Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-11 / 136. szám
a Képújság 198«. június II. Harmincéves a dombóvári Kapos táncegyüttes (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Baráti találkozóra hívta meg a dombóvári művelődési otthon azt a mintegy 200 népi táncost, aki 1955-től napjainkig a Kapos táncegyüttes tagja volt. Az összejövetelre szombaton került sor és már kora délután érkeztek az ünneplők az ország minden részéből. Rövid üdvözlés után máris éneküktől lett hangos a művelődési otthon, sőt, több csoport saját maga szórakoztatására táncolt is. Nagy ovációval fogadták Bodai Józsefet, a Kapos táncegyüttes alapítóját és első vezetőjét. A vidám hangulatú találkozó kiemelkedő eseménye annak a kiállításnak a megtekintése volt, amely a régi oklevelek, serlegek, emlék- plakettek és számtalan régi fotó bemutatásával segített a résztvevőknek az emlékezésben. Egy-egy fénykép előtt többször elhangzott olyan óhaj is: „Bárcsak még mindig ilyen fiatalok lennénk!" A harminc év felelevenítésével kezdődött meg az a zártkörű ünnepség, amelyen Máté László, a városi tanács osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket, majd röviden szólt a Kapos táncegyüttes múltjáról, sikereiről. Elmondta, hogy a táncegyüttes nem mindig volt a művelődési otthon művészeti csoportja, hanem először Bodai József, a kiváló néptánopedagógus toborzott néhány fiatalt, akikkel tánc- csoportot alakított. Sajnos abban az időben még kevesen tudták a közművelődés jelentőségét, közösségformáló lényegét; de a magyar kultúra bartóki és kodályi megőrzésének fontosságát igen. A kezdeti sikeres szereplések igen rövid idő alatt vonzóvá tették a fiatalok számára az együttest. Eredményes tevékenységükkel hamarosan a hazai néptáncmozgalom élvonalába kerültek. A fesztiválok, szakmai versenyek és különösen a keszthelyi Helikon ünnepségek aranyérmesei, győztesei lettek. Rövid időn belül külföldön is ismertté váltak. A szinte évente ismétlődő külföldi utak — a patronáló szövetkezeték támogatásával — igencsak fokozták a fiatalok lelkesedését. Feledtették a mostoha körülményeket, hisz az első tíz évben a legminimálisabb működési feltételeket is alig lehetett biztosítani. Mégis már 1964-ben meghívták a táncegyüttest Olaszországba a San Remo-i karneválra, majd Görögország következett, összesen 11 országban szerepeltek és mutatták be a magyar néptáncművészetet igen nagy sikerrel. A „Kiváló Együttes” kitüntetést először 1965-ben kapták meg, ezt még kétszer elnyerték. Az előadó ezután köszönetét mondott mindazoknak, akik a Kapos táncegyüttes megalakulását, majd fenntartását segítették, így az Ipari Szövetkezetek Országos és Tolna Megyei Szövetségének, a dombóvári fogyasztási és ipari szövetkezeteknek, valamint a ME- SZÖV-nek. A 30 éves jubileum alkalmából a művelődési miniszter „Szocialista Kultúráért” kitüntetését Póla Károly, a Tolna Megyei Tanács V. B. művelődésügyi, osztályvezetője nyújtotta át a Kapos táncegyüttesnek. Ugyanezt a kitüntetést vehette át Parais István, a táncegyüttes jelenlegi művészeti vezetője. Miniszteri dicséretben részesítették Juhász Gábort, aki jelenleg is az együttes tagja. Több éves kiemelkedő tevékenységükért emléktárgyat kaptak: Bodai József, Kó- ka Albertné, Lébényi Klára és Nyers Sándorné. A találkozó résztvevőinek emlékplaketteket ajándékoztak. Ezután a nagyszámú érdeklődőnek és a táncegyüttes volt tagjainak — akik zsúfolásig megtöltötték a színháztermet — jubileumi műsort, a legújabb számaival mutatott be a gyermek- és felnőttcsoport. Kedves színfoltja volt a programnak, amikor színpadra léptek az 1970-es évek táncegyüttesének tagjai, akik Tolna megyei és sárközi táncokat adtak elő, bebizonyítva, hogy az eltelt évek után is lehet lélkesen, szemet gyönyörködtetően ropni a néptáncot. A mindvégig viharos tapsot kiváltó műsor után a találkozó résztvevői felelevenítették a régi táncokat, a közös népdalokat és így mulattak jó hangulatban vasárnap hajnalig. Magyarszéki Endre Fotó: Dombai István Derűs történetek a múltról A legfiatalabbak a színpadon Érettségi az utcán Pécs történelmi városközpontjának utcáin és terein érettségiztek a Leöwey Klára Gimnázium diákjai. Az iskola végzős tanulói közül hu- szonketten ugyanis szabadon választott tantárgyként tanulták az idegenforgalmi ismereteket, amelyekből most adtak számot szóban, írásban és gyakorlatban. Az érettségi egy része ennek megfelelően az utcán zajlott le. A leendő idegenvezetők a műemléki környezetben kalauzolták az „idegeneket”, akik ez alkalommal a vizsgabizottság tagjai voltak, az elnök tisztét a Mecsek Tourist igazgatója töltötte be. A látnivalókat nemcsak magyarul ismertették a diákok, hanem a maguk választotta idegen nyelveken is: tizenketten németül, heten franciául és hárman angolul. Valamennyien megfeleltek, így az érettségi oklevél mellett idegenvezetői igazolványt is kapnak. Építkezők, figyelem! Értesítjük a lakosságot, hogy vállalatunk Tartsay V. úti központi telepén megkezdtük a szerkezeti beton készítéséhez is alkalmas, bajai eredetű. 0—12 mm-es szemcsenagyságú FOLYAMKAVICS értékesítését. A köbméterenkénti egységár: 270,— Ft. Megrendelhető és befizethető 1 köbmétertől kezdve bármilyen tételben a házépítőik boltjában munkanapokon 8—16 óra között. A kiszolgálást a felhasználás helyére történő fuvarozással együtt is vállaljuk. Fuvarozási határidő: 1—3 nap. Vegye igénybe a legújabb szolgáltatásunkat. Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat Szekszárd (236) Somogyi Néplap Rekordot állított föl tavaly a mindössze 942 hektárnyi területen gazdálkodó Boglár- llellei Balaton Gyöngye Termelőszövetkezet: az előző három év átlagához képest a termelési érték 36, a jövedelem 50, az állóeszközérték 52, a nyereség 165 (!) a munkadíj pedig 23 százalékkal nőtt. A kis szövetkezet egyszer sem volt mérleghiányos : a legalacsonyabb összegű nyereséget — 285 ezer íorin- tott — 1981 -ben érte el. Tavaly rekordot állított fel az 5,9 millió forint nyereséggel ... Szerencséjük volt? A múlt. évben a szőlőjüket nem érte olyan fagykár, mint a megye többi ültetvényét. Tényleg csak szerencse és a szőlő húzta ki őket a bajból? . A hozzá nem értő is sejtheti: ekkora nyereséget csupán a szőlő nem hoz, ha mindössze száz hektáros termőterületről szüretelik, és ebből húsz hektárt mégiscsak ért részleges fagykár ... — A VI. ötéves terv számait tekintve sok tekintetben megyei elsők voltunk. Ám aki ott volt például a legutóbbi zárszámadó közgyűlésünkön, az hallhatta, hogy mi mindent kellett még jól csinálni a szőlőtermelésen kívül az eredményért. A szőlőiben a hektáronkénti 11.7 tonnás átlagtermés nem lebecsülendő egy fagysújtotta évben. Ebben azonban az is szerepet játszott, hogy 1978- ban, amikor itt földcserévé!, korábban szántónak használt területeken elkezdődött a nagyüzemi telepítés, a Balatontól való távolságot is figyelembe vették a táblák kialakításánál: magas helyre kerültek az ültetvények, ezek a területek kívül esnek a fagyzónán ... Kiss József elnök szavait Fehér László főkönyvelő egészíti ki: — Tagjai vagyunk a Viticoopnak, szőlőnket a kombináthoz visszük feldolgozásra. Megbízható partner a társulás, megtaláljuk a számításunkat, tökéletes az együttműködés. A téesz nyolevanketitöben szüretelt először, az idén is jó év elé néztünk, de most a tavalyinál nagyobb kárral kell számolnunk: sóik rügy eifagyott s ez 500—600 tonna szőlő kiesésével járhat. A bevétel- kiesést a téesz külső gázszerelő részlege pótolhatja, többletbevételével kiegyenlítheti a mérleg nyelvét. Műkőüzem, külső gázvezeték-szerelő ágazat, építőbrigád, egy-egy őszibarack-, illetve szőlőtermesztő szakcsoport — a szövetkezet szőlő- és gabonatermesztése mellett ez korántsem mellékes kereset — és jövedelmező forrás mind a szövetkezet közösségének, mind az egyéneknek. A téesZben minden ágazat nyereségesen termel. Dunántúlt napló Közös érdek, hogy azok, akik veleszületett, vagy foglalkoztatási károsodást szenvedték, megváltozott, illetve megmaradt munkáképességü- két hasznosítani tudják. A gyakorlat azonban azt mutatja, bár a rehabilitációval foglalkozó jogszabályok egyértelműen vállalati föladatnak tekintik a rehabilitált dolgozók foglalkoztatásának megoldását, nem sikerült az érdekéket egyeztetni. A munkáltatót nem ösztönözte anyagi érdek a munkahelyek létesítésében, vagy az átképzés megszervezésében, míg a munkavállalónak maradt a biztonságosabb ellátásnak tűnő rokkantnyugdíj, illetve más szociális járadék. Egyértelmű, hogy komoly értékeket tékozlunk el, ha nem keressük a foglalkoztatás más lehetőségeit is. Baranyában új utat találtak: a megyei tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt év őszén fogalm'azta meg, hogy az érintett — munkaügyi, pénzügyi, egészségügyi — osztályok bevonásával kezdeményezzék a megyei rehabilitációs alap létesítését. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint az Egészségügyi Minisztérium egyetértő támogatásával a Pénzügyminisztérium az országban elsőként Baranyában kísérleti jelleggel engedélyezte ö megyei rehabilitációs alap létrehozását. A vállalatok jövedelemszabályozását meghatározó rendeletek eddig is lehetővé tették, hogy a gazdálkodó egységek éves bértömegük egy százalékát, a megváltozott munkaképességű dolgozók évi munkabérének harminc százalékát, valamint a foglalkoztatásért juttatott központi dotáció harminc százalékát az érdekeltségi alapjukba helyezhetik a megváltozott munkaképességűek számára létesítendő munkahelyek fedezetének biztosítására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy nagy vál- . tálat kivételével nemigen éltek ezzel a lehetőséggel a cégek. Járható út, ha ezeket a fel nem használt, és szétaprózott pénzeket összevonják, és megyei szinten teremtik meg a foglalkoztatás bővítésének alapjait. Az alap: a vállalatok, szövetkezetek önkéntesen ajánlhatják fel az éves bértömeg 1 százalékát, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók évi munkabérének harminc százalékát. A cégek önkéntes befizetéseiből létesült megyei rehabilitációs alapot a megyei tanács pénzügyi osztálya elkülönített számlaszámon kezeli, és ezt az összeget kizárólag foglalkoztatási rehabilitációs célú fejlesztésekre használják fel. PETŐFI NÈPE A kecskeméti posta épületében tarotta soros ülését az országgyűlési képviselők megyei csoportja, melynek tárgya a postai szolgáltatás és hírközlés helyzete és fejlesztése volt: Mint az előterjesztésből kitűnt, a megyében 121 posta- hivatal és 10 fiókposta elégíti ki az igényeket. Az elmúlt évben e hivatalok több mint 22 millió levelet, 319 ezernél több csomagot vettek fel, s az általuk kezelt pénz értéke megközelítette az 50 milliárd forintot. A posta által kezelt takarékbetét- állomány 2 milliárd 303 millió forint volt. A felvett és az érkező postai küldemények szállítása részben vasúton, részben közúton történik; a fővárosba, illetve visz- sza az anyagot két postavonat, a megyében 19 gépkocsi szállítja, 16 községbe Volán- járat viszi a küldeményeket. A megyében kézbesített és árusított hírlapok példány- száma elérte az 55,9 millió darabot. A kézbesítéssel 82 hírlapkézbesítő, 298 belterületi kézbesítő és 108 külterületi kézbesítő foglalkozik, naponta 97 ezer napilapot kézbesítve. A VI. ötéves tervidőszakban az elavult, nem folytonos szolgálatot teljesítő LB- központok közül huszonkettő szűnt meg CB-központ-tele- pítés vagy automatizálás útján. Az automatizálási szint 1985. év végére 68 százalékra emelkedett.. Kiemelkedő beruházás volt a kecskeméti gyűjtő-gócközpont korszerűsítése, illetve a körzet egy részének automatizálása. E tervciklusban 178 nyilvános állomást telepítetlek. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Alaposan felértékelődött a velencei-tavi üdülőkörzet idegenforgalmi jelentősége a nyolcvanas évtized első felében : « hazai és külföldi turizmus növekvő mértékben vette igénybe ezt az értékes táját, az ország második legfontosabb vízparti üdülőkörzetét. A velencei-tavi üdülőtáj — félúton a főváros és a Balaton között, rendkívül kedvező idegenforgalmi pozícióban — a turizmus, az üdülőforgalom robbanásszerű növekedését kellett, hogy elviselje. Különösen fontossá vált tehát, hogy olyan döntések szülessenek a tópart további fejlődéséről, jövőjéről, amelyék az idegenforgalmi fogadóképesség erősítésén túl az értékes természeti környezet kellő védelméről is gondoskodnak. A Velencei-tavi Intéző Bizottság elnökségi ülésén hangsúlyos szerepet kaptak a táj vonzó természeti értékeinek megóvására vonatkozó tervek, s ezen belül is a víz minőségvédelme. Hiszen a céltudatos beavatkozások révén sikerült itt, — Európában ritkaságszámba menő módon — eddig is a víz minőségét javítani, s tömeges fürdőzésre, vízisportokra kiválóan alkalmassá tenni a tavat. A VIB elnöksége arra a megállapításra jutott, hogy a tervidőszak folyamán a központi költségvetési, ágazati és lakossági forrásokból származó, csaknem kétmilliárd forint felhasználásával érezhető fejlődés következik be, szinte minden területen az üdülőkörzetben, a nyolcvanas évtized végéig. A tó vízminőségét védő fejlesztések, csatornázási munkák mellett az idegenforgalmi kapacitást csiak mérsékelten tudják majd növelni a közeli években, ám a déli % part strandjainak rékonst- rúkaiója, az északi kanyar új strandjának belépése, az agárdi termálfürdő megnyitása és a szolgáltatások bővítése olyan helyzetét teremtenék, amely várhatóan a zsúfoltság mérséklődésével jár. A táj jellegéből adódó, értékesíthető programokkal arra törekednek, hogy növeljék az üdülők itt eltöltött pihenőidejét. A kereskedelmi ellátás fejlesztésében a tervidőszak végéig csupán a zsúfoltság további növekedésének megakadályozására lehet vállalkozni.
