Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-07 / 106. szám

1986. május 1. * NÉPÚJSÁG Kiállításról - kiállításra Balásy Gyula­emlékkiállítás Dombóvár .lakosságának sMighla kell bemutatni Blailásy Gyulát és művészetét. Az itt élők közül nagyon sokan sze­rették, tisztelték, .becsülték munkásságát, tudták életút­jának főbb állomásait, ame­lyek dombóvári letelepedésé­hez vezettek. „ Tanitócsalád^ban született 19112-lben öllthiétvízen. Kősze­gen katonai középislkoláfaa járt, .majd a repülős műsza­ki akadémia hallgatója lett. A háború alatt hadifogság­ba került, ahol sakk-készle­teket, apró faszobrokat fara­gott. A hazatérése után ez le'tt kenyérkereső megélheté­se. Háziipari, népművészeti szövetkezetek részére készí­tett művészi kivitelezésű, egyedi faragásokat. Munkás­sága elismeréséül 1964-,ben kaipta meg a „Népművészet Mestere” címet. Titkokat is­mert, de nem fojtotta magá­ba, hanem igaz mesterhez méltóan, továbbadta tanít­ványainak. Tanító, népműve­lő, művész volt. Az emlékkiállítások min­dig azzal a szomorkás érzés­sel töltik el a látogatót, ami a folytatást kívánó, de meg­szakadt, befejezetlen életutak találkozásaikor járja át az embert. Balásy Gyula arasznyi plasztikáiban az élet tenniakairó, néha fáradó ereje feszül. Az 1978-ban el­hunyt népi iparművész al­kotásaiból rendezett kiállí­tást a dombóvári városi mű­velődési központ, amely má­jus 9-iig tekinthető meg. Bencze László Bonyhádon Tíz éve már, hogy a kö- lesdi művelődési ház igaz­gatója felikereste a Kossuth- díjas festő- és grafikusmű­vészt, Bencze Lászlót, hogy bemutatkozó kiállítást ren. dezzen festményeiből, rajzai­ból. A művész a felkérésnek eleget is tett. A székesfehérvári születé­sű, hetvenkilenc éves mes­tert most a bonyhádi kép­zőművészetet kedvelő közön­ség ismerheti meg. Különös ismertetőjele a geometrikus képépítés. A körülötte lévő világ által' felkeltett érzése­ket fogalmazza meg a .ma­ga művészi eszközeivel, le­gyen az szaltirlfcus rajz, vagy monumentális mozaik. Kö­tődéséit, a vásárhelyi hagyó, mányokből táplált realizmu­sa jelzi. Életképeinek ihlető talaja a budapesiti műterem- lakás és a Balatonira néző csoplaki présház. Az évsza­kok váltásával cseréli egyi­ket a másikra, közben újra és újra megtermékenyül, gazdagodik, férfias hangú művészete. Ifjabb korában több európai országban, és Mongóliában is járt; tanul­mányúton. A ritkán kiállító művész alkotásait a bonyhádi mű­velődési házban május 23-tiig tekinthetik meg az érdeklő­dők. Berzicza Mária és Babits Ágnes A díunafőldvári művelődé­si házhan, két Tolna megyé­ből elszármazott pedagógus képzőművész munkái látha­tók. A nem csupán kiállítási célokra használt helyiségben a falfelületek adnák helyet a két fiaital rajztanár .bemu­tatkozásának. Berzicza Márta grafikád öreg házak, fialuvé- gék, pincesorok hangulatát tárják fed .úgy, hogy érezhet­jük minden rajában a női lélek apró rezdüléseit. A fe- kete-fehér lapok kompozí- cioiban^ a vonalaik és foltok váltakozó ritmusa, tehetséget és tudást rejtve, egyéni han­gú harmóniát, nyugahmt áraszt. Babits Ágnes itt be­mutatott tablóiról, az anali­záló, elemző, pedagógiai módszerek birtokosa köszön ránk. Az organikus^ a ter­mészeti tárgyák szerkezeteit kutató, rajzi eszközökkel feltáró, közreadó tanárem­berrel találkozhatunk a szí­nes kartonok segítségével. Bényi László festményei Simontornyán A stmontornyai vármúze­umban április 30-rtől szep­tember 28-iig látható Bényi László festőművész kiállítá­sa. A nézőre a festői munka öröme árad a képekről. A művész a megragadott perc elevenségét nem hagyja el­veszni. A tárlatlátogatók közül sokan, akarva, akarat­lanul választ keresnek a kérdésre: milyen irányzat, stílus közé sorolhatók a ké­pek? Egyszavú, sematikus fe­lelettel a posztimpresszioniz­mus tágas mezejére rakha­tók. A gyakran Utazó, krea­tív szellemű embert festésre kényszeríti az elsuhanó táj, benne az ember. Csendéle­teiben is a pillanat sókszínű varázsát örökíti meg. A vá­szonra vastagom felhordott olaj festék fokozza iimpresz- szióját, jellegzetes színvilá­got mutatva. Egy több mint fél évszáza­dos festőpálya tanúságtéte­lével találkozhatunk Siimom- tornyán a vár kiállítótermé­ben. Decsi Kiss János A Zrínyi Kiadó új sorozata A katonaelbeszélések k-lasz- szdkusainak írásaiból Zrínyi zsebkönyvek elnevezéssel új sorozatot indított a Zrínyi Katonai Kiadó. A kötetek a világ- és a magyar iroda­lom szerzőinek olyan írásait adják közre, amelyekben az írók a helytálló, a győztes, illetve a vesztes, a hazáját szerető, vagy a hódító katona alakját mutatják be. A köny­vek lapjain megelevenedik az 1848/49-es szabadságharc, a napóleoni háború, az első és a második világháború, vala­mint az amerikai polgárhá­ború egy-egy epizódja. Az elbeszélések, kisregények szerzői között szerepiel Bal­zac, Tolsztoj, Hasek, Egon Erwin Kisch, Stephen Crane és Kipling, a magyar klasz- szikusokat pedig Jókai, Mik­száth, Krúdy és Móricz kép­viseli. A Zirpernovszky Károly Ipari SzataköziépiííkoJia (Pécs, 48-ias dér 2.) aiz 1906,W7-es tanévre 10 hónapos Időtartalmú teahmlkuairuinősítö tanfolyamat indít az alábbi szalkolkoin: gépi forgácsoló, géfpsziereüő, gépkarbantartó és javító, gyártásvezető, erősáramú gép- és készülök üzemeltető, karbantartó és javító tiíradiástiedljniiikad készülék karbantartó, eMctrondiklal műszergyártó és karbantartó. A jelentkezés feltétele : Szakirányú szakköeléplslkolial érettség! bizonyítvány, kétéves szakirányú szakimat gyakorlat. Jelentkezési határidő: 1980. május 31. Jelentkezési lap beszerezhető az iskola titkárságán, hétfőitől pénitékág 8—H6 óra között. Nem szakirányú érettségivel és szakmunkásbizonyítvánnyal inendetkezők részére különbözeti érettségire, előkészítő tan-folyamot szervezünk 240 órás időtartammal. Sükeres küliönibözieitl érettségi letétele után j.éLentkezaietniek tectmtkusmmősítő tamfodyaimna. A jelentkezés feltétele : Érettségi bizonyítvány, szaki rám ymak megfelelő szakmunkás- bizanyítvány, kétéves szakma» gyakorlat. Jtelentlkezésd határidő 1986. május 31. JieHeinitkeziési lap beszerezhető az iskola titkárságán, hétfőtől péntekig 8—16 óra között. (94) Szovjet lápokból SZOVJETUNIÓ Az SZKP XXVII. kong­resszusa olyan intézkedése­ket fogadott el a tudomá­nyos és műszaki haladás meggyorsítása érdekében, amelyek a népgazdasági rendszert érzékennyé teszik a szüntelen megújulások iránt. Így térnek át az in­tenzív gazdálkodásra, s így sikeresen oldhatják meg a társadalmi és gazdasági fej­lesztés feladatait. Abel Agan- begjan akadémikussal, az ismert közgazdásszal beszél­get a Gyorsítani a fejlődés ütemét című írás szerzője a közeli és a távlati tervekről, a szükségessé vált alapvető változtatásokról. A „Óéira orientált” mérnö­kök című írásában J. Szolo- mencev professzor, a Moszk­vai Szerszámgép- és Műszer­ipar egyetemi rektora az új­fajta mérnökképzés szüksé­gességéről, a régi, elavult módszer okozta problémák­ról, valamint arról beszél, hogy a műszaki oktatást job­ban össze kell hangolni a gyakorlati követelményekkel. Olvashatunk a cikkben az oktatás új, célra orientált, in­tenzív formáiról is. Vlagyimir Poleckov, a Leg­felsőbb Tanács tagja, a Kemerovo megyei tanács el­nöke azt fejtegeti a Kuz- nyecki környezetvédők cí­mű cikkben, hogy miként ve­szik fel a harcot régi és új ipari komplexumaikban az egyre veszélyesebbé váló környezetszennyezés ellen. Csaknem öt ven .éves a Szovjetunió Állami Népi Táncegyüttese, a Mojszejev Együttes. A Mojszejevék című írás ízelítőt ad az együt­tes műhelytitkaiból, bemu­tatja az alapító, Igor Mojsze­jev munkáját. LÁNYOK,ASSZONYOK Mihail Gorbacsov kong­resszusi zárszavával és képes beszámolóval eleveníti fel a lap az SZKP XXVII. kong­resszusának munkáját. A matolcsi ember címmel további részleteket lehet ol­vasni Natalja Zalkának és Matvej Szaprikinnak Zalka Mátéról szóló könyvéből. Az első rész az áprilisi számban jelent meg. Andrej Taraszov Szvetlána Szaviokaját bemutató írásá­nak negyedik részét közli ez a lapszám. Megismerkedünk Ljubov Hotíljovával, a Belorusz SZSZK Tudományos Akadé­miája genetikai és litológiai intézetének igazgatójával. Az Ünnepnap lesz száza­dokon át című cikk május elseje történetébe nyújt be­pillantást. A három szikla című riport egy bátor hegyi- mentő asszonyt mutat be. Ne feledjük Lidicét! Ez­zel a címmel közli a lap Maria Jarosovának, Lidice polgármesterének, a fasiszta terror szemtanújának és ál­dozatának visszaemlékezé­seit. A gyerekek egy kis jávor- szarvasról szóló mesét ol­vashatnak, s az Ügyeskedj, okoskodj! rovat is az ő szó­rakozásukat szolgálja. Érdekes írás foglalkozik azzal, hogy miként tanulmá­nyozzák a Szovjetunióban Körösi Csorna Sándor hagya­tékát. Az Erről-arról című össze­állítás apró érdekességeket, kis híreket közöl. Kézimunkázó asszonyok érdeklődésére tart számot a gyöngyfűzésről szóló, képek­kel illusztrált írás. Soha többé nem találkoz­tak ... Ez a címe annak a cikknek, amelyik Johann Strauss zeneszerző pétervári éveiről szól. Kell-e orvosság a szere­lemre? kérdezi címében egy másik cikk, és az érdekes témát olvasmányosan adja elő a szerző. szputnyik Történelmi tanulság cím­mel emlékezik meg a Szput- nyik arról a negyvenegy év­vel ezelőtti napról, amikor a hitleri Németország — 1945. május 8-án — letette a fegy­vert. Ezzel Európában véget ért a második világháború, amelyik 1939. szeptember 1-én kezdődött. Ez az évfor­duló nemcsak történelmi ta­nulság, hanem emlékeztető, és figyelmeztet az emberiség mai gondjára is. Annak ide­jén a nyugati demokráciák nem fogadták el a Szovjet­uniónak a hitleri törekvés el­len nem egyszer felajánlott szövetségét, amely megaka­dályozhatta volna a hitleri agressziót, a háború pusztí­tásait. A Szovjetunió ma is a béke híve. Békejavaslatait komolyan kell venni. A béke, a jóindulat és az együttműködés irányvonala címmel a lap főszerkesztőjé­nek, Borisz Krotkovnak az írását közli a lap. A szerző azt taglalja, hogy vajon mennyit költ manapság ka­tonai célokra a világ, s mi vár ma az emberiségre, ha atom- és hidrogénbombák robbannak, ha megszólalnak a fegyverek. Hatszázezer „hirosimára” elég az a fegy­verkészlet, amivel manapság a homo sapiens rendelkezik. Az SZKP XXVII. kong- fesszusa nemcsak a szovjet belpolitika, hanem a szovjet külpolitika irányvonalát is kijelölte, mégpedig hosszú távra. A szovjet emberekkel együtt a világ minden népe az emberiség békés jövőjé­ben reménykedik. Milyenek vagyunk mi. szovjet emberek? — teszi fel a kérdést A szerkesztő note­szából rovatban közölt írás szerzője, s érdeklődésre szá­mot tartó gondolatokat fej­teget. A szén szolgáltat energiát Szibériának címmel Ljubov Szoboljevszfcaja írt cikket. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szakeberek most egy újabb, gyorsított ütemű szénki termelési programot jelöltek meg. A Szibériában nemrég feltárt szémmedencék készleteit mintegy 600 mil­liárd tonnára becsülik. En­nek jelentősége akkor ért­hető, ha figyelembe vesszük, hogy napjainkban a világ évi szénkitermelése 2 mil­liárd tonna. Mível foglalkozik a KGB? — vagyis a Szovjetunió ái- lambiztonsági szerve. A cikk bemutatja, mikor, hogyan,' milyen céllal, feladattal jött létre ez a szervezet, amely­ről nyugati források sok mende-mondát, hamis hírt terjesztenek. A rövid beve­zető ismertetőt izgalmas, krimi-jellegű kémtörténet követi. Az élettartam és a kockázat címmel V. Liszcovnak, a fizikai és matematikai tudo­mányok kandidátusának ta­nulmányát olvashatjuk. Az embert élete során betegsé­gek, váratlan szerencsétlen­ségek, katasztrófák fenyege­tik. Ezek — kockázati ténye­zők. Vajon mekkorák ezek, s mit tehetünk, hogy csökkent­sük hatásukat — ezt vizs­gálja az írás. „S.O.S... Egyedül vá­gyóik, zuhanok az óceánba!” — jelezte rádióján egy ame­rikai pilótanő. Valóban le­zuhant, de életben maradt. Ezzel az érdekes történettel ismertet meg Gennagyij Bo- osarov riportja, amelynek címe: Az amerikai pilótanő és a szovjet kapitány. Több más, érdekes olvas­mányt is kínál a Szputnyik. Íme, címekben: Egy nemzet­közi család krónikája, Gyer­mekszemek tükre, A lakott sziget (képregény), Hogyan készül a „zebra-koktél”? Lazítás - -Csugunov-módra — ez a címe a hatha-jóga egyik legrangosabb szovjet ismerőjéről, az egyik moszk­vai idegklinikán dolgozó Vili? ír Csugunovról, az or­vostudományok doktoráról, illetve az ő módszeréről szóló cikknek. A gyógynövénytár rovai arról tudósít, hogy mit kell tudnunk a fokhagymáról. Kulturális és irodalmi ro­vatában a lap Könyvespolca Viktor Asztafjev A vimba című elbeszélését közli. A sakkon, az olvasói leve­leken és a humoron kívül a folyóiratban ezúttal ered­ményhirdetést is találunk, mégpedig a múlt évi A Nagy Győzelem negyvenedik év­fordulója című vetélkedőről. Megtudjuk, hogy kik nyer­ték a három fődíjat, az öt első, a tíz második, a huszon­öt harmadik díjat, valamint a vígaszdíjakat. A harmadik díjat nyertek között két magyar nevet is olvashatunk. SZOVJET IRODALOM A májusi szám próza ro­vata Jurij Bondarev Játék című regényének első részét közli Soproni András fordí­tásában. (A befejező rész a júniusi számban jelenik meg.) Üj regényében Bondarev korunk divatos és fontos problémáit ábrázolja. Fő­hőse, a világot járt filmren­dező, egy általa felfedezett fiatal színésznő balesete — öngyilkossága? — kapcsán szembesül egész eddigi éle­tével — életfelfogásával, munkamódszerével, barátai vagy vélt barátai — őhozzá való viszonyával, szeretetá- vel vagy árulásával. ‘ Mindezek a kérdések ér­dekessé és izgalmassá teszik a regényt. A líra rovat Larisza Szus- kova verseiből ad válogatást Károlyi Amy és Oleg- Gro­mov kísérő soraival. A ver­seket Károlyi Amy, Petróczy Éva, Szokolai Károly és Weöres Sándor fordította. Az Irodalom és élet című rovatban főként az orosz nyelv ismerői számára lehet érdekes Vaszilij Belov Anya­nyelvem, jó barátom című elemzése Makai Imre avatott tolmácsolásában. Barta Lajos Szerelem című darabját a közelmúltban oroszra fordította Mitrofan Popov. A Közös dolgaink ro­vat ezt a munkát méltatja. Ugyancsak ebben a rovat­ban olvasható Ábel Olga és Benamy Sándor visszaemlé­kezése az első magyar Csen­des Don kiadásáról. A Fórum rovatban kapott helyet Akram Aminov írása, amelyik számos adattal alá­támasztva taglalja, hogy mi­lyen szerepet tölt be az orosz nyelv a mai szovjet társada­lomban. A Kilátó rovat Szvetlána Serlaimova irodalomelmé­leti cikkét közli A szocialista realizmus napjaink regény­irodalmában cím alatt. Jevtusenko Fu-ku című poémájának fordításakor ébredt gondolatait Garai Gá­bor az Irodalomról rovat számára jegyezte le. Ehhez kapcsolódik Pavel Uljasov- nak a Pravdából átvett kri­tikája, amely Jevtusenko legújabb, élénk visszhangot kiváltott, sajátos műfajú al­kotásairól szól. Balásy Gyula: Kubikos Berzicza Mária: Faluvég

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom