Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-17 / 90. szám
198«. április 11. NÉPÚJSÁG 3 Négy szakkiállítás Kőbányán - Tnlna megyeitk nélkül Még az ötéves tervben elkezdik a szekszárdi Duna-híd építését Munka, szakmunka, több szakma II. Nem jutottak volna el külföldre dolgozni Ha a vállalatnak és a munkásnak egyaránt érdeke... A kőbányai vásárvárosban kedden négy szakkiállítást nyitották meg. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint Urbán László közlekedési miniszter nyitotta meg a Construma, illetve az Autóservice, a Buspaertexpo és az Aviaexpo kiállításokat. Érthető, hogy a szakemberek körében már a kiállítások szervezésekor nagy volt az érdeklődés, 'hiszen a nemzetközi építőipari kiállítás felvonultatta a hazai építőipar, építőgépgyártás és a szerelvények legújabb fajtáik a hőtaikarékos építési módokat, a közlekedési kiállítás, így a három szak- kiállítás együttesen pedig most volt először látható. A közlekedési szakkiállítást kétévenként rendezik 'majd meg. Szóljunk azonban először az építőipari kiállításról, a Consir urnáról. (A szakkiállítások nem magyar elnevezését az indokolja, hogy a külföldi érdeklődők, vevők jobban eligazodhassanak. Mi magyarok pedig csak találgathatjuk, hogy majd az év vége felé mit mutat be a Hoventa ’86 szakkiállítás.) Az ágazat nincs valami jó helyzetben, amint megnyitó beszédében a miniszter is mondotta, és éppen ezért örvendetes, hogy számos hazái vállalat olyan új építőanyag okka 1, sz ige télőkkel, lakásfelszerelésekkel mutatkozott be, amely több mint meglepő. Nemcsak az ózdi gázbetonra, a fehérvári falaz óanyag okra gond ólunk, hanem azokra az új vakoló- anyagokra is, amelyek bőtakarékosak, és a 'betonfalat is képesek meleggé tenni. A fizikai munkát könnyítendő egyre több építési szerel, vényt 'használnák — amelyeket gyárban, fedett területeken készítenék, a helyszínen csak be kell szerelni. Ez a fizikai munkát Iköny- nyítő szerelési házépítés azonban még drága. Láthattunk javított kiadású hőszigetelt falakat, aztán most fölvonultattak — Álba Vállalat — olyan falazóanyagot, amely ikönnyűszérkezetes elem végeredményben, mégis a belőle készített épület tégliaház hatását kelti. A lakás belső felszerelése, gépészeti szerkezetei is egyre kisebbek, praktikusabbak, Nem választottak meg ismét a Gemenc Volán Vállalat KISZ-bizottságának titkárát, a szavazást későbbi időpontra halasztották. A történtek híre rövid idő alatt olyan utat járt be, hogy mire szerkesztőségünkbe ért. felháborító, demokratikus jogokat sértő eseménnyé dagadt ... Pancza Tibort, a KISZ Szekszárd Városi Bizottságának titkárát kérdeztük meg erről : — Egyszerűen az történt — mondotta —, hogy a küldöttek nem tartották megfelelőnek a volt titkárt a vezetői tiszt betöltésére, ezért másra szavaztak. A probléma abból adódott, hogy az először még szavazatképes, 34 tagó küldöttgyűlésből a szavazásra egy fő eltávozott, így nem volt meg a kétharmados létszám. Kizárólag ezért kellett „megismételni'’. A második küldöttgyűlésen mi is részt vettünk. A megjelent, 45 tagú testületnek egyetlen napirendi pontja a KlSZ-bizottság tagjainak, vezetőjének, illetve a városi küldött megválasztása volt. A titkos szavazás előtt Pech József igazgató kért szót. Elmondta, hogy a válbeépíthetöSégük könnyebb. A jó szokásunkhoz híven, 'látogatásunk folyamán isméi kerestük a Tolna megyeieket. Hiába. A 15 ezer négyzetméternyi területen lévő Construma kiállításon egyetlen Tolna megyei cég sem szerepelt. Ha csak azt inem vesszük 'tolnainak, hogy a BVK megyeszékhelyen lévő: gyárának terméke is meg tes - tesülhetett ajtókban, ablakokban. Pedig fel 'kell tenni a kérdést: Vian-e Tolna megyében újat kereső 'kezdeményezés az iparág nehéz hélyzetében? Ha van, akkor azt miért nem propagálják, ha pedig nincs a váltáshoz erő, új termék, kezdeményezőkészség, akkor imég jobban oda 'kell figyelni arra, amit Péter Szigfrid Tolnia megyei képviselő az országgyűlésen elmondott a megyéi súlyos helyzetről. Értékelni, elemezni azt a felszólalást; különösen érdemes, amikor. lát jók, hogy más vállalatok, szövetkezetek leköröznek bennünket. iA Közlekedés ’86 elnevezés alatt megtartott hérom- szakki állít ás is azt reprezentálta, hogy az ágazati vezetés ösztönzése az újra a vállalatoknál jó visszhangra talált. Tanúi lehettünk a hatvanas évek derékán annak, ho. gyan újult meg a közúti személyszállítás Tolna megyében. Akikor volt egy 11-es AKÖV, annak vállalkozó szellemű igazgatója, és sokak ellenvetése ellenére is leeSeréltette a régi Iikarus- buszokat. A 300-as, a 301-es és a legendás 55-<ös a bontóba ikerült. Most ismét kellene valami új a közúti személyszállításban, mert Tolna megyében igen rossz a helyzet. 'Arra gondolök, hogy az iskolák körzetesítésével kapcsolatban mennyi kis emberpalántának kell sárban, fagyiban, bőségben utazni, nehéz körülmények 'között — zsúfoltan -és pontatlanul járó buszokon. A mostani szákkiállítás Kőbányán újat múltat. Az autóbuszok főegységei, a szerkezeti elemek újdonságai, az új típusú t öme gközl ekedési jé nm űvek már jelzik azt, ami tennivaló volna — ha anyagiak nem állnák akadályát e programnak is. Bár vállalkozni érdemes volna akár referen- eiagépek használatára — islalat vezetess támogatja a megválasztásra kerülő titkárt, hiszen a bizalom és a segítség nem lehet személyhez kapcsolódó. Megemlítette ugyanakkor, hogy a vállalatvezetéshez semmiféle jelzés nem érkezett arról hogy a volt titkár hiányosan, rosszul végezte volna munkáját, ez meglepetésként érte valamennyiüket. Ez pedig a kapcsolatrendszer megváltoztatására, az információáramlás javítására hívja fel a figyelmet a jövőben. Ezután mindenki egyenként az urnához járult és egy nevét a három közül a szavazólapon hagyott. Ennek eredményeként Kristóf Istvánná 24 szavazattal1 lett az új titkára a KlSZ-bizottság- nak, amely nyolc tagjára ezután voksoltak. Az élődje, Csordás Erzsébet is a testületbe került. — Tény. hogy majd fél éve nem nagyon voltam a fiatalok között, ugyanis egyéves bentlakásos politikai továbbképzésre iskoláztak be a vállalattól. De meglepett a dolog, korábban ugyanis nem hallottam panaszt a munkámra, bírálat nem érkezett. A beszámolót is elfogadták egységesen, a ko láb úszók esetében —, akár helyi konstrukciót képviselő Tolna megyei újításokkal. Itt Is azit kell mondanom, hogy a szakkiállítás az autóbuszgyártásiban, közlekedtetésben a világszínvonalat mutatta be — Tolna megye nélkül. Utazzunk azonban 'békésebb Vizekre, azaz utakra. Elsősorban az Aviaexpó-Ta gondolok. A légi utak ma talán fontosabbak, mint a közutak. A megfelelő forgalom- biztonsági berendezéseik biztosítása nemcsak hazai érdek. A légi közlekedés, a nagy kék országút már szinte nem ismer határokat. S örömmel tapasztaltuk, már amennyire volt utasként az ember érzékelni tudja, hogy a MALÉV a levegőben van, azaz jó passzban a nagy világcégek között. A „hosszú szürke sáv az út”-taí, a /közúttal 'kapcsolatos az autószerviz szakkiállítás. No... itt már találkoztunk Tolna megyével. Az országos szerv, a TAN EG fogja össze a szövetkezeti, tanácsi és állami ikisi vállalatokat Autószerviz Társaság alatt. Ennek névsorában a 39. a szekszárdi autójavító vállalat. Egy másik társaságban pedig ott van a szekszárdi mellett a dombóvári kisvállalat is. És nincs tovább Tolna megye a szerviz-témában sem. Azaz van Ikét örvendetes hírünk. A közlekedési miniszter sajtótájékoztatót tartott a szakmai újságíróknak. Ott tettem fel a kérdést, ismét, hogy a sök beszéd ellenében most mi az igazság a szekszárdi Duna-híd építése, és a bajai híd korszerűsítésével kapcsolatban. Kedvező választ Ikaptaim. E szerint még ebben az ötéves tervben elkezdik a szekszárdi Duna-híd építését, várhatóan a munka 3,5—4 évig fog tartani. A bajai híd korszerűsítése, immár halaszthatatlan. így ebben az ötéves tervben szélesítik a hidat. A pillérek, a szerkezét elbír még egy közlekedősávot, amelyet majd személygépkocsik használnak. Tehát e két örvendetes hír feledtesse velünk, 'hogy az igen gazdag négy szakikiállításon nem volt jelen Tolna megye ipara. PÄLKOVÄCS JENŐ hozzászólók is csak ezt erősítették. Mindenképpen segíteni fogom az új titkárt munkájában — ez a kijelentése már a szavazást követően, a nyilvánosság előtt hangzott el. Ennyi a történet tehát. Érdemes azonban elgondolkodni, levonni a tanulságokat. Első lépcsőben a fiatalok közötti megosztottságot), bizalmatlanságot, amennyiben a vezetőnek fogalma sem volt arról, hogy a tagság mást, többet vár tőle. Ennek egyik következménye, hogy a vállalat vezetése sem tudott róla, tehát a fiatalokkal való kapcsolattartás elégtelennek bizonyult. Végül pedig ez az elégedetlenség közvetlenül a küldöttgyűlést megelőzően sem derült ki. a jelölőbizottság nem kérdezte meg a tagságot, kik kerüljenek a szavazólapra, automatikusan írták az ismert nevet a cédulára. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy nem egymagában, hanem előzetesen egy második, az utólagos javaslat jogával élve pedig egy harmadik jelölttel együtt. De ez nem változtat a lényegen. —takács— Csordás László víz- és gázkészülékszerelő, minősítet! hegesztő határozottan azt mondja: nem biztos, hogy a Vegyépszernél dolgozhatna akkor is, ha nem szerezte volna meg a hegesztő szakmunkásvizsgát. Ez p>edig újabb értelmet ad vizsgálódásunknak: a munka-, szakmunka-, többszakma-kérdés. csokornak. EZt már csak ezzel tudja megfejelni Oberritter Péter lakatos és minősített hegesztő: „Lehet, hogy söhasenr dolgozhattam volna az NSZK-ban, ha nem vállalom a minősítő vizsgákat a hegesztő szakmában.” És még a pénzről nem is beszéltünk. Pedig Csordás Lászlónak azért jön ki az órabére 35 forintra, mert több szakmával rendelkezik. Társának, Oberritter Péternek pedig azért magasabb még ennél is a bére, mert több minősítést szerzett. Ki kényszerít, kit? A vállalat a munkást, vagy a munkás a vállalatot? Ha nincs a Vegyépszernek hegesztője, akkor nincs az NSZK-beli munka. De, ha a vállalat nem készül arra a munkára akkor nincs szüksége a minősített hegesztőkre. — Osak úgy lehetséges — mondja Csordás László —. ha a vállalatnak és az egyénnek is érdeke a több szakma megszereztetése-megszerzése. Erre mondja Pákozdi Gab. riella terv- és üzemgazdasági osztályvezető, hogy 1985- ben a vállalat félmillió forintot fordított a minősített hegesztők tanfolyamainak finanszírozására. — Hogy állnak a több szakma terén? — A lakatos- és forgácso- ilóüzemekben 120-an dolgoznak, 'közülük 25-nek .'két szakmája, egynek pedig három szakmája van. A tónkban és a szállításban dolgozók között 12 dolgozónak van két szakmája és kettőnek ennél is több. Egyébként a lakatos- és forgácsolóüzemben összesen csak öten nem rendelkeznek szakmunkás-bizonyítvánnyal, ami egyben jelzi az itt dolgozók kvalifikáltságát is. — Tehát szinte kötelező több szakmásnak lenni. — Az előkészítésben és a gyártásban dolgozó szakemberek részére — akik — Pa'ksra dolgoznak — kötelező az atomerőművi tanfolyam — több napos Oktatás — elvégzése és arról eredményes vizsgadokumentum szerzése. A hegesztőknél pedig még egyértelműbb: ami elő van írva egy-egy hegesztésnél, azt szigorúan csak vizsgával rendelkező szakember végezheti. Kényszerítve van a (’sordás László Oberritter Péter vállalat és az ott dolgozó szakember is. Horváth István igazgató egyértelműen amellett teszi le a voksot, hogy a termelő- egységnek legyen szüksége a szakképzettségre. Vagyis követelje meg, de adjon lehetőséget is. — Már elkezdődött a jam- burgi munka. Hamarosan tőlünk is dolgoznak ott szakemberek. Annyit előre mindenki tud, hogy csak az univerzális szakember fog megélni, aki nem vár a szerelőre, a tmk-ra, hanem maga elvégez mindent. — Amikor az NSZK-ban dolgoztam — nyoLc hónapig —, előnyben voltam, mert nemcsak hegeszteni tudtam, hanem a lakatos munkát is elvégeztem. Ez anyagilag is sokat jelentett, meg azt hiszem, a következő kiküldetésnél jelent ez majd valamit — mondja Oberritter Péter. — Egyire inkább a menedzselő típusú emberre lesz szükség. És ez értendő a szakmunkásra is, nemcsak a vezetőkre. Sajnos, még — rossz beidegződés —, olyan kevés az innovatív típusú szakember, mint a fehér holló — mondja az igazgató. — De, ha azt várják el az embereiktől, akkor előlbb- utóbb azzá válnak. Ha nem azt mondjuk néki, hogy csak a főnökéneik van joga összefüggésben látni a feladatot, hanem neki is kötelessége, akkor feltétlenül felszabadul az a rengeteg szellemi energia, ami az emberi fejekben van. A kényszer is tud lenni jó tanácsadó. — Nekem könnyebb dolgom volt, mert a rokonság nagy része sváb, így tudok németül — mondja Oberritter Péter —, s könnyen teremtettem kapcsolatot, de Laci már más helyzetbe került. — Csak két hónapig voltam kint, de nagyon hiányzott a nyelvtudás — ismeri be Csordás László. — Amint hazajöttem, intenzíven kezdtem tanulni, mert szeretnék újból kikerülni dolgozni, s nemcsak a szak-, hanem a nyelvtudás is fontos. — Azt hiszem, erről beszéltünk végig — veti közbe kísérőnk és beszélgető- partnerünk, Pákozdi Gabriella. — Nemcsak akarat, hanem lehetőség is kell. Ha a vállalat nem tudja megadni a nagyobb értékű munka lehetőségét, mert nincsenek jó szakemberei, akkor Csordás Lászlónak sem lenne gond a nyelvtudás hiánya. — Ha már külföldet járt emberek, akkor hadd (kérdezzem meg: mitől jobb munkás külföldön a magyar? — Semmivel sem jobb munkás ott, mint itthon. Egy biztos, hogy jó munkásnak számít a magyar munkás külföldön, tehát nem a négyszeres kereset tanított meg bennünket dolgozni ... — Ezt értem, csak azt nem, hogy akkor a magyar ipar itthon miért produkál ke vesebbet ? — Más a munkaszervezés, az anyagellátás, de ez azt hiszem, már más téma — mondja Oberritter Péter. — Ez már más téma ... A mondás szerint ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy. S ahány szakmát lúd az ember? Annyi ember is? Van-e mindenütt követelmény, igény és lehetőség a több szakma megszerzésére? Elfogadjuk-e többnek, értékesebbnek azt, áki többre képes? Kérdések. Talán Tamásiban választ is találtunk rá. Hazafi József — Gottvald Károly Mi történt a Volánnál? KISZ-titkárválasztás tanulságokkal
