Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-28 / 176. szám
198«. július 28. /'tolna'N NÉPÚJSÁG 3 Félidőben a békeév A békeév első felének ta- palszitMaitait, a béke és barátsági hőnap eredményeit ösz- szegezte Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára aiz MTI munkatársának adott nyilatkozatában. A békehónap a nemzetközi békeév kiemelkedő hazai eseménysorozat volt, belpolitikai életünk szerves részét alkotta. Programjai eredményesen szolgálták a magyar békemozgalom céljait. Aligha van Magyarországon olyan település, ahol ne adtak volna hangot békevágyuknak az emberek. A lakosság legszélesebb rétegei folytatták eszmecserét a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, a békemozgalom feladatairól. Az érdeklődés homlokterében a Szovjetunió és a szocialista országok békekezdeményezéseinek, leszerelési javaslatainak az évezred végéig szóló programja állt. Jelentős hangsúlyt kaptak az atomenergia békés felhasználásának kér dései. A rendezvényeken — amelyeken előtérbe kerültek a kiscsoportos viták, az őszinte párbeszéd — a legnagyobb számban fiatalok vettek részt. Ez elősegítette az ÖBT ifjúsági munkájának további élénkülését, és összhangban volt a KISZ-nek a békehónap idején lezajlott XI. kongresszusán megfogalmazott megújulási törekvéseivel is. iNem kevésbé figyelemre méltó eredmény a szákszervezetek gazdag békemunkája. Egyre löbb ágazati-szakmai szakszervezet rendelkezik önálló békeprogrammal. Érdekes kezdeményezések születtek a pedagógusok körében, s a békehónap alatt zászlót bontott a „Mérnökök a békéért” mozgalom. — Élénkek voltak nemzetközi kapcsolataink is — mondta a főtitkár. Egyre többen kíváncsiak külföldön is munkánkra, tapasztalatainkra. Csak a békehómapban löbb mint tíz országból fogadtunk látogatókat, és küldötteink is sok helyen jártak. Az emberek közötti kapcsolatok fejlesztését szolgálta, s tapasztalatcserére is alkalmat adott a szocialista országok békemozgalmainak ungvári találkozója. A békehónap eseményei egyben jó lehetőséget kínáltak a Békevilágtanács törekvéseinek bemutatására, az április végi szófiai ülésszakán elfogadott program ismertetésére. Változatlanul nagy az érdeklődés az „Őrizzük a békét” aláírás- és véleménygyűjtő akció iránt, örülünk annak, hogy vállalkozásunk nem vált sablonossá, sőt, helyi kezdeményezések kiindulópontjává lett. A népszavazásra bocsátott békefelhívás eredményéről, népünk őszinte békeszándékáról őszszel nemzetközi fórumokon számolunk be — mutatott rá a főtitkár. Barabás Miklós, a magyar békemozgalom nyári programjáról elmondta: külföldi fiatalokat vár az idén is megszervezett nemzetközi ifjúsági klulb Budapesten, A hirosimai atomrobbantás áldozataira emlékezünk augusztus 6-án, több városban á r nyéka lak-í es tő ak cd ót szer - vezünk. Nemzetközi érdeklődést keltett a zsadányí úttörő békeklub felhívása, a béke- vágyat kifejező léggömb- és sárkányar egetésre, amely ugyancsak e nap reggelén lesz. A magyarországi egyházak pedig augusztus 9- ről 10-re virradó éjjel imával adnak hangot ama készségüknek, hogy a békét szolgálják. A Martonvásár melletti Érd—Simon majorban augusztus 21—24-én nyitott ifjúsági béketáborozást rendezünk. Erre egyébként még lehet jelentkezni. Végül a főtitkár felhívta a figyelmet az augusztus 30— 31-ii nemzetközi békehétvégére, amelyre a Magyar Televízióval közösen készül az Országos Béketanács. Ezzel a rendezvénnyel megkezdődik az. 1987. elejére tervezett XI. Országos Békekonferencia előkészítése is. Politikai ifjúsági napok A nemzetközi békeév egyik hazai eseményeként szombaton a Dunapataj melletti Szelidi tónál megkezdődött a Bács-Kiskun megyei ifjú kommunisták hagyományos politikai találkozója. A kétnapos rendezvény programjában sok kulturális és sport- eseményen kívül különféle politikai eszmecserék, viták szerepelnek. Az első napon, a Kalocsai Városi Tanács üdülőjében Erőegyensúly és béke címmel tartottak fórumot, s ezen Farkas József, a Hazafias Népfront Bács-Kis- kuin Megyei Bizottságának ■titkára és Gyaraki Károly mérnök alezredes válaszolt a fiatalok kérdéseire. Az első nap eseménysorozata délután sportműsorral folytatódott, este pedig a Prognózis együttes koncertjével és filmvetítéssel fejeződött be. A vasárnapi program a kalocsai helyőrségi fúvószenekar hangversenyével kezdődött a nap fő eseménye pedig a fiatalok békenagygyűlése volt, Betétek és hitelek az év első felében Az év első felében az OTP-nél 10, a takarékszövetkezetnél 1,6 milliárd forinttal növekedtek a takarékbetétek. A lakossági ‘betétek összege ezzel az első félév végén 255,7 milliárd forint volt. A megtakarítások növekedését elősegítette, hogy a bér- és bérjellegű bevételek gyorsabb ütemben növekedtek, mint az előző év azonos időszakában. Valamelyest fékezte viszont a be- tétmegtakaríltásokat, hogy az emberek nagyobb összegeket forlítoltak lakás és ingatlan vásárlására, továbbá hiteltartozásaik törlesztésére, mint a maiit év első felében. Emellett az elmúlt hat hónapban 1,7 milliárd forintot fektettek kötvényvásárlásba. A betétösszegek felét kamatozó betétkönyvekben, takaréklevelekben, valamint gépkocsi nyeremény-betétkönyvben helyezték el. Az átlagosnál gyorsabban növekedett az átutalási betétszámlák meny- nyisége: a takarékpénztár jelenleg 630 ezer betétszámlát kezel, a takarékszövetkezeti hálózat pedig hetvenezret. Egyre népszerűbb a készpénz nélküli fizetési forgalom: csak az OTP-nek mintegy 200 ezer olyan ügyfele van, aki munkabérét, nyugdíját számlájára utal- tatj'a át. A takarékpénztári hitelek állománya az év első felében 8,3 milliard forinttal növekedett, s június 30-án 206,7 milliárd forintot tett ki. A takarékszövetkezeteknél a hitelállomány 2,5 milliárd forinttal nőtt, és megközelí- tétte a 8,7 milliárd forintot, összességében a lakosság hiteltartozása június 30-án 215,4 milliárd forint volt. A lakosságnak nyújtott hátelek 57 százaléka lakásépítési, lakás- és ingatlanvásárlási célokat szolgál, 43 százaléka pedig áruhitelt, illetve termelési célokat. Az első félévben 17 200 családi ház és 1560 társasházié kás építésére kérték hitelt a takarékpénztártól. A lakások helyreállítására, korszerűsítésére 52 ezren igényeltek kölcsönt. Ahol nem végtelenek az utak Hat község, egy gond». Van a megyénkben egy nagyközség, egy szépen fejlődő nagyközség, ahova velem együtt sokan járnak szívesen. Másképpen? Ezt a nagyközséget sokan szeretik. S talán pontosan ezért játszadoztam e település és társai nevével oly gyakran, szóval mindig jut eszembe velük kapcsolatban valami. (Most elmondom a játékomat, pontosabban szójátékomat, ami a „Hányás vagy?” analógiájára keletkezett a ifejemlben. Tehát : Ha azt mondom: Gyönk. te azt mondod környéke, ha azt mondom Szárazd, te azt mondod, Szajka- dát; ha azt mondom Varsád, te azt mondod Dióshsrény; ha azt mondom Mászla és Udvari, te azt mondod, nem végtelenek az utak. Azt hiszem, az első részhez nem kell magyarázat, hiszen tudja mindenki, hogy Gyönk nagy. községről és hat társiközségéről van szó. Viszont a játék utakkal kapcsolatos megjegyzése? A két kistelepülésibe érve, tehát leereszkedve a völgybe, megszűnik az út. Egyszerűen nincs tovább épített, de még földút Seta. Hát persze, gyalogosan a szélrózsa akármelyik irányába lehet menni, de gépkocsival csak visszafelé. És ugyancsak ilyen „ostorvég”-település Szárazd is. * Az anyatelepülés — vagyis ez esetben Gyönk — egészen más helyzetben van, mint társai, azaz fiai, lányai. Úgyhogy most Gyünkről nemigen ejtünk szót, hanem a hat „gyermekről”, akiknek gondjai. s ebből következően tervei is hasonlóak, majdnem azonosak. A VII. ötéves terv időszakára azt tűzték 'ki célul, hogy mindenütt megoldják az egészséges ivóvízellátást, valamint fejlesztik a sziiárd burkolatú úthálózatot. Ez utóbbi a nagyközségi közös tanács fejlesztési alapjának tiöntő részét leköti. Hogy melyik település, melyik utcája kap hamarabb szilárd burkolatú utat, azt az elöljáróságok döntik el. A tervben viszont pontosan szerepel, hogy melyik településen mikor, és milyen hosszúságú út épül1. Udvariban még ebben az esztendőben 700 méter, Szakadáton jövőre .*'1200 méter épül. Idén és jövőre 800 méterrel bővül Varsád úthálózata. Szárazdra 1988- ban ikerül sor, mégpedig 600 méter hosszúságban. Misalán 1100 méter épül 1988—89-ben, Diósberényben a tervidőszak utolsó évében építenek 1300 méternyi utat. Természetesen, a lakosság összefogását is várják. Fontos az utakkal kapcsolatban megemlíteni, hogy az űlbővítésnél minden l ehet őségé t megra ga dnak : például nemrégiben újították föl a vasutat Keszőhidegkút- náB. Az ott felszabadult 200—220 köbméter törmelékkaviccsal Szárazdon hintettek föl egy utcát. Visszatérve a „vízügyekre”, a következőiket tudtuk meg Köresönyei József tanácselnöktől: — Terveink szerint 1990-ig három mélyfura tú kutat építünk: egyet Varsádon, egyet Miszlán és egyet Szakadáton. Ezekhez a kutakhoz természetesen megépíttetjük a ví^kiivételi művet is. Ami pedig Szúrazdot és Diósbe- rényt illeti, víztársulást szervezünk. A hálózati tervek szeptember 30-ig készülnek el — s míg a tanács elnöke a VII. ötéves terv más feladatait alátámasztó számadatokát keresi a vaskos iratok között, elmondja még, hogy az említett két község víztársulásának megalakításában a lakosság hetven-het- venöt százalékára lehet számítani, s a hozzájárülás ősz- szege annyi lesz, mint a megyében, vagy az országban bárhol, vagyis 25 ezer forint körül. Persze, hosszasan beszélgetünk a tervidőszak harmadik nagy feladatáról is, az egészségügyi hálózat fejlesztéséről. * Blimondija a,zt is Köresönyei József, hogy a kiskereskedelmi bolthálózat korszerűsítését már megkezdték. A többi településen is a szakadáti mintabolt példá- jára szeretnék az üzleteket átalakítani, s ezekkel a munkákkal még az idén elkészülni. Udvariban egyébként a vegyesbolt épül estének küllemét varázsolják ezekben a napökban szebbé. A bolt belül már megfelel a mai követelményeknek. Amikor az ember belép ebbe a 113-as számú vegyesboltba, három fontos dolog ötli'k nyomban a szeméibe. A ragyogó tisztaság, a figyelemre méltó áruválaszték és az eladók külleme. Az utóbbiról annyit, hogy a boltosok fején csinos kis fehér kalap van. S olyan jól néznek ki bennük, hogy az valami. Az ötletet bármelyik fővárosi üzlet dolgozói is megír! gyei hatnék. (Persze, e szempontból egyáltalán nem biztos, hogy a budapesti boltok valamiféle mércét jelenUdvariban a bolt mintabolt a javából tenek.) Az üzlet forgalma havonta átlagosan 360 ezer forint. Ebben persze, nemcsak a napi cikkek vannak benne, hanem más egyéb is. Előjegyzésre bármit meghozatnak az itt élőknek: az üstházat, a mosógépet, a kerítést onaitót .... Viszont amit ezekben a napokban nemigen tudnak meghozatni! az az étolaj, az őröit fahéj és a citrompótló. Uudvarddjban most ezek a hiánycikkek. Viszont nem hiánycikk a postásnak szóló megbízatás. Hogy ez mit jelent. Az utcán találkozunk Varga József né kézbesítővel. Vállán a postástáska, és nekifeszül- ve tolja kerékpárját a kaptatón felfelé. Területe elég szétszórt, tehát gyalog szinte megoldhatatlan lenne a kézbesítés. Alig váltunk néhány szót, egy asszony lép hozzá, s kéri, hogy dobja be lottószelvényeit. Egy másik levelet ad föl Varga Józsefnénál. De van, amikor azt kérik, hogy hívjon orvost, vagy vágyén üzenetet a jó néhány kilométerre lakó ismerősnek, ö mindezt készségesen és szívesen te - szí — mJár 1968 óta. — Mert nagyon szeretem a munkámat és a postát ils ! Sajnos, az elöregedési folyamat ezekben az apró falvaikban nem állt meg. A tanács elnöke csak ©ninyit mond: — A természetes szaporulat nagyon alacsony — mlaijd a számokat sorolja. — Míg a nyolcvanas évék elején száz-száztíz gyermek született évenként, mostanra ez g szám öt ven-hatvanra csappant. Ezzel szemben már évek óta tapasztalható egy érdekes jelenség. Különböző városokból, sőt a fővárosiból is költöznek ide idős emberek. Olyanok, akik csendre, nyugalomra és kiskertre vágynak. Miszlán a Fő utca egyik csinos házába kopogtatunk be, mi több minden szobában le 'kell ülni egy-két percre. Aztán a virágokkal borított teraszon beszélgetünk, majd a kertbe megyünk. A kertbe, ahol a háztartáshoz szükséges növények mindegyike megtalálható. Egy valami viszont nem. A gaz! Paska Pál nyugalmazott rendőrtiszt és felesége — aki a Zöldért raiktánvezetőjeként ment nyugdíjba — élnek itt már tizennégy esztendeje. Az akkor vásárolt félkész házat maguk fejezték be, s a fővárost elhagyva boldogan telepedtek le Miszlán. — Miszlán születtem — mondja Paska Pál. — És mündig az volt a vágyam, hogy ide visszatérjek. Egyáltalán nem hiányzik a főváros. — Különben nekem sem — csatlakozik felesége. — Nagyon jól megvagyunk. A családok pedig rendszeresen látogatnak, nyaranta pedig hosszabb időt is itt töltünk Errefelé is szeretnek bicik lizni a sráeok együtt... Hogy hal vásárolok? Itt az üzletben. Ha gyógyszer, hús, vagy más kell, akkor bemegyek Gyönk■ re. Nagyon jó a buszközlekedés. Sok járat van, s egy út csak nyolc forintba kerül. * Szintén Miszla... Az idegennek úgy tűnik, hogy ez a falu a nyugalom szigete. Pedig itt is vannök gyerekek, s főként most, a nyári szünidőben a nap nagyobb részét az utcán töltik. Szaladgálnak, kerékpároznak. Viszont a tanítási évben reggel autóbuszra szállnak, s csak késő délután jönnek haza. Gyönkre járnak iskolába, az úgynevezett központi iskolába — még az alsó tagozatosak is. (Csupán Udvari a kivétel — ami a,z alsósok utazását illeti.) Egy érdekes összehasonlító adat: a gyönlki általános iskolábd 630 gyerek jár. Közülük '253 a bejáró! Óvoda viszont van és működik minden faluban:' Csakhogy nem télt házzal. Jelenleg az óvodába járó gyerekek dupláját is fel tudnák vermi. A kis létszám ellenéré megkezdték a körzet, be tartozó óvodák felújítását. Van ábol már a közművesítést is megoldották. S ki tudja, hogy évek múlva hány gyerek jár ezekbe a kedves, meghitt óvodákba. Talán majd emelkedik e létszám. Ahogyan az épülő házaik száma is egyre emelkedik. Míg a VI. ötéves tervben a hát kisközségben ösz- szesen 11 családi ház épült, a VII. ötéves terv első felében, vagyis idén már tíz ház van épülőfélben. V. Horváth Mária Fotó: Gottvald Károly Utcarészlet Miszlán
