Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-25 / 148. szám

198«. június 25.

^rtÊPÜJSÀG

Tizedszer ugyanott...

Országos színjátszó és versmmdó tábor Dnnaffildváron

Társadalmi szatíra — jó előadásban

Mrozek: Nyílt tengeren

Közel .százan, az ország minden részéből érkeztek fiatalok az amatőr szánját, szók és versmondók X. találkozójára, táborába, Du- naföldvárra. Hogy kik az állandó résztvevők ezen az országos rendezvényen, nehéz lenne felsorolni, hiszen Szegedtől Győrig, Nagykanizsától Nyíregyházáig mindenünnen érkező táborlakók legalább fele állandó ‘ag, rendszeresen visszajár a Duna-parti településre. De nemcsak a tanulni vágyó, a közösséghez, a településihez ragaszkodó ifjú színjátszók a „visszajárok”, hanem a vezetők, köztük Keleti István, az Arany János Gyermek- színház igazgatója, a tábor vezetője is.

A szakmai munka négy szekcióban folyik egy héten keresztül. A két versmondó szekció mellett egy alapfokú és egy középfokú rendezői csoport dolgozik, ez utóbbi Ács János, a Kaposvári Csiiky Gergely Színház főrendezőjének irányításával. Megyénket, mint már évek óta, most is a szekszárdi Látó Színjátszó Stúdió képviseli és tíz fiatal szavaló, akik különböző versenyeken elért eredményeik, helyezéseik jutalmául nyerték el a részvétel jogát. ■Meg kell említeni az ötödik szekcióként működő duna- földvári csoportot Smukk István vezetésével, akik külön szakmai munkájukkal bekapcsolódtak a tábor életébe is.

A június 30-ig tartó amatőr színjátszó és versmondó tábor megnyitóját héttőn este tartották meg, ahol Petrovics Józsefné, a nagyközségi pártbizottság titkára rövid üdvözlő szavai után a győri csoport Mrozek: Nyílt tengeren című társadalmi szatírájával lépett közönség elé. A hét folyamán további három darabot láthatnak a szakemberek, az egymás munkája iránt érdeklődő fiatalok és a község lakói. Ma este a helyiek, a Dunaföldvári Játékszín Schwajda György: Himnusz című művét, pénteken a Központi Művész Együttes Színjátszó Csoportja A. Nikoiaj: Hárman a pádon, szombaton pedig a szekszárdi Látó Stúdió Pirandello: A férfi, aki virágot hord a szájában című alkotását mutatja be. Az előadásokat minden alkalommal szakmai vita, értékelés követi majd.

—takács—kapfinger—

Törökországba utazik a Baranya Táncegyüttes

A Báranya Táncegyüttes egyhetes vendégszereplésre meghívást kapott a törökországi Kütahyába. Az anatóliai Város a híres török kék kerámia egyik ősi központja és nyaranta úgynevezett fajansz fesztivált rendeznek nemzetközi részvétellel. Ezen képviseli majd a pécsi együttes hazánk néptánoművészetét. A 40 tagú tánccsoport több alkalommal is fellép a „Magyarországi táncképek” című összeállításával.

Baranya megye és Kütahya tartomány a hetvenes évek elején vette fel egymással a kapcsolatot. Pécs 1982-ben testvérvárosává fogadta a tartomány székvárosát, amely az első Európán kívüli testvérvárosa a baranyai megye- székhelynek. Mint ismeretes: Kütahya adott otthont az 1848/49-es szabadságharc leverése után Kossuth Lajosnak és kíséretének, Kossuth egykori lakóháza ma múzeum. Magyarországon pedig Baranyában, illetve Pécsett található a legtöbb, legértékesebb török-kori műemlék.

A baranyai—kütahyai kapcsolatokat főképpen kulturális téren fejlesztik, a nagy távolság és az eltérő adottságok miatt ugyanis erre nyílik leginkább lehetőség. A testvérvárosi kapcsolatok keretében utazik a kütahyai fesztiválra a Baranya Táncegyüt tes. Az együttműködés kitér, jed a közös történelmi emlékek gondozására és védelmére is. így a Pécsett feltárt és helyreállított Merni pasa für. dőben állandó török kerámia- kiállítást rendeznek be, amelyhez az első tárgyak már megérkeztek Kütahyából.

Egy községgazda, akinek „betegsége”a néptánc

Liktor Bélintné Nagydoro- gon, a nagyközségi közös tanácson dolgozik, ő a község- gazda. Hogy a foglalkozás keretébe mi minden tartozik és fér bele, viccesen így fogalmazza meg űzője: „Az amerikai fehér szövőlepke hernyójától a szarvasmarháig minden, ami él és mozog, valamint amit ezek az állatok megesznek.” Ezt a szellemes, tömör összefoglalást Liktor Báiintné egyáltalán nem panaszképpen mondta el, hanem így akarta érzékeltetni mindennapi munkájának sokrétűségét. Így elég meglepő, bár úgy gondolom, hogy az egész település számára örömteli, hogy a köz- séggazda munkáján kívül mással is foglalkozik intenzíven, mégpedig néptáncoktatással, ugyanis „betegségem a néptánc”. No és e betegség öröklött. Liktor Bá- lintné édesapja szabályosan megszállottja volt a néptáncnak, s ha más lehetőség nem nyílott, hát otthon, a köves konyhában járta a esürdön- göl őst két fiával. De annyira, hogy bizony a tégla is föltört a lábúik alatt. De ci- terázott, s nagyon sok népdalt is tudott. Úgyhogy lányát egészen kicsi korában magával ragadta a néptánc, a csodálatos népdalok.

Liktorék a Rába-közböl származnak, csak 1973 óta élnek Tolna megyében. Nagydorogon pedig hat esztendeje. S itt is, ahogyan másutt, alig telt el fél év a költözködés és a megalapított néptáncegyüttes első próbája között. Akkor 63 gyerek jött össze, most 66-an vannak. Az aprók csoportjában 28-ain, az „utánpótlásban” 22-en, az ifjúsági együttesben 16-an táncolnak.

— Föllépünk itthon, de a környező községekben is, s a magunk örömére táncolunk. A mi csapataink jelenleg külföldi reprezentációra nem alkalmasak, habár érzek, érzünk magunkban annyi erőt, hogy arra is képesek legyünk. Elsősorban azt szeretném, hogy a gyerekek megismerjék a magyar ember hagyományait. Egyébként sokat mesélek nekik a régi időkről, sőt vetélkedőt is rendezünk — ugyancsak a magunk örömére — a régmúltat idézve. A legtöbb táncos, a kicsik is tudják, hogy mi az a pendely, a cséphadaró, avagy Savária, Gorsium ... S ha jön egy lakodalom, az „én gyerekeimet” nem kell félteni, hogy nem tudják járni a csárdást. ..

—vhm—

A Bonyhádi Költségvetési Üzem

felvesz

DÍSZNÖVÉNYTERMESZTŐ,

ZÖLDSÉGTERMESZTŐ

szakmunkásokat parkfenntartó munkákra.

Fizetés megegyezés szerint.

Jelentkezés helye:

Bonyihád, Széchenyi tér 4.

(505)

Somogyi Néplap

Panaszkodnak a Csalogány utcában lakók, Kaposváron. Örülnek, mert jön a gáz (majd), de panaszkodnak is. Ahogy Patak Józseffel, a Közúti Építővállálat osztály- vezetőjével szemléljük az árkot, megszólít egy idősebb úr.

— Mondják, mikor lesz vége ennek az áldatlan állapotnak? Az embér kitört a bokáját.

Az osztályvezető megszokta már, hogy kérdezik, röviden válaszol:

— A hónap végén betemetjük az árkot.

Rövid volt a párbeszéd, hosszúak az előzményei.

— Tavaly volt az átadás eredeti határideje, de csúsztunk a munkával. Rossz volt az időjárás, tervmódosítás kelllett, mert mindenfélét találtunk a föld alatt, amiről nem tudott a tervező. Sajnos, általában így történik, ha városban dolgozunk. Nincs közműtérkép, ásunk, aztán elvágja utunkat néhány vezeték, csatorna ... És következik a késedelem.

Ami miatt azután panaszkodnak az emberek. S ez nem is csoda, hiszen jámű- vel megközelíthetetlen a Csalogány utca meredek szakasza, s gyalog sem könnyű ott járni.

Megnyugtatásképpen: most már minden akadály elhárult, jó ütemben halad a munka, az ígéretek szerint legkésőbb június végén megkezdődik az árok feltöltése, eltűnik a gázvezeték a homok alatt, s azután teljes szélességű burkolat kerül az útra.

Az utoa felső szakasza már tavaly kész lett. Arra is van panasz. Betemették az árkot, beton van már az úttesten, de hepehupás, az aszfaltozó- kat várják az arrafelé közlekedők, akik az alsó szakasz lezárása után megsokasodtak.

