Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-05 / 54. szám

ôInÆPÜJSÀG 1986. március B. Asztalitenisz OB Mindenki kiznnyítani akar! Hoznak-e érmet a tolnaiak? A női párosban a Balogh—Bolvári duó a „trón” vissza­szerzésére készül Sakk A Szedres ismételt Kupasláger: Barcelona - Juventus Kedden késő este Lissza­bonban a Sporting—Köln UEFA Kupa-mérkőzéssel megkezdődtek a küzdelmek az 1985—86. évi labdarúgó kupákban az elődöntőbe ju­tásért. Szerdán további 11 összecsapás következik Euró­pa különböző stadionjaiban. A bajnokok és Kupagyőz­tesek Európa Kupájában, va­lamint az UEFA Kupában állva maradt összesen 24 csapat 16 országot képvisel. A szerdai slágermérkőzés a Barcelona és a Juventus összecsapása. A Barcelona már kétszer diadalmaskodott a KEK-ben, háromszor az UEFA Kupában, de a bajno­kok versengésében még nem jutott első helyhez. A Juven­tus egy-egy győzelmet mutat­hat fel a BEK, a KEK és az UEFA Kupából. Nemzetközi labdarúgócsillagok találkoz­nak egymással ezen a rang­adón. A Juventus már csapatot hirdetett, eszerint Tacconi — Cabrini, Brio, Scirea, Favero — Bonini, Mandredonia, Pia­tini, Laudrup — Briaschi, Mauro összeállításban veszi fel a küzdelmet. A Barcelona kerete : Urruti, Amador (kapusok), Gerardo, Migueli, Alexanco, Moratalla, Manolo (védők), Pedraza, Julio Alberto, Victor, Este­ban, Fradera (középpályá­sok), Carrasco, Archibald, P. Alonso, Amarilla (csatárok). Viszonylag korán, már a hét végén rendezik Szolno­kon az asztalitenisz OB-t. A közelgő, prágai Európa- bajnokságon szereplő ma­gyar csapat a legrangosabb honi csatározás végkimene­telétől függetlenül körvona­lazódott, mindez azonban aligha nyomja rá a bélye­gét a legjobb asztalitenisze­zőink szolnoki randevújára. Az OB-n mindenki „harap­ni” akar, az esetleg kudar­cok kiköszörülésének csor­bájára villanásnyi idő alatt a legkitűnőbb lehetőség. A válogatottak, az élbolyban tanyázók „skalpjainak” be­gyűjtésére pályáznak a ki­csik. A győzelmek értékét különösen növeli — például a női mezőnyben —, ha azt a Statisztika, a BSE, vala­mint megyénk reprezentán­sa a Tolnai Vörös Lobogó neves, meghatározó játéko­sai ellen érik el. Igen, a BSE minimális, 13:12-es győzelme után az erőviszonyokat demostráló riporteri berkekben ilyen sorrendben tüntetik fel a három gárdát. Mi azonban — megyei lapról lévén szó — lehettünk volna annyira részrehajlók — ha Kaiser Ágnesnek helyén vannak az idegei és 'legyőzi a nála esélytelenebb Limbecket —, hogy a tolnai győzelmen fel­lelkesülve a tanácsiak elé helyezzük Bolváriékat. Per­sze, a mostani egyéni via­dalon is jócskán adott a visszavágás lehetősége. Sáth Sándor vezető edző mondja: — Szomorúak vol­tak a lányok az ilyen kö­rülmények között elszenve­dett vereség miatt. Napi két edzéssel készülünk az OB- ra, s közben igyekszünk fe­ledtetni ezt az ominózus meccset. Az esélyekkel kapcsolato­san óvatosan fogalmazott, éppen amiatt a bizonyos banánhéj miatt. No, meg itt van a sorsolás szeszélyessé­ge. Tavaly például a bronzér­met szerzett Baloghnak Bol­vári Ildikót kellett búcsúz­tatnia. A mester ugyan nem mondta ki, de szavaiból ér­ződött egy ilyen éremmel — mondjuk a női egyéniben — most is kiegyezne. Ilyen eredményt ebben a szám­ban — ismerve a három ki­emelt főtáblás tolnai lány tudását, formáját, tapaszta­latát — talán a csapatkapi­tány Bolvári Ildikótól re­mélhetünk, akinek neve a hosszú ideje produkált ki­tűnő teljesítménye alapján felmerült újfent a váloga­tott keretnél. így számára -többszörösen is fontos a ki­tűnő helytállás. Aztán az sem lenne nagy „baj”, ha Balogh Ilona éppen Szol­nokon cáfolna rá az eddigi kritikára. A ta­valyi sikere is erre kötele­zi... és a kis Bolvári is át­menthetne valamit a Tisza partjára az utóbbi időben hullámzó teljesítménye elle­nére abból a jó szokásából, hogy rangos viadalokra, ran­gos ellenfelekkel szemben tudása legjavára képes. Most is így legyen ! Nem tudom, merjünk-e reménykedni a párosban. Az ötszörös magyar bajnok, Ba­logh—Bolvári páros hege­móniája mintha megszűnt volna. A vezető edző még elárulta, hogy a „trón” visz- szaszerzésére most nagyon figyelnek és erre a két ér­dekelt különösen összponto­sít. Mindenre választ ka­punk már szombaton este, amikorra ugyanis kialakul a másnapi döntők mezőnye. —begyé— A megyei I. osztályú sakk­csapatbajnokság hatodik for_ duiójában ismét a Szedres szolgáltatta a kellemes meglepetést: pályaválasztó­ként ezúttal az Atomerőmű SE csapatát győzte le nagy arányban. A szedresiek ez­zel megőrizték vezető po­zíciójukat a bajnoki táblá­zaton. A TÁÉV SE tartalék, együttese feledtetve a leg­utóbbi, Szedres'elleni kisik­lást, most biztosan győzött Tamásiban. A csapatbaj­nokság ebben az évben bő­velkedik meglepetésekben, a dobogós helyezésekért, így aztán továbbra is teljesen nyílt a küzdelem. A bátaszéki együttes vál­tozatlanul kellemetlen per­A március 16-i Magyar- ország—Brazília válogatott labdarúgó-mérkőzésre Mezey György szövetségi kapitány a szombati bajnoki forduló után jelöli ki a magyar kere­tet. Várható, hogy külföldiek Mészöly a Mészöly Kálmán, a török Fenerbahcse edzője, a Gala- tasaray elleni rangadó után családi gyász miatt néhány napra hazaérkezett. — Nagyon kemény a küz­delem a török bajnokságban — mondotta Mészöly. — Az élen álló Galatasaray elleni rangadónk természetesen zsúfolt nézőtér előtt zajlott, a játékvezető 14 sárga és 2 piros lapot adott a két csa­pat játékosainak. Győzelem­re törtünk, sajnos, nem sike­rült gólt elérni, így meg­osztoztunk a pontokon. Ha nyerünk, akár nagy fordulat is következhetett volna a bajnokságban, de még így is sok minden lehetséges. A Galatasaray még hét alka­ceket okoz egy-egy mérkő­zésen a lényegesen esélye­sebb csapatok ellen. Ezt bi­zonyítandó ezúttal a Dom­bóvári győzte le, s ezzel mindössze két ponttal ma­rad el a negyedik helye­zett Atomerőmű SE csapata .mögött. A dombóváriak egypontos vereségük ellené, re is megerősítették harma­dik helyüket. A hatodik forduló ered­ményei : Bátaszék—Dombó­vár 6,5:5,5, Tamási—TAÉV SE II 3,5:8,5, Szedres— Atomerőmű SE 8,5:3,5. A bajnokság állása: 1. Szedres 44, 2. TÁÉV SE II. 42,5, 3. Dombóvár 40, 4. Atomerőmű SE 35,5, 5. Bá­taszék 33,5, 6. Tamási 20,5 ponttal. is helyet kapnak a meghí­vottak között, így a Francia- országban szereplő Burcsa is. A keret hétfőtől Tatán gya­korol a brazilok elleni talál­kozóra. rangadóról lommal megy idegenbe, mi pedig már csak háromszor. A török bajnokságban ma­gyarok is játszanak. Ho­gyan? — Általában jó teljesít­ményt nyújtanak. A váloga­tott Vargáról Mezey György szövetségi kapitány is je­lentést kért. Röviden: még javulnia kell. Mészöly szerződése június 30-ig szól a Fenerbahcséhoz. Mi lesz utána? — Még nem döntöttem. Tárgyalunk a hosszabbításról a Fenerbahcséval, megkeres­tek Svájcból és Spanyolor­szágból is, s megbeszéléseket folytattam magyar NB I-es klubokkal is. Majd meglát­juk ... Keret: szombaton Akitől a vaddisznók is rettegnek_ Hétfőn tért haza a ma­gyar sportlövők küldöttsé­ge a helsinki légfegyveres Európa-bajnokságról. A csapatot váró szurkolók közül a legtöbben Solti Attilát éltették, aki a ju­nior futóvadlövők küzdel­mében egyéniben és csa­patban is aranyérmet szer­zett. Az MTI munkatársa is a kétszeres Európa-baj- nokot kereste meg, pálya­futásáról, és a kontinens- viadalról kérdezte. — öt és fél évvel ezelőtt ismerkedtem meg a sportág­gal — kezdte a 20 esztendős sportoló. — Az MHSZ Köz­ponti Lövész Klubban rögtön a futóvadlövőkhöz kerültem. Hamar jöttek a jó eredmé­nyek, 1983-ban már bekerül­tem a junior válogatottba, s a bukaresti robbanófegyveres EB-n csapatezüstöt pyertem. Tavalyelőtt a budapesti lég- fegyveres kontinensviadalon a juniorok között egy-egy első és második helyet sze­reztem, de a „normál” pus­kával is több jelentős sikert arattam. Az elmúlt eszten­dőben légfegyverrel csapat­ban első, egyéniben 5., rob- banóval pedig csapatban egy ezüst-, és egy arany-, egyé­niben két ezüstérem gyarapí­totta „gyűjteményemet”. Milyen reményekkel uta­zott Helsinkibe? — Ez az évem nagyon nehezen kezdődött. Fegyve­remmel is gondok voltak, hiányzott a megfelelő táv­cső. Végül csapattársam, a puskás Molnár Sándor segí­tett, aki „civilben” fegyver­mester. Így is csak két héttel később kezdhettem el a fel­készülést, mint a többiek. Tavaly a várnai EB-n egyé­niben és csapatban is győz­tünk, s ez magasra emelte a mércét. Bíztunk abban, hogy az együttesek sorrendjében ismét megelőzzük a nagy ri­vális Szovjetuniót, s arany­érmet nyerünk. Az elmúlt évi egyéni bajnokkal, Hege­dűs Attilával nagyszerűen megértjük egymást, attól vi­szont tartottunk egy kicsit, hogy az újonc Sike József lámpalázas lesz. Hogyan sikerült végül a kettős győzelem kivívása? — Az első nap a 20 lassút lőttük, és én 193 kört értem el. A vetélytársak eredmé­nyeit nem ismertem, de ab­ban biztos voltam, hogy ez­zel jó helyen állok. Azt csak a verseny vége után tudtam meg, hogy a 20 gyors lövés előtt két kör előnnyel vezettem a mezőnyt. A má­sodik „húszasnál” már na­gyon nyugodt voltam,' annyi­ra, hogy meg is ijedtem ma­gabiztosságomtól. Amikor kijöttem a lőállásból, edzőim csak annyit mondtak: semmi vész. Néhány perc izgalom után kiderült, hogy győztem, s társaim kitűnő teljesítmé­nyével a csapataranyat is megszereztük. További tervei? — Utolsó éves junior va­gyok, szeretnék ebben a kor­csoportban még egy kiemel­kedő eredményt elérni. Erre nagyszerű lehetőség kínálko­zik, hiszen idén Budapest ad otthont a futóvadlövők rob­banófegyveres világbajnok­ságának. Jövőre már a fel­nőttek között szerepelek, re­mélem, a céltáblát „hordo­zó” vaddisznók akkor is ret­tegni fognak tőlem ... fi rajtra készülnék Sorozatunk végéhez érkeztünk. A labdarúgásunk ne­gyedik vonalát képező megyei bajnokságban szereplő 17 együttes téli felkészüléséről ezúttal az utolsó körképet adjuk közre. A tavaszi idénynyitóra készülődve az idő­járás és a pályaviszonyok körülményeihez igazodó, ösz- szességében szorgalmas edzésmunkát tapasztaltunk a szakosztályok mindennapi életébe történt bepillantásaink során. Csak éppen a rajt várat magára, hiszen az erede­tileg beprogramozott évadkezdést egyszer már módosíta­ni kényszerült a szövetség. Bízzunk benne, hogy márci­us 9-én valóban felharsannak a játékvezetői sípok. Megőrizni a pozíciót Ha valahol volt igazán já­tékosmozgás a megyebaj nok- ság csapatainál, akkor az az Atomerőmű SE együttesénél megduplázódott. A 21 tagú játékoskeretből heten hagy­ták abba az aktív sportolást különböző okok miatt. Egy ilyen mérvű fluktuáció álta­lában itönkretesz egy csapa­tot, de a paksiaknál nem ez történt. Csaknem ennyien jöttek újak, mégpedig az elő­zetes információk szerint olyan tudású labdarúgók, akik feltehetően könnyedén pótolják majd a leálltak kö­zül kulcsembernek számító Sóthyt és Ráczat. A nevesebb „újoncok”: Szajkó, a Nagy- kanizsai Olajbányász NB Il­es csapatából, akit 'nagysze­rűen ismernek a futball Tol­na megyei berkeiben; aztán Patkós, a területi bajnokság­ban szereplő Bélapátfalváról, Szemán, a Szabolcs-Szatmár megyei Gégényből. Ugyan­akkor várhatóan nem a sta­tisztaszerep vár a Duna- szentgyörgyről igazolt Ma­tusra, a Paksi SE-ből átke­rült Fritzre, meg az ifiből avanzsált Daliásra sem. Ez utóbbi két játékos a védelemben jöhet számítás­ba. Ezt azért fontos hang­súlyozni, mert Kővári István edző tavasszal lényegesnek tartja a védőjáték megszi­lárdítását, hiszen az Atom­erőmű SE legénysége az ősz­szel meglehetősen sok gólt kapott. A sok új fiú egyút­tal szerkezeti változásokat is eredményez, a csapat játékát illetően. A szakvezetés cáfol­ja az együttessel 'kapcsolato­san elterjedt „jólértesültsé- get”, miszerint idegenlégió- sokkal felszerelkezve a ‘ma­gasabb osztályt célozta meg az ASE. Célkitűzésük ugyan­is nem változott: az 1—6. helyek egyikén szeretnének végezni, amire minden lehe­tőségük megvan, hiszen 5. 'helyezettként várhatják a ta­vaszi folytatást. Nem mennek feltett kézzel Mindegyik kieső jelölt csa­pat háza tájáról meglehető­sen optimista hangulatjelen­tést adtunk közre. így van ez a sereghajtó Döbrököz esetében is. A mezőny még nem hagyta állva őket, hi­szen a viszonylag nyugodt helyen tanyázó csapatok sem gyűjtöttek négynél több pon­tot a döbröközieknél. A hát­rány — a szakvezetés szerint — tavasszal ledolgozható. Bizakodásukat táplálja, hogy az alsóház riválisaival szem­ben minimum egyenrangú partnerek voltak az őszi csa­tározások során. A beratma- radásért vívandó elkesere­dett küzdelemben bizonyára érzékeny veszteséget jelent, hogy a jobbhátvéd Szili mellett még a legjobb játé­kosuk, Kiss István is bevo­nult katonának. Ugyanakkor Döbröközre került a Honvéd Táncsics SE-ből Kárászi, aki balszél­sőként jön számításba és gó­lokat várnak tőle. A csapat első számú bázisszerve, a termelőszövetkezet változat­lanul megad minden támoga­tást az eredményes szerep­léshez. A játékosok tovább­ra is Vicze János vezető ed­ző irányításával készülnek január óta. A tornatermi edzéseket is komolyan vet­ték. Heti három alkalommal a Dombóvári VMSE torna­csarnokában gyakoroltak, emellett kétszer pedig sza­badtéren. A formába lendü- lés érdekében játszottak két alkalommal előkészületi mérkőzést a Sásd csapatá­val, de megmérkőztek a Ka- posszekcső tizenegyével is. A sereghajtó Döbrököz háza tá­ján nem titkolják: helyzetük nehéz, de a tavaszi idény egyetlen mérkőzésére sem mennek feltett kézzel. Törleszteni az őszi adósságot A tavaszi rajtra várva a Hőgyészi MEDOSZ együttese sincs irigylésre méltó hely­zetben. A szakvezetés által tervezett őszi 50 százalék kö­rüli teljesítményt, a 15 pon­tot bizony nem hozta a gár­da. Annak ellenére sem, hogy a nyári felkészülésüket a klubvezetés összességében jónak minősítette. A kiala­kult adósságban közrejátszott a rutintalanság, hiszen több olyan meccsük volt, amelyen nyert állásból veszítettek, így aztán a bajnokság má­sodik felvonására szerény célkitűzés fogalmazódott meg: feledtetni az őszi gyen­gélkedést, s ezzel együtt ki­harcolni a bentmaradást. Ennek érdekében elsősorban pályaválasztóként kellene majd ponterősebben szere­pelniük. A tizenhárom játékost számláló felnőtt keret janu­ár 7-én kezdte meg a felké­szülést, hetenként azóta is három foglalkozást tartanak. Nem vitás, Hőgyészen is alacsony a játékoslétszám. Az ősszel szerepeltek közül ketten — Szabó László és Sándor Dénes — bejelentet­ték visszavonulási elhatáro­zásukat. Egyikük sem láto­gatja az edzéseket. Tetézi a gondokat, hogy Bősz és Kurcz időközben megkezdte tényleges katonai szolgálatát. A megüresedett helyeket a saját nevelésű, tehetséges ifistákkal igyekeznek betöl­teni. Az ifjúsági csapat szak­mai munkáját egyébként to­vábbra is Nagy Gyula edző irányítja. A rajtig összesen nyolc edzőmérkőzést játszot­tak. A tavasszal várhatóan befejeződik az edzőpálya korszerűsítése, ahol többek között padokat helyeznek el a közönség jobb kiszolgálása érdekében. A labdarúgást szerető hőgyészi publikum igazi kiszolgálásáért azonban a csapat játékosai tehetnek legtöbbet — azzal, hogy meg­hosszabbítják tagságukat a megyei bajnokságban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom