Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-11 / 136. szám
Y 1986. június 11. "SlÉPÜJSÁG 5 Műszakok: „A munkásók és alkalmazottak — általában 8 órában, az egészségre ártalmas munkakörökben 6 órában megállapított - rendszeres napi munkaideje. A műszak a munkaidő mellett magában foglalja a fizetett munkaközi szünetet is. A vállalatok többsége egy műszakban, a népgazdaság egyes ágaiban egynél több műszakban foglalkoztatják a dolgozókat. A kettő vagy több műszakban foglalkoztatott dolgozók részére az egyébként járó munkabéreken felül pótlékot fizetnek. A műszakszám az a szám, amely megmutatja, hogy a nap 24 óráján belül, hány műszak van. Az átlagos műszakszám hazánkban pla- csony. A műszakszám emelkedése a termelés gazdaságosságának javítását, a gépek, berendezések kapacitásának jobb kihasználását eredményezi." (Közgazdasági Kislexikon) Nem termelő gépek Kézügyesség és állóképesség 4 kalandor mailéit Molnár Mária összehajtogatja a kivasalt ruhaneműt „Az ipar dinamikus fejlődése megköveteli a műszaki haladás további lehetőségeinek feltárását, az erőteljes technológiai korszerűsítést, új termékek gyors fejlesztését, a versenyképesség fokozását, a munkaerő, a szaktudás és az eszközök jobb fel- használását, a fajlagos anyag- és energiaráfordítás csökkentését.” (Részlet az MSZMP XIII. kongresszusának határozatából.) Az idézetben megtalálhatók csokorra szedve az egész ipar előtt álló feladatok. Ezek közül kiemelt helyen kezelendő az „eszközök jobb felhasználása” kifejezés, mert sajnos hazánkban — főleg nagyvállalatoknál — munkáskéz hiányában, állnak a gépek. Nemhogy több műszakban, még az elsőben sem sikerül mindig kihasználni őket,. Statisztikai adatok szerint az általános műszakszám 1,1 és 1,6 között mozog. Ami azt jelenti, hogy — Nem kell többet, mint napi tíz órát dolgoznia az igazgatónak sem. — Mondja Baltavári István, a BVK szekszárdi gyáregységének az igazgatója. — Ennél többről tudok, hiszen a vezetők panaszkodnak — vagy inkább a feleségeik —, hogy rengeteg az elfoglaltság. — Először is nem szeretek panaszkodni, másodszor pedig: vezetői módszerbeli hiányosságok vannak ott, ahol két műszakot is teljesíteni kell. Szerintem, ha az ember nem locsogással tölti az időt, akkor a napi tíz óra elegendő egy ilyen kis cég vezetéséhez. Természetesen arról nem beszélők, hogy néha több napos kiküldetésben van az ember. — Hagy telik egy napja? — Reggel fél- vagy háromnegyed órát az üzemben töltök. Pár szót váltok a raktárostól kezdve a portásig. ■Ugyanakkor előfordul — sajnos már megyénkben is —, hogy a délelőtti műszákra sincs elegendő munkáskéz. Ezért vált szükségessé, hogy a Bonyhádi Cipőgyár a környező községekben termelőszövetkezeti üzemágakkal dolgozzon együtt, a Páva Ruhagyár tamási gyárában sem tudják „betölteni” az üzemcsarnokot. .. Ennek ellenére másutt foglalkoztatási gondok vannak, így Bölcskén, ahol a közelmúltban fél évre szüneteltették az egyik budapesti szövetkezet „műhelyét”, vagy több százan jelentkeztek bedolgozói munkára a Szakály Testvérek Építőipari Szövetkezetnél, de munkát csak keveseknek tudtak adni. A gépek, berendezések kihasználása, vagy kihasználtsága elsőrendű feladataink közé tartozik, hiszen a már meglévő eszközeink nyereséges hasznosítása teszi, tenné lehetővé a műszaki fejlődést, a gyors termékszerkezet-váltást, mindent, ami az ipar feladatai közé tartozik. lehetőleg mindenkivel. Később vezetőtársaimmal találkozom és 15 perc alatt megbeszéljük, vagyis egyeztetjük információinkat, Ezután a nagyobb horderejű dolgokhoz fogók, délben már az elle/iőrzésre is marad idő. Hetente egy nap vezetői értekezlet van nálunk, amikor jó két óra alatt mindent megbeszélünk. — A BVK-ban folyamatos műszak van. Találnak munkást ezekre a munkakörökre? — A műszakpótlékkal sem vonzó a folyamatos munkarend. Amikor negyven millió forint értékű gépet kezel egy munkás, attól elvárhatjuk, hogy kvalifikált legyen. Sajnos, azok nem nagyon vállalnák, — annak ellenére sem, hogy 6—10 ezer forint körül van a fizetés — több műszakot. Egyébként, ha valaki már próbálta, tudja, hogy a több műszak igencsak fárasztó. A teljesítmény görbéje A reggel hat órakor kezdő dolgozó délelőtt kilenc óráig éri el a teljesítményé, nek csúcsát. A munkakezdés első órájában, hamar kialakul a normális munkaritmus. A harmadik-negyedik órától a teljesítőképesség lényegesebb hanyatlása következik be, amely kisebb, mértékben fokozatosan csökken a műszak második felében is. Az ötödik órától a szervezet „beveti” az energiatartalékát. Ezáltal a teljesítményszint helyreáll, stabilizálódik. A hatodik óra végétől és a hetedik órában ismét újabb csökkenés következik be. Viszont a műszak utolsó órájában többnyire megint a teljesítőképesség fokozódása tapasztalható, ennek óka, a pszichikus tényezőkben keresendő. A munka befejezésének tudata serkentőleg hat. A délutáni műszakot lényegesebben eltérő viszonyok jellemzik. A munkakezdést jelentősen nehezíti a megelőző tevékenység utóhatása. A dolgozó mintegy „magával hoz” a munkahelyre valamit. A fő. étkezés utáni kezdés a teljesítőképesség mély pontjával esik egybe. A kezdeti alkalmazkodási periódus jelentősen megnyúlik. Az első két órában a teljesítőképesség az átlagosnál alacsonyabb, ezért számolni kell az egyéni balesetveszéllyel is. A harmadik órától megindul a lassúbb növekedés. Az ötödik óra körül a teljesítőképesség nagyobb mérvű, rövidebb időközökben történő hullámzásával állunk szemben. Az éjszakai műszak a legkedvezőtlenebb. Este kevésbé kipihenten vesszük fel a munkát. Az átállás különleges alkalmazkodást kíván, ezért igen hosszúra nyúlik ráz alkalmazkodási idő. Még lassúbb lesz a teljesítménynövekedés és az éjifél utáni órákban zuhanás- szerű csökkenés mutatkozik. Párás meleg, egyenletes duruzsoló zaj, a négykerekű tolókocsikon vizes ágy- és asztalnemű halmok. A Tolna Megyei Textiltisztító és Ruházati Vállalat üzemcsarnokában az egyik oldalon óriási mosógépekben forognak a ruhák, a másik oldalon vasalógépek. — azaz kalanderek. Molnár Mária kalanderes csoportvezető, 21 éves és naponta jár be dolgozni Szek- szárdra Medináról. Eredeti szakmája ruházati eladó, korábban a Korzó Áruházban, a rövidáru osztályon találkozhattunk vele. Az édesapja — mostmár nyugdíjas — és az öccse is a Patyolatnál dolgozik, úgyhogy nem volt számára idegen és ismeretlen ez a munkahely. — Milyen műszakbeosztásban dolgoznák? — Általában két műszakban, de nyáron, mikor beindul az idegenforgalmi szezon, változik a műszakbeosztás. A vállalat ugyanis több szálloda ágyneműmosását végzi, s rengeteg a munkánk. A szezon elkezdődött, s most gyakran tizenkétórá- zunk: este 6-tól reggel hatig illetve reggel hattól este hatig dolgozunk. — Ma délután kettőre jött be a Patyolathoz. Hogyan telt a délelőttje? — Elmentem a boltba, bevásároltam, majd meglátó; gattam az óvodában az édesanyámat, aki ott dolgozik, Olyan mindkettőnk időbeosztása, hogy másként nem tudunk találkozni, pedig rengeteg a megbeszélni valónk. A szüleimmel együtt lakunk, így az otthon adódó munkák egy része rám vár. Többnyire takarítok, elrámolok, s ha jut rá idő kapál- gatok a kertben. A busz fél egykor indul Medináról, félóra az út, majd bejöttem az üzembe, és felkészültem a műszakra. — Fárasztó a munka amit végez? — Különösen akkor, ha nagyon meleg van, — előfordul, hogy 40 Celsius-ío- kot mutat a csarnokban a hőmérő. — Mi a dolga a kalandé- res csoport vezetőnek ? — A műszak elején megnézem milyen ruhát kell aznap vasalni, a művezető elosztja a munkát. Ellenőrzőm a gépeket, megnézem, hogy üzemképesek-e, hogyan működik a biztonsági berendezés, majd felüliünk a gépekhez dolgozni. A csoportba négyen tartozunk, ketten fölnakják a vizes ruhát a vasaló és présgépre, ketten pedig a gép mögött hájtogatják a tiszta és száraz ruhát. Minthogy teljesítményben dolgozunk az én feladatom az elszámolás: egy füzetbe felírom, hogy hány kiló ruhát vasalt ki a csoport. A műszak végén ösz- szesöprőgetünk, takarítunk, letisztítjuk a gépeket, s átadjuk a munkát a kővetkező műszaknak. — Előfordul, hogy műszak közben le kell állniuk? — Igen, bár meglehetősen ritkán. Ha elromlik a gép, azonnal jön a szerelő, s míg javítja a gépet addig kirázzuk a nedves ruhát, — így lehet csak simán leen- gedni a kalanderen. — Mikor, a nap melyik szakaszában a legnehezebb dolgozni? — Délután általában melegebb van, mint délelőtt — főleg nyáron. Nem fáradok el, sőt előfordul, hogy fáradtan kezdek dolgozni, s a műszak közepén egyszer- csa’k észreveszem, hogy frissen, és jókedvűen dolgozom. Ha éjszakások vagyunk úgy két-három óra között elkap bennünket a fáradtság. Ilyenkor 5—10 perc szünetet tartunk, s iszunk egy kávét. A vacsoraidő este 9-kor van, éjfélkor ismét néhány perc szünet — kimegyünk a levegőre, s utána sokkal jahbían megy a munka. Általában 2 óránként muszáj leállni egy rövid időre. — Mi a szép ebben a munkában ? — Igaz, hogy ez a munka rendkívül jó állóképességet és kézügyességet kíván, de mikor a tisztára mosott, simára vlasatt ruhát szépen összehajtjuk, s összerakjuk, igazán jó érzés tölt el bennünket. délután, vagy éjszaka elvétve dolgoznák a gépek. ...és az igazgató? Ellenvélemény — Uram! Nehogy maga is arról papoljon, hogy az asszonyok harmadik műszakja, mert a fejéhez vágom ezt a söröskriglit. — Miért pont a harmadik műszak ellen beszél? — Mert mindig azt hozzák föl, hogy az asszony dolgozik az üzemben, délután a második műszakban a családot látja el, a harmadikban meg jön az az átkozott ember. — Így van, vagy nem? — Csak azért vagyok dühös, mert az asszonynak mindig jólesett, akkor miért kell ezért sajnálni. — Maga itt a söntéspult előtt könnyen beszél — mondom a borízűhangú- nak. — Könnyen, persze, köny- nyen: csak 12 órát ma már dolgoztam. Reggel hattól kettőig a műhelyben, teljesítménybérben, délután kettőtől este hatig meg ku- bikoltam, most meg bevágok két korsó sört. Hazamegyek, szunyátok, mert holnapra 16 órai munkám van. A harmadik műszak eszembe sem jut, talán csak, majd szombaton, vagy vasárnap délután, ha a gyerekek elmennek moziba. „Az íróasztal nem életcélom" A megyeszékhely lakói közül — ha e képre tekintenek — sokan felismerik a szekszárdi Korzó Áruház cipőosztályának egyik munkatársát. A mindig szolgálatkész, kedves mosolyú hölgyet — aki kereken tizennégy éve dolgozik itt — Pákozdi Zol- tánnénak hívják. A szakszervezeti bizalminak, mert már két ciklus óta az is, nem kevesebb, mint öt szakmája van. A tizennégy éve szüntelenül két műszakban dolgozó Pákozdi Zoltánná egyúttal képesített könyvelő, tervező, statisztikus, boltvezető, és gépíró is. Hogy ennek ellenére mégis miért a kereskedelemben dolgozik, ezt egy összetett szó magyarázza: szereti a szakmáját. — Meddig bírhatja egy család az állandó két műszakot? — kérdezem tőle. — Tíz éve elváltam, azóta együtt élek az édesanyámmal, és a tizenhét éves fiammal. Édesanyám nagyon sokat segít. Ha ő ezt nem tenné, akkor nem tudnék itt dolgozni. — Kollégái milyen gondokról számoltak be a két műszak kapcsán? — Nagyon sok férj mondPákozdi Zoltánné ta már mostani és leendő munkatársaimnak is azt, hogy ennyi pénzért és ilyen munkáért nem engedi őket itt dolgozni. Nekem ez a véleményem, igaz, hogy nagyon sokat dolgozunk, de aki szeretet nélkül áll a pult mögött, az máshol keressen magának munkát. A tizennégy év alatt, amióta itt vagyok, sökan elmentek. Az alapítókból a két kezemen meg tudom számolni, hogy hányán maradtunk. — Milyen előnnyel és hátránnyal jár a két műszák? — Előnye, bizony, nagyon kevés van. Az mindenképpen, hogy nagyon sok embert ismerünk meg, és sok vásárlónak tudunk segíteni. Magam a bébi- és a lányka- cipő-részlegen vagyok. A sok mosolygós gyermek szava nekem mindig ajándék. A két műszak hátránya pedig az állandó kötöttség. — Miként készülnek fel egy-egy váltásra? — A délelőttös műszak az ebédidőig az eladótérben dolgozik. A délutános váltás pedig ezalatt a raktárban. Árazunk, feltöltjük a készletet. Ezek a mindennapi feladataink. — Mindezt mennyiért végzi? — Kétezer-nyolcszáz forint az alapom, plusz a jutalék. — Nem gondolt a 14 év alatt arra, hogy irodai munkát vállaljon? — Amíg a lábam bírja, addig nem. Egyszer már megműtötték, és a közeljövőben újra be kell feküdnöm, egy másik műtétre. Amíg bírom, addig nem hagyom el ezt a szakmát. Sem a két műszakot. A 2. műszak bizonyítványa granulált táp között is. TéNem arról a második mű. szakról lesz az alábbiakban szó, amelyet néha tréfásan, néha mérgesen emlegetünk: az asszonyok második műszakjától ezúttal tekintsünk el, ne értékeljük azt, majd másutt szólunk arról. Mindenki, aki különféle konzerveket vásárol és fogyaszt rébusznak tűnő számsorokat fedezhet fel a bádogdoboz alján. A nyolctagú számsor nem titkos. Aki nem restelli, utánajárhat, hogy a számok mit jelentenek. Mindenekelőtt: a gyártás évét, hónapján, napját és a gyártó üzem számát, valamint a műszak számát tüntetik fel. A számsor eligazít abban, hogy a kon- zervet Szigetváron, Szegeden, avagy Pakson gyártották Kezembe került a minap a bogyiszlói takarmánykeverő üzem egyik termékét tanúsító cédula, amely gondosan rá van fűzve a zsák kötöző madzagjára, ugyanakkor hasonló cédula van a Az oldalösszeállítást készítették: Bakó Jenő, Hazafi József, D. Varga Márta, Szűcs László János, Szekér József és Pálko- vács Jenő. vedni ez esetben nem lehet. Ugyanis a „Dunagyömgye Mgtsz 7132 Bogyiszló B. 400 —72356” jelzésű cédulán megtudom azt, hogy 1986. május 30-án a 2. műszak gyártotta a tápot. Világos utalás, hogy ^ kit kell dicsérni, netán elmarasztalni, ha a táp dohos, ha a nyúl nem eszi, ha sok benne a léha, porrá vált ta. karmány. Azonban az a helyzet, hogy sök-sok éve vásárlója vagyok, vagyunk a termelőszövetkezet termékeinek — a legnagyobb megelégedésünkre, azaz a tápot fogyasztó nyulak fejlődése, gyarapodása a bizonyíték rá, hogy a Hizónyúltáp I. a szabványnak megfelel. Mert ez a tanúsító cédula nemcsak a gyártó műszakot ne. vezi meg, hanem a beltar- tatmi értéket is. Tehát hazaviszem a tápot, haza a rózsaszín cédulát, és amikor ismét tápért kell menni a boltba, tudom, hogy melyik termelő üzem produktumát vegyem meg. Ez a 2. műszak jelű értékviselő megkülönböztető-tá- jékoztató jelző nagyon fontos. Bizalmat ad a vevőnek, bizalmat a gyártónak, hogy a jó portékájára a jövőben is lesz vevő.
