Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-01 / 76. szám
1986. április 1. NÉPÚJSÁG 3 Az állam és a vállalatok Lámpák, zebrák, emberek 0 szekszárdi Béri Balogh vtca közlekedési helyzetéről I Hétköznapi ret;t;eli helyzetkép a Kecskés l-'erenc utcai kereszteződésnél Nyugodt, hétköznapi késő délután. Munkából, iskolából hazasiető felnőttek és gyermekek. Hirtelen fékcsikorgás, csattanás, majd mély, félelmetes csönd. Aztán zsivaj, pánik, futkosás. Baleset történt. A Minisztertanács március 27-i üléséről megfogalmazott, közlemény röviden, tömören adja tudtul, miről tárgyalt fl kormány csütörtököp. E kommünikében olvashatjuk a következő — nem éppen .szívderítő — mondatokat is: ,,A Minisztertanács ... megállapította, hogy az elmúlt év gazdálkodására jellemző egyes kedvezőtlen jelenségek megszüntetésében nem ikielé. gítő az előrehaladás. így többek között elégtelen a/ export árualapok termelésének növelése, lassan javul a hatékonyság, egyes gazdálkodó szervek a teljesítményeket meghaladó béremeléseket hajtanák végre” ... Hogy mi rejlik e mondatok mögött, az többé-kevés- bé már ismert. Az Országgyűlés közelmúltban befejezett tavaszi ülésszakán Rácz Albert bér- és munkaügyi államtitkár részletesen szólt a túlzott mértékű bérkiáramlásról. Elmondotta például, hogy 23 százalékos béremelés történt decemberben az iparban (példátlan eset!), s az 1986. évi béreme. lési lehetőségeket a gazdálkodó szervezetek tetemes része már az év elején realizálta, nem gondolva arra, hogy a bértömeg kisebb-na- gyobb részét év közben, a teljesítmények fokozására, ösztönzésére kellene felhasználni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy — amivel különösen nem békélhet meg az ig’azságérzetünk — egyes alaphiányos, sőt veszteséges vállalatok is „élen jártak” ebben a bérversenyben, nem törődve azzal, hogy ennek következményeit a költség- vetésnek, más szavakkal az egész lakosságnak kell majd vállalnia. Az átlagos magyar állampolgár közgazdasági műveltsége sokat nőtt az elmúlt években, így jól tudja: a megalapozatlan fizetésemelés igencsak veszélyes „játék". Ha a gazdaságirányítás tétlenül nézné ezt a folyamatot, ingatag alapokra épülne az antiinflációs politika, az a lakosságunk körében már népszerűvé vált cél, hogy a fogyasztói árak emelkedése ebben az esztendőben ne haladja meg az 5 százalékot. Mi rejlik az említett vállalati magatartások mögött? Betartották-e az írott és íratA Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint az év első két hónapjában a lakosság 76,9 milliárd forint értékű árut vásárolt, amely folyó áron számolva 8,6 százalékkal, összehasonlítható áron pedig 1,9 százalékkal több mint a múlt év azonos időszakában. Legnagyobb mértékben a ruházati termékek, továbbá a vegyes iparcikkek és az élelmiszerek forgalma növekedett. A szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy a ruházati termékek választéka javult a tavalyihoz képest, s a téli vásár forgalma is élénkebb volt. Az alapvető élelmiszerekkel való februári áruellátást jónak minősíti a jelentés. A gyümölcskonzervek kínálata a tavalyihoz képest számottevően bővült, de néhány termékből, például olcsóbb húsfélékből, diabetikus készítményekből változatlanul előfordulnak hiányok. Burgonyából, vöröshagymából, almából változatlanul bőséges a kínálat, s a korábbihoz képest javult a választék zöldség- és főzelékfélékből lan játékszabályokat, nem sértették-e ,meg az állam és a vállalatok közötti partneri viszonyt? Hogy e viszony alatt mi értendő, arról az utóbbi hónapokban mind többet írnak a jeles közgazdászok. Sánkö- zy Tamás, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem jogi tanszékének tanára például „A gazdasági alkotmányosság lehetőségéről” címmel tanulmányt írt a Valóság folyóirat idei, februári számában. A többi között a következőket olvashatjuk: ... „A központi gazdaságirányítás és a vállalatok között alkotmányjogi keret jogviszony elemei jöttek létre, amelynek lényege a központi gazdaságirányítás részéről a vállalatok részére törvényben, tehát az állam- hatalmi szervek által biztosított jogok garantálása, a gazdaságirányító tevékenység vállalati önállóságot biztosító, vállalati jogokat nem sértő gyakorlása, a másik oldalon a vállalatok részéről a vállalati kötelezettségek teljesítése és a vállalati önállóság keretét képező jogok visszaélések nélküli gyakorlása.” A professzor kölcsönös jogokról, kötelezettségekről és az ehhez fűződő garanciákról ír a továbbiakban. Ismeretes, hogy a vállalati vezetők is sokat beszéltek erről a témáról az elmúlt nehéz gazdasági esztendőkben. Szóvá tették például, hogy túlságosan gyakran változnak, kiszámíthatatlanok a gazdasági szabályozók. A belátób- bak elismerték ugyan, hogy a sokat emlegetett külgazdasági egyensúly megteremtése, megszilárdítása érdekében kényszerhelyzetbe került a kormány, s voltaképpen nem volt más választása, ám mégis azt kérték: ha egy kicsit enyhül a helyzet, ha jobban áll az ország „szénája”, akkor tegyék lehetővé számukra, hogy hosszabb távon tervezhessenek, gazdálkodhassanak .,. Köztudott az is, hogy sok minden történt e jogos kívánságok teljesítése céljából. A gazdaságirányítás 1985. január elsején életbe lépett új szakasza jelentősen bővítette a vállalatok önállóságát, mozgásterét. S bár a kormányzat az elmúlt évben is nyomatékosan és isis. A szabadpiacokon az előző hónapinál 23 százalékkal több primőrt kínáltak és különösen hónapos retekből, salátából, uborkából növekedett a felhozatal. Sóskából, zöldpaprikából, paradicsomból viszont csökkent a kínálat a hónap folyamán. A ruházati termékek mennyisége elegendőnek bizonyult, összetétele azonban továbbra sem találkozik a kereslettel: több helyütt szín- és mérethiányokat regisztráltak a női kosztümök. ‘ ruhák, pantallók választékában. A méteráruk közül a pamutszövetek választéka javult. A ruházati kereskedelmi vállalatok időben megkezdték a tavaszi holmik árusítását, s a kedvezőtlen időjárás ellenére már februárban élénk volt a kereslet ezek iránt. A vegyes iparcikkek kínálata nem változott lényegesen. Kismértékben javult a kínálat hazai hűtőszekrényekből, villanybojlerekből, fagyasztószekrényekből, varrógépekből és egyes sportszerekből. Változatlanul jó a zseb-, táska- és autórádiók. mételten hangsúlyozta, hogy a több lehetőség több felelősséggel jár, az év Végi és 1986 eleji fejlemények azt igazolják, hogy a gazdálkodó szervezetek kisebb-nagyubb köre — tisztelet a felvételnek — ez utóbbit már nem érzékelte megfelelően. Kertelés nélkül fogalmazva : rosszul vizsgázták nagykorúságból. Többet, gyakran lé nyegesen többet fizettek ugyanannyi vagy még kisebb téljesít-ményért, vagyis olyasmire vállalkoztak, amit még a nálunk sókkal gazdagabb országók sem képesek megtenni. Kérdés, mi történjék ezután? Az-e, amiről Rác/ Albert szólt az országgyűlésen? A „teljesítménnyel alá nem támasztott, taktikai megfontolásokon alapuló keresetnövekedés előbb-utóbb a szabályozók szigorítására kényszeríti a gazdaságirányítást, mert az egész társadalom és az egész gazdaság érdekei oldaláról megengedhetetlen, hogy a személyi jövedelem alakulása tartósan elszakadjon a gazdasági teljesítményektől”. Kétségtelen, hogy ilyen előzmények után nehéz, sőt nem lehet ki- és elkerülni ilyen döntéseket sem. Erre utalt a minap, a televízió képernyőjén Lázár György miniszterelnökünk, s ugyanezt olvashatjuk a Minisztertanács ülését követő közleményben is: „a kormány ebből kiindulva és figyelembe véve a külgazdasági feltételek újabb módosulásait, pótlólagos intézkedéseket határozott el az 1986. évi tervben előírt követelmények érvényre juttatásának elősegítésére.” Nyilvánvaló, hogy csak a kényszer szülte, átmeneti jellegű döntésekről lehet szó. Hosszabb távon valóban csak a gazdasági alkotmányosság érvényre juttatása jelenthet kiutat ebből a helyzetből. Az, hogy a versenyszféra egyetlen vállalata se éljen vissza a többi joggal és lehetőséggel, egyszerűbben szólva: a tisztességes, korrékt partneri .viszony követelményeinek megfelelően tartsa be az írott és íratlan szabályokat. A saját jól felfogott érdekeik is azt kívánják, hogy így tegyenek. MAGYAR LÁSZLÓ magnetofonok, lemezjátszók, szilárd tüzelésű tűzhelyek és kályhák választéka. Változatlanul hiány van a hazai fekete-fehér és színes televízióból, valamint automata mosógépből. Nem javult a lemezradiátorok, fürdőszobafelszerelések választéka, s még mindig hiányoznák az üzletékből egyes — főként kiegészítő — bútorok. Az előjegyzett tüzelőt a Tüzép-ek mindenütt leszállították, s az utalványokat beváltották. A tavalyinál kisebb .az érdeklődés a Tüzép" telepeken az építőanyag iránt. Különösen az égetett tégla nem kelendő, de ugyanez elmondható az egyéb falazóanyagokról is. Növekedett viszont a falburkoló csempék, padlóburkoló lapok és a fenyő fűrészáruk forgalma. Néhány Tü- zép-teiepen a cementet, az ajtó- és ablakkereteket, a gázszilikát-blokkokat és a betoncserepet februárban engedménnyel árusították. Az égetett olcsó cserepet, a különféle faházakat, a hazai csempét és a gömbfát sok helyütt hiába keresték a vásárlók a telepeken. Gyakorta és egyre gyakrabban ismétlődik ez a legkülönfélébb helyeken és időpontokban. A környéken lakók véleménye szerint azonban Szek- szárdon, a Béri Balogh Ádám utcában túl sok a baleset. A leginkább veszélyes szakasz a kórházi útkereszteződéstől a Csatári torokig terjedő rész, különösen a gyalogosok számára. Ennek a problémának eredtünk a .nyomába. Lássuk először az utca jellemzőit. Tíz, tizenöt évvel ezelőtt ez volt az „Alsóváros”, régi családi házák, pincesorok helyezkedtek el Itt. Azóta a környék gyors tempóban benépesült, négy- és tízemeletes házak szaporodtak el gombamód, felépült az új általános iskola, ahová, másfél ezer gyerek jár. Azelőtt ez a város vége volt, most lüktető, eleven, lakóterület, több ezer ember otthona. Buszmegállók hálózzák be, kereszteződés előtti és utáni megállóhelyek. Az autósoknak ma is a város vége. Aki befelé tart, még nem lassít városi sebességre igazán, aki kifelé tart, már utazósebességre kapcsol. A forgalom nyüzsgő és eleven. A Béri Balogh utcába torkolló keresztutcákból járművel kifordulni reggel és délután, tehát csúcsidőben igen nehéz. Ugyanez áll a gyalogosok átkelésére is. Ha végre sikerül átmenni, másodpercek jutnak rá. Annak, aki még nagyon kicsi, vagy már idős és megfáradt, ilyenkor szinte képtelenség átjutna. Megkerestük .a városi .rendőr-főkapitányság közlekedési alosztályát. Ipacs József r. főhadnagy, alosztályvezető készségesen összeállította az érintett útszakasz 1985-ös baleseti statisztikáját. Ragadjuk ki ebből ,a csak gyalogosokat érintő baleseteket. A következőket állapíthatjuk meg : 1985-ben hat esetben volt baleset szenvedő alanya a gyalogos az érintett útszakaszon. Ebből négy esetben történt a gázolás a kijelölt gyalogosátkelőhelyen. Háromszor volt a gyalogos hibás, és .három ízben a gépjárművezető. a rendőrségi vizsgálat szerint. Egész évben összesen 12 baleset történt az utcában, ami a közlekedésrendészet véleménye szerint is magas szám. Felvetődik hát a kérdés, mi az oka a veszélynek? Mindenben kielégítő-e az útszakasz védelmi ellátottsága, mindent megtettek-e a balesetek megelőzésére? Körbejártuk az illetékeseket, föltérképezendő ki mit tehet és tett ennek az útszakasznak a biztonságosságáéit. A városi tanács vb. műszaki osztályán Gubicza Lajos műszaki főelőadó elmondta, hogy a Béri Balogh Adam utca az 56. sz. közlekedési főútvonal része, melynek kezelője a Pécsi Közúti Igazgatóság. Lámpák elhelyezésére, táblák felállítására ők jogosultak. A városi tanácsnak a csatlakozó tanácsi utak kezelése a feladata, a főútvonallal kapcsolatban pedig jelzési lehetősége van, amivel élnek ás. A megyei tanács közlekedési osztályán dr. Nedók Pál osztályvezető válaszolt: — A gondot valójábap a megnövekedett lakósurűség okozza, az út minden más tekintetben kellőképpen biztosított. A Közlekedési Minisztérium 20/1984. sz. rendel'ete megszigorította a gyalogosátkelőhelyek létesítését, azt meghatározott gyalogosforgalomhoz és világítási feltételekhez köti. Ügy érzem, a Béri Balogh Ádám utca gyalogosátkelőhelyzete maximálisan eleget tesz a követelményeknek. A keresztirányú gyalogosforgalom nem számottevő, hiszen nincs ami vonzza az embereket a túloldalra. Nincs annyi üzlet, vagy intézmény, ami gyakori átkelésre késztetné őket. A biztonságos feltételek adottak, a buszmegállóknál mindenütt van zebra, megfelelő világítással. Borbás László főelőadó így nyilatkozott: — Átvizsgáltuk a megyei összes átkelőhely helyzetét és be kell vallanom, nem mind megfelelőek, az 56-os utat átszelő zebrákkal azonban minden rendben van. Mivel a balesetek gyakran a kerékpárosokat érik, szeretnénk kerékpáros utat létesíteni, ami egészen a szállkai üdülőtelepig húzódik majd. Rimai Rudolf, az útügyi és közlekedésfejlesztési csoport vehetője elmondta, ha a zebrákkal elégedettek is. a hosszirányú forgalom helyzete nem a legjobb. Az 56-os út tehermentesítése céljából — remélhetőleg a VII. ötéves tervben csatlakozó utat terveznek, ami átvenné a csak átmenő forgalom jelentős részét, másrészt célforgalmat biztosítana a szekszárdi ipartelephez. — Ez igen költséges megoldás, de hosszú távon megéri, reméljük a jelenlegi gazdasági helyzetben is megvalósítható lesz — fejezte be nyilatkozatát. A Pécsi Közúti Igazgatóság Üzemmérnökségén Rik- ker István főmérnök tájékoztatója szerint: az 56-os út szekszárdi szakaszának csomópontjaiban elhelyezendő lámparendszerekre továbbira sincs kilátás, főként anyagi okokból. Műszakilag sem megoldható az elhelyezésük, csak zavart okoznának a forgalomban. — A gyalogosátkelőhelyek létesítésekor mindig együttműködünk a megyei tanácscsal, véleményem szerint a kérdéses útszakaszon megfelelő számban található zébra. Ha a tehermentesítő kerülőút megvalósul, a forgalom okozta feszültségek enyhülnek, addig is elsősorban a közlekedésben részt vevők magatartásának kellene megváltoznia. Azt hiszem semmilyen pénzmennyiség nem tudja pótolni az emberi felelősséget, és a leghipermodernebb technikai eszközök is hatástalanok, ha az emberek felelőtlenek, a közlekedés szabályait nem tartják be. ♦ Ügy vélem, ezek az utolsó mondatok igazán megszívlelendők. Tudomásul kell vennünk azt, hogy a problémát véglegesen csak hosszabb idő múlva lehet megoldani. Nézzünk magunkba. Vajon mindent megteszünk azért — akár autósok, akár gyalogosok vagyunk —, hogy elkerüljük a baleseteket? Elég-e, ha a gyerekeket csak az iskolában tanítják a helyes közlekedésre? A .rossz példát nem szüleiktől és a többi felnőttől látják? Az emberi felelősség, segi- tőkészség minden műszernél többet ér. WENTER MARIANN Áruforgalmi jelentés
