Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-17 / 90. szám
( touuTN A KÉPÚJSÁG 198«. április IT. A szúnyog, a fecske és a kígyó Kirgiz népmese Reges régen, amidőn a vízözön a föld színét elárasztotta, így szólott Nuk próféta : — A lelkes állatoknak magva ne szakadjon — s Istennel megállapodván az élőlények minden nemzetségéből egy hímet s egy nőstényt hajóba rakott. Ám egy napon lyuk támadt a hajón, s megindult a víz befelé. Alighanem egér lyukasztotta ki. Nem tudván, mihez is fogjon, Nuk próféta összekiáltotta őket, mondván: — Ki az, aki e lyukra úgy rá bír feküdni, hogy a vizet nem engedi át rajta? Ekkor a kígyó így szólt: — Én ráfekhetem. S a vízözön elálltáig úgy elrekesztette a vizet, hogy egy nyeletnyit, sőt egy csöppnyit sem engedett befolyni. Így aztán amidőn a vízözön elapadt, kimentek a szárazra. Nuk próféta ekkor odahívta a kígyót, s megkérdezte tőle: — Mit kívánsz béredül? — Ami a világon a leg édesebb, azt kívánom — felelte a kígyó. Nuk próféta ezt jóvá hagyván, megbízta a szunyó got: — Akkor hát eredj, ízleld meg minden lelkes állatnak s gyümölcsnek ízét, s megtudván, hogy melyikük a legédesebb, térj rnssza — mondta neki. Végigbolyongta a szúnyog az egész világot, s mikor már visszatérőben volt, a fecske jött ki elébe: — Szúnyogom, mi hát u legédesebb? — kérdezte. — Az ember vére a legédesebb — felelte a szúnyog. — Ugyan mutasd már a nyelved, hadd látom, milyen lett — mondta erre a fecske, s mikor a szúnyog a nyelvét kinyújtotta, ö meg kitépte a nyelvét, majd együtt elindulván mindketten megérkeztek Nuk prófétához. —Mondd csak, szúnyogom — kérdezte Nuk próféta, — mi a legédesebb a föld színén? Ám a szúnyog csak így tett: „züm-züm”, beszélni semmit nem tudott. Megszólalt ekkor a fecske: — A béka vére a legédesebb, azt mondogatja. A fecske Szávára a kígyó megdühödvén feléje vágott, ám a fecske elröppent, csak a farka vált kettőbe, attól fogva mindig kétfelé nyitva maradt. Nuk próféta pedig hitt a fecske szavának, ezért a kígyónak a békát rendelte. Azóta a kígyó folyton a béka vérét szívja. Ha fecske nem lett volna, a kígyó az ember vérét szívná. S hogy a kígyó meg a fecske egymás haragosa, s az ember meg a fecske egymás barátja, miként lett, azóta mindig emlegetik. Kirgizből fordította Buda Ferenc Házról házra járva Csikkenthttő-e a háztartási balesetek száma ? Mindenki hármat dob Becsli esek szerint 28 .mi-biliárd forint "veszteség érte már 1983-ban lis népgazdaságun. lkat a (különböző bálesetek miatt. IA legfőbb baleset a háztartásokban történiik. Elsősorban a gyerekek és az idős emberek a szemvédő allanyok. Szomorú tény, hogy 1984-ben a háztartásokban bekövetkezett 144 áram- ütéses (balesetből 37 ihalállal végződött. Az 'Egészségügyi Világszervezet, a WHO 'tapasztalatai szerint Európában a háztartási balesetek foglalják el a halálokok között a harmadik Ihélyet. 'Hatásos módszert kell tehát találni, hogy csökkenthető legyen az otthoni balesetek száma. 'A WHO országomként — tavaly meghirdetett „Egészséget 2000-re mindenkinek” programjában — 25 százalékos baleset- csökkenést tűzött célul 'Európában. Mi ennél jóival szerényebbek vagyurtk, már annak is rendkívül örülnénk, ha megállna e rohamos növekedés. De ezt va j on imi módon lehetne elérni? Hiszen eddig is több rendelkezés próbálta elejét venni a baleseteknek. Előírás szerint a tartós használati cikkeket kizárólag magyar nyelven íródott, érthetően fogalmazott használati utasítással szabadna forgalomba hozni. Mind a külföldi, mind a ‘hazai elektromos eszközök, gépek csupán kettős védelemmel kerülhetnének a fogyasztóikhoz. Tapasztalatok szerint azonban sem a külföldön vásárló kereslkedőlk, sem a magyar gyártók, sem a forgalmazóik nem tartják be minden esetben az előírásokat. Baleset forrása lehet a lakossági szolgáltatások hiányossága is. Az árak emelkednek és az alkatrészhiány növéli a várakozási időt, ezért többnyire a családok férfi tagjai végzik el a szükséges javításokat. Komoly gondot okoznak az elhasználódott, régi kis teherbírású vezetékek, Villanyórák, meri könnyen keletkezhet elektromos tűz. Ez tehát a jelenlegi (helyzet. De miért ne jöhetnének létre 'munkavédelemmel foglalkozókból, energiai eliügye- lőkből, és több szakmával bíró szakemberekből speciális csoportok, amelyek nemcsak fölülvizsgálnák a lakásban tapasztalható állapotokat, hanem a javítást és az utólagos ellenőrzést is élvégeznék. Sőt, ha szükséges, az eszközök helyes 'használatát is megmutatnák a (háziaknak. Természetesen aprólékos, komoly munkát jelentő feladat lenne valamennyi magyar háztartást felkeresni. Mivel a munkavédelmi felügyelőségek és az energiafélügye- letek is rendszeresen (képeznek (balesetélháritáSi, 'biztonságtechnikai szakembereket, — úgy tűnik — lenne elegendő szakember a speciális csoportok létrehozásához. Ugyanakkor a 'hatósági jogkörrel már felruházott felügyelőik büntetés fizetésére kötelezhetnék azokat a vállalatokat, (vállalkozásokat, szövetkezetekét, amelyék például hiányos használati utasít ássál 'Vagy a szabványtól eltérő minőségben gyártanak, illetve hoznak forgalomba termékeket. (Az ener- giilatfelügyelők egyébként ma is rónák ki büntetést gazdálkodó szervezetekre, Vagy azok vezetőire, amennyiben a feltárt hiányosságokat nem szüntetik 'meg.) Ezek után nyilván felvetődik a kérdés : Iki fedezze a speciális csoportok költségeit? Több forrás kínálkozik. Egyrészt mindazok az intézmények, szervek, szervezetek, amelyek tehetnék valamit a háztartási 'baleseteik csökkentéséért, azok a — nem túl hatásos — propagandára szánt összegék egy részét vagy egészét a speciális csoportok rendelkezésére bocsáthátnák. Másrészt az Állami Biztosító is vállalhatna bizonyos anyagi terheket. Hírek szerint erre hajlandó is az AB. Továbbá, a korábban emlftétt büntetésekből is jutna pénz a speciális csoportók létrehozására. Az anyagi támogatók körébe bevonható lenne a Társadalombiztosítási Igazgatóság is, mivel az otthoni balesetek csökkenése mérsékelné a 'táppénzes napok számát. Jutna szerep a propagandának is : győzze meg a lakás- és üdüilőtulajdonosokat, illetve bérlőket a csoportok munkájának előnyeiről, szükségességéről. Vagyis: a szakembereket enegedjék be a lakásokba, az üdülőkbe. Nyilván a rádió, la televízió, az újságók szívesen vállalnának részt e munkától. Mindezideig nem esett szó arról, hogy ki állja a javítások költségeit. Sok család bizonyára nem bírná pénztárcából megfizetni a nagyobb jiavításdfcat. Ezért a lakásfelújításokra igényibe vehető kölcsönök mintájára az Országos Takarékpénztár nyújthatna hosszú lejáratú hitelt, alacsony kamatra. H. T. A gyerekek kedvenc időtöltése a célbadobálás, legyen az tavasszal, nyáron, ősszel, télen, szárazon vagy vízen. Ezt a kedvtelést versenyszerűen is meg lehet — különböző műfajokban. * GÜLADÖNTÉS Egyforma nagyságú, üres konzervdobozokat rakjatok egymás tetejére gúlaszerűen. (Lásd a rajzot!) Ezeket kell három dobással ledönteni tenisz-, vagy általatok összekötözött rongylabdával. (A konzervek közül az alsóbbaknak legyen nagyobb a pontértékük az összeszámolásnál!) „KACSÄZÄS” Hozzávalók: Sok lapos kavics, és egy sima víztükör. A feladat ismert: a versenyzőknek úgy kell eldobni a lapos követ, hogy az lapjával érje a vízfelületet. (A jól eldobott kő ugrálni fog a vízen.) Mindenkinek három kísérlete van, és a pontszámúkat a kő ugrálásainak száma adja. Aki három dobásiből 20 pont. nál többet teljesít, újból dobhat. „KÖR-VADÄSZAT” A célvonaltól kb. 5 méterre rajzoljatok köröket. (A körök egyre kisebbedjenek — mint a céltáblánál! A köirök közötti távolság 30 centiméter legyen.) A feladat az, hogy lapos kavicsokkal kell a körökbe találni. (Számítsatok arra is, hogy a kő a földreérés után pár centimétert csúszni fog.) A kövek pontőr (ékét ti saabjátok meg, csupán arra gondoljatok, hogy a kisebb köröknek nagyobb értéket adjatok. HÁROMSZOR DOBJ! Három célt is jelöljetek ki : karika, vödör, egy földibe szúrt bot. (Az eltalálandó tárgyak egyre kisebbek lesznek, ezért nehéz a feladat.) A versenyben résztvevő gyerekek természetesen háromszor dobhatnak mindegyikre, de a sorrend a nagyobb céltól a kisebb felé haladjon. Tehát az első labdát át kell dobni a karikán, a másodikat ívelve beejteni a vödörbe, a harmadikkal! erővel megdobni, és eltalálni a botot. Ez aztán háromszor ismétlődik. A legkisebb pontértéke a karikáinak legyen. REPÜL A ... ... kislabda, aztán a tárgyak, amiket eldobtok. Ezek egyre nehezebbek legyenek Itt csak az a fontos, ki tudja messzebbre dobni a tárgyakat. A pontértéket a méterek adják. H. M. Tudnivalók a szójáról A szójából készült élelmiszerek ma már világszerte elterjedtek. Nem véletlenül került előtérbe az élelmiszer- iparban is a liszt- és húskészítmények fehérjedúsítása szójafehérjével, — a szénhidrát és zsírtartalom terhére. A mai leggyakoribb szívás érrendszeri betegségeket azzal képes megelőzni, hogy a szójaolaj gátolja a bélből a koleszterin felszívódását, és 20 százalékkal képes csökkenteni a vér érkárosító ko- leszteri nszint jét. Nagyon előnyös a szójabab tápanyagösszetétele. Mindenekelőtt gazdag fehérjetartalmát kel! kiemelni. Egy kg szójalisztlben annyi fehérje vám, mint 2,5 'kg színhúsban, 12 Liter tejben, vagy 58 tojásban. A szójaliszt tápértéke kilogrammonként 4600— 4800 kalória. A szójafehérje biológiailag teljes értékű növényi fehérje, az összes nélkülözhetetlen aminósavat tartalmazza, megközelítve a teljes értékű tej-, tojás- és húsfehérjét. A szójabab zsírszerű ve- gyülete a másfél százaléknyi lecitin, amely főleg áz ideg- anyagcserében játszik szerepet. Jellegzetes tulajdonsága, hogy más anyagokkal jól elegyedik. Használatkor ügyelni kell arra, hogy a szójaliszt 3 hónapnál tovább nem tartható el, mert avasodik. A szojialísztet általában nem használják tisztán, hanem 10—25 százalékban keverik a különféle ételekhez. Ezáltal a lisztes készítményeket a szénhidrátok rovására, a húskészítményeket pedig a zsírok rovására lehet dúsítani az egészségesebb és biológiailag értékesebb fehérjékkel. A fehérjeszegény kenyér biológiai értékén nagymértékben javíthatunk, ha a búzaliszthez 10 százaléknyi szó- jalisztet keverünk. Ez éppúgy megkel és megsül, mint a búzakenyér. Színe sárgás, nehezebben szárad ki, tovább marad friss. Tíz-húsz százalék keveréssel, tojás hozzáadása nélkül is jó metélt, levestészta, tarhonya készíthető belőle, de leves és főzelék berántásárai, habarására is alkalmas. Vagdalt húsban és különféle húsos töltelékben a hús, illetve a zsiradék 25 százalékát helyettesíthetjük vele. A natúr szójaliszt különféle tésztás ételekhez remekül felhasználható. Piskóta, kelt tésztái, különféle pogácsák, tortakrémek keverhetők belőle. Előnye, hogy íze semleges, és jól felveszi a többi hozzákevert anyag ízét. Diót, mogyorót, mandulát, gesztenyét 25 százalékban szőj al iszt tel pótol hatunk. A szójalisztet a következőképpen használhatjuk fel: mielőtt a többi nyersanyaghoz kevernénk, egy külön edényben annyi tejjel vagy vízzel (esetleg a receptben megadott egyéb folyadékkal) öntsük fel, amennyi szűkén ellepi. Ezután 5—6 percet várunk, hogy a szójaliszt a folyadékot felvegye, s csak ezután adjuk hozzá a többi nyersanyaghoz. Ha ezt a műveletet elmulasztjuk, törékeny, morzsáíódós, „nyögvenyelős” lesz a sütemény, a tészta, stb. B. K. A műlencse A szemlencse elszürkülését. átlátszatlanná válását nevezzük szürkehályognak. Ez az egyik leggyakoribb, látásromlást okozó szembetegség. Gyógyítása csak műtéti úton lehetséges. A műtét lényege, hogy a szemből eltávolítják az elszürkült lencsét. Ezzel megszűnik a látás útjában álló akadály, de ugyanakkor lencsehíjassá válik a szem, hiányozni fog a szemlencse törőereje. Ennek pótlása három módon lehetséges: 1. erős, klb. 10.0 dioptria értékű szemüveggel, 2. a szemre helyezhető kontaktlencsével, 3. a szem belsejébe ültethető műlencsével, A fentiek közül egyéni elbírálás alapján választja ki a szemorvos a betegnek legmegfelelőbb módszert. A kétoldali hályogope- rált betegnél legcélszerűbb a szemüveg viselése. Egyoldali hályogműtéten átesett betegeknél, — ezek általában sérülés után kialakult hályogok, — csak kontaktlencsével, vagy műlen csévél lehet helyreállítani a kétsze- mes látást. Miért? Mint már volt róla szó, a lencse törőerejét kib. 10.0 D-s üveg pótolja. Ha valakinek teljes a látása az egyik szemén, a másikon nem tud olyan üveget viselni, mert a két szem között 3.0 Dioptria különbEzt a szabályt nemcsak az orvosok, hanem a betegek legtöbbje is tudja. Mivel azonban sok esetben a dohányzás nem csak egyszerűen szokás, hanem egyben káros szenvedély is, sok szívinfarktuson átesett beteg, ismervén a tilalmat, sem tud lemondani kóros szenvedébeültetésről ség lehet maximálisan. Ilyenkor javasol a szemorvos kontaktlencsét. Ezzel helyreállítható a kétszemes látás. Vannak olyan betegek, akik valamilyen ok miatt nem tudnak kontaktlencsét viselni, ilyenkor szükséges a műlen- cse-beültétés. A műlencse egy parányi szövetbarát mű. anyagból készült lencse, ami műtéttel a szem belsejébe helyezhető. A beültetés lehet elsődleges — amikor egyetlen műtét alkalmával eltávolítják az elszürkült szemlencsét és ennek helyére azonnal behelyezik a műlencsét vagy lehet másodlagos, amikor a hályogműtétet követően egy későbbi időpontban, egy újabb műtéttel történik a beültetés. Hogy miikor melyik módszer a megfelelőbb, ezt a műtétet végző szemorvos dönti el gondos mérlegelés alapján. A műlencse-foeültetés a szemészet egyik új vívmánya. A világon, így hazánkban is, sok betegnek adta vissza a kétszemes látását, ezzel lehetővé téve teljes réhabilité, dójukat, eredeti foglalkozásuk további folytatását. dr. Rácz István megyei kórház szemészeti osztálya lyéről. Ír kutatóorvosak most számszerűen is újra bizonyították azt, ami régóta általánosan ismert tapasztalat. 384 férfi beteget vizsgáltak át az infarktus után* egy év múlva. Azok körében, akik dohányoztak, tehát nem tudtak kóros szenvedélyükkel felhagyni 32,2 százalékban került sor szívtáji szorító ér„Kitüntetés”kitűző Újabb hóbort. A nők különböző formájú strassz díszeket tűznek a kosztüanka- bátjukra, de nem ám hagyományosan, hanem ripsz-sza- lagon, mintha „kitüntetés" volna (egy egyszerű biztosító tűvel.) Elkészítése házilag egyszerű. A ripsz is, a strassz is kapható a Röltexben. A strasszokat fel kell1 erősíteni egy kemény selyemmel bevont kartonformára. Egyéni és nagyon divatos ékszer kerekedik belőle. A „kiitünte- tés”-re is ripszfülét varrunk, amely ovális, vagy ellipszis alakú kulcskarikával illeszkedik a szalaghoz. Szöveg és rajz: Pálffy Judit zéssel és halálfélelemmel társuló angina peíktoriszos rohamokra, a nem dohányzók körében ez az arány azonban mindössze 19,5 százalék volt. Egy tíz év múlva elvégzett vizsgálat azt mutatta, hogy a nem dohányzók nemcsak ritkábban kaptak angina pék. toriszt, hanem tovább is éltek, mint dohányzó társaik. Infarktus után tilos dohányozni