Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

19KB. július 2. NÉPÚJSÁG 3 Egymillió emberről van sió Földgázprogram Szektzárdon Hátrányos helyzetű településeink Az utóbbi másfél-két év­tizedben a lakóhely szerepe, jelentősége növekedett Xí emberek mindennapi életé­ben. Ehhez az is hozzájárult, hogy számos korábbi egyen­lőtlenség viszont mérséklő­dött: a megyiék iparosítása nyomán, legalábbis a kis tér­ségek szintjén sok helyütt megoldódtak a foglalkozási gondok, csökkenték az egyes országrészek között a jöve­delmi különbségek, „közéle- détt” egymáshoz az egyes megyék lakosságának fo­gyasztási szerkezete és szín­vonala. Az egyes jellegzetes telepü­léstípusok. mint például a törpe- és aprófalvaik, tanyák, agglomerálódó községek, kü­lönböző mérétű, jellegű vá­rosok között viszont még növe'kedhették is a különbsé­gek, elsősorban a megszerzett jövedelem felhasználása, fel­használhatósága, illetve az ellátottság, az életkörülmé­nyek terén. Ha túlzónak is tartjuk azon vélekedést, mi­szerint „ ... a társadalmi egyenlőtlenségek forrását nem a foglalkozás, vagy az iskolázottság, hanem a la­kóhely jelenti”, tény. hogy e növekvő különbségek azt Is jelentik, hogy egyes telepü­léstípusokban, egyes terüle­teken a települési és társa­dalmi hátrányoík halmozód­nak. Halmozódó egyenlőtlenségek Ez részben abban nyilvá­nul meg. hogy az életkörül­mények fejlődése elmaradt az országos szinttől; a kisfialvak ellátottsága még romlott is : körzetesítették az iskolákat, a tanácsokat, megszűnt a posta, néhol még a vegyes­bolt is. A műszaki infrastruk­túra legfontosabb léméi, a villany, a bekötőút, a tömeg- közlékedés, a palackos gáz eljutott ugyan a falvakba is, de később e téren is lelassult a fejlődés, vagy annak terheit sokkal inkább a lakosság vi­selte, mint a városokban. A munkaalkalmak szűkös­sége, választékuk szegényes­sége a munkaképes korúak, a szakmával, magasabb isko­lai végzettséggel rendelkezők elvándorlását ösztönözte. Így a helyben maradó lakosság egyre nagyobb hányada idős, nyugdíjas, nem rendelkezik szakmával. Ez pedig újabb társadalmi, települési hátrá­nyok forrása.: ezekben a köz­ségekben alacsonyak a jöve­delmek, a lakosság jó része nem tud nagyabb mértékben részt venni a kiegészítő jö­vedelmeket adó munkában, háztáji termelésben, de a te­lepülések érdekében végzett társadalmi munkában sem. A település szegényedik, ez tovább fokozza az élvándor- láslt. Így, annak ellenére, hogy az országrészek társadalmi- gazdasági fejlettsége között kiegy en 1 í tőd és ta pa sztallha­tó. egyes települések hely­zete hátrányossá, olykor szembetűnően hátrányossá válik. Ha e települések egy­más melléit, egymás közelé­ben helyezkednek el, hát­rányos helyzetű területek alakulnak ki, bár e hátrá- nybs helyzet alapja most már nem is valamely ^régió­hoz, megyéhez Való tartozás, hanem bizonyos településka­tegóriák tömeges megjele­nése. A hátrányos helyzet leggyakoribb oka a telepü­lések kis mérete, a hátrányos forgalmi helyzet, a mezőgaz­daság kedvezőtlen adottsá­gai. E kedvezőtlen folyamát már a hetvenes évek elején ma­gára vonta a területi fejlő­déssel foglalkozó szakembe­rek, geográfusok, közgazdá­szok, szociológusok figyel­mét. Megállapították, hogy hozzávetőleg 1—1,1 millióan éltek a kifejezetten hátrá­nyos helyzetű területeken ; egyértelművé vált, hogy az el­maradott területek próblé- máját nem lehet a tanyás te­lepülések, vagy Szábdlcs- Szatmár megye gpndjlaira szűkíteni. Kedvezőtlen hely­zetű területek alakúitok ki a Dunántúlon is, fejlettnek tartott megyékben is, mint például Borsod-Abauj-Zemp- lén megyében az országhatár menti sáv. Átfogó programot A területfejlesztési politika is felfigyelt e terülétek lété­re, azonban elsősorban a ter­melés oldaláról érzékelte a gondokat; természetszerű, hogy így mindenekelőtt e te­rületek gazdálkodásába kí­vánt beavatkozni, e területen akart kedvező folyamatokat elindítani. A segítség eszköz­tárába tartozott a kedvezőt­len adottságú termelőszövet­kezetek támogatása, az ipari­lag fejletlen területek iparo­sítására létesített alap. Át­fogó program azonban nem készült a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésére. A terület- és településfej­lesztési politika megújhodása közepette e területek gond­jai mindvégig a figyelem kö­zéppontjában maradtak, bár gyakran csak mint az apró­falvak vagy a tanyás terüle­tek problémái. Az ország­gyűlésnek „A terület- és te­lepülésfejlesztés hosszú távú feladatoi”-iról hozott múlt évii határozata kimondta: „Tovább kell folytatni — állami hozzájárulással is — a gazdasági fejlődésben el­maradt térségek felzárkóz­tatását ...”. A feladat meg­oldására területfejlesztési alapot létesítettek. Az alapot az elmaradott térségekben használják fel. Ezek elhatá­rolása az érdekelt miniszté­riumok, tudományos intéze­tek és a tanácsok bevonásá­val! megtörtént. A 23 térség­ben 574 település található, bennük él az ország lakossá­gának mintegy 4 százaléka, 431 ezer fő. Nagy, összefüggő térséget alkotnak Szabolcs- Szatmár megye keleti har­madában (Szatmár-beregi síkság. Dél-Nyírség), Borsod- Abauj-Zempllén megye or­szághatár menti sávjában, Baranya megyében a Dráva mentén, Zala és Vas megyé­ben. szintén az országhatár közelében, de kisebb foltok­ban szinte valamennyi me­gyében. Adatok hosszú sorá­val lehet bemutatni e terüle­tek hátrányos helyzetét, az itt élő lakosság kedvezőtlen demográfiai, társadalmi szer­kezetét. Így például e terü­letekről 1970—1985 között a lakosság 17 százaléka elköl­tözött; a szellemi foglalkoz­tatottak arányú 16 százalék, szemben az országos 31 szá­zalékkal. A településeknek csupán 38 százalékában van közműves vízellátás, 6 szá­zalékukban közcsatorna. A vázolt helyzet javításá­nak szándéka kialakult, egyik eszközéként a VII. ötéves tervben a területfejlesztési alap áll majd az érdekelt megyék rendelkezésére. Az elérendő célok, a fejlesztés mikéntje körül Viszont egye­lőre bizonytalanság tapasz­talható, pontosabban egyes kutatók vitatják a tervezés célkitűzését. Társadalmi kötelesség Az elképzelések szerint a mezőgazdasági területek hasznosítása külterjesebb lenne, a szántó egy részén erdőt, gyepet telepítenének. Ez viszont 20—30 ezer kere­sőt feleslegessé tesz a me­zőgazdaságban. Az ipari ter­melés — esetenként az ide­genforgalom — növelésével, új ipari üzemék telepítésével szándékoznak e számottevő munkaerőt lekötni. Ezzel szemben felvetődik, hogy célszerű-e ezen a rossz for­galmi fekvésű, kiépítetlen infrastruktúrájú területen az ipartelepítést szorgal­mazni. De, ha nem ezt ten­nénk, mi lenne ennek a kö­vetkezménye? Valószínű, hagy a lakosság életkörülményeinek javítása, a hátrányos települési kör­nyezet lehető ellensúlyozása e területek „életbentartá- sáfoan” legalább annyira szükséges, mint a munkaal­kalmak szaporítása. Elfo­gadható, ha ezen feladatokat nem a területfejlesztési alap oldja meg; de az alap haté­konysága is megköveteli, hogy e területekre átfogó fejlesztési program készül­jön, amelynek megvalósítá­sába más pénzügyi forráso­kat is be kellene, lehetne kapcsolni Elképzelhető tehát, hogy a termelés hatékonysága továb­bi népességcsökkenésít idéz elő, ám a helyben maradó lakosságnak megfelelő élet- körülményeket teremteni — társadalmi kötelezettség. Végül az is nyilvánvaló, hogy az egyes hátrányos helyzetű területek gondjai nem azo­nosak, megoldásuk útja is szükségképp eltérő; a fenti kérdéseket minden egyes tér­ség esetében fel kell tenni, s keresni a helyi adottságok­hoz leginkább alkalmfcZkodó választ. BELUSZKY PÁL MTA Regionális Kutatások Központja Az ország munkaerőhelyzete Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal megállapítá­sa szerint az idei év első hó­napjaiban az ország munka­erőhelyzete összességében a korábbiaknál kiegyensúlyo­zottabb volt. Az iparban — főiként az állami iparban — stabilizálódott a létszám. A tapasztalatok szerint azon­ban a vállalatok munkaerő- gazdálkodása még mindig nem eléggé tervszerű, A lét­szám — elsősorban a kvali­fikált szakemberek — meg­tartására törekednek sok esetben akkor is, ha a ter­melés munkaerőigénye ezt nem indokolja. A nem elég­gé körültekintő munkaerő­gazdálkodás is ‘ közrejátszik abban, hogy nem növekszik megfelelően a népgazdaság teljesítőképessége. Az idei népgazdasági terv az állami vállalatoknál, szö­vetkezeteknél foglalkoztatot­tak számának 0,8 százalékos csökkenésével számolt. Ezen belül termelő népgazdasági ágakban 1,3 százalékos csök­kenést, a nem termelőkben pedig 0,8 százalékos növeke­dést irányzott elő. Az év első negyedében termelésben fog­lalkoztatottak száma 2 szá­zalékkal. a számítottnál na­gyobb mértékben csökkent. Az eltérés döntően abból adódott, hogy a mezőgazda- sági szövetkezetekben 6.3 százalékkal — a számítottnál lényegesen jobban — fogyott a létszám. Az előrejelzések szerint a főbb ágazatok létszámalaku­lásában várhatóan folytatód­nak az előző évekre jellem­ző tendenciák. A mezőgazda­ságban ez évben is számot­tevően — öt-hat százalék kö­rül — csökken a foglalkozta­tottak száma. Az iparban a számítottnál valamivel ki­sebb, az építőiparban és a belkereskedelemben pedig valamivel nagyobb mérték­ben csökken a létszám. Éves szinten összességében a ter­vezettnél valamivel nagyobb, egy százalék körüli létszám­csökkenés várható az állami vállalatoknál és szövetkeze­teknél ^ Sikerült teljesiteii a tervet Üj fogyasztók Kevés Olyan beruházás volt az utóbbi időben Tol­na megyében, amely annyi vihart kavart volna, mint a gázprogram — bár úgy tű­nik, az indulatok lassan le­csillapodnak. Már a kezdet kezdetén jelentkeztek a ne­hézségek és ezek napjain­kig kísérik az építkezést. A vezetékek ennek ellenére mind jobban behálózzák a várost — szerencsére, hi­szen ennek előnyei nyilván­valóak. Hol tart most a gáz­program? — Füredi Ferenc, a Szekszárdi Városi Tanács elnökhelyettese adott össze­foglaló tájékoztatót az el­múlt néhány évről és a je­lenlegi helyzetről. — Megyénk két települé­se, Szekszárd és Bonyhád 1983 elején kapta meg a le­hetőséget és az állatni tá­mogatást arra, hogy a há­tas zé ki vezeték további ki­építésével az országos föld- gázhálózatba bekapcsolódjon — mondja Füredi Ferenc. — A gázenergia megjelené­se és a földgázzal kapcsola­tos beruházások a lakosság körében már korábban ér- deklődést váltottak ki. — Milyen mértékű volt a?, érdeklődés ? — A lakosságtól, illetve a kommunális fogyasztók­tól 1984 júliusa óta érkez­tek folyamatosan a jelent­kezések, és 1985. június 30- ig 1377 lakás gázigényét vettük nyilvántartásba. A földgázhálózat építésének pénzügyi fedezetét az igény­lőik biztosítják, egységes ön­kéntes hozzásjárulási for­mában, ez lakásonként 12 ezer forintot jelent. — Eléggé nehézkesen in­dult be a program. Mi volt ennek az oka? — Nagyon sok, a mun­kánkat jelentősen gátló té­nyezőt lehetne sorolni. Pél­dául a tervek egy részé­nek felülvizsgálata során megállapítottuk, hogy a faj­lagos költségek az átlagos­nál magasabbak. Ezek jó­val meghaladják a lakos­sági fogyasztók által bizto­sított pénzösszegeket. Igen komoly problémát okozott ez a számunkra kedvezőtlen vállalkozási .magatartás, mely az árfelhajlásban mu­tatkozott meg. Néhány meg­bízatást vissza kellett von­nunk, új kivitelezőket kel­lett felkutatni. Ez isimét csak időt vett igénybe. — Mikor kezdődött el a ki Vítelezői tevékenység ? — Érdemben — erőfeszí­téseink ellenére — komoly ütemben csak 1985. július második felében kezdődött el, amikor szinte egy időben történt meg a város terüle­tén számos helyen a burko­latok bontása, a munkaár­kok felnyitása. — Milyen ütemben halad­tak ezek a munkálatok? — A nehézségek ellené­re húsz utca, illetve utca­szakasz földgázelosztó ve­zetékét építettük meg 1985- ben, amellyel 689 új fogyasz­tó bekapcsolása vált lehető­vé. Elmondhatjuk, hogy a csúszások figyelembe véte­lével is maradéktalanul tel. jesítettük múlt évi progra­munkat. — Hallhatnánk valamit az 1986. évi tervekről? — Ez évre 28 utca, illet­ve utcaszakasz ellátását ter­veztük. Nehezítette helyze­tünket, hogy a kivitelezők a megbízások korai kiadása ellenére árajánlataikat nagy­részt csak a munkavégzésre alkalmas idő beköszön tével állították össze. — Véleménye szerint meg­valósul az idei terv? — Ma már bizonyosak vagyunk abban, hogy a le­kötött szerződések, és az új kisszervezetekkel folytatott eredményes egyeztetések az ez évi program eredményes­ségét garantálják. — Konkrétan milyen, ed­dig megvalósult eredmé­nyekről lehet beszámolni? — Elkészült a Munkácsy utca. átadás előtt a Cserihát, Körösi Csorna, Semmelweis, Táncsics utca. Folyamatban van a Bükk, Herman, Kan­dó, Lehel, Szabó D„ Ben­czúr, Háry, Tartsay, Kos­suth, Mérey. Berzsenyi, Má­tyás király utca és lakóte­lep. Előkészítés alatt a Bró- dy, Klapka, Csapó D., a Bem, Cseri, Fáy, Prantner, Alpá­ri, Flaéh, Barátság, Dózsa, Zalka, Marx lakótelep és ut­ca. — Sok mendemonda és téves információ kering a lakosság körében a gázprog­ramot illetően. A félreérté­seik elkerülése végett, mi a feladata a városi tanácsnak? — Köztudott dolog, hogy — többek között — folya­matosan szervezi, gyűjti és nyilvántartja a rendszeresen beérkező lakossági igénye­ket. A földgázelosztó veze­ték építés feltételeinek meg­léte esetén a vonatkozó ta­nácshatározat értelmében intézkedik — a lakossági önkéntes hozzájárulás össze­gének beszedésével — a ve­zetéképítésihez szükséges anyagi eszközök biztosításá­ról, megtervezteti a föld- gázelosztó- vezetéket, intéz­kedik annak gazdaságos megépítéséről. Nem árt tud­ni, hogy a földgázelosztó, illetve csatlakozó vezetéket a városi tanács csak a te­lekhatárig, vagy a telekha­tár közvetlen közeiéig köte­les megépíteni. Telepszerű, többszintes épület csatlako­zási lehetőségét >a falsíkon biztosítja. A városi tanács tájékoztatást ad a jelentke­ző földgázigénylőknek az igény kielégítésének várható időpontjáról. — Ezek, valamint a föld­gázigénylőkre vonatkozó fel­adatok a leendő fagyasztók számára nehezen áttekinthet tőe'k.... — Az általam elmondot­tak csak a legszükségesebb ismeretek egy részét tartal­mazzák. A földgázellátással kapcsolatban felmerülő egyéb problémákban a vá­rosi tanács vb. műszáki osz­tálya kommunális és közle­kedési csoportjához fordul­hatnak az érdeklődők. Ez az osztály egyébként a la­kosság részére részletes tá; jékoztatót állított össze, amely az összes fontos tud­nivalót magában foglalja. Szeri Árpád Fotó: Gottvald Károlq A Mátyás király utcában t art a vezeték építése Munkaárok a vezeték számára

Next

/
Oldalképek
Tartalom