Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-15 / 113. szám
1988. május 15. NÉPÚJSÁG 3 ■ — ......»... í A vámőrség - szezon előtt Beszélgetés dr. Garamvölgyi Károly vezérőrnaggyal, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokával 1 1 Itt a tavasz! Sokan már a nyaltra, a szabadságra gondolva tervezik külföldi útjukat, várják külföldi vendégeiket. Ami nekünk turizmust, nyaralást, pihenést jelent, az a vám- és pénzügyőrségnek az év egyik legfontosabb, legnehezebb feladata. A vám- és pénzügyőrségnél megtörtént az elmúlt év tapasztala taitainak értékelése, és ezek figyelembe vételével a felkészülés a „modern népvándorlás” ez évi nyitányága. Erről kérdeztük dr. Garamvölgyi Károly vezérőrnagyot, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokát. — Hazánk idegenforgalma az elmúlt évtizedben jelentősen, az utóbbi években pedig — a központi intézkedéseknek megfelelően — igen intenzíven fejlődött. Nemzetközi turistaforgalmiunk mintegy 75 százalékát a szocialista országokból érkezők jelentik. 1985-ben több mint 15 millió OcülfőfcU látogatott hazánkba. Ugyanakkor öt és fél millió magyar állampolgár utazott külföldre. A határvámhivatalok az elmúlt évben több mint 45 millió személy, és 8 millió gépjármű be- és kiléptetését végezték el. Ezek a számok csak a forgalom nagyságát jelzik, de nem tükrözik a elvégzendő ellenőrzésekkel szembeni növekvő követelményeket. Az államhatáron belépő külföldi először az ellenőrző szervek képviselőjével találkozik, akiknek fellépése első benyomásait döntően meghatározhatja. Ezért a 'határőrség tagjainak, a határ vámhivatalok dolgozóinak a jogszabályi rendelkezések maradéktalan érvényes tése mellett munkájukat udvariasan, körültekintően, gyorsan, a biztonsági szempontok figyelembevételével kell ellátniuk. Nem kis feladat! Hogy mindennek megfelelhessenek, ezért a határvámhivatalok dolgozóit gondosan felkészítjük. Követelmény a határozott és udvarias fellépés, az idegen nyelvismeret, magas fokú szakmai fel- készültség és politikai tisztánlátás. — Melyek az utasforgalmi csúcsidőszakban megoldandó legfontosabb feladataik, hogyan biztosítják a forgalom gyors ellenőrzését? — A három alapkövetelmény: a biztonság, a gyorsaság és a kulturáltság együttes érvényesítése sokszor nehézségekbe ütközik. A magyar idegnforgalom jellemzője, hogy az éves forgalom fele a nyári hónapokban bonyolódik le, a másik ötven százalék kilenc hónapra oszlik meg, igen jelentős szóródásokkal. A forgalom irányaiból adódóan 60 határátkelőhely közül mintegy 8—10 bonyolítja le az összforgalom 70—75 százalékát. 'Ilyen körülmények _ között felkészülésünk egyik fontos területe a létszám- gazdálkodás megtervezése, megszervezése, az emberek szükség szerinti rugalmas átirányítása. Az utóbbi években egyre több nagyobb értékű árut hoznak be, ami megnövelte az adminisztrációt. Például a saját használatra vagy eladásra szánt számítógépek, vddeoberendezések stb. vám- kezlése, vagy esetenként a jogsértő cselekmények jegyzőkönyvi rögzítése igen sok időt vesz igénybe. Ez’ pedig sajnos a határátkelőhelyek áteresztőképességének csökkenését jelenti. Keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel az ellenőrzést meggyorsíthatnánk. Így az elmúlt évben a határvámhivatalok adták meg 200 000 forint értékig a devizahatósági engedélyt a vámkezeléshez olyan esetekben, amikor az utas árujának eredetét elfogadható ajándékozó levéllel igazolta. Az áruk értékelésének gyorsítása és egységesítése érdekében — műszaki szakemberek és árszakértők közreműködésével — irányárjegyzéket adtunk ki a határvámhivataloknak, amely elsősorban az utasok által közikedvelt tartós használati cikkeket tartalmazza. A forgalom gyorsításában segíthetnek a csoportos utak idegenvezetői az utasok szakszerű