Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-26 / 175. szám
1986. július 26. Képújság 7 Több mint ötszázötven kiállító VÁSÁRNÉZŐBEN SZEGEDEN A gyártók, a forgalmazók és a vásárlók kézfogása A hazai gazdaság megmérettetésének fórumai többek között a kétévente megrendezésre kerülő regionális kiállítások. A páratlan esztendőkben Pécs, a páros években pedig Szeged, a napfény városa invitálja rangos termékbemutatóra a honi és külföldi kiállítókat. A csongrádi megyeszékhelyen száztíz éve rendeznek ipari vásárokat; az idei minden korábbi kiállítást felülmúl. A 34 ezer négyzetméternyi területen több mint 550 vállalat mutatja be gyártmányait a termékszerkezet megújhodása jegyében. Közülük 330 a hazai kiállító. Hagyomány, hogy a szegedi vásáron rendszeresen jelen vannak a külföldi kiállítók is. Az idei bemutatón a nemzetközi jelleget erősítette a szovjet, a lengyel, a finn, a jugoszláv és nem utolsósorban az olasz cégek részvétele. Összeállításunknak a mozaikszerű mintavételezés a célja annál is inkább, mert a mérleget a holnap záró kiállítást követően a szakemberek vonják meg. A vásár szignáljára tíz órakor tárultak ki a kapuk és a kiváncsi kiállításnézőbe érkezők hadát fanfárok hangja kísérte. Az egyik látogató meg is jegyezte:- Végre, valahol az érdeklődőt tárt kapukkal és zenével várják!... A továbbiakban érdemes idézni dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter nyilatkozatából, aki többek között a következőképpen foglalta össze a látottakat:- Ez az ipari vááár is reprezentálja, hogy a magyar iparnak és mezőgazdaságnak új termékeket kell produkálnia. Örvendetesnek tartom, hogy a vásári díjra pályázott termékek közel egyharmada újdonság. Különösen jó, hogy az itt látható cikkek több mint 40 százaléka már a boltokban is megvásárolható. Vállalataink többsége ma már mind jobban alkalmazkodik az állandóan változó igényekhez, amelyek a magyar lakosság és a küldöldi megrendelők részéről nap mint nap jelentkeznek. S itt hadd jegyezzem meg: különösen örülök annak, hogy a kiállítók főként fogyasztási cikkeket hoztak Szegedre. A dél-alföldi térségre mindinkább odafigyelnek a külföldi cégek. Számunkra rendkívül fontos a nemzetközi árucsere, többek között a ma- gyar-jugoszláv határmenti kapcsolatok fejlesztése. A forgalom ebben az esztendőben várhatóan eléri a 100 millió dolláros értéket, melynek nagy részét ez a térség bonyolítja le. Vásári sétánk során mi is megállapíthattuk, hogy a gyártók ma már mind nagyobb figyelmet fordítanak termékeik csomagolására, azok ízléses bemutatására és nem utolsósorban lehetőséget biztosítanak a helyszínen történő vásárlásra is. A Hunor Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Vállalat 1974 óta rendszeres résztvevője a szegedi termékparádénak. Az elsők között ismerték föl annak idején, hogy a cég számára a legjobb reklám, ha a kiállított kesztyűk, bőrruházati termékek a cég saját standján megvehetők. A valamikori egyméteres eladótér ma már ötven méternyire kövült, s a napi forgalom megközelíti a százezer forintot. Déri János, a vállalat kereskedelmi propaganda vezetője nem kis büszkeséggel említi, hogy a Szegedre hozott és kiállított karate öltözet nagy sikert aratott mind a sportvezetők, mind pedig a keleti sportokat űző fiatalok körében. Minden bizonnyal ez is közrejátszott abban, hogy a Hunor az említett termékért vásárdíjat kapott. Az említett példa bizonyítja, hogy a termékszerkezet időről időre történő megújítása manapság elengedhetetlen. S, mert a kesztyűértékesítéspiaci lehetősége úgy belföldön mint pedig külföldön az utóbbi években csökkent, új irányba kellett elindulniuk, ami a különböző, bőrből készült sporteszközök - kesztyű, fej- és lábvédö -, ruhák sorozatgyártásának beindításában nyilvánul meg. A nyugati piacokon is elismert pécsi vállalatnál abban bizakodnak, hogy az általuk készített Kick-box kesztyűkkel hamarosan betörnek a francia piacra: a gall partner tízezer pár kesztyűre tart igényt. Az üzlet létrejötte, az ártól függ. Persze a megmérettetés nemcsupán a Hunor-ra értendő. Így van ezzel a hódmezővásárhelyi Metripond Mérleggyár is amely a „C” pavilonban állította i mechanikus, optikai és elektronikus mérlegeit, illetve azok rendszereit. Standjukon állandó a tolongás: a látogatók kíváncsian fürkészik, hogy mit mutat az elektromos kijelző súlyukat illetően. A vállalat kereskedelmi osztályának munkatársától tudjuk: a Metripond-nak nincsenek értékesítési gondjai. Termékeik közismertek a KGST-országokban és a fejlődő világ államaiban egyaránt. Termelésük negyveh százaléka külföldi piacokra kerül. Az exporthányad tavaly elérte a 250 millió forintot. A szegedi kiállításon két új termékkel jelentkeztek. Idén kezdték el gyártani több változatban az elektronikus árszorzós mérleget, amely iránt máris nagy az érdeklődés a hazai kereskedelmi vállalatok részéről. Számításai* szerint 1986-ban legalább száz kerül belőlük a Müárt útján a különböző vállalatokhoz. Másik újdonságuk, a Mikroquant mikroprocesszoros mérlegcsalád számító- és kijelző egysége. S, ha már az elektronikánál tartunk, vessünk egy pillantást a Videoton standjára! A már ismert televízió- és szterokészüléke- ken túl a látogatók megismerkedhetnek a nagyhírű gyár számítástechnikai fejlesztési eredményeivel. És az már csak természetes, hogy a gyerekek körében a tv- computernek van a legnagyobb sikere. Metallszürke színben pompázik a szabadtéri kiállításon az Ikarus 365 K-1 típusú autóbusza, melyet egy esztendeje fejlesztettek ki és eddigi próbaútján ötvenezer kilométert tett meg. A luxusbusz a BNV-t követően egyebek között bemutatkozott a Szovjetunióban, az NSZK- ban, idén pedig a lengyelországi Poznanba gurult, ahol elnyerte a Lengyel Televízió által alapított, a legszebb formatervért járó díjat. Most pedig képzeletben rugaszkodjunk el a földtől és a Hódgép motoros sárkányrepülőjén tegyünk egy kört madártávlatból a hódmezővásárhelyi gyár fölött. Kísérőnk Dombóvári József kereskedelmi főelőadó jóvoltából betekinthetünk a közelmúltban alakult repüléstechnikai irodába, a konstruktőrök birodalmába:- Vállalatunk 1984-ben határozta el, hogy kifejleszti majd pedig beindítja a motoros sárkányrepülők hazai gyártását. A szegedi vásár főbejáratánál kiállított típusok sorozatgyártását a negyedik negyedévben kezdjük. A négy különböző sárkányból ebben az esztendőben 30 darabos szériát állítunk elő osztrák Rotax illetve NDK-beli Trabant motorral. Tudomásunk szerint Magyarországon jelenleg mintegy 200 motoros sárkány repül, amelyek nagyrészt sport célokat szolgálnak. A piac tesztelése most folyik, s számításaik szerint évente 200 mezőgazdasági, ipari és sportrepülő előállítására képesek, amiből exportra is juthat... A motoros sárkányokat ma már elter- jedten használják az Amerikai Egyesült Államokban, Európában pedig Franciaország, Anglia és Olaszország áll az Faház, VÁÉV-BRAMAC cseréppel A vásár főbejárata A Hódgép motoros sárkányrepülője élen e tekintetben. A Hódgép által létrehozott repüléstechnikai iroda az anyagbeszerzéstől az értékesítésig önállóan végzi feladatát s bíznak abban, hogy a hazai cégeken túlmenően a fejlődő országok, továbbá Jugoszlávia is üzleti partnerük lesz. Motorizált világunkban, a kerékpár reneszánszát éli. Minderről a Csepel Művek Kerékpár és Konfekcióipari Gépgyárának bemutatóján is meggyőződhettünk. A kiállított 11 bicikli közül, a BMX terepkerékpár a sláger. Itt látható többek között a City elnevezésű városi női kerékpár, a tizváltós Maraton és férfi luxusgép egyaránt. Nógrádi László kereskedelmi igazgatóval, a stand előtt találkoztunk:- Választékunk hetven típusból áll, eny- nyiből válogathatnak a hazai vásárlók. Az utóbbi években funkcióját tekintve Magyarországon is megváltozott a kerékpár szerepe. Például Baranya és Nógrád dimbes-dombos területein a váltós bicikli az előnyös, az Alföld útjai viszont egészen más típust kívánnak, mint ahogy a bevásárlás, a túra és a sport... Gyárunk elhatározott szándéka a kerékpárkultúra újraéledésének elősegítése annál is inkább, mert életszínvonalunk lehetővé teszi, hogy ma már több kerékpár legyen egy-egy családban. A Malév ezúttal földi körülmények között is a levegőbe „röpíti" a jobb fantáziával megáldottakat, ugyanis repülőgépet imitáló makettbe csalogatja az érdeklődőket. Ezek után pihenjünk meg a Halas fantázianévre halgató kertiszékeken. A kiállító képviselője az alapanyagár spirális emelkedésének tudja be, hogy a kerti hinta megközelítőleg hétezer forint, s hozzáfűzi, a bükk köbmétere manapság már 20 ezerre rúg. Persze mindez sovány vigasz többek között azért is, mert a hazai bútorgyárak által kiállított szekrénysorok, kárpitosgarniturák és kiegészítő kisbútorok kínálata még ma is elmarad a külföldi cégek lakberendezési színvonalától. Ezt erősítette meg Fixier László, a Kiváló Áruk Fórumának titkára, miszerint:- Továbbra is szegényes a hazai bútoripar választéka. A bejárattól balra, decsi kerítéssel körbevont faház. A decsi Szűcs István által gyártott elemekből ezidáig az Alföldi Tü- zép bonyolította le a legnagyobb forgalmat. Ugyanitt, 10 százalékkal olcsóbban kínálják a VÁÉV-BRAMAC cserepet. Jó üzleti fogás: a kiállítás zárása előtti három napban vásárlók közül sorsolás után ingyen juthat a cseréphez a szerencsés nyertes. A vásárlók utcáján végig sétálva meggyőződhetünk a rendezők igazáról. A kiállítás egyben adjon lehetőséget a vásárlásra is! A tenyérnyi pavilonok előtt csak az esti záráskor szűnik a sorbanál- lás. Mindezt ugyanilyen módon nem tehetik a külföldi kiállítók, hiszen az üzletek a külkereskedelmi cégek útján köttetnek. A továbbiakban néhány mondat erejéig hallgassuk meg a külhoni kiállítók vezetőit! Papp István, a szabadkai Pannónia Vásár igazgatója:- Jugoszláviából 105 cég mutatja be termékeit. Szegeddel tradicionálisak a kapcsolataink. A vásár időszaka alatt irtuk alá azt a hosszúlejáratú szerződést, ami öt évre 6 millió dollár értékű árucserét tesz lehetővé. Viktor Alekszandrovics Malahov, Odessza város tanácsának elnökhelyettese:- Testvérvárosunk kiállítására hozott termékeink több mint fele újdonság. Bízom abban, hogy az áruházi cserék Karateruhák: gyártja a Pécsi Hunor Kesztyű és Börruházati Vállalat rendszere tovább bővül. Pertti Haapakoski - Finn.ország - a tur- kui vásár marketing igazgatója:- Harmadszor jöttünkel Szegedre. Remélem, hogy a finn áruk elöbb-utóbb megjelenhetnek a szegedi üzletekben is. Zofia Lewandowska, a lódzi kiállítók vásárigazgatója:- Lódz, a lengyel textilipar fővárosa. Most gyapjú, gyapot, selyem és lenszövet anyagokkal jelentkeztünk elsősorban. A bemutatott kötöttáruink, divattcik- keink, sport- és szabadidőruháink, a Konsumex révén jutnak el Magyarországra. Zanni Giancarlo, a modenai Kereskedelmi Kamara általános titkárhelyettese:- Mi olaszok először jöttünk el Szegedre. Hét modenai cég különböző földásó és -mozgató gépeket, közutak és terek tisztításához használatos berendezéseket és nem utolsósorban jég-, és fagylatgépeket, üdítőadagolókat, pizzasütőket láthat a kiállításunkon a nagyközönség. A kereskedelmi tevékenység bővülését a két kamara mélyülő kapcsolataitól várom. Végezetül érdemes megjegyezni a következőket! Vásárlátogatásunk során sajnálattal tapasztaltuk, hogy a nemzetközi rangot kivívott 110. Szegedi Ipari Vá- sárdn egyetlen tolnai cég sem képviseltette magát. Holott Tolna megye ipara megérdemelné, hogy legalább résnyire nyisson ablakot a világra, mert manapság nem elegendő néhány hónapra, egy-két évre előre tekinteni. Már csak azért sem, mert idézve dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi minisztert:- A kormányzat hosszú távon támogatja a regionális vásárok rendszerét, erre a magyar gazdaságban szükség van. Ezen a területen különösebb takarékoskodásra nincs szükség. Vásárnézőben járt: SALAMON GYULA SZABÓ SÁNDOR A felvételeket készítette: GOTTVALD KÁROLY Csepel kerékpárok
