Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-05 / 54. szám

1986. március 5. NÉPÚJSÁG 5 Géppel, vegyszerrel várják a tavaszt Kukorica, kalászosok, burgonya, zöldség és dísznövény Bőtermő fajtákkal, hibridekkel bővül a választék Babból, uborkából nincs elegendő Vetőmag választék Szekszárdon, a kertészeti ABC-ben A tavalyinál több és jobb minőségű gép, illetve eszköz forgalmazására készült fel az importtermékekkel fog­lalkozó Agrotek Mezőgazda- sági Termelőeszköz-kereske­delmi Vállalat — kö­zölte a sajtóval Kárpáti Jó­zsef, az Agrotek vezérigaz­gatója. A mintegy 24,5 milliárd forintos forgalmon belül az elöregedett traktorok és ara­tó-cséplő gépek pótlására a szocialista országok gyárt­mányaiból a tavalyinál 17 —18 százalékkal többet igé­nyeltek tőlük a gazdaságok. A legnagyobb számban szovjet MTZ-traktorokat rendeltek; 2900 vontató szál­lítására már megkötötték a szerződést, s további 900 megvásárlásával is számol­nak. Más traktorok behoza­talával kapcsolatban elmon­dotta, hogy a JUMZ típus­ból 200, a T—25A, a T—130, a Zetor—6211 és a ZT—323 erőgépekből összesen több mint 800 érkezik. Szükség szerinti mennyiségben szer­zik be a nagyobb kategó­riájú gépeket, így a K— 701A traktort, s tárgyalnak a T—150K és a Zetor 161— 45 behozataláról. A terme­lési rendszerek taggazdasá­gai az intenzív gabonater­melés-program keretében 24 Fiat, 200 John Deere trak­tort és 270 Claas kombájnt vásárolhatnak meg. Az Agrotek a munkagép- park gyarapítására 45 kor­szerű cukorrépavetőt, s a tavalyinál négyszer több, összesen 400 SPC—6M ku­korica-vetőgépet hoz be. Ausztriából 180 Rainstar ön­Növeli a nyugat-európai or­szágokba irányuló exportját a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat; a tavalyinál 20 ezer hektoliterrel több, összesen 110 ezer hektoliter, kukori­cából készült alkoholt szállít Angliába, Finnországba, Franciaországba, Svájcba, valamint Japánba. Hagyo­mányos piacai mellett az idén Finnországba is sikerült be­törnie. A kukorica komplex feldolgozása során Szabad- egyházán évente 190 ezer hektoliter kitűnő minőségű alkoholt állítanak elő. Ta­valy még csak a felét, az tözőberendezést importálnak, s ez önmagában több mint 11 ezer hektár korszerű ön­tözésének a lehetőségét te­remti meg. Az alkatrészellátás javítá­sára az Agrotek számos gép cseredarabjainak gyártásá­val az idén is hazai üze­meket bíz meg, s így vár­hatóan a tavalyihoz hason­ló ellátásra számíthatnak a termelők. Erőfeszítéseket tesznek a gumiabroncs-ellátás javítá­sára. Az igen keresett 825x 20-as méretű tehergépkocsi­gumikból az éves igény 40 százalékát, más méretűekből a rendelt mennyiség 95—96 százalékát igazolta vissza a Taurus Gumiipari Vállalat. Néhány gumiköpenytípus az idén is hiányozni fog a ke­reskedelem kínálatából. Zavartalannak ígérkezik a növényvédőszer-ellátás. Az első félévben 2 milliárd 100 millió forint értékű termé­ket hoznak be külföldről. Bővítik a gabona és a nap­raforgó gyomirtó szereinek választékát, s új készítmé­nyeket hoznak forgalomba a zöldségfélék növényvédel­mére. A kistermelők meg­kedvelték a Bancol nevű, burgonyabogár elleni szert, ebből a tavalyinál nagyobb mennyiség kerül az üzletek­be. Műtrágyából lesz elegen­dő; a nitrogén hatóanyagú tápanyagból és karbamidból is többet rendeltek, mint amennyit a gazdaságok igényeltek. A foszfor és a kálium tartalmú műtrágyák­ból, valamint levéltrágyák­ból sem lesz hiány. idén már több mint 60 száza­lékát külföldön értékesítik. Kelendő exportcikk lett a feldolgozás során keletkező magas fehérjetartalmú takar­mány is, amelyből hatezer tonnát szállítanak az idén az NSZK-ba, Olaszországba, va­lamint hollandiai kereskedő- házaknak. A növekvő alkohol- és ta­karmányexport jókor jött a szabadegyházi vállalatnak, ez ideig legjobban fizető ki­viteli cikkének, a kukorica­csírának ugyanis az elmúlt hetekben csaknem felére csökkent a világpiaci ára. A vetömagellátásnál fajtá­ban, fajtaválasztékban és minőségben mindenekelőtt a feldolgozóipar, a mezőgazda- sági nagyüzemek, s nem utolsósorban a lakosság és a kistermelők igényeit messze­menően figyelembe vette a vetőmagvak előállításánál a Vetőmagtermeltető és -Érté­kesítő Vállalat Dél-dunántú­li Területi Központja, amely Dombóváron található, ösz- szesen 837 növényfajta vető­magjának optimális időben való kiszállításáról gondos­kodnak. A szántóföldi gazda­sági növényfajták száma 158, és 371 zöldségnövényfajtá­ból lehet választani, s több mint háromszáz dísznövény­féleség vetőmagját kínálják. Az elmúlt esztendőben ke­vésbé sikerült az uborka, a bab, a káposztafélék vető­magtermeltetése, ezeknek a fajtáknak a vetőmagjait azo­nos teljesítőképességű kül­földi fajták behozatalával pótolják. A sztár: a Pioneer 3732-es Az elmúlt évi hibridkuko­rica-vetőmag ellátási gondok az 1986. évi forgalmazást, a fajtakínálatot is befolyásol­ják. Már a vetés időszaká­ban megállapítható volt, hogy több hibridből a ren­delkezésre álló vetőmagvo­nalak az igényeknél kisebb terület elvetését teszik lehe­tővé. A legkeresettebb hib­ridből, a Pioneer—3732-ből, de ezen felül még pár kere­sett hibridből a vetőmagter­més teljes körű vetőmagellá­tást nem tesz lehetővé. A fennálló nehézségek el­lenére a rendelkezésre álló hibridkukorica-vetőmag az eddigi legmagasabb biológia­potenciállal rendelkezik. A keresett, hiányhibridek azo­nos kategóriába tartozó, szin­tén korszerű hibridekkel pó­tolhatók, a magas termésát­lagok biológiai alapja bizto­sított. A hiányhibridek pót­lására a 3950, 3901, 3747, 3709-es hibridek állnak ren­delkezésre, amelyekből az előzetesen felmért igénynél több termett, és a többlet­vetőmagot pótlásra fel lehet használni. Január végén a már tény­legesen rendelkezésre álló vetőmagkészletek birtoká­ban a dombóvári területi központ a termelési rendsze­rek képviselőivel együtt újó­lag felkereste a gazdaságo­kat, és most már a vetéste­rületre, táblára adaptálva megkötötte a hibridkukorica­vetőmagra szóló szerződése­ket. A szerződéskötési akció so­rán a termelő üzemek meg­értéssel fogadták a helyette­sítésre felajánlott hibride­ket. Olyan gazdaság nem volt, amelyikkel nem tudtak volna megállapodni. A gon­dokat enyhítette, hogy ha minimális mennyiségben is, de a legkeresettebb hibridek­ből, a 3732-esből importtal bővítették a felhasználható mennyiséget. A KSZE és a KITE taggazdaságai vállalták a magasabb importár kifize­tését, így 100—110 tonna ere­deti importvetőmagot hoznak forgalomba. Tolna megye mezőgazda- sági nagyüzemei összesen 1792 tonna hibridkukoriva- vetőmagot rendeltek meg. A megrendelt mennyiség a ta­valyi alapigényekkel azonos — az elvárható területnöve­kedés nem érzékelhető. Meg­állapítható, hogy az igények FAO-szám szerinti alakulá­sa az elmúlt évekhez viszo­nyítva nem változott. To­vábbra is a 400-as FAO­számhoz tartozó hibridekből várják a gazdaságok a leg­nagyobb terméseket. Talán ez alól csak a tavalyi évben nagyon jól szereplő 500-as FAO-számha tartozó 3707-es a kivétel, de itt a rendelke­zésre álló vetőmagkészlet a meghatározó. A hibridszortimentet vizs­gálva, a legkeresettebb hib­rideknél sem nagy a válto­zás. Tavaly a Pioneer 3747, 3901, 3732, 3906, 3780-as volt a sorrend, az idén a legkere­settebb hibridek: a Pi—3747- es, a Pi—39Ql-es, a Pi—3732- es, a Pi—3709-es, valamint a Pi—3925-ös. A legkereset­tebb hibridek továbbra is a Pioneer-eég hibridjei. A tavalyi évben a forga­lomba hozott hibridkukorica­vetőmag 87 százaléka, az idén 86,9 százaléka Pioneer- alapanyagú. A jók között 2 magyar hibridet is találunk, az Mv NK 1355 és a Szente­si SC 623 hibrideket, ame­lyekből remélhetőleg jövőre már vetőmag is lesz. A hibridkukorica-vetőmag diszponálását, szállítását Dombóvárról megkezdték, a vetőmag 50 százalékát ki­diszponálták, a kiszállítás ál­lása megközelítőleg 40 szá­zalékos időarányosan az el­múlt évekhez viszonyítva jobb. A tavaszi kalászos nö­vények területe a területi központhoz tartozó gazdasá­goknál nem számottevő, év­ről évre csökken a vetéste­rületük. Tolna megye üzemei csupán 23 tonna tavaszi ár­pa vetőmagot rendeltek, s zabból is mindössze 83 ton­nára van igény. Cleopátra, Rubinia, Desiree A burgonyaellátás hazánk­ban rendkívül ellentmondá­sos. ősszel az étkezési bur­gonyát a felvásárlók még alacsony átvételi ár mellett is alig akarták átvenni. A soron kívüli étkezésiburgo- mya-export az előállító gaz­daságok pozícióján változta­tott, mégis előreláthatólag tovább fog csökkenni a nagy­üzemekben a termelési kedv, ami már látszik a vetőgumó iránti igényeken. Ezen min­den bizonnyal még az sem fog változtatni, ha a tavasz végén étkezési burgonyából hiány lesz. A dombóvári területi köz­pont 192 hektár szaporító te­rületen 4250 tonna vetőgumó felvásárlására kötött a zö­mében Somogy megyében gazdálkodó szaporító gazda­ságokkal szerződést. A ren­delkezésre álló burgonyafaj- ták a mai igényeknek meg­Télen is nagyüzem a dom­bóvári vetőmagtermeltető­nél felelő piroshéjú fajták, amelyből a Cleopátra és a Rubinia korai, a Desiree, Kondor és Delcora hosszabb tenyészidejű. Az ősz folya­mán 2361 tonna burgonyave­tőgumót értékesítették, amelyből a négy szaporító gazdaság visszavásárlása csupán 1650 tonna volt. A több mint 40 Áfész és 200 mezőgazdasági nagyüzem összes igénye 711 tonna volt. Tavaszi szállításra 195 ton­na vetőgumót rendeltek meg. Az őszi és tavaszi igény az 1986. évi vetésre Tolna me­gyében 702 tonna volt. A je­lenlegi eladatlan készlet 1190 tonna, 9 millió forint értékű vetőgumó. A kisüzemek az 50 százalé­kos vetőgumó-felújítási ja­vaslatot nem tartják be. Minden évben nő azoknak a kistermelőknek a száma, akik közvetlenül keresik fel sok­szor 50—100 km-ről a dom­bóvári telepet, mert a kör­nyékükön nem tudnak fém­zárolt, garantáltan vírussze­gény vetőgumókhoz hoz­zájutni. Áthidaló megoldás­ként ezért a dombóvári Gaz- datoolt a területi központ kockázatára az őszi akcióhoz hasonlóan most tavasszal is árusítanak vetőgumót. Le­vélben is sokan felkeresik a dombóvári központot 5—10 kilogrammos vetőgumóigény- nyel. Várhatóan az idén ezt is meg tudják oldani; 5 kilo­grammos dobozokban, fém­zárolt vetőgumót küldenek az igénylőknek. A vetőgumóhelyzet a te­rületi központ egész gazdál­kodására kihat, hisz 8—10 millió forint ráfizetést vállal­ni nem tudnak. Mivel az or­szág más vidékéről igényt jö­vőre sem jeleztek, szerző­déses termeltetéssel csak az előre jelzett igényeket biz­tosítják. Zöldség- és virágmag a boltokban A lakossági vetőmagellátás — a 15 közvetlen budapesti ellátású bolt kivételével — végző tranzitraktár forgalma évről évre nő. Várhatóan az 1986. évi tavaszi és őszi ve­tésre 5 150 000 tasak vető­magot hoznak forgalomba, ami 100 ezerrel több, mint az elmúlt évben volt. Tolna megyében összesen 121 boltban árusítanak zöld­ség- és dísznövény-vetőma­got, közel kétmillió tasak ve­tőmag kerül az üzletekbe. A vállalat célul tűzte ki, hogy akár fejlesztési alapja egy részének felhasználásval is növelje a forgóalapját, ezál­tal lehetőséget biztosít arra, hogy nagyobb mennyiségű vetőmag-tartalékot képezzen. A nagyobb tartalékalap biz­tonságosabb, a lakosság vető­magellátásában korábbi ve- tőmagéllátást tenne lehetővé. A dombóvári területi köz­pont jelenlegi raktárkészle­te 700 000 tasak különböző faj- és fajtájú zöldség- és virágvetőmag, amely a to­vábbi folyamatos vetőmag­ellátást biztosítja. A lakosság a vetéshez szükséges vető­magvak nagy részét már most megvásárolhatja. Akad­nak azonban gondok is. Nincs még a boltokban ka­ralábé, vöröskáposzta, késői fejes káposzta, zeller, pau­szon, pasztinák, tökfélék, babfélék és csemegekukori­ca vetőmag, de uborka-vető­magból sincs elegendő. Uborka-vetőmagból min­den készletet a „piacra dob­tak”, a korábbi bejelentett igényeket mennyiségileg tel­jesítik is. A jelenlegi igény azonban a korábbinál jóval nagyobb, és erre már nincs és nem is lesz fedezet. Ha­sonló a helyzet a babnál is. Fajtacserékkel is csak rész­ben tudják az igényeket biz­tosítani, és az import is csak csökkenti .a hiányt. A karósbabokhoz tartozó Julis­ka babból például az igé­nyeknek csupán az 5 száza­léka biztosítható. Csemegekukorica vető­magnál a hibridváltozatok­ból lesz kevés, de ezek az aranymazsola fajtával pótol­hatók. A többi, az előbb fel­sorolt zöldség-vetőmagokat remélhető, hogy importból teljes mértékben pótolni tudják. Március közepéig — amennyiben minőségi prob­lémák nem lesznek — a magvakat a boltokba kiszál­lítják. Pótigénylés A dombóvári tranzitraktár a bejelentett igényen felül a várható pótigények kielé­gítésére tartalékkészletet ké­pez. A hiányvetőmagokon kívül a többi növényből a készleteket feltöltötték, így lehetőség van a pótigények teljesítésére. Azt kérik a partnereiktől, hogy a pótren­delés megalapozott legyen, és ne növeljék a visszáru mennyiségét. Az elmúlt évben a vissz­áru elérte a kiszállított ve­tőmag 7,1 százalékát, ami a javulás ellenére is igen ma­gas arány. Évről évre gondot okoz a 20—30 tasakból álló pótigények teljesítése. A megemelkedett postaköltsé­gek, szállítási költségek nem teszik lehetővé, hogy a költ­ségeiket tovább növeljék. A gazdaságok, valamint a vető­magvakat, szaporítóanyago­kat árusító üzletek feladata az igények alapos felmérése, hisz csak így lehet a termelő­ket megfelelő fajtájú, jó mi­nőségű vetőmagvakkal ele­gendő mennyiségben, időben ellátni. Olvadás előtt Nem mindenhol fejti ki vedöhatasat a hóbunda; a Tiszántúlon és például az ország déli vidékein túlsá­gosan vékony a hótakaró, és itt — a korábbi napokban, a nagy hidegek idején — sokfelé csaknem „meztelen" maradt a zsenge gabona. A Dunántúlon és az ország nyugati vidékén viszont kellő vastagságú, 20—40 centi- méteres a földeket borító lepel, és ez jótékonyan óvta a mínusz 20—22 fokos fagyok idején a növényeket. A MÉM szakemberei szerint egyelőre nem lehet el­dönteni, okoztak-e károkat a vetésben az erős éjszakai fagyok. Kétségtelen, hogy Békés, Csongrád, Hajdu- Bihar és Szabolcs-Szatmár megyében túlságosan véd­telen volt a búza, ám miután kitűnő fagytűrő képességű fajtákat használnak a gazdaságok, várhatóan nem kell számolni jelentősebb kiesésekkel. Némileg kérdéses a helyzet a gyümölcsösökben. A rendkívüli fagyok az elmúlt évben súlyos megpróbáltatásnak tették ki a szőlöskerteket és a gyümölcsösöket egyaránt; ennek következménye a termésátlagok alakulásában is meg­mutatkozott. Az idén rövidébb ideig tartottak a febru­ári fagyok, mintegy 8—10 napon át süllyedt le a hő­mérő higanyszála a mínusz 20 fokos érték alá, ám, hogy valójában a fák és a tőkék hogyan állták a tél ostromát, csak a most megkezdett rügyvizs g álatokból lehet majd lemérni. A minták a laboratóriumokba ke­rülnek, és egy-két héten belül kapnak legalább hozzá­vetőleges képet a kertészek arról, hogy az esetleges károsodás miatt milyen szakmai megoldásokat kell alkalmazniuk a télvégi metszéseknél. Az lenne jó, ha az olvadás szakaszosan történne. Az adatok szerint mintegy 90—100 ezer hektárt borít ugyanis belvíz, amelyhez jelenleg alig tudnak hozzá­férni: a fagyos jégtáblák eltávolítása ugyanis meg­oldhatatlan. Csak az olvadás után lehet megkezdeni a szivattyúzást, ám arra számítanak, hogy további bel­vízborította területekről is el kell majd vezetni a fel­gyülemlett hóiét. A talaj egyelőre nem képes befogadni a nedvességet, mivel felső, 20 centiméteres rétege át­fagyott. Csak a föld felengedése után szivároghat a téli csapadék a talaj mélyebb rétegeibe. Növekvő tőkés export Szabadegyházáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom