Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-24 / 147. szám

f 1986. június 24. A magyar kultúra hete az NSZK-ban A Német Szövetségi Köz­társaság és a Magyar Nép­köztársaság közötti kapcso­latok kiteljesedése szem­pontjából fontos esemény^ színhelye volt hétfő délután a kölni régi városháza. A dómjáról, egyeteméről, főis­kolájáról és zeneakadémiá­járól híres ősi város gótikus „Altés Rathaus”-ának pom­pás Ranza-termében, ahol 1376-ban aláírták a Hanza- városok egykori virágzó kö­zépkori szövetségének alapí­tó okmányát, ünnepélyesen megnyitották a magyar kul­túra bemutatására hivatott, egyéves programsorozatot. A közös rendezvény célja, hogy hiteles, átfogó kereszt- metszetét adja a mai magyar művelődésnek, kultúrának Bonnban, a fővárosban. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa hétfőn ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Az országos tanács Rév Lajost saját kérelmére, nyugállo­mányba vonulására tekintet­tel, érdemei elismerése mel­lett, az OKISZ elnöki tiszt­ségéből felmentette. Egyide­jűleg titkos szavazással, egyhangúlag Köveskuti La­jost, a Híradástechnika Szö­vetkezet elnökét az OKISZ elnökévé megválasztotta. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Rév Lajos­nak, az OKISZ elnökének a szövetkezeti mozgalomban, valamint a közéletben kifej­tett több évtizedes kiemelke­dő tevékenysége elismerése­ként, nyugdíjazása alkalmá­ból, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke hétfőn adta át. Kölnben és Bielefeld ipari és közlekedési központban. Egy teljes év időtartamára elosztva, 1987 júliusáig hangversenyek, népzenei és táncelőadások, irodalmi-köl­tői estek, színházi bemuta­tók, képzőművészeti kiállítá­sok, filmvetítések és film- műhely-beszélgetések köve­tik egymást. Ebben nagy se­gítséget nyújt Észak-Rajna- Vesztfálta tartomány 25 vá­ros és 8 millió lakos műve­lődéséről gondoskodó wup- pertali kulturális titkársága. A szocialista országok közöl Magyarország az első, amely kulturális eredményeit itt ilyen széles körben tárhatja a nyugatnémet közönség elé. A vendéglátók ilyen jellegű művelődési akciót összesen is csak az NSZK-val szom­PANORÁMA BUDAPEST Kárpáti Ferenc, vezérez­redes, honvédelmi minisz­ter meghívására hétfőn ka­tonai küldöttség élén hiva­talos baráti látogatásra ha­zánkba érkezett Veikku Pihlajamáki, a Finn Köz­társaság honvédelmi minisz­tere. A finn vendégek fo­gadására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Kárpáti Ferenc vezérezredes, vala­mint a Honvédelmi Min.isz- tériun katonai tanácsának több más tagja. GENF Az atom- és úrfegyverzel- ről Géniben folytatott szov­jet—amerikai tárgyalások keretében hétfőn ülést tar­tott az űrfegyverekkel fog­lalkozó munikacsoport. KAIRÓ Felrobbant egy dinamitot szállító teherautó hétfőn Kairó közelében. A hatósá­szédos Svájccal és Hollan­diával közösen szerveztek. A programsorozat védnö­ke az ebből az alkalomból az NSZK-ban tartózkodó Köpe- czi Béla professzor, műve­lődési miniszter és Hans Schwier, az NSZK legnépe­sebb tartományának, a 17 millió lakosú Észak-Rajna- Vesztfáliának a művelődés- ügyi minisztere. A magyar vendégeket Nor­bert Burger kölni főpolgár­mester fogadta a történelmi városháza bejáratánál, majd a Budapesti Kertészeti Egye­tem folklóregyüttesének ze­nés köszöntője következett. Ezután a díszes Hanza-te- remben Köpeczi Béla és Hans Schwier megnyitó be­szédet mondott. gok szerint, szerencsétlen­ség történt, szabotázscselek­ményt