tájékoztatásával, de maguk az utasok is, ha a vémnyilatkozatot előre pon- • tosan töltik ki. Az utasok tájékoztatásáról folyamatosan és szervezetben gondoskodunk. Évente megjelenik a Magyar Hírlap mellékleteként utasforgalmi tájékoztatónk, amely az érvényes hazai vám- és devizaszabályokon kívül a környező országok legfontosabb ilyen rendelkezéseit is tartalmazza. A külföldiek számára tíz nyelven készült szórólapjaink vannak a legfontosabb tudnivalókkal. Itt hívnám fel a,z utasok figyelmét, hogy kétség esetén még az utazás előtt igyekezzenek tájékozódni a jogaik és kötelezettségeik felől. Ebben valamenynyi vámhivatal ad segítséget számukra, továbbá a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoksága információs szolgálata is igénybe vehető. A forgalom lebonyolításának másik fontos feltétele a határátkelőhelyek állapota, fogadókészsége, kulturáltsága. IAz elmúlt években erőnkhöz mérten tettünk ezért. Megemlíthetem a hegyeshalomi új körúti határátkelőhely, a kórházai határátkelőhely, a Ferihegy II. határátkelőhely üzembehelyezését, de más határátkelő- helyeket is fejlesztettünk. Minden igyekezetünk ellenére is előfordulhat a nyári csúcsforgalom idején, hogy egyes határ átkelőhelyeken az utasoknak rövidebb-hosz- szabb ideig várakozni kell. Ez.t előidézhetik egyes ünnepekre, hazai rendezvényekre, tudományos, gazdasági eseményekre nagyobb számban érkezők, de adódhat spontán forgalomtorló- dás vagy egyéb rendkívüli esemény is (gondoljunk az osztrák határszakaszon az utóbbi hetekben történt eseményekre). Ilyenkor kérjük az utasok türelmét — Az adatok szerint több külföldi érkezett hozzánk ta valy, mint hazánk lakossága és minden második magyar több napra vagy hétre vándorbotot vett a kezébe. Ezzel arányosan nőtt-e a jogszabályok megsértésének száma? — Az állampolgárok többsége megtartja a jogszabályi előírásokat. A forgalom növekedése ellenére csökkent a vám- és devizaszabálysértések száma, és minden 17 ezer utasból egy követett csak el vám- és devizabűnicselek- ményt. Ennek ellenére több mint tízezer szabálysértővel szemben jártak el szabálysértési hatóságaink, háromezren felül volt a kivizsgált büntető feljelentések száma 1985-taen. A jogsértő cselekmények felderítése, a jogszabályok rendelkezéseinek megtar,tatása fontos feladatunk, de elsődlegesnek mégis a megelőzést, ennek érdekében a jobb informálást, felvilágosítást tekintjük. Ellenőrző munkánk védi a népgazdaság pénzügyi, gazdasági, kulturális érdekeit és értékeit, de nem célja az utasok felesleges zaklatása. Amennyiben a körülmények mégis a szigorúbb ellenőrzést indokolják, kérjük, hogy állampolgáraink tekintsék azt olyan eszköznek, amely közvetve az ő érdeküket is szolgálja. R. L. Hogy tisztább legyen az utak környéke Közútjaink környéke meglehetősen szeny- nyezett. Es ez nemcsak a mellékutakro. igaz, hanem a főútvonalakra is, sőt, azokra fokozottan. Valamiféle „össznépi" szokás minálunk, hogy az autótulajdonosok bepakolják a háztartási szemetet a kocsi csomagtartójába, majd egy elhagyottabb helyen — ahol kisebb a pillanatnyi forgalom — kihajítják az autóból az út szélére vagy az útmenti árokba. Riasztó látvány. Nem tagadom, elsősorban a látvány riaszt, hiszen környezet- szennyezése — hacsak éppen nem valami vegyszermaradék kiszórásáról van szó — nem elborzasztó. Annál inkább az a házkörnyéki hulladék, amely bűzével, meg egyáltalán látványával fölkeveri minden jóérzésű ember gyomrát. Tudjuk, hogy a műanyag olyan szervesen beépült életünkbe, hogy már kiirtani lehetetlen. A tejtől a hajmosó szerig, n mosóportól az üdítő italig, a ruhacsomagtól a különböző egészségügyi szükségleti tárgyakig mindent műanyagba csomagolnak. Eddig ez rendben is van, ámde mit csináljunk a műanyaggal? Elégetjük vagy elássuk. Egyik sem jó, hogy miért, most ne részletezzük. A járműtulajdonosoknak adódik egy „célravezető” módszer. Becsomagoljak nájlonzsákbaj vagy zsákokba az ilyenfajta szemetet, berakják a kocsi csomagtartójába és kihajítják belőle egy elhagyott helyen. Elnézést, nem voltam pontos, nem úgy zsákostól hajítják ki — hiszen a zsák mégiscsak érték —, hanem kirázzák belőle. Aztán hadd fújja a szél, hadd mossa az eső. Dühöngjön miatta más. Most megindult egy országos mozgalom, nem kis mértékben a közúti szervek kezdeményezésére. A cél, a közlekedési utak környezetének tisztán tartása. Országos kezdeményezés látott napvilágot, a megyei szervek, így a megyei közúti igazgatóság is örömmel csatlakozott hozzá. Örömmel, mondom, tényleg így volt, és van. Bizonyítéka az állításnak, hogy a megyei közúti igazgatóság dolgozói eleddig két kommunista műszakban, négyszáz munkaórát dolgoztak az útszélek megtisztításán. Negyven teherautónyi szemetet kellett elszállitaniok. Ezt a munkát jelenleg is végzik a közúti igazgatóság dolgozói, és végezni fogják a jövőben is, ellenben van egy kérésük. Arra kérik a járművel rendelkező lakosokat, háztartási szemetüket ne az út mentén próbálják meg eltűntetni, vagy megszabadulni attól, hanem házilag gondoskodjanak arról. Szeméttelepek vannak, lesznek a jövőben is, de higgyék el, förtelmes látvány egy útmenti „szeméttelep”. L. G y. Osztódik az érték Felsőnyéki ingázók Autóbusz indul Tamásiba adó készséggel ad tájékoztaA lakóhelye és a más helységben levő munkahelye között rendszeresen ide-oda utazó, bejáró dolgozókat nevezzük ingázóknak. Felsőnyéken a munkaképes korú lakosság ötven százaléka eljár dolgozni a falujából. * Délután fél egy múlt néhány perccel. Felsőnyéken, a Kossuth utca végén az autóbuszmegállóban néhány asz- szony várakozik. Közülük egyik bevásárolni megy, másik fogászatra... Cseke Jánosáé munkába indül: — Én nem ebben az utcában lakom, csák most itt szállóik fel, mert erre volt dolgom. Tamásiba megyek, a Páva ruhagyárba. Két műszakban dolgozunk, most délutános vagyok. Ez azért rossz, mert éjjel is egyedül járok. Már nem vagyok fiatal, 59 éves leszek augusztus 3-án. Ketten élünk a férjemmel, betegesen. Nekem a szívemmel van haj, őt meg baleset érte. A keresetem nem sok, a normát nem nagyon tudom teljesíteni, de szeretem a varrást. Ami itt helyben van, a Videoton, meg az Orion gyárhoz bedolgozás, azt én már nem tudom megtanulni .... A Tamási feliratú Volánautóbusz megérkezik, így Cseke Jánosné elköszön. * A Tamási Állami Gazdaság fornádi kerületében Horváth József személyzeti vezető és Kovács Sándorné oktatási és szociálpolitikai előKulcsár Györgyné: „Itt szeretek, a szabadban" Szőke István: „Az utazási időtöltés haszontalan” tást a bejáró dolgozok helyzetéről. Tőlük tudjuk, hogy a gazdaság 930 munkavállalója közül 552 a bejárók száma. Utaztatásukat saját autóbuszokkal oldják meg. A lakóhely távolságától függően van aki 100, más 70, 50 és 30 forintot fizet havonta az utazásra. A felsőnyékieket szállító autóbusz vezetője Szőke István. A hatodik éve dolgozik Fornádon, korábban a felsőnyéki mezőgazdasági termelőszövetkezetben volt: — Itt jobb lehetőséget kínáltak — mondja Szőike István —, akkor ott a téesZben elég bizonytalan- volt a helyzet. Ma már ez nem így van ... Reggel háromnegyed hatkor indulunk, és este háromnegyed hatra érünk haza. Télen hétórás, nyáron ki- lencórás műszakok vannak. Nem fárasztó az utazás, csák az időtöltés látszik haszontalannak. Otthon dolgozni, mát nem nagyon lehet... A komló termesztése egyik legjövedelmezőbb ágazata a far-nádi gazdaságnak. Itt is több felsőnyéki lakos dolgozik. Kiss Jánosné arról beszél, hogy ő férjével és fiával együtt jár mindennap autóbusszal munkába. Éppen ezért az együttiétér-t vállalta és nem érzi tehernek az ingázást. Igaz, hogy a háztáji gazdaságban az álla tök gondozása, a kerti munka elveszi az időt a televíziótól, de ezt nem sajnálja. Amikor helyiben- dolgozott, a háKiss János: .. hogy közelebb legyek az otthonomhoz” rom műszak neki még rosz- szabb voit... János fia épületasztalos itt a gazdaságban. Egy éve változtatott munkahelyet, hogy közelebb kerüljön az otthonához. Ezt megelőzően a TOTÉV dolgozója volt és a megye egész területére jártak dolgozi. A faluban és Tamásiban talál szórakozást a hasonló korú fiatalokkal együtt. Most 24 éves. Szereti a szakmáját. Lakóhelyének életéről nem sokat mond, hiszen reggel eljön és este megy haza. Kulcsár Györgyné 25 éves fiatalasszony, lánykorában is a gazdaság dolgozója volt: — Megszoktam már a bejárást. Nem mondom, hogy könnyű, mert négy gyereket nevelünk. Nővérem meghalt és az ő két gyerekét is elvállaltuk a férjemmel, ő is Itt dolgozik. A nagyobbik lányunk látja el a kisebbeket, ő viszi és hozza az óvodából őket. Helyben is van munka Felsőnyéken, de én azt idegekkel nem bírom, itt szeretek lenni, kint a szabadban ... * Cseke István felsőnyéki tanácselnök mondja: — A községünk lakóinak száma 1423. Ez kevesebb mint az 1970-as esztendőkben volt, néhány év-e a stagnálás jelei mutatkoznak. A csökkenés oka az elvándorlás. Tamási város lett és aki ott dolgozik, az előbib-utóbb a letelepedést is vállalja a bejárás helyett. Itt a faluban az Egyetértés Tsz az egyetlen nagyobb üzem. *A Videoton és az Orion gyárak műhelyéket alakítottak ki, és murikat biztosítanak. A vidékre eljáró dolgozók száma 287. Mindenki másként alakítja az életét. Elvárások vannak a munkahelyen, de a lakóhelyen is. Az ingázóktól kérni lehet, de a teljesítést elmulasztókat megértéssel nyugtázzuk, mert ők igazából se itt, sem ott nincsenek. Céljainkat segíti megvalósítani az Egyetértés Tsz, akkor amikor egy újabb melléküzemággal 30 embernek biztosít munkalehetőséget. Az lenne a jó, ha mindenki lakóhelyén találna munkahelyet is, mert ákk-or nem osztódna, hanem egy helyen sókszorozódna a érték. Decsi Kiss János Több étolaj Az idén a tavalyinál 4—5 százalékkal több étolajat állítanak elő a hazai fogyasztók számára a Növényolaj- ipari és Mosószer-gyártó Vállalatnál. Azt ígérik, hogy ezen a nyáron folyamatos lesz az ellátás a napraforgó étolajból, s repceolajból is legyártják a kereskedelem által igényelt mennyiséget. A növényolajiipar hat gyárának kapacitása jelenleg arra elég, hogy étolajból a megnövekedett hazai szükségleteiknek megfelelő meny- nyiséget előállítsák, napraforgó étolajat nem exportálnak. Külföldre — a több éves gyakorlatnak megfelelően — csak az itthon feleslegesnek bizonyuló, finomítás előtt álló nyers növényi olaj kerül. Kollár Lajos, a vállalat kereskedelmi igazgatója elmondotta, hogy gyáraik rövidesen befejezik a tavaly felvásárolt 600 ezer tonna napraforgó feldolgozását. Az idén több termény átvételére készülnék fel. Megfelelő termés esetén 640 ezer tonna napraforgó és 110 ezer tonna repcét, szóját, és lenmagot vesznek meg a nagyüzemektől. A nagyobb mennyiség raktározását segíti, hogy győri, kőbányai, martfűi és rákospalotai gyárukban együttvéve 32 ezer tonna terménynek építenek tárolóteret a betakarítás kezdetéig. Az idén palackos napraforgó étolajból 46 ezer tonnát gyártanaik. Mivel a finomító- és töltőkapacitás bővítése csak az év végére fejeződik be, a termelés fokozását a szabad szombatok jelentős részének igénybe vételével, a gépek jobb kihasználásával érik el. A vállalat eddig is gondoskodott a palackok gyártásáról, ami általában kevésnek bizonyult, ezért most rákospalotai és győri gyárunkban új palack- fúvó gépeket állítanak üzembe. Az év végétől az étolaj töltéséhez a jelenleginél tíz százalékkal több flakon áll rendelkezésükre.