— Valóban : miért vártak az aszfaltozással? — kérdezzük Patak Józseftől.

— Tavaly télen töltöttük fel az árkot. Szándékosan nem aszfaltoztunk, mert ahogy most látható, a friss földtöltés megsüppedt, a föld összetömörödött. Ha rögtön aszfaltoztunk volna, most a végleges útburkolat lenne hepehupás, és felbonthatnánk. Le lehet döngölni persze, a földet, meg is tettük. De a forgalomnál hatásosabb döngölő nincsen. Ezeket a gödröket is kiégvén- getjük. s e hónap végén megkezdjük az aszfaltozást.

Megszűnik tehát az áldatlan állapot. Meglehet, némiképp késve. Aszfaltozni is lehetett volna tán korábban — csakhogy közben a bala- ■ toni szezonig el kellett készíteni a parton több útszakaszt, s ide a Csalogány utcába nem jutott „kapacitás”.

Még ez is érthető. De ugyanúgy érthető az ott lakók türelmetlensége is.

FEJÉR MEGYEI

HÍRLAP

Tisztábbak, szebbek lettek Mór utcái és terei, a lakóházak és középületek külleme is általában előnyére változott. A város egész területén megoldották a háziszemét intézményes gyűjtését, szállítását. A körzet mezőgazda- sági földjeinek művelésében, a kedvezőtlen domborzati viszonyok ellenére előrelépés tapasztalható. Föllendült a szőlő- és gyümölcstelepítés, a személyi tulajdonú földeket, különösen a zártkerteket határidőre és megfelelő módon művelik. E tendenciák alapján állapította meg a Fejér Megyei Tanács településfejlesztési. tervgazdálkodási és környezetvédelmi bizottsága legutóbbi ülésén: Mór Város Tanácsának környezetvédelmi tevékenysége az utóhbi 5 évben dinamikusan fejflődött.

Minthogy tovább csökkent a mezőgazdasági rendeltetésű földek nagysága, egyre nagyobb a jelentősége a meglévő területek hasznosításának. Ezt segítik az évente, rendszeresen megtartott tavaszi és őszi határszemlék. Az erózió káros hatásainak csökkentését szolgálja a meliorációs tevékenység, amely a megyei programmal összhangban történik. Gyorsabb ütemű előrehaladás, a nagyabb anyagi ráfordítás mellett akkor érhető el, ha az üzemek, intézmények összefogásában rejilő lehetőségeket még inkább kihasználják. Ami a város belterületét illeti: felülvizsgálják Mór

általános rendezési tervét, hogy a településfejlesztéshez szükséges teriiletfelhaszná- lás minél optimálisabb legyen.

Jelentősen javult Móron az ivóvízellátás 1984-ben. amikor megépült a Balinka —Mór összekötő vezeték- rendszer, és a bányánál az új kiemelőmű. A szennyvíz- kezelés terén egyelőre kedvezőtlen a helyzet — lakossági hozzájárulással és társadalmi munkával, tanácsi támogatással már megtették az első lépéseket a megfelelő szennyvízhálózat kiépítésére. Az ipari jellegű vízszennyezés megelőzésére az utóbbi években jelentős erőfeszítések történtek: az Ikarus móri gyáregysége méregtemetőt, szemétlerakóhelyet alakított ki, az üzemi szennyvízkezelő rendszerek is kiépülték.

A település lakossága fontosnak tartja környezetének védelmét. Ezt bizonyítja: évről évre emelkedik a társadalmi munkaakciókban

résztvevők száma, és munkájának értéke. A közterületek tisztaságának megőrzéséért és a parkosítás ütemének gyorsításáért szervezett akciók jelentősen segítették Mór városképének kedvező változását, a kellemesebb lakóhelyi környezet megteremtésé1 :

Dunántúlt

napló

A/ iparágon belül elismert helyet foglal el az újítási tevékenység tekintetében is a Pécsi Bőrgyár. A dolgozói létszámhoz képest a hosz- szabb idő óta évi átlagban 60—70 újítás igen tekintélyes mennyiség. Ezek mértéke persze évről évre változó: három- és hétmillió forint között mozog.

A bőrgyári újítók törzs- gárdájában az egyik legaktívabb tag Miklós Sándor, a rostműüzem tmk-csoport- jánaik vezetője. Két éve elnyerte a Kiváló Újító elismerés ezüst fokozatát, amelyet csak az érdemel ki, akinek legalább 40 újítása van. Az elmúlt két év alatt Miklós Sándor újításainak a száma már az 50-hez közelít. Az általa vezetett tmk- csoport az üzemvezetővel kiegészülve, egyben szocialista brigád is, s éppen az idén kanta meg a Szakma Kiváló Brigádja címet. E kitüntetés elnyerésében jelentős súllyal esett latba az újítási tevékenység is. amit rgen gyakran kollektíván gyakorol a brigád.

— Az újítások zömét a kényszer szüli. Meg kell oldani valamit, amit más formában nem lehetséges végrehajtani — meséli Miklós Sándor. Az újításoknál három cél vezérelhet: a munkavédelem javítása, hogy könnyebbé tegyük a munkát a magunk és mások számára, valamint az, hogy külföldi gépeinkhez importot kiváltva, saját magunk gyártsunk többnyire egyedi, éppen ezért különösen drága, másképp rendszerint beszerezhetetlen alkatrészeket.

Miikiás Sándor újításainak többségét mással, vagy másokkal közösen alkotta meg. Gyakran a brigád valameny- nyü tagja benn van az újítás kidolgozásában.

— Az újításnál nagyon hasznos a csapatmunka — mondja a kiváló újító. — A? ötlet újabb ötletéket szül. ezek javítják, kiegészítik egymást, több szem, többet lát alapon. Az összedolgozó, azoknak is segít, akik kezdő újítok, vagy egyébként bátortalanok. Sajót példámon tudóim, hogy milyen fontos a kezdő újítóknak a bátorítás, támogatás. Én 1951-ben jöttem a bőrgyárba, itt lapultam a lakatos szakmát. Nem volt ismeretlen a környezet, ■mégis, a szakmunkásbizonyít- ván.v megszerzése utón 5 évvel merészkedtem előállni egy újítási ötlettel. Az akkori művezetőm bátorítása adott önbizalmat, hogy tovább folytassam ezt a tevékenységet.

PETŐFI

NÉPE

A csaknem égj évtizedé tevékenykedő „Társadalom az idősekért” mozgalom Bács- Kiskun megyei bizottsága évről évre számadást készít munkájáról, meghatározza a legfontosabb tennivalókat.

Az éves értékelésre nemrég került sor. amikor is dr. Dobos László, a bizottság társelnöke köszöntötte a részt, vevőket.

A bizottság titkára, dr. Szikszai István, a napirend előadójaként először egy általános félmérés tapasztalatairól számolt be, amelyet tavaly végezték el. Mintegy 73 ezer jdős embert kerestek fel a megyében, hogy megismerjék a szociáLis gondoskodásra legjobban rászoruló időskorúak és alacsony jövedelemmel rendelkezőik élet- körülményeit, A vizsgált kategóriába tartozóknak csaknem egyharmada egyedül él, ■közülük a támogatásban részesüllők aránya meghaladja a 23 százalékot, s új igény mintegy 28 százalékuknál merül fel.

Növekvő igény mutatkozik az anyagi ellátás javítására, a szociális étkeztetésre, a házi gondozásra. A legtöbb feszültség a ki nem elégíthető szociális otthonj elhelyezés miatt halmozódott fel, a beutalást kérők száma félezer körüli, a várakozási idő elvisel he te tien ül hosszú, néha az öt-hát évet is eléri. Több tervidőszakon át a fejlesztések elmaradtak, nemcsak az igényektől, de jóval a tervezett szinttől is. A meglévő otthonok tárgyi és személyi feltételei sem javulták kellő mértékben.

örvendetesen fejlődött a házi szociális gondozói hálózat, elsősorban a létszámbővülés eredményéként. A megye valamennyi településén működik már — ha nem is mindenütt kielégítő mértékben — ez a gondozási forma. Jelentős pénzügyi pótelőirányzattal javítottak a segélyezésen és a szociális étkeztetésen.

A kísérleti jelleggel működő családsegítő központok sok megoldatlan problémával találkoztak, működésük elől el kellene hárítani a jogi és egyéb akadályókat. Indokolt lenne minden városban szociális foglalkoztató létesítése — jelenleg Kecskeméten működik ilyen — a nyugdíjasok foglalkoztatása ugyanis sokat enyhíthet anyagi gondjaikon. A már létrehozott nyugdíjas- klubok népszerűek. A tervidőszakban 19 településen ákarnák létrehozni az idősek számára új napközi, 13 helyen pedig hétközi otthont.

A megyei párt- és tanácsi testület által e témakörben elfogadott cselekvési program végrehajtásánák elősegítése a társadalmi bizottságnak is elsőrendű feladata — állapította meg az előadó.

/