nem gyanítanak. A kocsi Tibbin falunál, Kai­rótól harminc kilométernyi­re délre robbant fel az ot­tani kőbányához irányított szállítmánnyal a Nílus men­ti autóúton. A halálos ál­dozatok száma azelsöközlé- lése'k szerint legalább ti­zenöt. Körülbelül harminc ember megsebesült és mint­egy hatvan lakóház meg­rongálódott. RÓMA Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának főtitká, ra hétfőn olaszországi kőr­útjának utolsó állomását, Torinóban tett látogatást. Ezután a kínai vendég el­utazott Olaszországból. WASHINGTON Daniel Ortega, nicaraguai elnök legutóbbi nyilatkoza­tát, amely szerint a sandi­nista kormány támogatja a Contadora-csoport legújabb békejavaslatait, a Fehér Ház képviselője „propaganda- akciónak" minősítette. Általános vizsgálat Koszovo tartományban Mint a belgrádi újságok jelentéséből kitűnik, a ju­goszláv államelnökség és a JKSZ KB Elnöksége konkrét intézkedéseket és határidő­ket megjelölő határozatot ho­zott Koszovo autonóm tarto­mány számos időszerű kér­désének rendezésére. A határozat egyebek kö­zött kötelezi, a szövetségi, a szebb köztársasági és a ko­szovói belügyi titkárságokat, hogy szervezzenek olyan kö­zös1 bizottságot, amely két hónapon belül kivizsgálja a belügyi szervek tevékenysé­gére eddig beérkezett összes panaszt. Három hónapon belül jelentést kell készíteni a gyanús, de eddig tisztázat­lan koszovói tűzesetekről, robbantásokról, diverziós cse­lekményekről, üzem- vagy üzemrész 1 eg-megh ibásod á - sókról, illetve Okaikról is. Két hónapon belül pontosan meg kell állapítani az Albán Szocialista Népköztársaság­ból Jugoszláviába menekül­tek számát, s azt, hogy a kö­zülük Koszovóban letelepe­dettek vagyona honnan ered Koszovóban meg kell szi­gorítani a gyilkosságért, erő­szakért. súlyos testi sértésért nemzetiségi indítékú bűncse- lékményekért kiszabott bíró­sági ítéleteket. A koszovói szerbék és crnagoracok kitelepülésének megakadályozására különle­ges intézkedéseket kell foga­natosítani. Egyebek között nyomban meg kell tiltani az ingatlanok magánszemélyek közötti eladását. Ki kell vonni :* forgalomból mind­azokat a tankönyveket, ame­lyéknek szerzői nem folytat­hatnak pedagógiai tevékeny­séget. Dz OKISZ ülése Kongresszus után (I.) Észtország tornyából ■ I Kukkants a konyhába Közszájon forog egy tör­ténet a Szovjetunióban. A sztori leginkább a mi Má­tyás királyunkról szóló me. séhez hasonlítható. íme ez a mai — úgy mondják: igaz — mese, röviden: Két, egyetemet végzett, a Szovjetunió északnyugati csücskében élő fiatalember a saját költségén összebüty­költ egy autót, amely min­den szempontból korsze­rűbb volt a jelenleg gyártott típusoknál. A jó néhány újítást .tartalmazó prototí­pus tervével korábban hiá­ba kilincseltek a különféle hivatalokban, minisztériu­mokban. Egyszer aztán, ami­kor Mihail Gorbacsov meg­látta az új autócsodát, meg. kérdezte, hogy az alkotók­nak miért nincs saját laibó. ratóriumuk, műhelyük. Az­óta van nekik. — Csakhogy — mondtam a történet hallatán egy al­kalommal — Gorbacsov nincs ott mindenütt... — Ez igaz — felelte Jev- genyij Alekszandrovics Cser- nov, az APN szocialista or­szágok szerkesztőségének fő­szerkesztő-helyettese —, de az eset jelez valamit. Jelzi azt a célt, hogy az újítá­sok, a tudományos eredmé­nyek bármilyen szférában minél gyorsabban alkalmaz, hatók legyenek. Korábban is sok szó esett erről, de a? egyszerű emberek találmá­nyai ma sokkal hamarabb kapnak publikációt. A té­vében divat lett szerepeltet­ni az itteni nehéz embere­ket, azokat a megszállott alkotókat, akik minden ne­hézség és visszautasítás el­lenére meg tudták mutatni, hogy mire képesek. Az iménti történet két fiatal­emberének és a hozzájuk hasonlóaknak ma mar nem kell hiába kilincselniük, aj­tót nyitnak nekik minde­nütt. Igaz, hogy a legtöbb helyen ma még csak féle. lemből nyitnak ajtót nekik. Félnek ajtót nem nyitni. És nekünk olyan gazdaságot kell teremtenünk, amelyben ezeket az ajtókat az érdek tárja ki. . . A gazdasági reform igé­nye új jelmondatot szült a Szovjetunióban ezen a ta­vaszon. Ez így hangzik: ..A termelésért a munkástól a miniszterig mindenki le­gyen felelős!” Am a gazda­ságot pusztán jelszavakkal nem lehet újraformálni. A felelősségérzetet csaki.< a személyes érdekeltség meg­teremtésével lehet növelni, ez pedig fokozott önállósá­got követel. Az önállóság növelése nem nélkülözheti a differenciáltabb irányítást, a differenciáltabb irányítás pedig ... a központosítást. — Nem lehet úgy önállób­bá tenni a gazdaságokat, ha minden egyes üzem több minisztériumhoz tartozik — fejtegette Cser no v. — Ma még ez többnyire így van, de a változtatás folyamata már megkezdődött. Száz­harminckét minisztériu­munkból nemrégiben szün­tettünk meg hatot, hogy he. lyettük egyetlen agráripari egyesülés, az Agroprom le­gyen a mezőgazdasági ter­melés gazdája. Bizonyára nem véletlen, hogy ezt az új szovjet gaz­daságirányítási formát ép­pen a mezőgazdaságban ve­zették be először, hiszen a fogyasztás növeléséhez — ami ugyancsak célja a re­formnak — elsősorban a mezőgazdasági termelési kel! imtenzifikálni. Am talán az sem véletlen, hogy ez az új forma az egyik legfejlet­tebb szovjet köztársaság si­keres kísérletén alapul. Ez a köztársaság: Észtor­szág. Észtország olyan kicsi, hogy Magyarországba is két­szer beleférne. És alig több mint másfél millió lakója van. Túlnyomórészt a finn­ugor népek családjába tar­tozó észtek lakják, távoli rokonaink tehát, akiknek a beszédét azonban éppúgy nem értjük, mint a finne­két. A köztársaság fővárosa Tallinn — a Szovjetunió legpatinásabb városainak egyike —, itteni értelemben nagyon közel, „mindössze” 1014 kilométerre van Moszk­vától. Ez a távolság az Esztonia-expressz kényel­mes hálókocsijaiban utaz­va tizenhárom óra alatt meg­tehető. Tallinn gyönyörű, zegzu­gos, ódon várfalas, soktor- nyú óvárosát ennek az írás­nak nem célja bemutatni, de a tornyok egyikéről szót kell ejtenem. Ez a XV. szá­zadiban épült, csaknem négy méter falvastagságú, ;Vimök <17,5 méter átmérőjű), de csúcsos tetejét a környező házak fölé emelő (48,5 mé­ter magas) egykori lőtoronv a híres Kiek-in-de-kök, aminek a neve magyarul, annyit tesz, hogy Kukkants a konyhába. Vélhetően" azért kapta ezt a nevet, mert haj­dan a város legmagasabb építménye volt, s ormáról nemcsak a tengert láthatta az ember,, de az alant gug­goló házak konyháiba is be­pillanthatott. Meglehet, hogy eme elne­vezésében is szemléletes tör­ténelmi emlék nyomán ne­vezte Észtország tornyának Meri Hindrek a „sajátját”; azt az óvárostól néhány villamos-megállónyira maga­sodó modern, Kiek-in-de- kök-né 1 kétszer akkora épü­letet, amelyben fogadott. Ez a „torony” az. Észt Tervhi­vatal épülete, s Meri Hind- rek e hivatal igazgatósági tagja, főosztályvezetője. — A köztársaság közpon­ti irányító tornya a mienk — mondta Meri Hindrek, s tágas mozdulata azt jelez­te, hogy meglehetősen sokat látni innen. Nem, a konyhákba nem lehet bepillantani, sőt, azt sem lehet pontosan megfi­gyelni, hogy milyen adott­ságokkal rendelkeznek, milyen módon termelnek e gazdaság meghatározott egy­ségei, s hogy egyik-másik milyen speciális gondokkal küszködik. Mégis sokat lát­ni, amiből gyanítható, hogy nem pusztán kása fő Észt­ország lakóinak fazekában. A havi 213 rubeles átlagke­reset meghaladja a szov­jetunióbeli átlagot, s te­kintve, hogy a hús, vagy például a korai uborka ára két rubel körüli, hogy az utcai árusnál a pirozski 12 kopejkába kerül, hogy 8 kopejka a tojás, hogy a műszaki cikk, a háztartási gép éppoly olcsó, mint a közlekedés, végül, hogy a havi lakbér nem lenne elég fél liter konyakra; mindeb­ből nemcsak az következik, hogy drága a szesz, hanem az is, hogy Észtországban a megélhetésen kívül egyéb­re is futja. Könyvekre pél­dául. hogy mást ne mond­jak, a legutóbb észt nyel­ven kiadott többkötetes le­xikonra, amelyből 230 ezer példány kelt el, s gyakorla­tilag minden észt csatád könyvtárában megtalálható. Mert tanult és tanuló nép lakja ezt a köztársaságot: Észtország hat felsőoktatási intézményének huszonötezer diákja van, ezerrel több, mint ahányon az itteni kö­zépiskolák padjait koptatják. (Mellesleg: Tartu város 1982-ben 350 éves egyete­mén magyar fiatalok is dok­toráltak.) Itt jegyzem meg, mert ide tartozik, hogy az Észt Köztársaság legjelen­tősebb tervezett beruházá­sa; nemzeti könyvtárat épí­teni. De futja-e másra? Aczél Gábor Következik: 2. Beszélgetés Meri Hindrek- kel Kenan Evren életrajza Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke 1918-ban született Alasehiirben. Kató nai középiskolát, főiskolát, majd 1949-ben vezérkari tiszti iskolát végzett. Pálya­futása során különböző fon­tos parancsnoki tisztségekei töltött be a török hadsereg ben: 1974-ben hadseregtó bornoki rgngof kapott, 1978- ban a hadsereg vezérkari főnökévé nevezték ki. Az 1980. szeptember 12-én végrehajtott katonai hata­lomátvétel után Kenan Ev­ren tábornok a Nemzetbiz­tonsági Tanács elnöke, és államfő lett. Vezetésével a Nemzetbiztonsági Tanács a Törökországban eluralkodott anarchikus állapotok felszá­molásának programjával lé­pett fel. Az 1982 novemberé­ben megtartott népszavazá­son — az új alkotmány el­fogadásával egyidejűleg — Kenan Evrent hétéves idő­tartamra köztársasági elnök­ké választották meg. Az 1982. évi alkotmány széles jogkör­rel ruházta fel az államfőt: a többi között népszavazás­ra bocsáthatja a Nagy Nem­zetgyűlés által hozott törvé­nyeket, dönt' új nemzetgyű­lési választások kiírásáról, szükség szerint összehívhat ja a nemzetgyűlést, a Nem zetbiztonsági Tanácsot, s jogkörébe tartozik az ost­romállapot, vagy rendkívüli állapot kihirdetése is. A Török Köztársaság elnö­ke megnyilatkozásaiban, rendszeresen állást foglal a béke és a békés együttműkö­dés megszilárdítása, a nem­zetközi bizalom légkörének helyreállítása mellett. Kenan Evren özvegy, há­rom gyermeke van. Törökök és magyarok Vannak nyelvek, amelyek­nek a magyarba átkerült sza­vait inkább csak diploma­táink vagy tudósaink hasz­nálják, vannak dlyanok. melynek kifejezéseit főként az iparosok ismerik, és olya­nok is, melyeknek átvett di­vatos fordulatait — ha nem lennének. — csak egy-egy réteg hiányolná. Van viszont egy olyan nyelv, vagy inkább nyelvcsalád, amelynek köl- csönszavai nélkülözhetetle­nek számunkra: a törökből a magyarba átkerült szavak a „bölcsőtől” a „koporsóig" el­kísérnék. A honfoglalás előtti korban a két nép együttélése ugyanis olyan szoros volt, hogy nemcsak a bölcső és a koporsó szavunkat kaptuk a törököktől, hanem legalapve­tőbb szókészletünk igen tete­mes részét is. Török kölesön- szó a magyarban a „nyak”, a „kar”, a „térd”, a „szakáll", a „gyomor”, az „álma”, a „szőlő”, a „szék”, a „sár”, a „bor”, a „búza”, a „béke”, a „bátor”, a „gyáva", az „ok", az „idő”, a „gyűrű”, a „gyen­ge”, az „erős” és sok tucat más. Közös múltunk legismer­tebb fejezete azonban termé­szetesen nem ez a — távoli évezredekbe vesző — korszak, hanem az oszmán hódítók elleni harc három évszázada, különösen az a 150 év, amikor Magyarország egyharmadá a török birodalom része volt. A két nép azóta is eltérően ítéli meg ezeket az évéket: ami számunkra honvédő há­borúk sorozata volt, az a leg­több török szemében egy má­sodik, baráti együttélés idő­szakának látszik, A kép tel­jességéhez mindazonáltal az is hozzátartozik, hogy az utóbbi időikben a magyar történészek szakítottak ko­rábbi. egyoldali szemléletük­kel, és sokkal inkább haj­lamosaik meglátni a másfél évszázad török jelenlét gaz­dasági. kulturális* és bizonyo-- civilizációs előnyeit is. Annyi bizonyos, hogy a 17. század végétől a magyar köz- gondolkodás sohasem volt ellenséges a törökökkel szem­ben, és hogy azóta a két nép sohasem került komolyabb el­lentétbe egymással. Éppen ellenkezőleg: az a tény, hogy nemzeti történelmünk két ki­magasló alakja, Rákóczi és Kossuth török földön keresett menedéket, gyorsan kialaku­ló és hagyományossá váló kölcsönös rokonszenvre utal. E rokonszenv hatása ko­runkig átnyúlik: az ankarai egyetemen a modern török állam megalapítójának. Ke- m'al Atatürknek a kezdemé­nyezésére magyar tanszék alakult, amely azóta is rend­szeresen bocsát ki nyelvünk­ben és kultúránkban jára­tos fiatalokat. Sárospatakot és török testvérvárosát, Te- kirdagot — az egykori Ro­dostót — Rákóczi; Pécset és a vele ugyancsak testvérvá­rosi viszonyban álló Kütahy. át, valamint Baranya megyét és testvérterületét. Kütahya körzetet pedig Kossuth sze­mélye költi össze egymással. Az évszázados kapcsolat továbbélését mutatja az is, hogy a török történelem ma­gyarországi és a magyar múlt törökországi emlékhelyeit mindkét országban lelkiisme­retesen gondozzák, olyan kapcsolódási pontot teremt­ve ezzel, amely kiinduló­pontul szolgálhat a más te­rületen való együttműködés számára is. Mert hiszen — mint azt a két ország veze­tői korábbi találkozóikon, és most, Kenan Evren török köztársasági elnök látoga­tása előtt is hangoztatták — a múltbéli kapcsolatoknak ií a két nép jelenlegi és jövő­beni barátságát kell szol­gálniuk. K. F. Magyar-török mezőgazdasági tárgyalások Hünsü Dogan török mező- gazdasági, erdőgazdasági és területi miniszter, aki Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meg­hívására tartózkodik hazánk­ban, a két ország közötti me­zőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti együttműködés fejlesztéséről tárgyalt. Egye­bek között a kukorica és iparinövény termesztési rend­szerék, valamint magyar ne- mesítésű vetőmagvak török­országi kipróbálásáról, a te jelő szarvasmarha, a baromi és háziszárnyas, a juhtenyész tés, a méhészet és az édes vizi haltenyésztés területéi is kedvezőnek ítélték meg a együttműködés lehetőségei Az élelmiszeripar több téri" latén szintén lehetőségek-’ láttak a kapcsolatok bővíté sere. Az erdészeti termeiéi az erdővédelem és a fafel dolgozás is módot ad a köze tevékenység szélesítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom