Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-01 / 76. szám

1986. április 1. ^ NÉPÚJSÁG • • ON KER Levélcímünk: 7101 Sxtbzirtf, Postafiók: 71 Négy kérdés a településfejlesztési hozzájárulásról Mészáros Sándor szekszárdi olvasónk levelét idézzük: „A helyi tanács szakigaz- gátási szervétől ez év febru­ár 21-én .felhívást* kaptam adó fizetésére. Ennek első be­kezdése részemfe nem egyér­telmű. Ebből eredően az alábbi kérdésekre szeretnék %álaszt kapni: — A telepü­lésfejlesztési hozzájárulást adóként kezelik? — Ennek az összegnek a megállapításához Szekszárd város területén hány darab .nyilatkozat’ ke­rült a lakosághoz és ebből mennyi érkezett vissza érté­kelésre? — A .nyilatkozat’ - ok alapján milyen volt a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lás javasolt összege százalé­kos megosztásban? — Szek­szárd város közigazgatási te­rületén belül mennyi a nyi­latkozat alapján megállapí­tott településfejlesztési hoz­zájárulás összege?” A kérdésekre Kovács Já­nos Szekszárd Város Tanácsa elnöke küldte meg a választ: — A településfejlesztési hozzájárulás nem adó. Abban az esetben, ha az érdekeltek 50 százaléknál többen meg­szavazták. akkor március 15- ig és szeptember 15-ig két egyenlő részletben lehet ka­matmentesen fizetni. 1986- ban a kamatmentesség ide­je szeptember 15. — Szekszárd város .terüle­tén 11 050 nyilatkozat került a lakossághoz. A kikézbesí­tést jelentős részben a ta­nácstagok végezték, közre­T elefonszámunk : 16-211 működtek a munkában főis­kolai hallgatók, HNF, párt- szervezeti aktívák és taná­csi dolgozók. A visszaérke­zett nyilatkozatok száma 9173 darab, melyből kitöltetlen 298, vissza nem érkezett 1877 darab. A később megjelent irányelvek alapján a mente­sek szavazatát figyelmen kí­vül kellett hagyni, ami de­cemberi adatok alapján 2175 érdekelt. — A településfejlesztésnek a tanács által javasolt össze­génél kisebb összeget is ja­vasoltak, amit ellenszava­zatnak minősítettünk. Szám- szerűségét nem állapítottuk meg, számuk mintegy 300-ra tehető. — Szekszárd városban 1986 —1990 'között az 51,2 százalé­kos „igen” válaszók alapján a tulajdonnal rendelkező fi­zetésre kötelezettek évi 1000 forintot, a bérlakásban élők évi 700 forintot kötelesek te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lás címén fizetni. Bekapcsolják-« az úttest közvilásítását? i Angyal Györgyné szek­szárdi olvasónk 1982 augusz­tusában költözött be az Alis- ca u. 30-ba. Azóta a csatári torok felé már több házat is átadtak. „Körülbelül 2 éve az illetékesek az úttest jobb oldalán felállították a vil­lanyoszlopokat, egészen a csatári torokig, de sajnos a beüzemelésük azóta sem tör­tént meg. Parkoló hiányában az autók csak az úttest két szélére tudnak leállni, és a buszok is a 7-es és a 10-es járat is erre jár, tehát az út elég forgalmas. Mivel az út­test nincs kivilágítva, így ad­va van a lehetőség az autók feltöréséhez. Szeretném tud­ni, hogy’ az illetékesek mikor kapcsolják be az úttest köz- világítását?” — Az Alisca utcai közvi­lágítás kiépítését a TOTÊV vállalta 1985. december 31-i befejezési határidővel. Az időközben elkészült közvilá­gítási berendezéseket a ké­sőbbi üzemeltető DÉDASZ vállalat nem vette át a lám­pakarok nem megfelelő dön. tésszöge miatt. — A TOTÉV vállalta a hi­ba kijavítását. A késedelmes teljesítés jogkövetkezményei­nek alkalmazásával (kötbé­rezéssel) igyekszünk rászorí­tani a közvilágítás megfelelő elkészítésére — válaszolta Kovács János, Szekszárd Vá­ros Tanácsa elnöke. Mikor lesz jó a közlekedés? „Bonyhádon a Benczúr ut­cában a városi tanács tár­sadalmi munkavégzéssel sa­lakos út építését végezte el. — írta egy olvasónk, az ut­ca lakóinak nevében. — Ez abból állt, hogy az alapot a tanács kiszedette, salakot ho­zatott és a lakók a salakot elteregették. Sajnos, amióta ez elkészült, az út járhatat­lan. Két oldalon a víz elfo­gására nem lett árok kiké­pezve, így az összes víz az útra megy, a salak megsül­lyedt, az út járhatatlan, ha hó van, ha sár van, száraz időben pedig hullámvasút- hoz hasonlít. Akinek nagyon muszáj — gépjárművel — bemenni az utcába, az a jár­dát használja, pedig az is most készült el, de már re­pedezik és állandóan sáros. Kérdésem: mikor tudunk közlekedni az újonnan ké­szült salak úton?” 1 Bonyhád Város Tanácsa műszaki osztályának vezető­je, Sebestyén Lajos küldte meg a választ, — A Benczúr utcában az elmúlt év közepén készítet­tünk sálak és téglatörmelék felhasználásával ideiglenes utat. A „burkolat” magán vi­seli a felhasznált anyagok és az alkalmazott technoló­gia által eleve meghatározott jellemzőket. A korábbi ta­pasztalatok szerint 1—2 év szükséges ahhoz, hogy az így kialakított felület elfo­gadhatóan stabilizálódjon és az az év minden szálkában alkalmas legyen közlekedés­re. — Jelen esetben az is rontja a helyzetet, hogy a csapadékvíz elvezetése meg­oldatlan. A vízelvezető ár­kok kialakítása a második negyedévi programunkban szerepel, melynek elkészíté­se a körülményeket kedve­zőbbé teszi, az út járható lesz, de a szilárd burkolat hi­ányát nem fogja ellensúlyoz­ni teljes mértékben. Jelen­leg 28 utcában van törmelé­kes — salakos út, kettőben még az sem. Ezek többségé­ben 10—20 éve laknak, a Benczúr utca lakóházait 1985-ben vették használatba. — Jogosnak tartom a Ben­czúr utca lakóinak is a jobb minőségű út iránti igényét, ennek ellenére arról kell tá­jékoztatnom, hogy ebben az utcában a következő öt éven belül nem tudunk szilárd burkolatot építeni. Ml VÁLASZOLUNK A kozüteti szervek Gépjárműveiről szól a Minisztertanács 4/1986. (II. 21.) szá­mú rendelete s e jogszabály végrehajtása tár­gyában jelent meg a köz­lekedési miniszter 1/1986. (II. 21.) KM számú ren­delete. A minisztertanácsi rendelet szerint a közületi szerv gépjárműve rendelte­tése szerint közhasználatú gépjármű, szolgáltató gép­jármű, vagy üzemi gépjármű és tudni kell, hogy a köz- használatú gépjármű a kizá­rólag díj ellenében végzett személyszállításra vagy fu­varozásra használt gépjármű, a szolgáltató gépjármű ki­zárólag termelési, szolgálta­tási feladatok ellátásához használt gépkocsi, az üzemi személygépkocsi pedig a kö­zületi szerv tevékenységével összefüggő utazások és egyéb feladatok ellátására szolgáló személygépkocsi. Kihangsú­lyozandó, hogy a szolgáltató gépjárművet magáncélra használni nem szabad, az üzemi személygépkocsit sze­mélytől és szervezeti egység­től függetlenül (taxirend­szerben) kell üzemeltetni, s hogy az üzemi személygép­kocsi használatának engedé­lyezése alkalmával mérle­gelni kell, hogy a feladat el­látható-e más közlekedési eszközzel, vagy megoldható-e takarékosabb formában. Jó tudni ázt is, hogy az üzemi személygépkocsit a közületi szerv dolgozója vagy tagja a közületi szerv vezetőjének engedélyével betegség, halál­eset, vagy különös méltány­lást érdemlő magánügy miatt — költségtérítéssel vagy anélkül — magáncélból is igénybe veheti, a közületi szerv vezetője engedélyez­heti, hogy dolgozója lakás­építéshez és költözködéshez üzemi tehergépkocsit — költ­ségtérítés ellenében vagy anélkül — igénybe vegye. Az engedelyezés feltételeit és a költségtérítés mértékét a kollektív szerződésben vagy belső szabályzatban kell meghatározni. Esetleges munkaügyi viták elkerülése végett rögzítjük, hogy munkaviszonyra vonat­kozó szabály nem gépjármű- vezetői munkakörben foglal­koztatott dolgozót is kötelez­het gépjárművezetésre. „A köztisztaság megőrzésé­ben mindenki köteles hatha­tósan közreműködni és a te­lepülési környezet (különö­sen a közterületek) szennye­ződését, fertőzését eredmé­nyező tevékenységtől, illető­leg magatartástól tartóz­kodni” — mondja ki beve­zetőjében az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszternek és az egészségügyi miniszternek a köztisztasággal és a tele­pülési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM— EüM számú együttes rende­lete, amely „Az ingatlanok és közterületek tisztántartása” című fejezetében többi között előírja, hogy a tulajdonos kö­teles gondoskodni a) az in­gatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet), b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megköze­lítésére és körüljárására szol­gáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan le­folyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolí­tásáról. Rendelkezik a jog­szabály a köztisztasági szol­gáltatás mikénti ellátásáról, a települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról és hasz­nosításáról, és természetesen a köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzéséről is. DR. DEÁK KON RÁD A Quelle Magyarországon Mire költöttük az osztrák hitelt? Turisztikai csúcs - új szállodákkal A Quelle áruházhálózat 1982 óta forgalmazza termé­keit Magyarországon. Az el­ső közös üzletet az Ofotért Vállalattal nyitotta meg. A Centrum Áruházakkal közö­sen csomagküldő szolgálatot üzemeltet a devizával ren­delkező vásárlók részére. Ez év áprilisától tovább bővül a Quelle magyarországi kapcso­lata, a Hungarotex üzemelte­tésében megnyílik a Forrás Aruház, ahol forintért vásá­rolhatják meg a katalógusból kiválasztott árukat. A múlt év végén befejező­dött a 300 millió dolláros osztrák idegenforgalmi cél­hitel felhasználása, s ezzel olyan fejlesztéssorozat ért véget, amely méretét és di­namizmusát tekintve egyedül­álló a hazai turizmus törté­netében. Rövid négy esztendő alatt 18 százalékkal bővült az ország szállodai kapaci­tása — Budapesté másfélsze­resére nőtt — megépült a Bu­dapest Kongresszusi Központ, a Ferihegyi repülőtér máso­dik utasforgalmi csarnoka, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ, több sportlétesít­mény és szórakozóhely, két közúti határátkelőhely: ösz- szesen 26 objektum. Talán nem haszontalan fel­frissíteni emlékezetünkben az előzményeket, a hitelfelvétel indítékait. A hetvenes évek második felében turisztikai robbanás volt Magyarorszá­gon: a külföldről beutazók száma az 1970. évi 6,3 mil­lióról 1978-ra 16,9 millióra ugrott. A fogadóbázis min­den tekintetben elégtelennek bizonyult, ám számottevő fej­lesztésére nem volt pénz. 300 millió dollárért Ugyanebben az időszakban, a nemzetközi enyhülés ide­jén kezdte felfedezni Ausztria és Magyarország a jószom­szédi viszony kiépítésének politikai és gazdasági elő­nyeit. A felső szintű magyar— osztrák találkozókon több alkalommal felmerült, hogy fejleszthető lenne a két or­szág közötti turizmus, ám eh­hez nélkülözhetetlen a ma­gyarországi fogadóbázis bő­vítése. Ausztria késznek mu­tatkozott ebben közremű­ködni, annál is inkább, mi­vel a dekonjunktúra követ­keztében pangó építőipara számottevő megrendelést re­mélhetett a magyarországi beruházásokkal kapcsolatban, így, a kölcsönös érdekek alapján jött létre a 300 mil­lió dolláros célhitel keret­megállapodás a Magyar Nem­zeti Bank és az österreichi­sche Kontrollbank AG között. A hitelkeret kitöltésére műszaki-gazdasági koncepció készült, mely szerint idegen- forgalmi fogadóképességün­ket elsősorban a budapesti, a nyugat-dunántúli és a gyógy­vizekhez kapcsolódó szállodai kapacitások bővítésével cél­szerű fejleszteni. Emellett szükségesnek látszott az ide­genforgalmi infrastruktúra bővítése, és a turisztikai szol­gáltatások olyan gazdagítása, amely a vendégek pénzkölté­si hajlandóságát fokozza. rt. koncepciónak megfelelő­en a rendelkezésre álló pénz 76 százalékát új szállodák építésére, illetve régiek fel­újítására és kibővítésére for­dították. Valamivel több, mint 15 százaléka jutott a fe­rihegyi beruházásra, illetve a hegyeshalmi és a kópházai közúti határátkelőhely kiala­kítására. és kereken 9 száza­léka a turisztikai szolgálta­tások színesítésére. Elsőként a négy nagy, bu­dapesti szálló, a Fórum, az Átrium Hyatt, a Novotel és a Penta épült meg. Ezeknek részben azáltal, hogy közis­mert nemzetközi szállodalán­cokhoz csatlakoztak — sike­rült olyan vendégkört szerez­niük, amelynek fizetőképes­sége és költési hajlandósága jóval az átlag feletti. Kapa­citásuk kihasználtsága már a nyitás évében magas, 45—56 százalékos volt, ami később 65—75 százalékra emelkedett. Ezeknél is látogatattabbak a gyógyszállók — a margitszi­geti, a hévízi, a sárvári —, amelyek egész éven át meg­telnék, és a szokásos szállo­dai mellett gyógyszolgáltatá- sökat is nyújtanak, ily módon különlegesen magas bevétel­hez juttatják az üzemeltetőt, illetve az országot. Kongresszusi turizmus Az első nagy szállodaépí­tési roham után. de részben már azzal egy időben, kez­dődött meg az elavult szállo­dák felújítása, bővítése. A sor a lágymányosi Sporttal — új nevén a Fíamencóval — kezdődött, a soproni Lővér- rel, a budapesti Békével, Er­zsébettel, Regével folytató­dott, és a Szabadsággal, azaz a Grand Hotel Hungáriával, az ország legnagyobb szállo­dájával fejeződött be. A turisztikai szolgáltatások fejlesztésére fordított mint­egy félmílliárd osztrák schdl- 1 ingből négy balatoni szállo­dához, a Marinához, az An­nabellához, az Aurórához, és a Helikonhoz építettek fedett uszodát, a Flamencóhoz fe­dett teniszcsarnokot, és átala­kították a Belvárosi kávéhá­zat több funkciójú szórakoz­tató központtá, a Lidóvá. Eb­be a körbe tartozik még két nagyobb értékű beruházás: a Nemzetközi Kereskedelmi Központ és a Budapest Kong­resszusi Központ megépítése. Az előbbi irodahelyiségeit külföldi vállalatok, illetve külföldi—magyar vegyesvál­lalatok bérlik, ami szintén konvertibilis devizaforrás. A 300 millió dolláros oszt­rák célhitel felhasználásával létrejött az óhajtott, és már korábban megbirtdétett minő­ségi turizmus alapja, tárgyi feltételrendszere. Tetemes devizahozam Érdemes lenne ismertetni a nagy értékű befektetések megtérülési idejét, ám ebben a tekintetben csak becslések­re hagyatkozhatunk. Aligha lehet ugyanis számszerűsíte­ni, hogy mennyi többletbevé­telt hoznak az infrastruktu­rális beruházások — például a légiforgalmi és a közúti ha­tárátkelőhelyek —, de még a szolgáltató létesítmények is inkább közvetve, mint köz­vetlenül térülnek meg. A Bu­dapest Kongresszusi Központ például' nem a helyiségek bérleti díjából, hanem sok­kal inkább a tanácskozásokra érkezők egyéb költései — szál­loda, étkezés, fogadás, prog­ramok — révén válik kifize­tődővé. Az új objektumokkal a korszerű technika is bejutott az országba — hangtechnikai és videóberendezések, uszo­dagépek, elektronikus szállo­dai eszközök stto. — és a megépült szállodáknak kö­szönhetően megszépült Bu­dapest városképe, s rohamo­san fejlődni kezdtek olyan dunántúli települések, mint Hévíz vagy Sárvár. A nagyszabású fejlesztés sokirányú hatása mellett azonban természetesen az a legfőbb, hogy az új létesít­mények révén igényesebb tu­ristákat tud fogadni az or­szág, s az ebből származó konvertibilis bevételek érez­hetően javítják a devizamér­leget. S nem is akárhogyan: a turizmus gazdaságosabban termel devizát, mint az áru­export általában. GÄU ZSUZSA Az Ofotért Válalattal közösen 1982-ben nyílt meg a mint­egy 700 különféle fotócikket és tartozékot árusító üzlet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom