Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-31 / 179. szám

a Képújság 1986. július 31. Birtalan Ferenc: Titok Mama soha nem nevet ki engem. Neki elmondom az álmom. Ö is elmeséli a titkait, és nem csodálkozik, hogy csiga-biga háton az Óperenciáson túlra jött velem. Van, amire emlékszik is. Tapadókorong nélkül Üjra divat lett a. fúvócsö. Lakótelepünkön a gyerekek csapatba verődve keresnek célpontokat. Amikor abla­kokra és autókra. céloztak, bizony elgondolkodtam. Va­jon ki gyártja ezeket a rom­bolásra „tanító” játékokat? Egy ismerősöm világosított fel. A játékot eredetileg ta­padókorongokkal árusítják. Tehát amolyan „szobajáték- féle”. Az unatkozó gyerekek pedig felfedezték, hogy ha megcsonkítják a lakótelep színfoltjait jelentő fákat, pontosan olyan átméretű pi­ros bogyókhoz jutnak, ami nagyon megfelel töltetnek, öten-hatan különböző gyűj­tőedényekkel a fa alá állnak és megkezdődik a „tépázás”. A fa ágait verik a fúvócső­vel addig, míg elegendő bo­gyóhoz nem jutnak. Aztán kezdődik a játék. Néha ár­tatlan járókelőket is eltalál­nak, akik bizony nem örül­nek ilyenkor. Annak idején, az általános iskolában, nálunk töltőceru­zát használtak fúvócsőnek. A töltet pedig fillérekért kapható mustármag volt. Az utcán soha nem lehetett lát­ni célpontokat kereső gyere­keket. Most bizosan sokan azt mondják, kár ebből az ártat­lan játékból ekkora hűhót csapni. A gyerekek, gyerekek. Kell nekik a játék. Nem kí­vánhatom, hogy a fullasztó melegben a szobában játsza­nak tapadókorongosdit. Nem is kívánom. De, amikor a környezetvédelemre tanítjuk őket, tétlenül nézzük az amúgy is kevés fa megcson­kítását? szakáig — Az optimális családtervezés 4. Szükséges a psziichosze- xuátiis alkalmasság ellenőr­zése ás. Az optimális csa­ládtervezés szempontjából a nemi éleit során két problé­mával kell szembenéznünk. Egyrészt az esetleges szélső­séges nemi aktivitás feltárá­sa a lényeges. Nem ritkán találkozunk meglepően rit­kán (kéthetente vagy ennél is alacsonyabb gyakoriság­gal) házaséletet élő párok­kal. A rendszeres nemi élet pedig a fogamzás alapfelté­tele. A másik véglet gyakrab­ban okoz problémát. A fia­tal párok az esküvő után vagy az idő elérkezltekor in­tenzív nemi élettel kíván­ják a fogamzást elérni. S gyakorta csalódottak, mert a kívánt terhesség nem kö­vetkezik be. Valószínűleg éppen a túlzott aktivitás miatt. Egy férfinak egy mil­liliter ondójában átlagosan 60—80 millió ondósejtje van, amely az érintkezés so­rán kiürül. A férfiak heré­je naponta átlagosan 20 mil­lió ondiósejtet tud pótolni. Viszont minimum 20 millió ondósejt kell a megtermé­kenyítéshez. így a túl gya­kori szeretkezések gyakorla­tilag átmeneti férfimeddő­séghez vezetnek. A fogam­zás érdekében a 3 napon­kénti érintkezés az optimá­lis. Másrészt, a kikérdezés során nem ritkán, a nemi élet valamiféle bajáról is említést tesznek a családter­vezők (férfiaknál leggyako­ribb az impotencia és a ko­rai magömlés; nőknél' a „hidegség”, vagyis az orgaz­mus, a nemi kielégülés hiá­nya.) Ilyenkor szexológiai tanácsadóba utaljuk őket. Foglalkozási alkalmasság Ez döntően a osaládterve- ző nő munkahelyi adatai­nak (teljesen veszélytelen, sugár veszély es, flertőzésve- lyes, vegyszerveszélyes, erős fizikai munkát igénylő, egyéb) felvételét jelenti. Az ártalmas munkahelyi hatá­sok ugyanis a nők fogamzó- képeségét kedvezőtlenül be­folyásolhatják. Sokkal fon­tosabb azonban a terhesség alatt a magzatot érő eset­leges ártalmak, munkahelyi hatások feltárása. A jelen­legi gyakorlat szerint ezzel a kérdéssel általában csak a terhességek felismerése után kezdenek foglalkozni. Ez pedig csaknem fnindig a terhesség 6—8. hetére esik. A magzati fejlődés legérzé­kenyebb, és ezért legveszé­lyesebb időszaka azonban a terhesség 2. és 8. hete kö­zött van. A munkahelyi ve­szélyek jó időben történő felismerése után a kora ter­hesség védelme is biztosít­ható. Bizonyos veszélyállapotok tisztázása Az optimális családterve­zés érdekében helyes egy egyszerű, könyökhajlatból történő vérvétel segítségével a családtervező nőben a vörösvértestek számának és a vérfesték szintjének a meghatározása, valamint a leendő anyák ruibeola-vírus- sal és a to xo pHazm a - par azi - tával szembeni védettségé­nek, illetve védielenségémek a tisztázása. Vérszegénység Meglepő módon a vérsze­génység (anémia) még ma sem ritkaság. (A meglepő kifejezést* azért hasz nálam, mert helyes étkezési szoká­sok mellett ez nem várha­tó.) Az optimális családter­vezési modellben résztvevők közül minden 13. nő vérsze­gény. A terhesség alatt a vérszegénységnek kettős je­lentősége van. Egyfelől a vérfelhígulás miatt törvény­szerűen tovább csökken a vörösvértestek száma. Más­felől a vér szállítja majd a magzathoz a benne lévő vérfesiték (hemoglobin) ré­vén az oxigént és a táp­anyagokat, ezért a vérsze­génység a terhesség alatt mindenképpen kedvezőtlen. A vérszegénység fennállta­kor helyes már a fogamzás­ra történő felkészülés során megkezdeni a kezelést. így a terhesség bekövetkeztekor az anyai szervezet már op­timális állapotban lesz. A rubeolavédettség A rubeola (rózsahimlő) a gyermekkor gyakori megbe­tegedése. Az asszonyok azonban nem mindig emlé­keznek rá. A rubeola-fertő­zést ráadásul gyakorta nem ismerik fel. Részben, mert elmaradnak a jellemző tüne­tek, részben, mert a tünetek jellegtelensége miatt köny- nyen összetéveszthető más kiütéses betegségekkel. A vérvételt követő úgynevezett szerológiiai vizsgálattal azon­ban biztonsággal megállapít­ható, hogy az asszony át­esett-e rubeolán, vagy sem. A rubeolavírus-fertőzés Után ugyanis megjelennek a vér­ben a rubeolavírussal szem­ben képződött ellenanyagok. Ezek, illetve ezek szintje mérhető a szerológiai mód­szerekkel1. Az optimális csa­ládtervezési modellben részt vevő nők 92 százaléka már átesett rubeolafertőzésen. Akik pedig egyszer átestek a fertőzésen, azoknak a vé­rében lévő ellenanyagok megakadályozzák, hogy a vírus még egyszer behatol­jon vérkeringésébe. A mag­zathoz a vírus ugyanis csak az anyai vérkeringés útján juthat el. A toxoplazma- parazita A Toxcplazma gondii ne­vű padazita a macskák szin­te állandó parazitája, és így elsősorban az ő ürülékükkel terjed. A nem kellően átsü­tött hús a másik fő fertőzé­si lehetőség. Az emberekre azonban a toxoplazma-fer- tőzés nem jélent különösebb veszélyt, mivel a születést követően ez a parazita csak kivételes körülmények kö­zött tud emberi megbetege­dést okozni. A magzatra azonban veszélyes lőhet. De csakis akkor, ha a koráb­ban még nem fertőzött ter­hes először a terhesség alatt, mégpedig a terhesség máso­dik félében (a IV. hónap után) fertőződik. Vérvizsgá­lattal a osaládtervező nő ko^- rábbi itoxoplazma-fertőződe- se is tisztázható. A budapes­ti felnőtt lakosság 60 szá­zaléka átesett toxoplazma- paraizita-fertőzésen. E „po­zitívnak” bizonyuló esetek tehát védettek a további to- xoplazma-fertőzéssel szem­ben. A „negatívok” figyel­mét helyes felhívni arra, hogy kerüljék a macskákat a családtervezés aktív idő­szakában és a terhesség allait. iA családtervezők többsé­ge az alkalmassági vizsgálat után azonnal megkezdheti a „hóromhánapos felkészülést” a fogamzásra. Ritkábban azonban kiegészítő orvosi vizsgálatokkal és speciális kezelésekkel kell megterem­teni az alkalmasságot. Ez ál­talában nem vesz igénybe hosszabb időt, ugyanakkor ezzel a későbbi, a terhesség alatti és utáni bajok döntő többsége megelőzhető. CZEIZEL ENDRE DR. Egzotikus strandikendő Tán a Hawaii-szigetek lányaitól lesték el a divat­tervezők ezt az érdekes és szép stradviseletct, amelyet most közreadunk. Elkészítéséhez 160x110 cm anyag szükséges, amely lehet batiszt, selyem, musz­lin, olyan kelme, aminek szép esése van. Minél tar­kább, egzotikusabb a min­tája, annál divatosabb. Aki ügyes, ért a batiko­láshoz, egyszínű keimére csodálatos virágokat, fan­táziája szerinti motívumo­kat festhet. Akik szépen hímeznek, ily módon de­korálhatják egyénien a strandruhát. A szélét kör­be elütő anyaggal pasz- polozhatjuk is. Egyik megkötési módja: féloldalt az egyik vállon megcsomózzuk, de meg­köthetjük a mell fSlött csomózva is és mindkét esetben még egyszer a csí­pőnél. Vékonyabb alakon az óriáskendöt elől egymás­ra hajtva, egy szép bros­sal is meg lehet tűzni vagy ugyanígy, csak hátul kö­zépen rögzíteni. B. K. Bélyeggyűjtőknek A legszebb A mesebeli tükör helyett a gyűjtők szemének felcsilla­nása, illetve gondos mérle­gelés után kialakított sza­valatuk határozzia meg 1985. legszebb magyar bélye­gét. A Magyar Posta isimét plakátot készített eredeti színékben, és szépségükben reprodukálva az elmúlt év bélyegeit. Ezt a plakátot csatolták a Fiiiatéliai Szem­le júniusi szántóhoz és eb­ben olvashatóik a választás szempontjai. Három tényezőt kell figyelembe venni: az esztétikai szépséget, a művé­szi értéket és az eszmei mondanivalót. A legtöbbek által elsőinek ítélit bélyegre szavazók között ajándékokat sorsolnák ki. A győztes bé­lyeg tervezője elnyeri a Ma­gyar Posta, az előállító nyom­da, a szövetség vándordíját. Ismeretes, hogy a postáik adnak a filatélisták vélemé­nyére, ezért majd minde­nütt tartanak szépségver­senyt. Általában a közvéle­mény egésze foglalkozik a bélyegek megítélésével, mert másutt országos napi­lapok is hírt adnak a sza­vazásról. Legtöbb helyen már ismert az eredmény, nálunk július 15-ig lehet szavazni és a legszehbet a bélyegna­pon hirdetik ki. Iker hintapad A kertben felállított hintapad (felnőtteknek kényelmes és kellemes pihenést, gyermekeknek pedig szinte egész napos szórakozást, 'játékot tesz lehetővé. Es ha ilyen iker hinta­padot barkácsol az lapu, ott sem lesz vita, veszekedés érte, ahol két gyerek is van ;a családban. A négy oszlopon álló 2—2 keresztléccel (stabilizált hintapad minden része fából készül, de a tartóoszlopok, laz átlók kötéssel, fémcsőből is kivitelezhetők. lA /két karosszék formájú, fenyőfa lécekkel kényelmesre formált ülőpad egy alapzathoz és a 2—2 füg­gőleges rúdhoz van csavarozva. A kész hintapadot a kert­be /illő ,Vidám színnel !— (piros, sárga, zöld olajfestékkel — fessük le, hogy az időjárás viszontagságainak is ellenálljon. Otthon nyaralunk Kobzosné az utolsó percig reménykedett, hogy — bár tavaly is voltak, — idén is sikerül vállalati üdü­lőjükbe beutalót kapni. Nem sikerült. Sok volt a je­lentkező, és így betartották azt a házi szabályt, hogy csak az kap — legalábbis a főszezonban — beutalót, aki az előző évben nem jutott hozzá. A vállalati üdülő a somogyi parton, Boglárlellén van, és bizony a Kobzos család igen elszomorodott, hogy idén nem mehetnek a két gyerekkel a Balaton partjára. Es azután a Kobzos papának eszébe jutott a „nagy ötlet”. Elmennek egy közeli kempingbe. Gumimatra­caik vannak, csak sátrat kell bérelni a kölcsönzőtől. Azután az is kiderült, hogy nemcsak a vállalati üdülő strandját, sportlétesítményeit használhatják, hanem ott is étkezhetnek. Igaz, hogy a „keret” nem nyújt le­hetőséget a beutalóval nem rendelkezőnek a kedvez­ményes étkezésre, de még így, önköltségesen is olcsóbb, mintha egy magánkifőzésben esznek. Az üzemi üdülő­nek van kapacitása még a főzésnél, sőt, ha csinálnak a két beutalt turnus mellé egy harmadikat, valamivel magasabb áron, még jövedelmez is valamit. Es az egyik ötlet szüli a másikat. Kobzosék mellé több család is csatlakozott, és valóságos kis vállalati sziget lesz a közeli kemping azokból, akik nem jutottak beutalóhoz. Az ő nyaralásuk tehát megoldódott. De mit tegyen az, akinek nincs hasonló lehetősége? Mindent, csak egyet ne: ne „szúrja el” a szabadságát. Nem szabadság otthon lustálkodni. Nem szabadság nagytakarítást rendezni. Nem szabadság szellemi dolgozónak egy felvállalt munkát megírni, elkészíteni. De ugyanígy nem szabadság fizikai dolgozónak házat építeni. lakást festeni, és így tovább. Nem véletlenül találták ki az évi fizetett szabadság rendszerét. A szervezetnek szüksége, kimondhatatlan nagy szüksége van az újra feltöltődésre, a kikapcso­lódásra, a „valami mást” csinálásra. Pihenjünk is. Persze, hogy ebéd után lepihenhetünk a nagy nyári melegben, de ez csak része legyen a szabadság napjainak a programok mellett — még ak­kor is, ha nem kaptunk beutalót. (sm) A róka és a kakas (holland mese) A róka már régen elhatá­rozta, hogy eltopja a panaszt nlaigy, kövér kakasát. De hát ezt könnyebb volt mondani, mint megtenni, mivel a ka­kasnak erős csőre és éles sarkantyúja volt. „Azért csak megszenzem — gondolta a róka, — ha nem erővel, ak­kor ralvaszsággal.” Egy na­pom egészen ártatlan képael odasompolygott a baromfi­udvarhoz és megszólította a kakast: — Kedves kakas, minden­ki csodálja az ön kukoréko­lását, de nálam senki sem jobbam. Lehetek egy mér- földnyire is az Önök udva­rától ott az erdőben, még­is hallom önt kukorékolni. Az ön hangja oly tisztán szól, akár a harang. De igaz-e az, hoigy ön ha a szemét becsukja, csupán úgy tud csipogni, minit egy kis- csibe? — No, uram, önt aztán igazán lóvá tették — nevet­te el magát a kakas. Be­hunyta a szemét és kukoré­kolni akart — de ham, a ró­ka máris elkapta és sietett a zsákmánnyal miniéi mesz- szeíbbre. De el kellett men­nie a csűr előtt, ahol Já­nos ga'zda épp csépelt. Amikor meglátta a rókát a 'kakassal a szájában, ottha­gyott csapot-papot és a cstép- hadaróva/1 a kezében a róka után vetette magát. Akkor így szólt a kakas a rókához: — Ez agyoncsap mind a. kettőnket! Kiáltson oda ne­ki, hogy én magam akartaim eljönni. — Saját akaratából jött velem! — kiáltotta a róka. De, hogy kiabálni tudjon, ki kellett nyitnia a száját. A kalkas így kiszabadult és el­futott. — Szóltam, de jobb lett volna, ha hallgatok — gon­dolta a róka. — Kukorékoltam, de jobb lett volna, ha nyitott szem­mel körülnézek — vélte a kaikas. Mi gray Ernőd fordítása Házasélet, egészségügyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom