Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-28 / 176. szám

198«. július 28. /'tolna'N NÉPÚJSÁG 3 Félidőben a békeév A békeév első felének ta- palszitMaitait, a béke és barát­sági hőnap eredményeit ösz- szegezte Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtit­kára aiz MTI munkatársának adott nyilatkozatában. A bé­kehónap a nemzetközi béke­év kiemelkedő hazai ese­ménysorozat volt, belpoliti­kai életünk szerves részét alkotta. Programjai eredmé­nyesen szolgálták a magyar békemozgalom céljait. Alig­ha van Magyarországon olyan település, ahol ne ad­tak volna hangot békevá­gyuknak az emberek. A lakosság legszélesebb ré­tegei folytatták eszmecserét a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, a békemozgalom feladatairól. Az érdeklődés homlokterében a Szovjetunió és a szocialista országok bé­kekezdeményezéseinek, le­szerelési javaslatainak az év­ezred végéig szóló program­ja állt. Jelentős hangsúlyt kaptak az atomenergia békés felhasználásának kér dései. A rendezvényeken — ame­lyeken előtérbe kerültek a kiscsoportos viták, az őszinte párbeszéd — a legnagyobb számban fiatalok vettek részt. Ez elősegítette az ÖBT ifjúsági munkájának továb­bi élénkülését, és összhang­ban volt a KISZ-nek a bé­kehónap idején lezajlott XI. kongresszusán megfogalma­zott megújulási törekvéseivel is. iNem kevésbé figyelemre méltó eredmény a szákszer­vezetek gazdag békemunká­ja. Egyre löbb ágazati-szak­mai szakszervezet rendelke­zik önálló békeprogrammal. Érdekes kezdeményezések születtek a pedagógusok kö­rében, s a békehónap alatt zászlót bontott a „Mérnökök a békéért” mozgalom. — Élénkek voltak nemzet­közi kapcsolataink is — mondta a főtitkár. Egyre többen kíváncsiak külföldön is munkánkra, tapasztalata­inkra. Csak a békehómapban löbb mint tíz országból fo­gadtunk látogatókat, és kül­dötteink is sok helyen jár­tak. Az emberek közötti kap­csolatok fejlesztését szolgál­ta, s tapasztalatcserére is al­kalmat adott a szocialista or­szágok békemozgalmainak ungvári találkozója. A béke­hónap eseményei egyben jó lehetőséget kínáltak a Béke­világtanács törekvéseinek be­mutatására, az április végi szófiai ülésszakán elfogadott program ismertetésére. Változatlanul nagy az érdeklődés az „Őrizzük a békét” aláírás- és vélemény­gyűjtő akció iránt, örülünk annak, hogy vállalkozásunk nem vált sablonossá, sőt, he­lyi kezdeményezések kiin­dulópontjává lett. A népsza­vazásra bocsátott békefelhí­vás eredményéről, népünk őszinte békeszándékáról ősz­szel nemzetközi fórumokon számolunk be — mutatott rá a főtitkár. Barabás Miklós, a magyar békemozgalom nyári prog­ramjáról elmondta: külföldi fiatalokat vár az idén is megszervezett nemzetközi if­júsági klulb Budapesten, A hirosimai atomrobbantás ál­dozataira emlékezünk au­gusztus 6-án, több városban á r nyéka lak-í es tő ak cd ót szer - vezünk. Nemzetközi érdeklő­dést keltett a zsadányí úttörő békeklub felhívása, a béke- vágyat kifejező léggömb- és sárkányar egetésre, amely ugyancsak e nap reggelén lesz. A magyarországi egy­házak pedig augusztus 9- ről 10-re virradó éjjel imával adnak hangot ama készségüknek, hogy a békét szolgálják. A Martonvásár melletti Érd—Simon major­ban augusztus 21—24-én nyi­tott ifjúsági béketáborozást rendezünk. Erre egyébként még lehet jelentkezni. Végül a főtitkár felhívta a figyelmet az augusztus 30— 31-ii nemzetközi békehétvé­gére, amelyre a Magyar Te­levízióval közösen készül az Országos Béketanács. Ezzel a rendezvénnyel megkezdődik az. 1987. elejére tervezett XI. Országos Békekonferencia előkészítése is. Politikai ifjúsági napok A nemzetközi békeév egyik hazai eseményeként szomba­ton a Dunapataj melletti Szelidi tónál megkezdődött a Bács-Kiskun megyei ifjú kommunisták hagyományos politikai találkozója. A két­napos rendezvény program­jában sok kulturális és sport- eseményen kívül különféle politikai eszmecserék, viták szerepelnek. Az első napon, a Kalocsai Városi Tanács üdülőjében Erőegyensúly és béke címmel tartottak fóru­mot, s ezen Farkas József, a Hazafias Népfront Bács-Kis- kuin Megyei Bizottságának ■titkára és Gyaraki Károly mérnök alezredes válaszolt a fiatalok kérdéseire. Az első nap eseménysorozata délután sportműsorral folytatódott, este pedig a Prognózis együt­tes koncertjével és filmvetí­téssel fejeződött be. A vasárnapi program a ka­locsai helyőrségi fúvószene­kar hangversenyével kezdő­dött a nap fő eseménye pe­dig a fiatalok békenagygyű­lése volt, Betétek és hitelek az év első felében Az év első felében az OTP-nél 10, a takarékszövet­kezetnél 1,6 milliárd forint­tal növekedtek a takarékbe­tétek. A lakossági ‘betétek összege ezzel az első félév végén 255,7 milliárd forint volt. A megtakarítások nö­vekedését elősegítette, hogy a bér- és bérjellegű bevéte­lek gyorsabb ütemben növe­kedtek, mint az előző év azo­nos időszakában. Valame­lyest fékezte viszont a be- tétmegtakaríltásokat, hogy az emberek nagyobb összegeket forlítoltak lakás és ingatlan vásárlására, továbbá hiteltar­tozásaik törlesztésére, mint a maiit év első felében. Emel­lett az elmúlt hat hónapban 1,7 milliárd forintot fektet­tek kötvényvásárlásba. A be­tétösszegek felét kamatozó betétkönyvekben, takarék­levelekben, valamint gépko­csi nyeremény-betétkönyvben helyezték el. Az átlagosnál gyorsabban növekedett az átutalási betétszámlák meny- nyisége: a takarékpénztár jelenleg 630 ezer betétszám­lát kezel, a takarékszövet­kezeti hálózat pedig hetven­ezret. Egyre népszerűbb a készpénz nélküli fizetési for­galom: csak az OTP-nek mintegy 200 ezer olyan ügy­fele van, aki munkabérét, nyugdíját számlájára utal- tatj'a át. A takarékpénztári hite­lek állománya az év első fe­lében 8,3 milliard forinttal növekedett, s június 30-án 206,7 milliárd forintot tett ki. A takarékszövetkezeteknél a hitelállomány 2,5 milliárd forinttal nőtt, és megközelí- tétte a 8,7 milliárd forintot, összességében a lakosság hi­teltartozása június 30-án 215,4 milliárd forint volt. A lakosságnak nyújtott hátelek 57 százaléka lakásépítési, la­kás- és ingatlanvásárlási cé­lokat szolgál, 43 százaléka pedig áruhitelt, illetve terme­lési célokat. Az első félévben 17 200 csa­ládi ház és 1560 társasház­ié kás építésére kérték hitelt a takarékpénztártól. A laká­sok helyreállítására, korsze­rűsítésére 52 ezren igényeltek kölcsönt. Ahol nem végtelenek az utak Hat község, egy gond». Van a megyénkben egy nagyközség, egy szépen fej­lődő nagyközség, ahova velem együtt sokan járnak szívesen. Másképpen? Ezt a nagyköz­séget sokan szeretik. S talán pontosan ezért játszadoztam e település és társai nevével oly gyakran, szóval mindig jut eszembe velük kapcsolat­ban valami. (Most elmondom a játékomat, pontosabban szójátékomat, ami a „Hányás vagy?” analógiájára keletke­zett a ifejemlben. Tehát : Ha azt mondom: Gyönk. te azt mondod kör­nyéke, ha azt mondom Szá­razd, te azt mondod, Szajka- dát; ha azt mondom Varsád, te azt mondod Dióshsrény; ha azt mondom Mászla és Udvari, te azt mondod, nem végtelenek az utak. Azt hi­szem, az első részhez nem kell magyarázat, hiszen tudja mindenki, hogy Gyönk nagy. községről és hat társiközségé­ről van szó. Viszont a játék utakkal kapcsolatos megjegy­zése? A két kistelepülésibe érve, tehát leereszkedve a völgybe, megszűnik az út. Egyszerűen nincs tovább épített, de még földút Seta. Hát persze, gyalogosan a szél­rózsa akármelyik irányába lehet menni, de gépkocsival csak visszafelé. És ugyancsak ilyen „ostorvég”-település Szárazd is. * Az anyatelepülés — vagyis ez esetben Gyönk — egészen más helyzetben van, mint társai, azaz fiai, lányai. Úgy­hogy most Gyünkről nemigen ejtünk szót, hanem a hat „gyermekről”, akiknek gond­jai. s ebből következően ter­vei is hasonlóak, majdnem azonosak. A VII. ötéves terv időszakára azt tűzték 'ki cé­lul, hogy mindenütt megold­ják az egészséges ivóvízellá­tást, valamint fejlesztik a sziiárd burkolatú úthálózatot. Ez utóbbi a nagyközségi kö­zös tanács fejlesztési alap­jának tiöntő részét leköti. Hogy melyik település, melyik utcája kap hamarabb szilárd burkolatú utat, azt az elöl­járóságok döntik el. A terv­ben viszont pontosan szere­pel, hogy melyik településen mikor, és milyen hosszúságú út épül1. Udvariban még eb­ben az esztendőben 700 mé­ter, Szakadáton jövőre .*'1200 méter épül. Idén és jövőre 800 méterrel bővül Varsád úthálózata. Szárazdra 1988- ban ikerül sor, mégpedig 600 méter hosszúságban. Misalán 1100 méter épül 1988—89-ben, Diósberényben a tervidőszak utolsó évében építenek 1300 méternyi utat. Természete­sen, a lakosság összefogását is várják. Fontos az utakkal kapcsolatban megemlíteni, hogy az űlbővítésnél minden l ehet őségé t megra ga dnak : például nemrégiben újították föl a vasutat Keszőhidegkút- náB. Az ott felszabadult 200—220 köbméter törmelék­kaviccsal Szárazdon hintettek föl egy utcát. Visszatérve a „vízügyekre”, a következőiket tudtuk meg Köresönyei József tanácsel­nöktől: — Terveink szerint 1990-ig három mélyfura tú kutat épí­tünk: egyet Varsádon, egyet Miszlán és egyet Szakadá­ton. Ezekhez a kutakhoz ter­mészetesen megépíttetjük a ví^kiivételi művet is. Ami pedig Szúrazdot és Diósbe- rényt illeti, víztársulást szer­vezünk. A hálózati tervek szeptember 30-ig készülnek el — s míg a tanács elnöke a VII. ötéves terv más fel­adatait alátámasztó számada­tokát keresi a vaskos iratok között, elmondja még, hogy az említett két község víz­társulásának megalakításá­ban a lakosság hetven-het- venöt százalékára lehet szá­mítani, s a hozzájárülás ősz- szege annyi lesz, mint a me­gyében, vagy az országban bárhol, vagyis 25 ezer forint körül. Persze, hosszasan beszél­getünk a tervidőszak har­madik nagy feladatáról is, az egészségügyi hálózat fej­lesztéséről. * Blimondija a,zt is Köresö­nyei József, hogy a kiske­reskedelmi bolthálózat kor­szerűsítését már megkezd­ték. A többi településen is a szakadáti mintabolt példá- jára szeretnék az üzleteket átalakítani, s ezekkel a mun­kákkal még az idén elkészül­ni. Udvariban egyébként a ve­gyesbolt épül estének külle­mét varázsolják ezekben a napökban szebbé. A bolt be­lül már megfelel a mai kö­vetelményeknek. Amikor az ember belép ebbe a 113-as számú vegyes­boltba, három fontos dolog ötli'k nyomban a szeméibe. A ragyogó tisztaság, a figye­lemre méltó áruválaszték és az eladók külleme. Az utób­biról annyit, hogy a bolto­sok fején csinos kis fehér kalap van. S olyan jól néz­nek ki bennük, hogy az va­lami. Az ötletet bármelyik fővárosi üzlet dolgozói is megír! gyei hatnék. (Persze, e szempontból egyáltalán nem biztos, hogy a budapesti bol­tok valamiféle mércét jelen­Udvariban a bolt mintabolt a javából tenek.) Az üzlet forgalma ha­vonta átlagosan 360 ezer fo­rint. Ebben persze, nemcsak a napi cikkek vannak ben­ne, hanem más egyéb is. Előjegyzésre bármit megho­zatnak az itt élőknek: az üstházat, a mosógépet, a ke­rítést onaitót .... Viszont amit ezekben a napokban nem­igen tudnak meghozatni! az az étolaj, az őröit fahéj és a citrompótló. Uudvarddjban most ezek a hiánycikkek. Viszont nem hiánycikk a postásnak szóló megbízatás. Hogy ez mit jelent. Az ut­cán találkozunk Varga Jó­zsef né kézbesítővel. Vállán a postástáska, és nekifeszül- ve tolja kerékpárját a kap­tatón felfelé. Területe elég szétszórt, tehát gyalog szin­te megoldhatatlan lenne a kézbesítés. Alig váltunk né­hány szót, egy asszony lép hozzá, s kéri, hogy dob­ja be lottószelvényeit. Egy másik levelet ad föl Varga Józsefnénál. De van, ami­kor azt kérik, hogy hívjon orvost, vagy vágyén üzenetet a jó néhány kilométerre la­kó ismerősnek, ö mindezt készségesen és szívesen te - szí — mJár 1968 óta. — Mert nagyon szeretem a munkámat és a postát ils ! Sajnos, az elöregedési fo­lyamat ezekben az apró fal­vaikban nem állt meg. A ta­nács elnöke csak ©ninyit mond: — A természetes szaporu­lat nagyon alacsony — mlaijd a számokat sorolja. — Míg a nyolcvanas évék elején száz-száztíz gyermek szüle­tett évenként, mostanra ez g szám öt ven-hatvanra csap­pant. Ezzel szemben már évek óta tapasztalható egy érde­kes jelenség. Különböző vá­rosokból, sőt a fővárosiból is költöznek ide idős emberek. Olyanok, akik csendre, nyu­galomra és kiskertre vágy­nak. Miszlán a Fő utca egyik csinos házába kopogtatunk be, mi több minden szobá­ban le 'kell ülni egy-két percre. Aztán a virágokkal borított teraszon beszélge­tünk, majd a kertbe me­gyünk. A kertbe, ahol a ház­tartáshoz szükséges növé­nyek mindegyike megtalál­ható. Egy valami viszont nem. A gaz! Paska Pál nyugalmazott rendőrtiszt és felesége — aki a Zöldért raiktánvezetőjeként ment nyugdíjba — élnek itt már tizennégy esztendeje. Az akkor vásárolt félkész házat maguk fejezték be, s a fővárost elhagyva boldo­gan telepedtek le Miszlán. — Miszlán születtem — mondja Paska Pál. — És mündig az volt a vágyam, hogy ide visszatérjek. Egy­általán nem hiányzik a fő­város. — Különben nekem sem — csatlakozik felesége. — Nagyon jól megvagyunk. A családok pedig rendszeresen látogatnak, nyaranta pedig hosszabb időt is itt töltünk Errefelé is szeretnek bicik lizni a sráeok együtt... Hogy hal vásáro­lok? Itt az üzletben. Ha gyógyszer, hús, vagy más kell, akkor bemegyek Gyönk■ re. Nagyon jó a buszközle­kedés. Sok járat van, s egy út csak nyolc forintba kerül. * Szintén Miszla... Az ide­gennek úgy tűnik, hogy ez a falu a nyugalom szigete. Pedig itt is vannök gyere­kek, s főként most, a nyári szünidőben a nap nagyobb részét az utcán töltik. Sza­ladgálnak, kerékpároznak. Viszont a tanítási évben reggel autóbuszra szállnak, s csak késő délután jönnek haza. Gyönkre járnak isko­lába, az úgynevezett közpon­ti iskolába — még az alsó tagozatosak is. (Csupán Ud­vari a kivétel — ami a,z al­sósok utazását illeti.) Egy érdekes összehasonlító adat: a gyönlki általános iskolábd 630 gyerek jár. Közülük '253 a bejáró! Óvoda viszont van és mű­ködik minden faluban:' Csakhogy nem télt házzal. Jelenleg az óvodába járó gyerekek dupláját is fel tud­nák vermi. A kis létszám el­lenéré megkezdték a körzet, be tartozó óvodák felújítá­sát. Van ábol már a köz­művesítést is megoldották. S ki tudja, hogy évek múlva hány gyerek jár ezek­be a kedves, meghitt óvodák­ba. Talán majd emelkedik e létszám. Ahogyan az épülő házaik száma is egyre emel­kedik. Míg a VI. ötéves terv­ben a hát kisközségben ösz- szesen 11 családi ház épült, a VII. ötéves terv első felé­ben, vagyis idén már tíz ház van épülőfélben. V. Horváth Mária Fotó: Gottvald Károly Utcarészlet Miszlán

Next

/
Oldalképek
Tartalom