Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-12 / 137. szám
U KÉPÚJSÁG 1986. június 13. TORO ISTVÁN:' Madárijesztő All a madárijesztö, plékből van a képe, fut előle sok veréb, a varjú, s a vércse, nagysallangos kabátját a szél lobogtatja, nyűtt kalapja kilyukadt, fejét eső mossa, hosszú botján csak pihen, őrzi a vidéket, s nem tudhatjuk meg sosem mit álmodik ébren. Apendi meg a kapzsi hodzsa Kirgiz népmese ' Élt a hajdani időkben Apendi meg egy kapzsi hodzsa. Egy napon beállít Apen- dj a hodzsához: — Add már ide a kondéro- dat — azt mondja, — hadd főzzék ételt magamnak. Miután az ételt megfőzte, a hodzsa kondérjába még egy kis kondért rak ráadásul, s úgy megyen a hodzsához: — Hallott-é már ilyet, hod- zsám — azt mondja —, Isten hatalma folytán megellett a kondérja. Íme, itt van, ha nem hiszi’ — s mindkét kondért a hodzsána'k adja. Hízott a mája a kapzsi hodzsának, hogy Apendi két kondért adott vissza, s örömmel elfogadta. Nap telt nap után, s Apendi egyszer ismét elment a hodzsához : — Ó, hodzsám — kérte —, adja még ide a kondérját. Hazafelé mentében azonban széttörte és elhajította. Megy másnap reggel a hodzsához, mondván: — Aj, hodzsám, a kondérja nem bírta ki az eilest, bíz meghalt. — Ugyan miért is halna bele egy kandér az ellésbe! — szól felbőszülve a hodzsa. — Akármint is van, kerítsd elő. Ha elő nem keríted, a törvénybe hivatlak! A bíró a dzsigitjeit küld- vén érte, hivatja Apendit. — Hodzsa — mondja —, halljuk, mi a panaszod? A hodzsa nyögve, köhé- cselve térdre ereszkedik : — Uram, a dolog úgy kezdődött, hogy jött egy napon Apendi, s elkérte a kondé- romat. Másnap reggel meg azt mondta, hogy eltört, s nem adta vissza. — No, Apendi, most te beszélj — szólt a bíró. Apendi ekkor így szólott: — A hodzsa kondérját elhoztam ugyan, de másnap reggel a kondér megellett, s úgy vittem vissza, párostul. Aztán még egyszer elhoztam a kondért, ám, az nem bírta ki az ellést, és belehalt. — Ej, hodzsa — kérdezte ékkor a bíró —, igaz-é, hogy a kondérod megellett? — Igen — felelte a hodzsa —, igaz, hogy a kondérom megellett. — Akkor hát — mondja a bíró —, ha a kondér ellése igaz, a megholttá is igaz — s ezzel Apendi szavát hagyta jóvá. Eképpen járt túl Apendi a hodzsa eszén. Kirgizből fordította: BUDA FERENC Hazánk „arany forrásai” Csak egy kutya... Sziszi szálkásszőrű tacsi volt. Alig néhány hetesen, ki.; gombócként került a gazdáihoz, egy mérnökházaspárhoz. Valójában a kamaszfíú volt a „gazdi", de ahogy múltak az évék, mindinkább az „öregeikre” maradt a kutya. Es ő is öregedett szép, lassacskán. Fiatalabb korában néha még zavarta is nemcsak a gazdái, de a környék nyugalmát is, ugyanis Sziszi reggeltől estig labdázni szeretett volna. Hozta a labdát, és rohant érte, és újra hozta, és újra rohant, és szíve szerint soha nem hagyta volna abba. Jókedvű kutya volt. A farkát nem tisztességesen, kutya módra, jobbra-balra csóválta, hanem körbe-karikába. Ügy járt a farka szinte reggeltől estig, mint egy ventillátor. Aztán kevesebbet labdázott, kevesebbet ugatott, és kevesebbet csóvált. Aztán megsértette az egyik szemét, és megvakult rá. Aztán hályog kezdődött a másik szemén. De időnként még labdázott, csóvált, és jó étvággyal elfogyasztott mindent. Talán ez lett a veszte. Mert a városi bérházban, ahol lakták, volt vagy tíz macska, és volt egy Lakó, aki rettenetesen utálta a macskákat. (Sziszi sem rajongott értük, de ez legfeljebb abban fejeződött ki, hogy egyet-egyet felzavart a fára.) Az a bizonyos lakó azonban úgy gondolta, sok ennyi macska egy bérház udvarán, meg akkor is, ha az nagy, kertes udvar. „Valamit” kiszórt a macskáknak, és ezt a kutya ette meg. Az orvos, egy kedves, fiatal állatorvos, megpróbált minden tőle telhetőt, de már nem tehetett semmit. A méreg felszívódott. Nézni is rossz volt a kutya kínlódását, és gazdái reménykedését, hogy hátha még sikerül megmenteni a kis állatot. Nem sikerült. SZiszit eltemették saját kis hétvégi telkükön. Megsiratták, és most csend van a kertben. Igen, tudják, hogy szép kort ért meg, mert egy kutyánál 14 év már tisztes aggkor, de mégis fáj, mert nem így kellett volna elpusztulnia. A szomszéd (akiről csak gyanítják, bizonyítani nem tudják, hogy mérget szórt ki a macskáknak), zavartan hallgat. Es hallgatnak ők (is, hiszen „csak egy kutya volt”. Azt már le sem merem írni, hogy mi történik, ha egy kisgyerek kóstolja meg a mérgezett húsfalatot. De erre jobb nem is gondolni. .. (sárdi) Erkéiyrács, kerítés, csatorna Már az ősember figyelmet is magára vonta a föld mélyéből korlátlan mennyiségben áramló meleg víz, amelyet ösztönösen tisztításra és fájdalmainak csillapítására használt, ötezer éves fürdőkultúráról beszélnek az Indus folyó melletti romok. Az antik fürdőkultúrák hordozói, a rómaiak, birodalmuk minden zugába elvitték, minden városban voltak nyilvános fürdők. Hazánk gyógyvizekben Európa egyik leggazdagabb országa, 85 helyen, majdnem háromszáz gyógyforrást tartanák nyilván. Az orvosok szerint a fürdő olyan mint a gyógyszer: megfelelő adagolásban gyógyít; túl és helytelenül adagolva, káros. A gyógyvizekben különböző anyagok találhatók oldott állapotban: a többi között kálcium, fluor, magnézium, vas, mész, só és radioaktív anyagok. Az eltérő összetétel és hőfok határozza meg, hogy milyen gyógyhatású a víz. Hogyan gyógyítanak a vizek? A vízben oldott anyagok egy része a bőrt izgatja, más részük bejut a bőr felszíni rétegeibe, s megváltoztatva a bőr kémiai összetételét, hatást gyakorol az egész szervezetre. Nagyon fontos a gyógyvizek hőhatása is. A meleg fürdő 39—40 Cel- sius-fok hőmérsékletű víz, amelynek hatására a bőr erei — átmeneti szűkület után — kitágulnak. A szív gyorsabban kezd dolgozni, hogy fenn tudja tartani a megnagyobbodott vérpálya keringését. Ez átmenetileg vérnyomásemelkedést okoz, mely például a magas vérnyomásban szenvedőknek kifejezetten káros, ök langyos vízben kezdjenek fürödni, és csak fokozatosan keverjenek hozzá forróbbat. Nehogy azt higgyék az alacsony vér- nyomásúak, hogy nekik viszont jó a meleg fürdő. Ha hosszabb ideig vannak a meleg vízben, az értágító hatás érvényesül, és bizony ők is rosszul lesznek. Legjobb, ha a fejükre vizes borogatást tesznek. A meleg fürdő viszont csillapítja az ízületek és az izmok fájdalmait, oldja az izomgörcsöt, elősegíti a gyulladásos anyagok eltávozását. Bizonyára sokan észrevették, ha hosszú ideig fürde- nek meleg vízben, gyengék, bágyadtak lesznek. Ezért meleg vízben ne legyünk öt-tíz percnél tovább. Felfrissít a langyos zuhany, és a kiadós pihenés. A gyógyvizekről Sokan kedvelik a gőzfürdőt, mert azt hiszik, hogy iti véglegesen megszabadulhatnak a felesleges kilóktól. Fiatotok, idősek néha órákig kínozzák magukat, és nem gondolnak arra, hogy ebből baj is lehet. Minden gőzfürdőben van nedves vagy száraz kamra. A gőzkamrában a levegő víztelítettsége miatt a verejték nem tud elpárologni, s így könnyen elájulhatunk. A hőlégkamra levegője viszont száraz, így bőrünkről a verejték könnyen elpárolog. A magas hőmérséklet ellenére itt kisebb a rosszaidét veszélye, mint a gőzkamrában. A hőlégkam- rában 10—15 percnél tovább ne legyünk. Idős, beteg emberek előzetesen kérjenek tanácsot orvosuktól. A finneknél elképzelhetetlen, hogy ne legyen szauna, amely a gőzfürdő egyik jellegzetes formája. Ma már nálunk is egyre több fürdőben található. A forróra felizzított kövekre hideg vizet öntenék és az így fejlődött gőzt használják edzésre, gyógyításra. A langyos fürdővíz 35 fokos, nyugtató, pihentető. Mindenkinek ajánljuk, mert a gyógyvíz és a levegő mechanikai és kémiai hatása itt érvényesül a legjobban. Itt eltölthetünk akár egy órát is. A hidegfürdő 24—28 fokos, mozgásszervi betegség kezelésére nem alkalmas. A hideg víz hatására a bőr elhalványodik, majd kipirul. A hideg vizes ledörzsölés gyógyír az ideges, kimerült, álmatlan embereknek. Az edzett, egészséges emberek a hideg- meleg vizes zuhanyokat, a váltott fürdőket kedvelik. Nekik van igazuk, mert a bőrerek összehúzódása, majd kitágulása egészséges. Csak minél fiatalabb korban kell elkezdeni. Az idős emberek orvosukkal tanácskozzanak arról, hogy ajánlja-e ezt az edzési formát. Gyógyfürdőinkben forró (39—40 fokos), közömbös (35 fokos) és hűvös (32—33 fokos) vizű medencéket találhatunk. Az előzuhany után először a melegebb medencébe menjünk. Ne merüljünk el benne nyakig, hanem csak a fájó testrészünket áztassuk meg kb. 5 percig. Utána a közömbös hőmérsékletű medence következik vagy a zuhany. így nem leszünk bágyadtak, és gyorsabban szokunk hozzá a kinti levegőhöz. Ledörzsölés, száradás után pihenjünk legalább egy fél órát. Ne ijedjen meg senki, ha a fürdő után esetleg fokozódik a fájdalma. Ez az úgynevezett „fürdőreakció”, mely csak 3—4 napig tart. Ennek ellenére mondjuk el orvosunknak. A fürdőkúra igazi jótékony hatása rendszerint nem közvetlenül a kúra befejezésekor, hanem néhány héttel vagy hónappal később mutatkozik. Ez a jelenség az idegrendszerre gyakorolt hatással magyarázható. Még néhány hasznos tanács; — Ne közvetlenül étkezés után menjünk fürdőbe — könnyen rosszul lehetünk. — Fertőző vagy visszataszító látványú bőrbetegségben szenvedők ne látogassák a közös fürdőket. — Fürdés előtt használjuk a WC-t. — Medencébe lépés előtt zuhanyozzunk. — A hőlégkamrába száraz testtel lépjünk. — Hosszú hajú nők, férfiak csak fürdősapkában vagy kendőben fürödjenek. — Kénes vagy radioaktiv fürdők után ne törülközzünk meg, hanem várjuk meg, amíg testünkről a víz elpárolog. Ugyanis a törülközővel letörölhetjük bőrünkről az értékes vegyi anyagokat. — Ha szomjasak leszünk, tejet, tejterméket, gyümölcslevet, ásványvizet igyunk, így nemcsak a kiizzadt vizet, hanem a sót is pótolhatjuk. Fürdőkúra ideje alatt tilos az alkohol és a zsíros, fűszeres ételek fogyasztása. Néhány szót népszerű fürdőink gyógyhatásáról: A Gellért reumás és nő- gyógyászati betegségekre, az epeutak betegségeire kiváló. A különleges gyógyélj árások lehetővé teszik az anyagcse- re-bántalmak és a légzőszervi betegségek gyógyítását is. A Rudas gyógyvízhatása hasonló a Gellérthez. A HUNGÁRIA és az ATTILA források vize gyomor és bélbajokban, légzőszerv! betegségekben okozhat gyógyulást. A JUVENTUS forrás vize szellemi és testi kimerültség, valamint köszvény és magas vérnyomás esetén gyakorol regeneráló hatást. A Császár, a Lukács és a Szabadság fürdő vize szintén kiváló a mozgásszervi betegeknek. Harkány vize 62 fokos és kéntartalmú, Hajdúszoboszlóé 73 fokos, jódos és konyhasós, Mezőkövesdé 68 fokos, kéntartalmú. Hévizén található földünk legnagyobb természetes iszaptava. A különleges viszonyok speciális fürdést tesznek szükségessé, ezért csak a fürdőorvos tanácsai szerint vegyük igénybe. Dr. Katona Edit Sokan határozták el, amikor vedlő, rozsdás kerítésüket, garázsajtóikat szemrevételezték, hogy ideje lesz átfesteni. Ehhez néhány gyakorlati tanács. Az első és legfontosabb lépés az alapozás. Az alapozásra többféle anyagot vásárolhatunk a szakboltokban, attól függően, hogy mire festünk. Más az eljárás az új, és a régi festett fémtárgyaknál, más a vasnál vagy az alumíniumnál. Mielőtt a zárt vegyszeres dobozt felnyitnánk, tisztítsuk meg a fedőt, nehogy a különböző piszkok, szemcsék az anyagba kerüljenek, s azokat is felkenjük. Ha a dobozban lévő festék teteje megvastagodott, lehetőleg egyben húzzuk le, vagy a festéket szitán szűrjük át. Ugyancsak fontos a teljes mennyiség gondos átkeverése. A fémet — gyakorlatból tudjuk — festeni kell. Az új, még nem használt csöveket lakáson belül-kívül, ha már rozsdásak, ettől meg kell tisztítani drótkefével, dörzspapírral, ezután következhet a zsirtalanitás: az anyagot a hígítóval jól átdörzsöljük. Ha a rács, a cső már előzőleg is festve volt, de még nem túl lekopott a réteg, ugyancsak elég a zsirtalanitás. Ha már feltáskásodott a régi anyag, azt bizony késsel a fémig le kell kaparni. Az esetleges karcolásokat, stb. kés'kittel egyenlítsük ki. Utána következik az erózió elleni védelem, amire a Koralkyd, a Tiszakorr, a Rapid cink- kromátos anyag, valamint a Budaitix alkalmas. Ezek a szerek azonban önmagukban még nem nyújtanak tartós védelmet, mindenképpen a fedőfestéknek kell utánuk következnie. A tulajdonképpeni festés a különböző elnevezésű zománc anyag okkal t őrién ik. Belső használatra (gázcsövekre) megfelel a vízzel hígítható Tikronal, Tikrolux, míg a külső, tehát az időjárás károsító hatásának kitett felületre 20 százalékos szintetikus hígítással használható a Durol vagy a Pa- vo'lin zománc, akár ecsettel, akár szórással visszük fel ezeket. Esőcsatornához, nagyméretű kertkapuhoz, vas garázsajtóhoz az univerzális Orkán is kielégítő bevonatot ad. A Trinát és Trinát Color MM fedőrétege is hasonló minőséget eredményez. Egy kivétel Egv kivételével valamennyi ábra négyszer szerepel a rajzon. Melyik ábra kivétel? Megfejtés;-(.KlrU-rzs ueqA'uepisd )o ).>zA3<ri jaqa; v Négy kellemes leves CSIKK EBECSIN ALTLEVES Hozzávalók: 1 db fiatal csirke, 3 dkg zsír, 1 evőkanál liszt, petrezselyemzöld, só, bors, tejföl, 1 kiskarnál cukor, citrom. A megtisztított, feldarabolt csirkét zsíron megforgatjuk, majd felönjük 1 és fél—2 liter vízzel. Sózzuk. Ha a csirke megpuhult, kivesszük a levesből, és a lisztet elkeverjük 1—2 kanál tejföllel, és a leveshez öntjük. Ekkor tesz- szük bele az apróra vágott zöldpetrezselymet. borsot, pici cukrot, és jól összeforraljuk, visszatesszük a csirkét. és a citrommal savanyítjuk tálalás előtt. UBORKALEVES Hozzávalók: uborka, tejföl, só, pici cukor, ecet, kevés liszt a habaráshoz. A megmosott uborkát héjastól felkarikázzuk, gyengén megsózzuk, vízben puhára főzzük. Tejföllel behabarjuk, ecettel, cukorral ízesítjük. PERGELTLEVES Hozzávalók: 5 dkg füstölt szalonna, egy fej hagyma, 5—6 db kisebb krumpli, 1 db zöldpaprika, levesbe való száraztészta, piros paprika. A szalonnát apró kockákra vágjuk, kisütjük, ráteszünk finomra vágott hagymát, megdinszteljük, 1 késhegynyi piros paprikával összekeverjük, és vízzel felöntjük. A burgonyát kockákra vágva beledobjuk, és mikor megpuhuil, apró tésztát szórunk bele. A sózásnál vegyük figyelembe a szalonna sózóttságát. HALÁSZLÉ VEGYES HALBÓL Hozzávalók: Másfél—két kg ponty, csuka, harcsa — majd kb. 50—60 dkg apró hal, 2 evőkanálnyi zsír, 1 evőkanálnyi piros paprika, 1 nagyobb vöröshagyma, egy cseresznyepaprika, só. A haliakat megtisztítjuk, a nagyobbakat fej nélkül felszeleteljük, besózzuk. Az apró halakat a fejekkel együtt zsíron dinsztelt hagymás lébe feltesszük főni, amikor forr, belétesszüik a piros paprikát, kevés erős paprikát. Ha megfőtt az apró hal, átszűrjük, és fakanállal átpaszírozzuk. Belerakjuk a szeletelt haldarabokat, felöntjük a szükséges vízmeny- nyiséggel, sózzuk, és lassú tűzön készre főzzük. Külön vízben kifőtt cérnametéltet is adhatunk levesbetétként.
