Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-12 / 137. szám

2 "rsfËPÜJSÀG

1986. június 13,

Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének budapesti ülése

A tanácskozás után a delegáció vezetők (balról jobbra): Todor Zsivkov, hail Gorbacsov, Kádár János, Wojciech Jaruzelski és Erich Honecker

Nicolae Ceausescu, Gustáv Husák, Mi(Telefotó)

(Folytatás az 1. oldalról.)

— a Román Szocialista Közitársaság küldöttsége Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke vezetésével.

— a Szovjet Szocialista Köztársaság Szövetsége küldöttsége, Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára vezetésével.

Az ülés munkájában rész! vett továbbá Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsaillja. a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka és Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság külügyminiszter-helyettese, a Politikai Tanácskozó Testület főtitkára.

Az ülés résztvevői véleményt cseréltek az európai és a világhelyzetről, megvitatták a leszerelésért, ti nemzetközi kapcsolatok átalakításáért, az európai és az általános biztonság megerősítéséért és az államok közötti együttműködés fejlesztéséért vívott küzdelem időszerű feladatait.

I.

Az ülés résztvevői komoly aggodalmukat fejezték ki a fegyverkezési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza fokozódásának következményeként, az Egyesült Államok és a NATO lépéseivel kapcsolatban kialakult feszült világhelyzet miatt.

Az Egyesült Államok és a NATO nem hajlandó a fegyverkezési verseny megfékezésének, a világűrre va. ló kiterjesztése megakadályozásának, a nukleáris kísérletek beszüntetésének útjára lépni. Kitérnek a konstruktív válasz elől az olyan nagy jelentőségű kezdeményezésre, mint a Szovjetunió által a tömegpusztító fegyverék XX. század végéig történő teljes megsemmisítésére javasolt program. Folytatódik az amerikai közép-hatótávolságú rakéták európai telepítése, szaporodnak aZ imperialista erőpolitika és a más államok belügyeibe való durva beavatkozás megnyilvánulásai. Még mindig nem válnak valóra a népeknek azok a reményei, amelyeket a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó és az ott elért elvi megállapodások keltettek a leszereléshez és az enyhüléshez való visz- szatéréshez vezető tényleges lépésekkel kapcsolatban.

Korunk alapvető feladata a béke megvédése, a fegyverkezési hajsza megállítása és a konkrét leszerelési intézkedésekre való áttérés, elsősorban nukleáris téren. Van lehetőség a feladat megoldására — a háborús veszély növekedési tendenciájának megtörésére, s arra, hogy visszatérítsék a nemzetközi kapcsolatokat az enyhülés medrébe. Lehetséges és szükségszerű, hogy az emberiség a nukleáris katasztrófához vezető útat eltonla- szolja.

Az ülés résztvevőinek szilárd meggyőződése. hogy minden ország és nép biztonságát, fejlődésének és haladásának békés feltételeit csak politikai eszközökkel, valamennyi állam együttes erőfeszítéseivel lehet megbízhatóan garantálni. Ez az álláspont megfelel az atomkor realitásainak, bizonyítja, hogy a résztvevők nagy felelősséget éreznek népeik és az egész emberiség sorsa iránt.

II.

A Politikai Tanácskozó Testület szófiai ülésének 1985. október 23-i Nyilatkozatában meghatározott célok és feladatok időszerűségét megerősítve, a Varsói Szerződés

tagállamai kötelességüknek tartják, hogy állhatatosan és következetesen küzdjenek a nukleáris veszély elhárításáért, az európai és a világ- helyzet kedvező fordulatáért és az államok közötti gyümölcsöző együttműködés fejlesztésért. Ä szövetséges szocialista államok a nemzetközi biztonság olyan átfogó rendszerének létrehozására törekednek, amely katonai és politikai, gazdasági és humanitárius területre egyaránt kiterjed.

Az ülés résztvevői határozottan síkraszállnak a különböző társadalmi rendszerű államok közötti politikai párbeszéd folytatásáért és elmélyítéséért, azért, hogy biztosítsák annak maximális konkrétságát és eredményességét. Vonatkozik ez a Szovjetunió és az Egyesült Államok Genfben megkezdett legfelső szintű kapcsolatainak, valamint az európai államok mind sokoldalú, mind pedig kétoldalú tárgyalásainak folytatására is.

III.

Az ülésen képviselt államok készek a legszélesebb körű együttműködésre más országokkal a fegyverkezési hajsza megszüntetésére a földön, és megelőzésére a világűrben, a leszerelés érdekében, és az erőfeszítések egyesítésére hívnak fel elsősorban a következő területeken :

— A nukleáris kísérletek beszüntetése. Ez nagy jelentőségű és ugyanakkor köny- nyen megvalósítható lépés lenne a nukleáris leszerelés irányában, megakadályozná a nukleáris fegyverek tökéletesítését és újabb típusainak létrehozását. Az e feladat megoldásához vezető út: a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttesen megvalósítandó moratóriuma a nukleáris robbantásokra és a nukleáris kísérleteknek a legszigorúbb ellenőrzés melletti teljes betiltását célzó tárgyalások haladéktalan megkezdése. - Az ülés résztvevői üdvözlik a Szovjetunió egyoldalú moratóriumának újabb meghosz- szabbítását, és felhívják az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzék ahhoz.

Egyidejűleg a résztvevők felhívással fordulnak a nukleáris fegyverrel rendelkező más államokhoz, hogy szüntessék be a nukleáris kísérleteket, és tegyenek lépéseket általános betiltásukra vonatkozó megállapodás mielőbbi elérése irányában.

— A szovjet és amerikai közép-hatótávolságú rakéták: kölcsönös alapon történő teljes felszámolása az európai térségben, azzal, hogy Nagy- Britannia és Franciaország nem növeli szóban forgó

nukleáris fegyverzetét, az Egyesült Államok pedig nem adja át hadászati és közép- hatótávolságú rakétáit más országúiknak. Az Európában telepített amerikai középhatótávolságú rakéták teljes felszámolása esetén a megnövelt hatótávolságú szovjet hadműveleti-harcászati rakétákat is eltávolítják a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területéről.

— Olyan konkrét megállapodások elérése a nukelárís és űrfegyverekről folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon, amelyek figyelembe vennék mindkét fél, és az összes többi állam érdekeit. A Varsói Szerződés tagállamai megerősítik elkötelezettségüket a fegyverzetkorlátozás és leszerelés területén aláírt szerződések és megállapodások iránt, és nyomatékosan felhívják az Egyesült Államokat a SALT-megállapo- dások szigorú betartására. Veszélyes a „csillagháború”, a csapásmérő űrfegyverek programja, ahhoz más államok csatlakozása, valamint az „európai védelmi kezdeményezéshez” hasonló tervek kidolgozása számos nyugateurópai országban. A világűrt békés célokra, az egész emberiség javára kell felhasználni.

— Az olyan tömegpusztító

fegyverfajták, mint a vegyi fegyverek megsem mis ítése,

valamint az előállításukat szolgáló ipari bázis felszámolása még ebben az évszázadban. Kitartóan fokozni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a genfj konferencián sikeresen befejeződjenek a tárgyalások a megfelelő nemzetközi egyezmény megkötéséről. Tartózkodni kell minden olyan cselekedettől, amely akadályozná a vegyi fegyverék teljes betiltását és megsemmisítését. Az ülés résztvevői határozottan fellépnek e tömegpusztító fegyver készleteinek további növelése, más államok területén való elhelyezése ellen, és felhívják a NATO országait, hogy tartózkodjanak a vegyi fegyver különösen veszélyes — bináris — változatának előállítására és európai telepítésére vonatkozó tervek megvalósításától.

— A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet lényeges csökkentése globális és regionális szinten. A Varsói Szerződés tagállamai azt javasolják, hogy az ilyen jellegű csökkentést Európában kezdjék, ahol a csapatok és a fegyverzet összpontosítása különösen veszélyes méreteket öltött. Erről a programról az ülés a NATO tagállamaihoz és az összes európai országhoz szóló Felhívást fogadott él.

— Hatékony ellenőrzés megvalósítása a fegyverzetcsökkentés és a leszerelés

valamennyi területén és valamennyi szakaszában, mind nemzeti technikai eszközök, mind pedig nemzetközi eljárások alkalmazásával, beleértve a helyszíni ellenőrzést is. Az ülésen képviselt államok készek megállapodni bármilyen kiegészítő ellenőrzési intézkedésről is.

A tagállamok megerősítik azt az álláspontjukat, hogy nemzetközi méretekben további erőfeszítéseket kellene tenni a külföldi katonai támaszpontok felszámolására és a csapatok kivonására idegen területekről.

A fegyverzetcsökkentést és leszerelést célzó gyakorlati lépések lehetővé teszik, hogy hatalmas anyagi, pénzügyi, emberi erőforrások szabaduljanak fel békés, alkotó célokra, többek között a világ számos térségében meglévő gazdasági elmaradottság felszámolására.

A nyugtalanító nemzetközi helyzet nyomatékosan megköveteli: a két- és többoldalú fegyverzetkorlátozási és -csökkentési, valamint a leszerelési tárgyalások fórumai hatékonyan végezzék tevékenységüket, és ne használják fel azokat spanyolfalként a fegyverkezési hajsza igazolására.

IV.

A Varsói Szerződés tagállamai külpolitikájuk egyik központi feladatának tekintik az európai (biztonság és együttműködés megerősítését. Fellépnek a katonai szembenállás szintjének

mérsékléséért a földrészen, az itt lévő katonai potenciálok csökkentéséért és azért, hogy töretlen legyen az előrehaladás Európa területének teljes, a nukleáris és vegyi fegyverektől való teljes mentesítésében.

Az európai enyhülés célját szolgálná kölcsönösen elfogadható megállapodások elérése a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon.

A stockholmi konferencia első szakaszának eredményes befejezése elősegítené a bizalom és biztonság megszilárdítását Európában és kedvezőbb feltételeket teremtene ahhoz, hogy áttérjenek a leszerelés kérdéseinek megvizsgálásához összeurópai méretekben.

Amíg Európában léteznek az egymással szembenálló katonai csoportosulások, változatlanul érvényben marad a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata: a Varsói Szerződés és a NATO tagjai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. A szerződés nyitott lenne más államok

számára is. A jelenlegi feszült helyzet enyhítést érdekében az ülés résztvevői fellépnek a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közötti párbeszéd folytatásáért és fejlesztéséért, beleértve a két szervezet közötti közvetlen kapcsolatok létesítését is, megfelelő megállapodások elérése céljából.

A kialakult nemzetközi helyzetben, az ülésen képviselt államok szerint fontos lenne lépéseket tenni a földközi-tengeri térség helyzetének megjavítására, arra, hogy a térség a tartós béke. a biztonság, a jószomszédság és az együttműködés övezetévé váljék. Ezzel ösz- szefüggésben jelentős szerepet játszhatna a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadiflottáinak egyidejű kivonása a Földközi-tengerről.

A szocialista országok nagy jelentőséget tulajdonítanak az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten részt vett államok Becsben megtartandó találkozójának és a Helsinki Záróokmányban foglalt valamennyi területen készek hozzájárulni az összeurópai folyamat kiegyensúlyozott továbbfejlesztéséhez.

A kölcsönösen előnyös együttműködés új lehetőségeit tárná fel a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, illetve az egyes KGST-tag- országoik és az Európai GQz, dasági Közösség közötti hivatalos kapcsolatok megteremtése.

Az európai bizalom és kölcsönös megértés, a jószomszédi kapcsolatok erősítésének ellentmondanak az európai államok közötti határok felülvizsgálását, társadalmi és politikai rendszerük megváltoztatását célzó felhívások.

A II. világháború utáni határok földrészünkön sérthetetlenek. A meglévő területi-politikai realitások tiszteletben tartása a tartós európai béke és a földrész államai közötti normális kapcsolatok elengedhetelen feltétele.

Európának az enyhülés újjáéledésére van szüksége, arra, hogy annak szilárdabb szakasza felé haladjon. Csak ezen az úton lehet biztosítani valamennyi európai nép szilárd biztonságát, felszámolni a kontinens kettéosz- tottságát, megteremteni a béke, a baráti együttműködés és a jószomszédság Európáját. Ez reális cél, aktív közös erőfeszítésekkel megvalósítható.

V.

A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a

Szovjetunió vezetői véleményt cseréltek a világban meglévő feszültséggócokról és válsághelyzetekről, és megerősítették államaik eltökéltségét, hogy hozzájáruljanak ezek tárgyalások útján való igazságos rendezéséhez. Az ülés résztvevői elítélték az imperialista erőknek a szuverén államok belügyeibe való beavatkozását a szocialista és más országok elleni rágalmazó propagandakampányokat, a diktátum módszeréit, a világ különböző térségeiben elkövetett ag- ressziós cselekedeteket.

Az ülés résztvevői szolidaritásukról biztosították az agresszív imperialista politika éllen, a függetlenségért, a társadalmi és gazdasági haladásért, a szabad, önálló, külső beavatkozástól mentes fejlődés jogáért küzdő népeket.

Megállapították, hogy egyre növekszik az el nem kötelezett országok mozgalmának, a nemzetközi kapcsolatok e jelentékeny tényezőjének szerepe, és reményüket fejezték ki, hogy a mozgalom tagjainak 1986-ban Haragéban megtartandó csúcstalálkozója hozzájárul a béke és a nemzetközi biztonság megerősítéséhez.

Az ülésen képviselt országok elvi okokból ellenzik a terrorizmus minden fajtáját, mindenékelőtt a nemzetközi kapcsolatok szétzilálásával fenyegető állami terrorizmust, és készek konstruktívan együttműködni valamennyi állammal annak érdekében, hogy gyökeresen kiirtsák a nemzetközi közösség életéből ezt a veszélyes jelenséget.

Az ülésen képviselt álla- mók vezetői fellépnek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egész rendszerének demokratikus átalakításáért, a minden állam egyenlő gazdasági biztonságát garantáló új gazdasági világrend megteremtéséért, a gyengénfej- lettség felszámolásáért és a külső eladósodottság problémájának általános és igazságos rendezéséért. Határozott véleményük, hogy a nemzetközi gyakorlatból kj kell zárni a megkülönböztetés minden formáját, a bojkott, a szankciók, és a magas kamatlábak politikáját, mesterséges akadályok létrehozását a tudományos-műszaki és technológiai csere területén.

Az ülés résztvevői síkra- száillnak azért, hogy fejlesz- szék minden állam együttműködését az atomenergetika biztonságos fejlesztése nemzetközi rendszerének kialakítása terén, beleértve az operatív értesítés és tájékoztatás mechanizmusának létrehozását. Fellépnek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az ENSZ és szakosított szervei szerepének növelésé, ért ezen a területen, továbbá külön nemzetközi konferencia összehívásáért, az ezzel összefüggő kérdések egész komplexumának megvitatására.

Mindent megtesznek és mindent meg fognak tenni azért, hogy 1986, a Nemzetközi Békeév valódi fordulatot hozzon a jobb, a biztonságosabb világ irányában.

VI.

Az ülésen megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Varsói Szerződés tagállamai egysége és összeforrottsága, védelmi szövetségük erősítésével és minden területen megnyilvánuló együttműködésük fejlesztésével kapcso. latos kérdésekre. Hangsúlyozták az egyre aktívabb együttműködés jelentőségét a nemzetközi kérdésekben, egyeztetett külpolitikai irányvonaluk kidolgozásában és megvalósításában, amely a népek biztonságának szavatolását, a nukleáris háború veszélyének elhárítását, a le-