Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-31 / 127. szám
1986. május 31. Képújság 7 Kisszékelyi mozaik Zöldül a fű minden évben Hogy élnek az üdülőkörzetté nyilvánított településen? Miről beszélnek? Milyen gondjaik vannak? Mi lenne, ha Kisszékely nagyobb település volna? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg megyénk egyik nagyon szép természeti adottságokkal rendelkező kisközségének lakóit.- Miért érdekli ez magukat? - kérdi egy idősebb férfi a felvásárlási helyen. Rólunk akarnak írni? Na mondunk mi olyat, hogy azt nem teszik.be. Van itt miről beszélni... Tréfálkoznak. Hatan-nyolcan várakoznak kosarakkal, abrosszal takart papirdobozokkal: kacsára. Van aki csöndes bólintgatással, akad olyan is aki megtoldja egy-egy mondattal, hogy mit kellene megírni. Azzal egyetértenek, hogy a faluban sokkal több az idős ember, mint a fiatal. Ök elmentek a pénz után ki erre, ki arra. Ezt már nem kérdik miért nem találtak itthon, helyben munkát. Százhalombatta, Szekszárd, Székesfehérvár lett második otthonuk. Hétvégén hazajönnek. Övék lesz majd ősszel a kacsa is amire várni kell, mert csak az eső és a halál jön magától, ezeket sem várni, sem sürgetni nem kell... »- Nincs étmenő forgalom a faluban, mindenki nálunk vásárol - kezdi bemutatkozáskor Nádori Józsefné a Siómenti Áfész 26. számú vegyes boltjának vezetőhelyettese. Leltározáshoz készülünk, ezért nem töltöttük fel a polcokat. A kenyeret és a süteményeket most kaptuk. A hentesárut a Szekszárdi Húsipari Vállalat szállítja. Nézzenek körül, van sokféle áru. Olyan úgy sem lesz, hogy mindenki elégedett legyen mindennel. Most kaptunk egy hűtőpultot, ezt a fagylalthoz használjuk majd. Jönnek az úttörők nyári táborozáshoz és ilyen igény is van. Ez az egy bolt van itt a faluban. Ha nagyközség volna, talán külön üzletek lennének, de erre nem számítunk. Hamarosan nem is lesz itt nagy változás. Antal Jánosné postamester először a létszám bővítésére gondol, amikor egy nagyobb település postai teendőiről beszél. Egy kézbesítő van a faluban Borbás Sándor, aki pontosan tudja, hogy az ő nyolc szolgálati éve alatt, százzal nőtt a nyugdíjasok száma. Ez a lakosság egy- harmadát jelenti, becslése szerint. Ha bárki is azt akarná, hogy nagyobb legyen ez a község, akkor visszahozná a tanácsot, az iskolát és a téeszt, mert Borbás Ebéd után az öregek között Nyugdíjat ad a postás Sándor szerint ezek hiánya okozza a falu sorvadását. Az valamelyest ébren tartja az itt élőket, hogy a fővárosból is költöznek ide néhányan és a tavaszt, a nyarat és az őszt itt töltik. tt- A véletlen hozott össze bennünket azzal a kisszékelyi asszonnyal, aki el akarta adni ezt a házat - emlékezik Grof- csik Gusztávné, budapesti lakos, nyugdíjas könyvtáros. Tudják az embert egyszer csak idegesíteni kezdi, hogy minÉpítsünk várat denhol szemben jönnek vele, meglökik, sodorják. Békességre, nyugalomra vágytunk, amikor azt terveztük, hogy valahol vidéken veszünk egy kis házat. Ez itt egy nádfedeles, kertes ház. Festett régi bútorokkal rendeztük be. A férjem és egyik fiam építészmérnök. Első lépés az volt, hogy a vertfalakat megerősítsük. Villanyt, vizet is bevezettük, hogy komfortosabb legyen. A kertben, szinte vérszemet kaptam. Először csak néhány sor zöldség, most krumpli is van, paprika meg ami kell. Sokat lehet itt dolgozni. Az nagyon jó, hogy becsületesek az emberek. Itt még semmi nem tűnt el sem az udvarból sem a házból. A vidék nagyon szép, a levegő tiszta. Ha nagyobb falu lenne, talán nem is jöttünk volna ide... Ez így jó. Ilyennek kell lenni. A fővárosból és más helyekről idetele- pülőkről beszélnek az öregek napközijének asztalánál ülők is amíg Fábián Györgyné felszolgálja az ebédet. Nem ellenséges szemmel fogadják a jószándékkal érkezőket. Ebéd után saját életükről lassanként megered beszédük:- Megszólnak bennünket, hogy idejárunk enni, sokan szégyenük, ezért is nem jönnek.- Az öreg már útban van a háznál, addig jó amíg adni tud, aztán...- Nekem négy gyerekem van, ahány annyi felé ment, én egyedül vagyok itt. Nem mehetek egyikhez sem. Azt is megteszik, hogy tőlem kérnek pénzt. Ebből a kétezer forint nyugdíjamból adjak?- Nekem nincs senkim, se csukd be, se hajts ki, évekig gondoztam a feleségemet. Egyedül maradtam. Ne kérdezze, hogy mire megy el a nyugdíj. Szén, tűzifa, ennivaló. Ha tartalékom nem lenne... Én öt forintot fizetek az ebédért. Jó, hogy van ilyen lehetőség.- Bár többen jönnének, akkor legalább napközben is itt lennénk. Nem kellene otthon fűteni télen. A tanácsiak akarják is, de...- Ha nagyobb volna a falu, akkor biztos lenne szeretetotthon.- Nem így mondják, hanem, hogy szociálisotthon. Előbb utóbb mindenki odakerül, de legalább itt volna a faluban, mert öreg fát nehéz átültetni. Jancski Ferencné - fiatal óvónő - kilenc éve jár át dolgozni a szomszédos Si- montornyáról. Olyan kirándulásokat szervez apró tanítványainak a tolnané- medi téesz autóbuszával, hogy városokat is láthassanak. Élményeket gazdagító programokkal színesíti a gyermeki fantázia palettáját. A legkisebbek úgy gondolják, hogy várat kell építeni ahhoz, hogy Kisszékely nagy legyen. Kovács János 35 éves anyagbeszerző is így látja, hogy építeni kell - nem homokvárat, hanem amint ö is teszi - családi házakat. Ót két dolog köti a faluhoz: itt született és olcsóbban jutott építési telekhez. A kert pedig a megélhetés egy részét biztosítja majd. Szórakozási lehetőség nem sok akad, de ő nem is presszózó. Autóbusszal el lehet jutni ki ahova akar. Az orvos hetente kétszer tart ügyeletet, egyes gyógyszereket már nála is meg lehet venni. Nézze! Vannak Trabantok és vannak Opelek - igy okít egy magát megnevezni nem akaró. A Trabanttal is eljuthat Párizsba, vagy a tengerpartra. Ahova akar. Különbséget lehet, talán kell is tenni kicsi és nagy között, de nem érdemes. Mi kis faluban kicsik vagyunk, de itt is zöldül a fű minden évben és ez életet jelent. DECSI KISS JÁNOS Az egész városból jöhetnek... Matematika tagozat a IV-es iskolában Nem elitképzés - tehetséggondozás. Kiválasztás korábban. A közösség ereje. A sportban is kitűnnek. Szekszárdon a IV-es számú általános iskolában két éve folyik matematika tagozatos oktatás. Nem előzmény nélküli ez, hiszen az iskolában az első lépcsőtől kezdve bekapcsolódtak a korszerűsítési folyamatba, tanították a komplex, az ideiglenes, majd az újtantervi matematikát. Most pedig az 5. osztálytól kezdve külön tanulócsoporttal tagozatot indítottak évfolyamonként. Hogy mi ennek a jelentősége, arról dr. Szenczi Lászlóné megyei szakfelügyelőt kérdeztük meg.- Korábban a 7. osztálytól, viszonylag későn kezdték a tehetséges gyerekek kiválasztását, így összeforrott közösségeket kellett szétbontani. Most 5. osztályban indulnak. A megfigyelés, kiválasztás már alsó tagozat után történik. Más megyében is indult hasonló kezdeményezés, a tapasztalatok mindenütt pozitívak. Szekszárd város többi iskolájában más tárgyakból szerveznek tagozatos osztályokat, igy például az l-es számú általános iskolában rajz, és ének a ll-es és lll-as iskolában testnevelés oktatása folyik kiemelt óraszámmal. Felvételi vizsga, illetve szakfelügyelői vélemény alapján történik ezen osztályokba a beiskolázás. Mi Szekszárd minden iskolájából várjuk a matematikát szerető, a tanító nénik véleménye szerint is kiemelkedő matematikai gondolkodású gyerekeket. A következő években bővül az a lehetőségünk, hogy más iskola tanulói is bekerülhessenek ebbe az osztályba.- Az első évfolyamba a tanítóképző főiskola gyakorló iskolájából is érkeztek hozzánk gyerekek, - mondja Faludi János igazgató. - Most azonban, hogy rövidesen elkészül az új intézmény, ottmaradnak felsőben is a gyerekek. Minden iskola ragaszkodik legjobb tanulóihoz, mindenütt produkálni szeretnének. Az is igaz, hogy kiváló szakemberek foglalkoznak velük, sok helyen, de nálunk éppen a tagozat bevezetésével, a magasabb óraszámmal, számítástechnikai foglalkozással, jobbak az objektív feltételek.- Mi történik akkor, ha az utcáról jön be egy szülő a kéréssel, hogy gyermekét ebbe az osztályba szeretné beíratni.- Szívesen fogadjuk, jó tanulmányi eredményen kívül nincs más kritérium.- Logikus gondolkodás, kitűnő tárgyi tudás, más tárgyakban is jó teljesítmény, nagy teherbírás... Többek között ezek a kulcsszavak a szakfelügyelő értékelésében. De mit jelent a pedagógusnak ez a feladat?- Valóban élményt adnak ezek a gyerekek - mondja István Józsefné a hatodikosok szaktanára. - Az a színvonal, az az érdeklődés, nyitottság, amivel a tárgy a probléma felé fordulnak és persze a közösség. Előfordult, hogy megbetegedett valaki, egy nehéz témakör tárgyalásánál és amikor felajánlottam, hogy korrepetálom, öntudatosan tiltakozott arra hivatkozva, hogy azt már társai megtanították neki. Következő ellenőrzésnél, dolgozatnál be is bizonyította.- Szelektálódnak, differenciálódnak az első félév után a gyerekek - így Marton Aladárné, tanár - elsősorban a plusz feladatot, az öntevékenységet kívánó szorgalmi feladatok megoldásával szóródik szét a mezőny.- Mi történik azokkal akik nem bírják az iramot, lemaradnak?- Nem akarják elhagyni az osztályt, mert azt tudni kell, hogy az eredményben az a közeg is meghatározó, ahol született. Más a fedezete itt egy közepesnek, mint egy másik osztályban. Persze a közösség is nagy megtartó erővel bír.- Nem kell attól tartani, hogy elbizakodott, az iskolai nagy közösségből kilógó elitt csoport keletkezik?- Egyáltalán nem - szögezi le határozottan a hatodikosok osztályfőnöke Füléné Csorba Katalin. Szerény gyerekek, a rivalitás elsősorban osztályonbelül jellemző, de ez is egy egészséges versengés, erőfelmérés. Egymás eredményeihez igyekeznek felnőni. Persze más jellegű osztályfőnöki munkát kíván, és minden tárgyán sokkal több felkészülést. Az osztályfőnök szavait erősíti meg az a tény, hogy a matematika mellett más tárgyakban, de elsősorban a sportban tűnnek ki a tagozatosok. Nem egyoldalúan képzett gyerekekről van tehát szó. A velük folytatott beszélgetésben szándékosan kerültük a matematikát, a tanulást, igaz olykor akaratlanul is ott kötöttünk ki.- A legjobb élményem a kecskeméti kirándulásunk volt - mondja Hradek Viktória - körbesétáltunk a Katona József téren, megnéztük a városházát, a gyönyörű Cifra palotát, a régi épületeket.- Én a túrákat kedvelem legjobban, veszi át a szót Koller Attila - vándortábor a bükkben, megyei úttörötalálkozó, tájfutó- verseny, ezekre emlékszem a legszívesebben.- A gyakorló iskolából jöttem, - folytatja Kertes Gábor, aki televízióban matematika vetélkedőn kétszer is szerepelt már - igyekszem mindig gyorsan végezni a tanulással, hogy utána sportolhassak. Sokat pinpongozom, tollaslabdázom. A jövőről szólva legtöbben bizonytalanok, ami ebben a korban érthető is. Szepesi Balázs azonban teljes határozottsággal közli:- Gimnáziumba megyek, mert tervezőmérnök szeretnék lenni. A papám is építész, sokat szoktam rajzolni, leginkább házakat hajókat. A matematikán kívül a technika, és a testnevelés a kedvenc tárgyam. Hogy mennyit kell tanulni? Mindany- nyian megegyeznek abban, legfontosabb az, hogy órán megértse az ember a problémát, kedvet kapjon újabb probléma megoldásához, a többi már nem is olyan nehéz...- csa Kovács János portáján
