ténelmi útjának tapasztala­tait figyelembe véve alkal­mazza a szocializmus építé­sének általános törvénysze­rűségeit. Az az út, amelyet a LEMP vezetésével Lengyelország megtett a válság felszámo­lásában, minden józanul gondolkodó embernél őszin­te elismerést kelt. Tudjuk, hogy vannak még megoldat­lan problémák, gondok és feszültségek. A beszámoló­ban és a kongresszusi doku­mentumokban kifejeződő elvi politika, a szókimondó, őszinte vitában is bizonyí­tott szándék, hogy ezt a Po­litikát következetesen és kö­rültekintően valóra is vált­sák. — a legfőbb biztosí­ték a társadalmi megráz­kódtatások elkerülésére, a társadalom bizalma mind teljesebb visszaszerzésére. A szónok a továbbiakban ismertette hazánk társadal­mi és gazdasági helyzetét, majd így folytatta: — A magyar—-lengyel együttműködés — mondotta, — amely a népeink közötti barátság sök évszázados gyö­kereiből táplálkozik, széles­körűen gazdagodott az el­múlt évékben is. Ennek leg­szemléletesebb példája, hogy 1984-ben kidolgoztuk és el­fogadtuk a magyar—lengyel politikái, gazdasági és tudo­mányos együttműködés hosz- szú távú komplex program­ját, amelynek végrehajtása kölcsönös megelégedésre jól folyik. A szocializmust építő népeinket összefűző kötelékek erejét mutatja, hogy együtt­működésünk a legutóbbi ne­héz évek próbáját is kiállta. Beszéde végeztével Grósz Károly átnyújtotta Migdalski vezérigazgatónak a Buda­pestet szimbolizáló emlék- plakettet, a varsói gyár ve­zetői pedig egy Olyan textil­árunkéval ajándékozták meg Grósz Károlyt, amelyen a Vlarsót jelképező Zsigmonö- oszlop látható. Ezt követően Marián Migdalski a RAD­WAR gyár kiváló dolgozója kitüntetést adott át Grósz Károlynak a varsói gyár és a magyar Finommechanikai Vállalat szoros együttműkö­désének elősegítéséért. A szí­vélyes hangulatú gyűlés az Internacionálé eléneklésével ért véget. PANORÁMA BUDAPEST Robert Elliott, Kanada bu­dapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott kedden a re­zidenciáján. A fogadáson részt vett Cservenka Ferenc- né, az Országgyűlés ailelnö- ke, Veress Péter külkereske­delmi miniszter, Kővári Pé­ter külügyminiszter-helyet­tes, valamint a politikai, gazdasági és kulturális élet számos más képviselője. MOSZKVA Kapolyi László ipari mi­niszter, aki a magyar dele­gáció tagjaként Moszkvában, részt vett a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság 35. ülés­szakán, az ülésszakot köve­tően kétoldalú tárgyalásokat folytatott szovjet partnerei­vel az ipari együttműködés továbbfejlesztésének lehető­ségeiről. BELGRAD Peter Jankó witsch osztrák külügyminiszter kedd dél­után kétnapos hivatalos ju­goszláviai látogatásra Belg- rádba érkezett, majd rövid­del ezután megkezdte tár­gyalásait vendéglátójával, Ralf Dizdarevics szövetségi külügymimszterrel a két or­szág kapcsolatairól és a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. PEKING Kedden európai körútra indult Csao Ce-jang kínai miniszterelnök, aki július 1. és 26. között hivatalos láto­gatást tesz Romániában, Ju­goszláviában, Görögország­ban, Spanyolországban, Tö­rökországban és Tunéziában. Kínai kóstoló Európából A nyugat-európai körút egyik állomása London volt. ahol Hu Jao-pangot fogadta Thatcher kormányfő is (Tclefotó) Hu Jao-pangot. a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főititkárát, aki a harmincas évek elején „kis vörös ördögként”, 14 éves korában csatlakozott a kínai forradalmi mozgalomhoz, ál­lamfőiknek kijáró, vörös sző- nyeges fogadtatásban része- sítették Nyugat-Európa négy legfontosabb országának fő­városában, Londonban, Bonnban, Párizsban és Ró­mában. A rangos fogadtatás természetesen nem kizáró­lag a 71 éves kommunista politikusnak szólt, hanem nyilvánvalóan az áltála kép­viselt, több mint egymilli- árd lakosú Kínának. Hu Jao-pang 16 napos nyu­gat-európai körútja sok te­kintetben rendhagyó volt Megfigyelők rámutatnak, hogy a kínai forradalom győzelme, azaz 1949. óta el­ső alkalommal járt kínai pártfőtitkár Nyugat-Európá- ban. Sokan jelképesnek mi­nősítik a látogatást, nem utolsósorban annak határo­zott jeleként, hogy Kína va­lóban meg akar szabadulni attól az évezredes téveszmé­től, hogy a külvilágtól nagy fallal elzárt Peking a Meny- nyei Birodalom, azaz a léte­ző világ központja és letéte­ményese mindennek, ami ér­tékes és időtálló az emberi­ség történetében. Hu Jao- pang útja azt az elhatáro­zást tükrözi, hogy Kína csat­lakozni kíván az országok és nemzetek nagy közösségé­hez, és annak szerves része­ként kíván élni és politizál­ni. Érthető tehát, hogy a kí­nai pártvezető körútját Kí­nában és Nyugat-Európában egyaránt annak biztató jele­ként értékelik, hogy a jelen­legi kínai vezetés komolyan veszi a külvilág felé nyitás politikáját. Hu Jao-pang tárgyalásokat folytatott a négy felkeresett nyugat-európai ország veze­tőivel. üzletembereivel, és arra' is volt ideje, hogy be­ható eszmecserét folytasson a Francia és az Olasz Kom­munista Párt vezetőivel. A tárgyalások és az eszmecse­rék sikerét eleve biztosítot­ta az a tény, hogy a 42 mil­liós tagságú Kínai Kommu­nista Párt főtitkára útjának elsőrendű céljaként jelölte meg a barátság, a kölcsönös bizalom, a béke és az együtt­működés előmozdítását. Be­szédeiben és nyilatkozatai­ban arra helyezte a hang­súlyt, hogy Olyan Kínát kép­visel, amely egyszer és min­denkorra szakított a „kultu­rális forradalom” ultrabalol­dali politikájával, s rálépett a modernizálás, a gazdasági és a politikai reformok szé­les és ígéretes útjára. Ennek a Kínának alapvető érdeke a háború elkerülése, a fegy­verkezési verseny megállítá­sa és a világbéke megőrzése. Ez a Kína békében és barát­ságban kíván élni nemcsak szomszédaival, beleértve a Szovjetuniót is, hanem a vi­lág minden országával és né­pével. Korszerűsítési terveinek megvalósításához szüksége van minél szélesebb körű gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra, külföldi tőké­re és technológiára. Hu Jao- pang egyáltalán nem titkol­ta, hogy Kína mindezek biz­tosításában számít Nyugat- Európa készséges közremű­ködésére és támogatására. S az egykori gyermek par­tizán meglepően magabizto­san mozgott Nyugat-Európa legmagasabb társadalmi és politikai köreiben, akkor is, amikor együtt ebédelt az an­gol királynővel a Buckin­gham palotában, s akkor is, amikor látogatást tett egy bajor farmon, egy francia nukleáris erőműben, vagy megtekintette Róma törté­nelmi nevezetességeit. Egye­lőre nem lehet tudni; mi íz­lett neki jobban, az angol puding, a német káposztás hús, a francia pástétom, vagy az olasz pizza*. Mint ahogy azt is csak a jövő mu­tatja meg, mennyire tetszett nyugat-európai tárgyaló partnereinek mindaz, amit Kínáról, annak elvárásairól és világképéről elmondott. Bonnan elhangzott beszédé­ben nem véletlenül húzta alá, hogy Kína hatalmas em­beri és anyagi erőforrások­kal, s nem utolsósorban po­tenciálisan óriási felvevő pi­arcai rendelkezik. Égető szüksége van viszont tőkére, fejlett technológiára és kor­szerű gazdaságirányítási ta­pasztalatokra, amelyek bő­ségesen megtalálhatók Nyu­gat-Európában. Ha e kettőt sikerül közelíteni egymás­hoz, akkor minden feltétel megvan abhoz, bogy Kína és Nyugat-iEurópa gazdasági, kereskedelmi, műszaki és tu­dományos kapcsolatai hosz- szú életűek legyenek. Éhez persze elengedhetetlen a köl­csönösség, a mindkét fél szá­mára előnyös együttműkö­dés és annak felismerése, hogy Kína nemcsak vásárol­ni, hanem eladni is kíván. S hosszabb távon Kína nem törődhet bele abba a hely­zetbe, hogy külkereskedelmi forgalma deficites legyen Nyugat-Európával. Egyes nyugat-európai politikusokra és üzletemberekre feltehető­en kiábrándítóan hatott Hu Jao-pang többször ismételt kijelentése, amely szerint Kína nem szándékozik na­gyabb mennyiségű fegyvert és haditechnikát vásárolni. Pekingi diplomáciai és po­litikai körökben sikeresnek minősítik Hu Jao-pang nyu­gat-európai körútját, amely sok tekintetben közelebb hozta egymáshoz a fejlett technológiára éhes, moder­nizálódó Kínát és az új pia- cckat kereső, értékesítési gondokkal küszködő Nyugat- Európát. Ebben az értelem­ben a kínai pártfőtitkár most véget ért körútja való­ban eredményesnek mond­ható, s jó kezdetnek abban az Európát célba vevő nyári diplomáciai offenzívában, amelynek segítségével a kí­nai vezetés jelentős mérték­ben szélesíteni kívánja nem­csak gazdasági és kereske­delmi. hanem külpolitikai mozgáskörét is. Elias bêla (Peking) Lekai László 1910-1986 1986. június 30-án, életének 77. évében szívroham kö­vetkeztében Esztergomban élhunyt Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. Lékai László 1910. március 12-én született Zala lövőn. Teológiai tanulmányait 1928-tól Rómáhan, a Collegium Ger- manico Hungaricum növendékeként, a Pápai Gergely Egye­temen folytatta, ahol teológiái doktori fokozatot szerzett, 1934. október 28-án Rómában szentelték pappá. A veszpré­mi egyházmegye púpjaként több fontos egyházi tisztséget töltött be: 1937-től 1944-ig a veszprémi Papnevelő Intézet tanára, 1944-től püspöki titkár, 1948-tól plébános Balaton- lellén, 1956—57J,ben megbízott püspöki irodaigazgató, majd Zalaszentivánom és Badacsonytomajiban plébános volt. 1972-ben VI. Pál pápa címzetes püspökké, veszprémi apos­toli kormányzóvá nevezte ki, 1974-ben esztergomi apostoli kormányzói, májd 1976-ban esztergomi érseki kinevezést kapott. Ugyanezen év májusában a pápa bíborossá nevezte ki. Lékai László több miint egy évtizedes egyházfői tevé­kenysége során korszakos jelentőségű munkát végzett a szocialistla állam és a katolikus egyház között kialakult jó viszony továbbfejlesztése, a hívők és nemhívők, mar­xisták és keresztények alkotó együttműködésének kibonta­koztatása és elmélyítése terén. Politikái hitvallását — a ma­gyar társadalom legszélesébb rétegeinek érdekeit is szem előtt tartva — esztergomi érseki .kinevezése - alkalmából ;i Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatában fogalmaz­ta meg: „Mint esztergomi érsek-iprímás a hivatásomnak te­kintem, hogy a realitások talaján álljak: a fejlődés folya­matát ne próbáljam visszafordítani, hanem előmozdítani. A valóság pedig az, hogy a szocialista társadalomiban együtt élünk hívők és nemhívők. Itt akarunk boldogulni mindnyá­jan és ezt az emberhez méltó életet, jólétet még magasabb­ra törekszünk fejleszteni a saját fizikai és szellemi mun­kánkkal”. Sókat idézett püspöki jelmondata is „Succisa virescit” — „A megnyesett fa Wizöldül” — ezt fejezi ki. Lékai László egy gazdag élet tapasztalatai alapján meg­győződéssel vallotta: a katolikus egyház is kész és képes beilleszkedni az új társadalmi viszonyok közé, megtalálhat­ja helyét a szocializmust építő társadalomban, s alapvető küldetését a nép szolgálatában látja. Ez a szolgálat, a magyar társadalom építésében vál­lalt közös felelősség fejeződött ki Lékai László bíboros köz­életi tevékenységében is. 1976-tól folyamatosan megbecsült, köztiszteletben álló tagja volt a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Elnökségének. Kezdeményezései, aktív alkotó munkája során több olyan elképzelése vált valósággá — elsősorban az idős, beteg, támogatásra szoruló emberek gondozásálban. — ami a nemzeti közmegegyezést, közös cé­lunkat, az emberekről való mind teljesebb gondoskodást szolgálta. Lékai Lászlót munkásságáért az Elnöki Tanács 1980- ban. 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjóval tüntette ki. Halálá­val hazájához, népéhez, egyházához hű, kiemelkedő egyházi vezető, magyar hiazaifi távozott az élők sorából. Meggyőző­désünk szerint életműve maradandó értéke legújabbkori történelmünknek, melyet az ügyhöz méltó közös felelősséggel kell tovább építenünk. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Lékai László bíboros bú­csúztatása július 8-án 11 órakor az Esztergomi Ba­zilika előtti téren lesz. * A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa kedden rész­véttáviratot küldött a Ma­gyar Római Katolikus Püs­pöki Karnak Lékai László bíboros elhunyta alkalmá­ból : Mély megrendüléssel érte. sültünk dr. Lélkai László bí­boros, esztergomi érsek, a Magyar Római Katolikus Püspöki Kér elnökének ha­láláról. Személyében a Magyar Katolikus Egyház kiemel­kedő vezetőjét, a magyar­országi egyházak együttmű­ködésének hívét, a békéért és a szocialista nemzeti egy­ségért következetesen küzdő közéleti embert, az igaz ha­zafit gyászoljuk. Nagy szomorúságukban fogadják a hazafias nép­frontmozgalom együttérző részvétét. Viták a Fehér Házban a SALT-konzultációról Reaglan elnök, aki kalifor­niai szabadságát befejezve, hétfőn tért vissza Washing­tonba, nem erősítette meg azokat a sajtójelentéseket, hogy a Szovjetunió tárgyalá­sokat javasolt a SALT—II szerződésről. A The New York Times viszont hétfőn azt jelentette, hogy az ame­rikai kormányon belül ellen­tétes vélemények alakultak ki a választ illetően: míg egyes vezető kormánytisztvi­selők aZt javasolják, hogy Washington fogadja el a két fél által még 1972-ben létre­hozott konzultatív bizottság összehívását, addig a Penta­gon a leghatározottabban el­lenez egy ilyen lépést. A CBS televízió hétfőn este azt je­lentette, hogy mágas rangú fehér házi tisztviselők is „propagandajellegűnek” mi­nősítették a javaslatot, s an­nak visszautasítása mellett foglaltak állást. A konzultatív bizottságot még 1972-ben hozták létre, a SALT—I szerződés aláírását követően, s feladatként a ha­dászati fegyverekre vonat­kozó szerződések, és egyéb, a fegyverzetkorlátozással ösz- szefüggő technikai kérdések megvitatását jelölték meg. À bizottság rendes körülmények között évente kétszer tart ülést. Az amerikai értesülé­sek szerint a szovjet fél most azt javasolta, hogy júliusban a két ország képviselői ülje­nek össze rendkívüli ülésre Genfben — azt követően, hogy Reagan elnök közölte : az Egyesült Államok a jövő­ben nem tekinti magára néz­ve kötelezőnek a SALT—II szerződés korlátozásait. A lap szerint a szovjet fél felvilágosítást kíván kapni az Egyesült Államoktól, mit jelent Reagan közlése, illetve a bejelentés tartalma körül kialakult vita. Amerikai részről számos ellentmondó nyilatkozatot tettek erről, maga az elnök is nem egy­formán értelmezte azóta el­hangzott beszédeiben, sajtó­nyilatkozataiban saját be­jelentését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom