Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-12 / 137. szám

1988. június 12. / TOLNA \ NÉPÚJSÁG 3 A kiildöttségvezetők találkozója szerelést és a világbéke meg- erősítését célozza. Az ülés résztvevői állást foglalták a szocialista építés tapasztalatai kicserélésének további bővítése, egymás ügyeinek és problémáinak széles körű, kölcsönös meg­ismerése, és a tömegtájékoz­tatási eszközök ilyen célú intenzív felhasználása mel­lett. Kiemelték a gazdasági és a tudományos-műszaki kap. csőlátók, a kulturális csere hatékonysága fokozásának, a dolgozó kollektívák, a tár. sadalmi közösségek közötti A Varsói Szerződés tagál­lamai úgy ítélik meg, hogy ma sokkal inkább, mint bár­mikor, a fegyverkezési ver­seny beszüntetésére, a tény­leges leszerelésre történő át­térésre, a háborús veszély elhárítását célzó határozott cselekvésre, konkrét intéz­kedésökre van szükség. Támogatják azt a progra­mot, amelyet a Szovjetunió javasolt a nukleáris fegyve­reknek és a tömegpusztító eszközök egyéb fajtáinak a XX. század végéig történő teljes és átfogó megsemmisí­tésére. A szövetséges államok sík- raszá'llnak a leszerelés kér­désének komplex megközelí­téséért, azért, hegy a tömeg- pusztító fegyverek felszámo­lását a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet je­lentős csökkentése támassza alá. Európa atomfegyverek­től való mentesítése mellett mind nagyobb jelentősége van a fegyveres erők és ha­gyományos fegyverzet csök­kentésének az európai kon­tinens jelene és jövője szem­pontjából. Síkraszáílnak azért, hogy a nukleáris le­szerelést célzó konkrét in­tézkedéseket, a hagyomá­nyos fegyverzet és fegyveres erők csökkentését kövesse az államok katonai kiadásainak megfelelő csökkentése. A Varsói Szerződés tagál­lamai mindezekből kiindul­va, a tömegpusztító fegyve­rek megsemmisítését célzó program jelentős kiegészíté­seként a következő javasla­tokkal fordulnak minden más európai államhoz, az Egyesült Államokhoz és Ka­nadához. I. A Varsói Szerződés tagál­lamai az európai államok szárazföldi és harcászati csapásmérő légierőinek, va­lamint az Egyesült Államok és Kanada Európában állo­másozó hasonló erőinek és eszközeinek lényeges csök­kentését javasolják. A ha­gyományos fegyverzettel egyidejűleg csökkenteni kel­lene az 1000 kilométernél ki­sebb hatótávolságú hadmű­veleti-harcászati nukleáris fegyvereket is. A csökkentés érintené Európa egész területét az Atlanti-óceántól az Uraiig. A fegyveres erők és a ha­gyományos fegyverzet csök­kentését Európában fokoza­tosan. egyeztetett időpontok­ban, a katonai egyensúly mind alacsonyabb szintjén javasolják végrehajtani, anélkül, hogy bármely fél biztonságát megsértenék. A csökkentésre kerülő csapa­tokkal együtt leszerelnék azok fegyverzeteit és felsze­relését, beleértve a nukleá­ris eszközöket. Első lépésként egyszeri kölcsönös csökkentést java­solnak oly módon, hogy egy­két év alatt a szembenálló katonai-politikai szövetség­hez tartozó államok csapa­tainak létszáma mindkét részről 100—150 ezer fővel csökkenjen. Nagy jelentősé­gű ezen belül a harcászati csapásmérő légierő csökken­tése. Rögtön ezután a Varsói Szerződés tagállamai — az Észak-Atlanti Szövetség or­szágainak hasonló készsége esetén — készek további je­kontaklusok, a helyi és o turisztikai kapcsolatok bő­vítésének és az egyéb terü­leteken megvalósuló együtt­működés elmélyítésének fon­tosságát. Az ülésen képvi­selt államok megerősítették, hogy készek aktívan fejlesz­teni kapcsolataikat és min­den oldalú együttműködésü­ket az összes többi szocialis­ta állammal a békéért, a szocializmusért, az imperi­alizmus ellen vívott harc érdekében. A Varsói Szerződés Tas­ién tős csökkentésre, amelyek eredményeként a 90-es évek elejére mindkét szövetség szárazföldi csapatai és har­cászati csapásmérő légiere- je a jelenlegi szinthez ké­pest körülbelül 25 százalék­kal csökkennének. Egy ilyen csökkentés mindkét oldalon több mint félmillió főt érin­tene. A két szövetség fegy­veres erőinek és fegyverze­tének jelentős mértékű csök­kentése lehetővé tenné az összes többi európai állam bekapcsolódását is e folya­matba. A csökkentendő fegyverze­tet és felszerelést az egyez­tetett eljárások szerint kell megsemmisíteni vagy nem- ~zeti területeken tárolni. Az atomtölteteket meg kell sem­misíteni. A haditechnikai eszközök bizonyos fajtáit — megállapodás szerint — bé­kés célokra lehetne fel­használni. A fegyveres erők és a ha­gyományos fegyverzet meg­felelő csökkentésének ered­ményeként felszabaduló esz­közöket nem szabadna új fegyverfajták létrehozására vagy más katonai célokra fordítani; ezeknek a gazda­sági és a társadalmi »fejlő­dést kellene szolgálniuk. A fegyveres erők és fegy­verzet csökkentéséről szóló megállapodást aláíró államok kötelezettséget vállalnának, hogy a csökkentés övezeté­nek határain kívül nem nö­velik szárazföldi erőiket és harcászati csapásmérő légi- er ej ükét. II. A Varsói Szerződés tagál­lamai a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének olyan rend­jét javasolják kidolgozni, amelynek során csökkenne a váratlan támadás veszélye, és amely hozzájárulna az európai katonai-hadászati stabilitás megszilárdításához. Ennek érdekében azt java­solják, hogy már a folyamat kezdetekor állapodjanak meg a két európai katonai-politi­kai szövetség harcászati csa­pásmérő légierejének jelentős csökkentéséről, valamint a két szövetség érintkezési vo­nala mentén lévő csapataik összpontosításának mérséklé­séről. Megállapodás szükséges a nagy hadgyakorlatok számá­nak és méreteinek korlátozá­sáról, részletesebb informá­ciók kicseréléséről, a had­gyakorlatok idejére más tér­ségekből Európába átcsopor­tosított erők és eszközök mennyiségéről, valamint egyéb, kölcsönös bizalomerő­sítő intézkedésekről. Elősegítené a bizalom erő­sítését és az európai fegyve­res erők és fegyverzetek csökkentéséhez kedvezőbb feltételek megteremtését olyan intézkedések végrehaj­tása, mint az atom- és vegyi- fegyvermenites övezetek lét­rehozása a földrészen, a két katonai szövetség katonai te­vékenységének fokozatos mérséklése, s a tagállamaik közötti együttműködés kiala­kítása a fegyverzetkorláto­zás és leszerelés kérdéseiben. III. A fegyveres erők és a ha­gyományos fegyverzet csök­államai Politikai Tanácsko­zó Testületének soron kö­vetkező ülését Berlinben, a Német Demokratikus Köz­társaság fővárosában tart. ják. A Politikai Tanácskozó Testület főtitkárának a kö­vetkező időszakra az NDK képviselőjét, Herbert Kroli- kowski államtitkárt, a kül­ügyminiszter első helyettesén nevezték ki. Az ülést a barátság és a/, elvtársi együttműködés lég­köre. minden megtárgyalt kérdésben a nézetek azonos­sága jellemezte. kony ellenőrzés mellett va­lósulna meg, nemzeti tech­nikai eszközök és nemzetközi eljárások alkalmazásával, be­leértve a helyszíni ellenőr­zést is. A felek megfelelő formá­kat alkalmaznának a köl­csönös bizalom erősítését szolgáló, a megállapodások­kal összhangban megvalósu­ló intézkedések ellenőrzésé­re. Az ellenőrzésre nemzet­közi konzultatív bizottságol hoznak létre a NATO és a Varsói Szerződés, valamint az érdekelt más, semleges és el nem kötelezett, európai ál­lamok képviselőinek részvé­telével. A nagy vasúti cso­mópontokon, repülőtereken és kikötőkben a nemzetközi konzultatív bizottság képvi­selőinek részvételével ellen­őrző pontokat létesítenének. IV. Az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésével kapcsolatos jelen javaslatok konkrét vi­ta tárgyát képezhetnék az európai bizalomerősítő, biz­tonsági és leszerelési konfe­rencia második szakaszában. Ugyanakkor — abból ki­indulva, hogy halaszthatat­lanul intézkedéseket kell hozni az európai katonai szembenállás szintjének csökkentésére — a Varsói Szerződés tagállamai úgy Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkára — aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága meghívásé, ra baráti látogatásra érke­zett vasárnap 'hazánkba, majd a szovjet delegáció ve­zetőjeként részt vett a Var­sói Szerződés Tagállamai' Politikai Tanácskozó Testü­leté ülésén — szerdán fele­sége, Raisza Gorbacsova társaságában elutazott Bu­dapestről. Mihail Gorbacsov és a kíséretében lévő személyisé­gek — közöttük Vagyírn Medvegyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára — búcsúztatására megjelent Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára és felesége. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Radies Ka­talin, a Központi Bizottság osztályvezetője, valamint Rajnai Sándor, a Magyar Népiköztársaság moszkvai nagykövete. A Ferihegy I. repülőtér betonjára magyar pajtások szaladtak, s virágcsokrokkal kedveskedtek a Szovjétunió Kommunista Pártja vezető­jének és feleségének. Ezután a szovjet vendégek és a bú- csúztatásükra megjelent ma­gyar közéleti személyiségek szívélyesen elköszöntek egy. mástól. Kádár János és Mi­hail Gorbacsov forró ölelés­sel, Kézszorítással búcsú­zott el egymástól, majd né­hány perc múlva elindult Moszkva felé az IL—62-es repülőgép, fedélzetén Mihail Gorbacsovval és a kíséreté­ben lévő személyiségekkel. A délutáni órákban elutaz­tak Budapestről a Varsói Szerződés tagállamai Poli­véli'k: ezeknek a javaslatok­nak a megvizsgálását hala­déktalanul meg lehetne kez­deni. Ebből a célból lehetsé­gesnek tartják egy külön fó­rum összehívását az európai államok, az Egyesült Álla­mok és Kanada részvételé­vel. Készek arra is, hogy to­vábbi európai államok bevo­násával — a tárgyalási fel­hatalmazás megfelelő meg­változtatásával — kibővít­sék a bécsi közép-európai kölcsönös haderő- és fegy­verzetcsökkentési tárgyalá­sok kereteit. Síkraszállnák a stockhol­mi konferencia első szaka szánák sikeres befejezéséért. V. El kell oszlatni az évek so­rán felhalmozódott kölcsönös gyanakvást és bizalmatlan­ságot, behatóan meg kell is. merni egymás gondjait e kérdéssel kapcsolatban is. Európa és az egész világ biztonsága érdekében a ka­tonai szövetségek katonai koncepcióinak és doktrínái­nak védelmi jellegűe'knek kell lenniük. A Varsói Szerződés tagál­lamai teljes felelősséggel ki­jelentik, hogy soha, semmi­lyen körülmények között, egyetlen európai vagy a vi­lág más térségében lévő ál­lam ellen sem kezdeményez­nek harci cselekményeket, ha őket sem éri agresszió. A tagállamok ugyanezen békés szándékoktól vezérel­ve tették meg javaslatukat a két katonai szövetség egyidejű feloszlatására. Szövetségük védelmi jelle­gét hangoztatják a NATO tagállamai is. Ezért nem le­het akadálya a fegyveres erők és a hagyományos fegy­verzet kölcsönös, jelentős csökkentésének Európában. * A Varsói Szerződés tagál­lamai, amikor ezt a Felhí. vást előterjesztik, semmi­lyen előzetes feltételt sem támasztanák a benne foglalt javaslatok tárgyilagos meg­vitatásának megkezdésével szemben. Készek alkotó szel­lemben megvizsgálni a NA­TO tagállamai, a semleges és el nem kötelezett, a töb­bi európai állam által elő­terjesztett más, ezzel kap­csolatos javaslatokat is. nek ülésén részt vett továb­bi delegációk is. Elsőként emelkedett a magasba a különgép a Szov­jet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége küldöttségé­nek tagjaival, köztük And­rej Gromiikóval. Elutazott a magyar fővá­rosból a Bolgár Népköztár­saság delegációja — amelyei Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Államtanács elnöke vezetett —, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság küldöttsége — ámelynek vezetője Gus- táv Husák Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök volt —. a Lengyel Népköztársaság küldöttsége — vezetője Woj- cieoh Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, az Államtanács elnö­ke volt —, a Német Demok­ratikus Köztársaság delegá­ciója — Erich Honeckerrel, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának főtitkárával, az Államtanács elnökével az élén — és a Román Szocialista Köztár­saság küldöttsége, amelyet Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, köztársasági elnök vezetett. Ugyancsak szerdán dél­után utazott el Budapestről Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka. A küldöttségek búcsúzta­tására a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Kádár János, az MSZMP főtitkára, Loson- czi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, és a kormány több tagja. A Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületé budapesti ülését követően a tagállamok küldöttségeinek vezetői: Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az Állam­tanács elnöke, Gustáv Hu­sák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az Államtanács el­HANOI Véget ért a Vietnami Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának ülése, amelyen áttekintették a párt év végé­re tervezett hatodik kong­resszusára való felkészülés feladatait. BELGRAD Andrija Artukovics, a má­sodik világháború idején Hitler döntése alapján létre­hozott úszta sa-fasiszta „füg­getlen horvát állam” volt bél­és igazságügy-minisztere, akit a zágrábi körzeti bíró­ság az emberiség és a nem­zetközi jog ellen elkövetett bűntetteiért május 14-én ha­lálra ítélt, szerdán megfel­lebbezte a bíróság ítéletét. WASHINGTON A The New York Times ér­tesülése szerint az amerikai képviselőház már a jövő hé­ten megkezdi vitáját arról, hogyan vegye rá Reagan el­nököt a SALT—II szerződés korlátozó rendelkezéseinek megtartására. Reagan két héttel ezelőtt jelentette be, hogy az amerikai kormány a jövőben nem tekinti magára nézve kötelezőnek a hadá­szati fegyverek számára vo­natkozó korlátozásokat. NEW YORK Nagyon valószínű, hogy a februári Palme-gyilkosság nőké, Kádár János, az MSZMP főtitkára, Erich Ho- necker, a NSZEP KB fő­titkára, az Államtanács el­nöke, Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára külön találkozót tartottak, és szí­vélyes, baráti légkörű meg­beszélést folytattak. megszervezője Michael Towinley CIA-ügynök volt — erre a következtetésre jut Malksziim Knyázkov, a TASZSZ tudósítója olyan ar­chív anyagok alapján, ame­lyeket az amerikai titkos­szolgálatok felforgató tevé­kenységével foglalkozó New York-i intézet bocsátott ren­delkezésére, Michael Town- ley 1979-ben, a Letelier-me- rénylettel kapcsolatos nyo­mozás során beismerte: a chilei titkosszolgálattól nem­csak Letelier, hanem a san­tiagói rendszert élesen bírá­ló Palme meggyilkolására is parancsot kapott. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Corazon Aquino elnökasszonyt, a Fülöp-szi- geteki Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. TRIPOLI A Tripoli és Bengházi el­len áprilisban végrehajtott barbár légitámadások az Egyesült Államok földközi­tengeri expanzionista törek­véseinek újabb megnyilvá­nulásai. Ezt hangsúlyozta Moamer el-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője a líbiai Darna városában tartott nagygyűlésen. FELHÍVÁS a NATO tagállamaihoz, valamennyi európai országhoz, az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésének programjára kerítése megbízható és haté­Elutaztak a külföldi küldöttségek tikai Tanácskozó Testületé­Mai kommentárunk Össztűz Pretoriára Valóságos ostrom alatt állnak az apartheid utolsó bás­tyájának, Pretoriának sáncai. A Dél-afrikai Köztársaság külügyminisztere, Roelof „Bik” Botba a Time amerikai magazin legutóbbi számában sértődötten és értetlenül reagált a kormányát most már valóban minden irányból érő támadásokra. Pedig ha valaki, ő aztán igazán tudhat­ná, hogy még csa'k most kezdődik a java: az össztűz he­vessége egyre fokozódik, s aligha lehet másra számítani, amíg a fajüldöző rendszer végleg össze nem omlik. „A pretoriai rezsim visszafordíthatatlan válságba ke­rült. A Botba-kormány (az elnök Botba csak névrokona külügyminiszterének) már egyre kevésbé ura a helyzet­nek.” Ma az apartheid ellenfeleinek át kell térniük a harc legaktívabb formáira. Oliver Tambo, a betiltott Af­rikai Nemzeti Kongreszus vezetője a hét elején nyilat­kozta ezt, miközben Dél - Afrikában szervezik az újabb sztrájkmozgalmat, tovább tartanak a tüntetések és össze­csapások, s immár több tucat halálos áldozata van a rendszerrel szemben békülékeny, 'illetve kiengesztélhe tetten feketék crossroads'! ütközetének. Roelof Botha elégedetlen az Egyesült Államokkal, hi­szen mialatt Washington a terrorizmus elleni harc élhar­cosának vallja magát, és aktív cselekvésre bátorítja szö­vetségeseit, bírálni merészelte — ha csak nagyon enyhe formában is — Pretoria sorozatos támadásait a szomszé­dos frontállamok területén lévő menekülttáborok ellen. Pedig a külügyminiszter szerint a dél-afrikaiak sem csinálták másít, mint amit az amerikaiak Líbiában — csak éppen „nagyobb szakmai hozzáértéssel”. Botha a Brit Nemzetközösség közvetítő bizottságát is megtámadta, mondván, a testület az Afrikai Nemzeti Kongresszus ol­dalán áll, így eleve elfogult a fehérék kormányával szem­ben. Bár az ENSZ különbizottsága gazdasági szankciókat sürget Dél-Afrika ellen, — s ebben az amerikai tör­vényhozás külügyi bizottsága is egyetért a világszer­vezettel —, Pretoria egyelőre biztos maradhat az Egye­sült Államok, Nagy-Britannila, Japán, és az NSZK ál­láspontjában. E négy országgal bonyolódik le a rendszer külkereskedelmi kapcsolatainak háromnegyede, így amíg ezek az államok nem alkalmazzák szankcióikat, addig hiányzik az ostrom sikeréhez oly szükséges nehéz­tüzérség. Válság, egyre harciasabb fekete ellenzék, jobboldali elégedetlenkedő fehérek a másik szárnyról, a frontéi- lamok, az ENSZ és szinte az egész nemzetközi közvéle­mény kívülről — egyik csapás a másik után éri a dél­afrikai rendszert. Nagy kérdés: vajon meddig képes el­lenállni az egyre erősebb nyomásnak? Döntő lehet, hogy Washington mikor elégeli meg az örökös konflik­tusokat az afrikai államokkal és az amerikai közvéle­ménnyel egy gyakorlatilag menthetetlen rezsim kedvéért. Az össztűz mindenesetre addig is folytatódik.. . H. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom