Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-02 / 77. szám
2 NÉPÚJSÁG 1986. április 2, Az idén Japánban lesz a tőkés csúcstalálkozó A japán kormány kedden bejelentette a május 4. és 6. között Tokióban tartandó tőkés csúcstalálkozó napirendjét. A hivatalos közlemény szerint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada, Olaszország, az NSZK és a vendéglátó Japán állam-, illetve kormányfője, továbbá az Európai Gazdasági Közösségek Bizottságának elnöke világ- gazdasági és nemzetközi politikai kérdésekről folytat majd tárgyalásokat. A közlemény csak a megvitatandó világgazdasági problémákat részletezte, megemlítve az infláció nélküli tartós gazdasági növekedés biztosítását célzó intézkedéseket, a valutaárfolyamok staibiilizálását és a multilaterális kereskedelmi tárgyalások újább fordulójának előkészítését. A nemzetközi politikai kérdéseket illetően a kabinet szóvivője csupán a célkitűzésről, nevezetesen a résztvevő országok közötti egység és szolidaritás elmélyítésének szükségességéről beszélt. A csúcstalálkozó programjával kapcsolatban néhány részlet már ismert, eszerint két vagy három plenáris ülésre .kerül sor, s a konferencia május 6-án az állam-, illetve kormányfők közös sajtóértekezletével zárul. Japán részről reménykednek egy gazdasági nyilatkozat elfogadásában, ezen kívül más dokumentumok elfogadása is valószínű. A japán külügyminisztériumot — mint kiszivárgott — kissé kényelmetlen helyzetbe hozta az, hogy Francois Mitterrand francia elnök mellett Jacques Chirac új francia miniszterelnök is bejelentette a tokiói csúcson való részvételét. A minisztérium tisztségviselői aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban. hogy a Mitterrand és Chirac közötti nézeteltérések megzavarhatják a konferencia menetét. A tokiói csúcskonferencia közeledtével a japán fővárosban szaporodnak az értekezlet miatt tiltakozó terrorcselekmények is. Így hétfő este- táv- irányítású gyújtórakétáikkal lőtték a konferencia helyszínét, az Akaszaka palotát. A támadás következtében egy rendőr megsebesült, s a hatóságok egy gyanús személyt letartóztattak. Az elmúlt héten három hasonló terrorcselekményre került sor, mindhárom szélsőséges szervezetek műve volt. BUDAPEST A Minisztertanács elnök- helyettese őr. Bocz Józsefet — más fontos munkakörbe kerülése miatt — április 1- jei hatállyal felmentette a Magyar Rádió elnökihelyettesi funkciójából. Egyidejűleg a Tájékoztatási Hivatal elnöke dr. Bocz Józsefet a Lapkiadó Vállalat elnökének kinevezte. * A honvédelmi miniszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntetett ki 36 veteránt, akik az 1945 kora tavaszán megalakult új demokratikus néphadsereg soraiban harcoltak. A kitüntetéseket Rácz Sándor altábornagy, honvédelmi min:sztenheiyettes adta át kedden a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének székházában rendezett ünnepségen. Az eseményen jelen volt Ispánovits Márton, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének főtitkára is. * Hazánk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából kitüntetési ünnepséget tartottak kedden a Munkásőrség Országos Parancsnokságának székházában. Borbély PANORAMA Sándor országos parancsnok ünnepi parancsában méltatta a kiemelkedő történelmi eseményt, majd kimagasló szolgálatúik elismeréséül kitüntetéseket adott át munkásőröknek, illetve munkásőr parancsnokoknak. * !Dr. Sík Endre, az Országos Béketanács egykori elnöke, a Béke-világtanács volt tagja, a magyar és a nemzetközi békemozgalom kiemelkedő személyisége születésének 95. évfordulója alkalmából az Országos Béketanács koszorúzási ünnepséget rendezett kedden a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Pantheonjában. EGER A Heves Megyei Tanács legutóbbi ülésén a megyei tanács elnökévé választották Schmidt Rezsőt, a Heves megyei pártbizottság titkárát. A tanács előző elnökét, Mar- kovics Ferencet a budapesti pártbizottság titkárává választották. RÓMA Szergej Antonov kedd este hazautazott Bulgáriába. Szergej Antonov és — Bulgáriában tartózkodó — két honfitársa ellen az volt a vád, hogy öt évvel ezelőtt ők voltak a pápa elleni merénylet szervezői. Ez a vád a hónapokig tartó tárgyaláson összeomlott, s a bíróság „bizonyítékok hiánya” címén felmentette a bolgár vádlottakat. TOKIÓ Conazon Aquino, a Fülöp- szigetek elnökasszonya az országának szánt — és a Marcos-rendszer utolsó heteiben befagyasztdtt — japán gazdiasági segélyek felújítását kérte. Aquino asz- szony kedden Manilában fogadta a harmadik legnagyobb japán ellenzéki párt, a Demokratikus Szocialista Párt vezetőjét, és kifejtette előtte: hamarosan az Egyesült Államokba és Japánba látogat a Fülöp-szigetek pénzügyminisztere, hogy a két ország által folyósítandó segélyekről tárgyaljon. Személyi változások a román pártvezetésben Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára elnökletével kedden összeült a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, amely a Politikai Végrehajtó Bizottság javaslatára egyhangúlag elfogadta a tanácskozás napirendjét. A hat pontból álló napirend alapján megvitatják a tavalyi gazdasági eredményekről szóló jelentést, a párt és a tömegszervezetek tevékenységével kapcsolatos jelentéseket, s foglalkoznak szervezeti kérdésekkel is. Ez utóbbival kapcsolatban a központi bizottság jóváhagyta Vasile Mi- lea nemzetvédelmi miniszter PVB-póttaggá történt megválasztását. Az RKP szervezeti szabályzatával összhangban — hangzik a KjB üléséről kiadott közlemény — a központi bizottság jóváhagyta Nicolae Mihalache, volt Constantái első titkár felmentését az RKP KB PVB póttagjának tisztségéből., mivel más feladatot kap. jóváhagyták továbbá Mihai Marina és Ilié Mátéi, Constantái, illetve Tames megyei első titkár PVB-póttaggá történt megválasztását. A központi bizottság ülése ma folytatódik. Amerikai szakértők az atomrobkantésok tilalmáról A Reagan-kormány veszni hagyta a fegyverkezési hajsza megfékezésének egy lehetőségét — állapították meg hétfőn vezető amerikai fegyverzetkorlátozási szakértők, korábbi szovjet—am er# kai fegyverzetkorlátozási tárgyalások résztvevői. Paul Warn- ke, Spurgeon Keeny, Gerard Smith, és John Rhinelander sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Reagan visszautasította Mihail Gorbacsov legutóbbi javaslatát: tartsanak előrehozott csúcstalálkozót valamelyik európai fővárosban, és állapodjanak meg a nukleáris fegyverkísérletek betiltásában. Mai kommentárunk Rímelő gondolatok Közhely, s általában igaz, hogy ünnepeken uborka- szezon köszönt a világra, az idei húsvét azonban Moszkvára, Illetve az NSZK-ra irányította a figyelmet. Mihail Gorbacsov televíziós beszédében újabb fontos javaslatokkal fordult Washingtonhoz, a nyugatnémet városokban pedig — immár hagyományosan — tíz- és tízezerek dacoltak a kellemetlen időjárással, hogy részt vegyenek a húsvéti békemenöteken. A két színhely és a két esemény között látszólag csupán szándékolt ösz- szefuggéseket lehet találni. Valójában azonban szó sincs erről. Gorbacsov ugyanis azt fogalmazta meg beszédében, amiről az NSZK-beli tüntetők plakátjai, transzparensei szóltak; a béke megőrzésének felelőssége hatotta át egyaránt a szovjet államférfit és a kerékpárokon, autókon és autóbuszokon gyűlésekre, felvonulásokra igyekvő nyugatnémeteket. A szovjet javaslat értelmében akár London, akár Róma vagy bármely más nyugat-európai főváros alkalmas színhelye lenne egy szovjet—amerikai csúcstalálkozónak a legközelebbi jövőben. Egyetlen témát: a kísérleti atamrobbantások moratóriumát kellene ezen az államférfiaknak megvitatniok. Sajnos, az amerikai válasz ezúttal is, mint már annyi más szovjet kezdeményezésre, elutasítás volt. Pedig Mihail Gorbacsov világosan fogalmazott : újabb esélyt kívánt adni az amerikai kormányzatnak arra, hogy felelős döntést hozzon a világot leginkább érintő és érdeklő témakörben. Béke és leszerelés! — e két, egymásra nagyon is rímelő gondolat állt a nyugatnémet húsvéti tüntetések középpontjában. Érthető okokból: az NSZK mindinkább fenyegetetté válik a Persbing-raikéták és a röbot- repülőgépek telepítése révén. Noha a kormányszóvivő „pánikkeltéssel” vádolta a megmozdulások szervezőit, mind Hasseíbacbban, mind Wackersdorf ban hatalmas tömeg gyűlt össze. S a szónokok nem pánikot igyekeztek kelteni, „csak” arról győzték meg hallgatóságukat, hogy milyen következményekkel jár — járhat — a fegyverkezés folytatása, a nukleáris arzenál gyarapítása. ' GYAPAY DÉNES Húsvéti békemenet az NSZK-beli Dortmundban (Telefotó) Áprilisi Bulgária Bulgáriában a történészek, a politikusok és a költők, de maga az egész nép is „áprilisinak” nevezi a Bolgár Kommunista Párt fő irányvonalát, amely immár harminc éve a gyakorlatban bizonyítja helyességét és életerejét. 1300 éves történelme során a bolgár állam sok drámai eseményt élt át, ismerte a felvirágzás és a hanyatlás, a szabadság és az idegen elnyomás korszakait. De a Balkán-félszigetnek nevezett nyugtalan útkereszteződés középpontjában fekvő állam mégis fennmaradt, ellenállt a történelem viharainak. Sőt, legújabbkori történetében, — már mint szocialista állam — kimagasló sikereket ért el a gazdasági életben és a politikában, a nép anyagi és szellemi fejlődése terén. Ezek az eredmények a bolgár történelem legfontosabb fordulópontjának a következményei. 1944. szeptember 9-én a szovjet hadsereg győzelmes előrenyomulásának eredményeként és meghatározó segítségével a bolgár nép szocialista forradalmat hajtott végre hazájában. Ezzel új korszak, a szocializmus korszaka kezdődött el az ország és a nép történetében. A győzelmet a bolgár dolgozók a fasizmus és a tőkés kizsákmányolás ellen folytatott több évtizedes önfeláldozó harcuk árán vívták ki, s érte a nép legjobb fiainak és leányainak tízezrei áldozták életüket. 1944. szeptember 9-ét követően a forradalmi lendület és a dolgozó nép hatalmának megszilárdításáért végzett hősies munka, a nincstelen- ség ellen, a kizsákmányolás felszámolásáért, és az emberhez méltó élet megteremtéséért vívott harc évei következtek. Ezt a harcot, mint korábban is, a nép politikai élcsapata — a Bolgár Kommunista Párt vezette. A bolgár kommunisták blagoevi-dimitrovi pártja irányította a nép erőit és energiáit. Bulgária fejlődésének útját a párt kollektív vezető testületé, a Központi Bizottság ülései és plénumái határozták meg. A szocialista forradalom győzelmét követő első kongresszusán, az 1948-as V. kongresszuson dolgozta ki a Bolgár Kommunista Párt a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakára vonatkozó politikai fő irányvonalát. Ez az irányvonal a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság önkéntes kollektivizálásának és a szocialista kulturális forradalom megvalósításának az útja volt. A bolgár kommunisták mindig tudatában voltak annak, hogy ez az út nem lesz egyenes, göröngyöktől mentes, sima út. Az emberi civilizáció egész története bizonyítja, hogy az új a régivel, az elavulttal vívott harcban születik meg, s az objektív és szubjektív okok szülte nehézségek leküzdésének menetében szilárdul meg. S ilyen nehézségek szinte elkerülhetetlenül jelentkeztek a Bolgár Kommunista Párt V. kongresszusán kidolgozott irányvonal megvalósítása során is. Tovább bonyolódott a helyzet, és élesebben vetődtek fel a problémák Georgi Dimitrov 1949-ben bekövetkezett halála után, amikor Valko Cservenkov állt a párt élére. Bekövetkezett a személyi kultusz, az ország társadalmi-gazdasági és politikai fejlődésében megnyilvánuló komoly deformációk időszaka. A személyi kultusz, mint közismert, idegen a marxizmus—leninizmustól, a szocialista társadalom természetétől. A személyi kultusz a párt- és állami élet lenini normáinak megsértéséhez, dogmatikus és szektáns gondolkodáshoz és cselekvéshez, a társadalmi fejlődés objektív törvényszerűségei követélményeinek figyelmen kívül hagyásához, a szubjektivizmus és a voluntarizmus jelentkezéséhez és az V. párt- kongresszus által kijelölt irányvonaltól való elhajláshoz vezetett. Mindez elkerülhetetlenül negatív hatással volt az ország gazdasági fejlődésének ütemére, s ezt a munkanélküliség jelentkezése kísérte, feszült légkör alakult ki a társadalomban, különösen az életszínvonal stagnálásával, a parasztsággal való helyes kapcsolatok megsértésével kapcsolatban. Mindezt azért szükséges — ha csak vázlatosan is — megjegyezni, hogy érzékelhető legyen, milyen rendkívül fontos helyet foglal el a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár nép életében a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának 1956 áprilisában megtartott ülése, amely áprilisi plénumként lett közismert. Azóta harminc esztendő telt el. Ez, természetesen, rendkívül rövid időszak egy nép ezeréves történelméhez viszonyítva. Egy esemény jelentőségét azonban a társadalom fejlődésében bekövetkezett mélyreható változások méretei és intenzivi- tása alapján kell megítélni. Az áprilisi plénum Bulgária szocialista fejlődésében ilyen mélyreható, s máig tartó változások elindítója volt. Az áprilisi plénum véget vetett a szocializmus természetétől idegen személyi kultusznak. Határozott harc kezdődött e torz jelenség következményeinek felszámolására, az ország politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi életének minden területén. Megteremtődtek a lenini normák következetes alkalmazásának, a pártirányítás és a szocialista törvényesség elvei betartásának feltételei és garanciái a párt és a társadalom életének minden területén. Az áprilisi plénum vetette meg a Bolgár Kommunista Párt áprilisi politikái fő irányvonalának alapjait, biztosította a továbbfejlesztéséhez, megszilárdításához és gazdagításához, a sokoldalú és gyors ütemű szocialista fejlődés kibontakozásához szükséges előfeltételeket. S nem sokkal az áprilisi plénum után befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, új lendületet kapott a szocialista iparosítás, kibontakozott a kulturális forradalom. Mind a városokban, mind a falvakban a szocialista termelési viszonyok lettek uralkodók. Az áprilisi politikai irányvonal alkotó szellemű alkalmazásával meggyorsult a szocializmus anyagi-műszaki bázisának kiépítése, a tudományos-technikai forradalom kibontakoztatása és széles körű alkalmazása eredményeként nagy fejlődés következett be a társadalom életének minden területén. Az áprilisi irányvonal mutatkozik meg az intenzív gazdaságfejlesztésben, a művészetek és a kultúra, a tudomány és az oktatásügy fejlődésében. A Bolgár Népköztársaság fejlődésének illusztrálására elég megemlíteni, hogy az áprilisi irányvonal megvalósulása óta a nemzeti jövedelem nyolcszorosára, a munka termelékenysége 8,4-szeresé- re, az ország állóalapjainak értéke tízszeresére, az ipari termelés pedig 14-szeresére nőtt. A gépipar termelési értéke 61-szeresére, a vegyiparé 55-szörösére emelkedett. A lakossági reáljövedelmek 4,4-szeresükre, a közfogyasztási alapok pedig 14- szeresükre nőttek. Jelentő-, sen bővültek Bulgária politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatai az egész világgal. Bulgária árucsere-forgalmának 78 százalékát a KGST- országokkal bonyolítja le. s ennek mintegy háromnegyed részét a Szovjetunióval. A modem Bulgária egyik ipari-technikai büszkesége és jelképe, a közloduji atomerőmű (Telefotó)
