Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-28 / 176. szám

í TOUu'') U ÜnîÉPÜJSÀG 1986. július 28. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Nincs esti közvilágítás Szekszárdon? Szajjki József dombóvári olvasónk irta: Ez év május 23-án és 24-én elfoglaltsága miatt Szekszárdon tartózko­dott. Intézkedései az esti óráikba nyúlottak. Az újvá­rosi részen is járt, ahol a járdákat szép fák is szegé­lyezik, azonban (esti világí­tás egyáltalán nem lévén, a sötétben szinte tapogatózva lehetett közlekedni az utcák­ban. Nem beszélve arról, hogy a járdák gödrösek, csak botladozva, igen nehe­zen lehetett (célhoz érni. „Mi az oka, hogy Szekszárdon. ebben a szép városban nincs esti közvilágítás?” — kér­dezte. A Dél-dunántúli Áram­szolgáltató Vállalat Üzem- igazgatóságától Schmidt Já­nos üzemigazgató válaszolt: — Május 23—24-én meg­hibásodott Szekszárd újvá­rosi részén a közvilágítás vezérlése. A hiba múló jel­legű volt. Esős időben ala­kult ki, azt követően azon­ban napokig, hetekig meg­szűnt, ami a behatárolást, javítást hátráltatta. — A végleges javítás be­fejezéséig — június 30. — az egyes körzeteket egyedi­leg kapcsoltuk. Bár a kor­szerűtlen közvilágítás hibái okozzák a legtöbb fogyasztói panaszt, mégsem jellemző, hogy nincs Szekszárdon köz- világítás, amit olvasójuk Szekszárdon járva megálla­pított. — Az országban 1986-tói az Állami Energetikai és En ergi a-bi zl o n s á g technik a i Felügyelet irányításával megindult a közvilágítás korszerűsítése, amely Szek- szárdon is meg fog történni. Ez azonban az ország gazda­sági lehetőségeit figyelembe véve csak a VII. ötéves terv után fejeződik be. Bekötötte-e a Dédász a villanybojlert? Tóth Erzsébet szedresi ol­vasónk irta, Ihogy még az el­múlt év november 1-jén be lett adva az igénylés vil­lanybojler bekötésére a J)é- dászhoz. De a bekötés még a mai napig sem történt meg. ígéret az volt elég sok. Mindig arra hivatkoztak, ha nem lesz üzemzavar, akkor ki tudnak jönni bekötni. Csak az a furcsa, hogy las­san hat hónapja ezt ígérik. Kérdezi, hogy meddig kell még várni a villanybojler bekötésére. A Dél-dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat Üzem- igazgatóságától Schmidt Já­nos üzemígazgató válaszolt: — A levél kézhezvétele után intézkedtünk bojleré­nek bekapcsolására, és má­jus 17-én elvégeztük a mun­kát. — Nem magyarázat a be­kapcsolás ilyen hœszù ide­jű elhúzódására, hogy tol­nai kirendeltségünkön évek óta munkaerőhiány van, va­lamint az sem, hogy szerelő­ink korábban már jártak lakásán, de zárt ajtókat ta­láltak. Azért, hogy ilyen ese­tek a későbbiekben ne for­duljanak elő, áz illetékes vezetőt felelősségre vonjuk. Megszüntették-e az autóbuszjáratot? Horváth Józsefné udvari olvasónk kérdezte, hogy mi­kor szüntették meg a Gyönk —Miszla—Udvari ünnepi, illetve vasárnap 5.50-es buszjáratot. Ugyanis április 4-én megkérdezték az au­tóbusz sofőrjétől, hogy 5-én reggel mikor indul a járat. A válasz az volt, hogy mert nem volt reggel utasa, más­nap reggel nem jön ki, hiá­ba várnak. Ez az eset má­jus 2-án megismétlődött. Kisdorogra szeretlek volna utazni. Ismét megkérdezték a sofőrt, hogyha elmennek az 5.50-es járattal Gyönkre, ott lesz-e csatlakozás Hő- gyészre, mivel ott át kell szállni a bonyhádi járatra. Válasz: ha nein jön. ne vár­ják. Másik kérdése: a gyön- ki 10.55-ös járat miért nem várja meg 'a bonyhádi já­ratot? A Gemenc Volán igazga­tója, Pech József küldte meg a választ: — Az Udvari—Milszla, MtiszLa1—Gyönk viszonylatban meghirdetett autóbuszjára­tok menetrendjét — az ol­vasójuk által jelzetet időpont­ban — nem módosítottuk. Udvari telephelyen létszám­gondok merültek fel, emi­att Gyünkről végeztük ün­nepi nnpökon az Udvaréiból Gyönkre induló járatot. Mindkét esetben háromna­pos ünnep volt, így — az előző napi munka késői be­fejezése miatt — a Gyönk­ről kijáró gépjárművezető pihenőideje nem volt biz­tosított. Tapasztalataink sze­rint az elmúlt időszakban a kifogásolt j aratón utas nem volt. Az alacsony kihasz­náltság miatt 1986. június 1. napjától, ez 1986/87. évi menetrend életbe lépésétől kezdve ezt az autóbuszjára­tot megszüntettük. — A Bonyhádról érkező autóbuszjárat részére a csat­lakozás biztosítható Gyönk irányába. Ezért a Gyönkre korábban 10.55 óraikor in­duló autóbuszjárat indulási ideje 1986. június 16-tól 11.05 órára módosítjuk. Ezzel a módosítással a csatlakozás biztosított lesz. T elefonszámunk : 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Világkongresszusra készülve Magyarok a rákkutatásban Augusztus 21—27-ig Magyarország a házigazdája a XIV. rákvilágkongresszusnak. A genfi székhellyel működő Nemzetközi Rákellenes Unió ,— amely több mint fél évszázada koofldinálja 137 ország különböző intézeteinek szerteágazó (kutatási és gyógyítási tevé­kenységét — négyévenként Iközös tanácskozásra hív­ja össze a világ rákkutatóit és iklinikusait. A rosszindulatú daganatok okaiit, felismerésüknek, gyó­gyításoknak és megelőzésük­nek a módjait kutató szak­emberek e nagy seregszem­léin tekintik át. tárgyalják meg az előző négyesztendős időszak legújabb tudományos eredményeit, felfedezéseit, és beszámolnak arról, hogy a gyógyítás mindennapi gya­korlataiban hogyan váltak be az eddigi kutatási eredmé­nyék. E nemzetközi kong­resszusok anyagát azután több kötetben meg Is jelen­tetik, hogy az e téma iránt érdeklődő minden gyakorló orvos számára hozzáférhetővé váljék. Hazánk először ad otthont a tudományos világ e nagy eseményének, amelynek el­nöke dr. Dapis Károly aka­démikus, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem I. Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézetének igaz­gatója, akii egyben a kísérle­tes rákkutatást témák fele­lőse is. Minthogy a kísérletes és klinikai rákkutatás legfon­tosabb irányairól és témáiról a tanácskozás idején tájékoz­tatást, hint kap majd az ol­vasó, ezúttal most a ma­gyar vonatkozásokról érdek­lődtünk Dapis professzor­tól. — Minek köszönhetjük, hogy a Nemzetközi Rák­ellenes Unió hazánkat vá­lasztotta ki tizennegyedik világkongresszusa szín­helyéül? Hol a helye a magyar rákkutatásnak a világ rákkutatásában? — Sok mindennek része van abban, hogy a Nemzet­közi Rákellenes Unió az idén hazánkat választotta a kong­resszus színhelyéül. A ma­gyar kutatóknak és orvosok­nak nagyon jó hírük van a világban. A rákellenes nem­zetközi szervezetekben daga- nafjkutatóink és klinikai on­kológusaink közül is számo­sán dolgoznak figyelemre- mélitóan jól. De ismerik a világban a magyar rákellenes gyógyszereket is. Például a méhnyakrák korai felisme­résére kidolgozott szűrés­rendszer, az Európában ki­magasló jelentőségű úgyne­vezett cervix program is fel­hívta a figyelmet az intenzív magyar rákellenes küzdelem­re. — A második kérdését ille­tően azt mondhatom: hazánk a világ rákkutatásában a kö­zépmezőnyben helyezkedik el. Vlisziont a hasonló nagy­ságrendű országok körében a magyar kísérletes és a kli­nikai daganatkutatássál is nemzetiközi tekintélyt szegez­tünk. Mindkét területen el­sősorban a rákellenes új vegyszerék, gyógyszerek ki­próbálásában, hatásmódjuk pontos megállapításában szü­lettek jelentős nemzetközi eredmények. Nem véletlen, hogy például a KGST-orszá- gok onkológiai együttműkö­désében éppen az Eckhardt professzor vezette magyar Országos Onkológiai Intézet a koordináló központja a gyógyszerkutatásnak, és az intézetnek jelentős szerepe van abban, hogy a KGST- országokban azonos feltéte­lek mellett, azonos jegyző­könyv előírásai szerint meg­történt nem egy vegyület, gyógyszer kipróbálása. — Sok olyan magyar rákkutató él és dolgozik külföldön, aki nemzetközi hírnévre tett szert. Vajon ők is részt vesznek-e, tar­tanak-e előadást a kong­resszuson? — Valóban sok, nemzetközi elismerést kivívott magyar rákkutató él külföldön, az óceánon innen és túl. Ezek a tudóstársadnk. a stockholmi Karolinska Intézet neves pro. fesszorától, Klein Györgytől kezdve, az Angiiéban nagy tekintélynek örvendő Lgjtha László professzorig, és az USA-ban tevékenykedő We­ber György, Oroszlán István, Novotny Alajos, Sinkovits József professzorokig, és foly­tathatnám a névsort, nem­csak hogy részt vesznek és előadást tartanak a kong­resszuson, de támogatják is a magyar rákkutatást. Elő­segítik,. hogy bizonyos ideig hazai szakembereink kül, honi intézetekben tudomá­nyos kutatást folytassanak, — Minthogy a magyar onkológusoknak még egy ilyen lehetőségük nemigen lesz, felhasználják-e a vi­lágkongresszust arra, hogy a magyar daganatkutatás történetében kimagasló eredményt elért tudósaink munkásságát nemzetkö­zileg még inkább ismertté tegyék? — Kétségtelen, hogy a bu­dapesti világkongresszus so­ha vissza nem térő alkalom erre is. Ezért felkért előadók fognak emlékelőadásokat tartani, ismertetik és méltat­ják több magyar daganatku­tató munkásságát. így pél­dául a japán Shiro Kató Ma- tök Józsefről tart emlékelő- adásit, aki a Budapesti Allat- or vos tudományi Egyetem ta­nára volt. Ő leírt olyan daganatos természetű meg­betegedést, amely csirkék­ben fordul elő, ennek kiala­kulásában a herpeszvírusok­nak van szerepük. E betegség ellen ma már rendelkezünk oltóanyaggal. Kaposi Mó­ricról is hangzik el emlék- előadás. ö írta le először — még a múlt század végén azt az éreredetű, rosszindu­latú daganatot, amelyet az­után róla neveztek elKaposi- szarkómáinak. Ez akkor még igen ritkán, s főleg olyan férfiaknál fordult elő, akik­nek valamilyen okból rend­kívül • legyengült szervezetük immunvédekezése. Az AIDS terjedése következtében a Kaposi -szarkóma sokkal gya­koribbá, és hevesebb lefo­lyásúvá vált. Az AIDS-ben szenvedők jelentős hányadá­nál ez a Kaposi-szarkóma is kialakulhat, és e betegek halálában is szerepe van. Hallhatnak majd az érdek­lődők Krompeoher Ödön professzorról is, aki koráb­ban a SOTE I. Kőjibonctand- és Kísérletes Rákkutató In­tézetében dolgozott. 0 a bőr­ráknak egy sajátos formáját, a bőrhám alaprétegéből ki­induló karcinomát írta le elő­ször a világon, mégpedig né­metül. Hevesi Györgyről is megemlékezünk, aki ugyan nem volt orvos, és nem volt a szó szoros értelmében rák­kutató, de a biológiai rend­szerek vizsgálatába ő vezet­te be az izotópVizsgálatS tech­nikát. E technika alkalmazása pedig a daganatok diagnosz­tikájában, gyógyításában, sőt a daganatok keletkezésének módjára vonatkozó alapkuta­tásokban is — hallatlan nagy jelentőségű — mondotta dr. Laplis professzor. CSAKVÁRY MARGIT A költségmentes­ségnek a bírósági eljárásban történő alkalmazásáróíl szól az igazságügy-mi­niszter 6/1986. (VI. 26.) IM számú rendelete, s e körben tudni kell, hogy van úgynevezett tárgyi költség­mentesség, és személyes költ- ségmentesség. A tárgyi köllt- ségmentesség a feleket jö­vedelmi és vagyoni viszo­nyaikra tekintet nélkül a jogszabályban meghatáro­zott perekben illeti meg, így például az apasági és a szár­mazás megállapítása iránti egyéb perben, a szülői fel­ügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránti perben, a gyermek elhelyezésével és átadásával kapcsolatos per­ben stfo. A jogszabály jelöli meg azt is, hogy tárgyi költ­ségmentesség esetén a fele­ket milyen kedvezmények il­letik meg. Az, aki személyes költség­mentességet kér, vagyoni és jövedelmi viszonyait igazol­nia kell, ha pedig a fél jöve­delme (munkabére, nyugdi­ja, egyéb rendszeres pénzbe­li juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alap­ján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legki­sebb összegét, vagyona pedig — a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon fe­lül — nincs, részére költség- mente&séget kell adni. Költ­ségmentességben kell része­síteni — jövedelmi és vagyo­ni helyzetének Vizsgálata nélkül — azt is, aki rend­szeres szociális segélyt kap. Rendelkezik a jogszabály u személyes költségmentes­ség megvonásának, utólagos engedélyezésének eseteiről is, és természetesen arról is, hogy miilyen jogorvoslati le­hetőséggel élhet a fél1, ha a bíróság a személyes költség­mentességre irányuló kérel­met elutasítja, vagy a sze­mélyes költségmentességet megvonja, illetve a tárgyi költségmentesség fenn nem állását állapítja meg. A művelődési miniszter 6/1986. (VI. 26.) MM számú rendelete a tankötelezettség­ről szól, meghatározza, hogy a gyermek tanköteles attól a naptári évtől, amelyben május 31-ig a hatodik élet­évét betölti, de meghatároz­za azokat az eseteket is, amikor a gyermek tanköte­lessé -válhat, bár a hatodik életévét csak a fenti időpont után tölti be. Kihangsúlyoz­zuk a jogszabálynak azt a rendelkezését, amely szerint a szülő köteles tanköteles gyermekét az általános is­kolába beíratni, gyermeke iskolába járását és tanulmá­nyi kötelezettségeinek telje­sítését ellenőrizni. Ha a ta­nuló első íziben mulaszt iga­zolatlanul, az igazgató fel­szólítja a szülőt, hogy gon­doskodjék gyermeke iskolá­ba járásáról, ha pedig ez a felszólítás eredménytelen marad, és a tanköteles ta­nuló másodízben vagy ennél többször mulaszt igazolatla­nul, az igazgató szabálysér­tési eljárást kezdeményez. Ugyancsak szabálysértési eljárás kezdeményezésére kerül sor, ha a szülő a tan­köteles gyermekét nem írat­ja be az iskolába. Indokolt­nak tartjuk felhívni a fi gyeimet a jogszabálynak ar­ra a rendelkezésére is. amely szerint annak a tanköteles tanulónak, aki az általános iskola elvégzése után közép­fokú iskolába nem jelentke­zett vagy nem vették feli, a lakóhelye szerinti tanács végrehajtó bizottságának il­letékes szakigazgatási szerve köteles elősegíteni, hogy munkahelyi vagy más okta- 1 ásban vegyen részt. A Minisztertanácsnak a szakfordításról és tolmácso­lásról szóló 24 1986. (VI. 26.) számú rendeletéből itt csu­pán annyit idézünk, hogy: „Szakfordítást, illetőleg tol­mácsolást munkaviszonyon kívül, díjazás ellenében, hi­vatásszerűen az végezhet, aki szakfordítói, illetőleg lolmácsigazolvánnyal rendel­kezik.” A szakfordító é* tolmács- képesítés megszerzésének feltételeiről a művelődési miniszter 7/1986. (VI. 26.) MM számú rendelete szól, amely meghatározza azt is, hogy ki jelentkezhet ilyen vizsgára, s hogy a vizsgára jelentkezéskor milyen okira­tokat kell csatolni. Az említett valamennyi jogszabály a Magyar Köz­löny idei 24. számában ol­vasható. DR. DEÁK KONRÁD Lakótelep a szélcsatornában A Típustervező Intézet — Gcrő Balázs építész — tervei alapján Budapesten a XX. kerületben a Szentlőrinci úton új /lakótelep terveit készítette el. A beépítési terv­ről lelkészült /modellt a Építéstudományi Intézet lég- technikai tagozatának szélcsatornájában sorozatvizsgála­toknak hetik alá. Többek között megvizsgálják a talaj­szinti széljárást, a szellőzés, valamint a különböző hő­veszteségeket az alacsony és magastetős beépítési válto­zatnál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom