Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-05 / 54. szám
1986. március S. Képújság 3 Sajtótájékoztató a Magyar Nemzeti Bank mólt évi munkájáról Nők más-más szerepben III. „A köszönömről soha nem szabad elfeledkezni” Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden sajtótájékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Elmondotta, hogy 1985- ben a népgazdaság teljesítménye elmaradt a külgazdasági követelményektől, a konvertibilis viszonylatban nem sikerült elérni a kitűzött célúikat. Az áruforgalom aktívuma jelentősen elmaradt a tervezettől. A Magyar Nemzeti Bank a múlt esztendőben is pontosan eleget tett valameny- nyi fizetési kötelezettségének. Az ország likviditási helyzete kedvezően alakult, sikerült egyes, korábban felvett nehezebb feltételű hiteleket kedvezőbb lejáratú és kamatozású hitelekkel felváltani. Az 1985-ben kötött megállapodás alapján a Világbank összesen 228 millió dollár hosszú lejáratú fejlesztési kölcsönt nyújt Magyarországnak az állattenyésztés, a vegyipar és a közlekedés fejlesztésére. Hazánk tagja lett a Világbank-csoport keretében működő két szervezetnek, a Nemzetközi Pénzügyi Társaságnak (IFC), valamint a Nemzetközi Fejlesztési Társulásnak (IDA). A rubel elszámalású árucserében elért külkereskedelmi aktívum tavaly meghaladta a tervezettet. így a számítottnál nagyobb mértékben sikerült csökkenteni az adósságot. A KGST-országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom évközi finanszírozására az MNB átmeneti hiteleket vett fel a moszkvai Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Banktól. Hosszú lejáratú hitelmegállapodást kötött a Nemzetközi Beruházási Bankkal egyes rekonstrukciók finanszírozására. A belföldi hitelpolitika múlt évi eredményeiről Timár Mátyás elmondotta: a beruházási hitelfolyósítás négymillliárd forinttal haladta meg a tervezettet. Az ehhez szükséges forrást a többlet-hiteltörlesztések, a vállalati tartós betétállomány tervezettnél nagyobb növekedése, valamint a kötvénykibocsátás biztosította. A hitelek fele a fizetési mérleget javító, a termelési költségeket csökkentő fejlesztéseket szolgálta. Tervszerű a világbanki hitelek felhasználása a gabonaprogramban, de elmaradás tapasztalható az energiaracionalizálási és az ipari szerkezetátalakítási programok megvalósításában. Osztrák hitel igénybevételével a tervnek megfelelően folytatódott az idegenforgalmi program, ennek keretében a múlt évben 2,6 milliárd forintot használtak fel idegenforgalmi fejlesztésekre. A hazai fejlesztések finanszírozásában növekszik a kötvénykibocsátásból származó bevételek szerepe. A tanácsok, a pénzintézetek és a gazdálkodó szervezetek eddig összesen több mint 4 milliárd forint értékű kötvényt bocsátottak ki, ezzel mintegy 6 milliárd forint beruházást valósítanak meg. 1985-ben változtak a kereskedelmi hitelnyújtás feltételei. A vállalatok körében lehetővé vált a váltó használata, s a bankok lehetőséget kaptak a kereskedelmi hitel refinanszírozására és a váltók leszámítására. Ez a gyakorlat azonban még szélesebb körben nem terjedt el. A múlt esztendőben csupán 331 esetben számítottak le váltót, mintegy 3,7 milliárd forint értékben. A banktól mindössze 277 millió forint összegű kereskedelmi hitel refinanszírozását kérték. A hitelpolitika céljai, feladatai alapvetően 1986-ban sem változnak, Beruházási hitelezésre az idén 21,8 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből 14,6 milliárd forint jut az exportfejlesztés, illetve költségmegtakarító beruházások megvalósítására. Ezeknek az összegeknek jelentős részét már lekötötték. Az MNB még szabad hitelforrásainak döntő részét pályázat útján, a vállalatokat versenyeztetve kívánja kihelyezni. A pályázat elnyerői állami preferenciákban is részesülhetnek, amelyek mérséklik fejlesztési - terheiket. Előnyt élveznek a termelési struktúra átalakítását szolgáló, a versenyképes árualapot előállító gyors megtérülésű fejlesztések. Az a cél, hogy a pályázati feltételeket kielégítő beruházásokat még lehetőleg a jelenlegi középtávú tervidőszak első felében, de legalább a tervidőszak alatt üzembe helyezzék, elősegítve a népgazdasági egyensúly követelményeinek teljesítését. Tímár Mátyás elmondotta, hogy 1986-ban tovább folytatódik a kétszintű bank- rendszer, az erős, korszerű módszerekkel irányító jegybanktól különálló üzleti alapon működő kereskedelmi bankok létrehozásának előkészítése. Az MNB két hitelfőigazgatósága már egy éve önállóan, saját üzletpolitika alapján működik. Az idén új üzletágak bevezetését tervezik, így banki alapjuttatással vállalkozásokba kívánnak bekapcsolódni, kötvényiroda nyitását készítik elő, és fejlesztik lízing-tevékenységüket. Az egy éve működő Budapesti Hitelbank munkájának tapasztalatai is kedvezőek, és ezeket felhasználják a későbbiekben létrehozandó kereskedelmi bankok kialakításához. Javuló tavaszi-nyári kínálat a ruházati kereskedelemben A kirakatokban már néhány napja megjelentek a tavaszi divatcikkek, bár az utcán még mindenki télikabátban, csizmában jár. A ruházati kiskereskedelem tavaszi—nyári felkészüléséről tájékozódott az MTI munkatársa a Belkereskedelmi Minisztériumban. Elmondták, hogy a kb. 4 hónapig tartó tavaszi—nyári szezonban a ruházati kereskedelem 22—25 milliárd forint értékű forgalomra számít. Az árualapok — amelyeknek mintegy háromnegyed részét a hazai ipar állítja elő — rendelkezésre állnak. A kínálat a tavalyinál jobbnak Ígérkezik, mert a készletek minősége és összetétele is kedvezőbb az elmúlt évinél. Mivel kellő mennyiségű ruházati cikk áll rendelkezésre, a kereskedelem nagyobb gondot tud fordítani a választék kialakítására, s az értékesítés minél jobb megszervezésére. Javul a kínálat egyebek közt — a múlt évben még hiánycikknek számító — férfi- és fiúöltönyökből, tréningruhákból, esecsemőru- háaati cikkekből. A harisnyagyárral is sikerült megállapodni többletszállításban, így várható, hogy javul a harisnyaválaszték, a cipőkínálatot pedig az idén kínai importtermékek színesítik. A kereskedelem továbbra is igyekszik a választékot termeltetés útján bővíteni: a vállalatok alapanyagokat és gépeket vásárolnak a gyárak számára. Minden igyekezet dacára úgy tűnik azonban, hogy változatlanul nem lesz elegendő olcsó áru az üzletekben, e területen ugyanis még mindig nem találták meg a vállalatok a megfelelő beszerzési lehetőségeket. A boltok kínálatát több helyen úgy alakították ki, hogy az egymáshoz kapcsolódó termékeket egy helyen szerezhessék be a vásárlók. A TIT Országos Cigánybizottságának ülése A TIT Országos Cigánybizottsága kedden ülést tartott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos központjában. A testületet Lakatos Menyhért író, a bizottság elnöke tájékoztatta a Cigány Kulturális Szövetség létrehozásával kapcsolatos munkálatokról. Egyebek közt elmondta: a szövetség megalapításáról szóló tervezetet 1985-ben hagyta jóvá a Minisztertanács. Idén februárban megválasztották a társadalmi szervezet alapszabályát előkészítő bizottságot. A Cigány Kulturális Szövetség politikai 'érdekvédelmi feladatokat lát majd el, szerepet játszik a cigályság kulturális elmaradottságának megszüntetésében, a cigányok társadalmi beilleszkedésének előmozdításában. Segíti az állami Szervek 1— a minisztériumok, a tanácsok — munkáját minden, a cigányság sorsának alakulását érintő kérdésben. A szövetség szorosan együttműködik a Hazafias Népfronton belül létrehozott Országos Cigány Tanáccsal, tevékenységével részt vállal a cigányság tudatformálásában, az előítéletek megszüntetésében. Segítséget nyújt a cigányság orgánumának, rendszeresen megjelenő újságjának létrehozásában. Ez a lap a szövetség sajtóterméke lesz, s hasábjain azoknak a törekvéseknek ad helyet, amelyek a cigányság szellemi felemelkedését, illetve a társadalmi beilleszkedését gátló tényezők feltárását segítik elő. Az ülésen Boros József titkár ismertette a TIT Országos Cigánybizottságának 1985. évi tevékenységét, szólt az idei fontosabb tennivalókról. Utóbbiak közül kiemelte: a cigányság körében végzendő ismeretterjesztő tevékenységbe mind nagyobb Számban szükséges bekapcsolni a cigány értelmiségieket. A TIT helyi szervezetei a megyei koordinációs cigánybizottságokkal együttműködve, idén tájékozódnak a cigányság közművelődéséről, különösen azokban a megyékben, amelyekben húszezer fölött van a cigány lakosok száma. Tervezik, hogy több megyében Lakatos Menyhért és Osztojkán Béla írókkal közönségtalálkozókat szerveznek. A bizottság munkájának fontos része 1986- ban is a kiadványok megjelenésének segítése. Még az első negyedévben nyomdába adják a lovári nyelvjárásban íródott cigány nyelvkönyv kéziratát. A kötet megjelenésével lehetővé válik a cigány gyerekekkel foglalkozó pedagógusok nyelvtanfolyamainak megszervezése. Befejeződött a lektorálása a cigány irodalmi és szociológiai antológiának. Az Egyszer karolj át egy fát című, 270 oldal terjedelmű könyv az év első felében jelenik meg 15 ezer példányban. A mozi üzemi vállalat két vezetője „A nők egyenjogúságának következetes érvényesítése további megfontolt intézkedéseket igényel. Fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy társadalmi és gazdasági eszközökkel könnyítsiink összetett gondjaikon, az anyasággal, a gyermekneveléssel, a háztartással, a munkavállalással, a családban elfoglalt szerepükkel és a közéleti- séggel együtt járó terheiken. A nők egyenjogúságának megvalósulását szakképzettségük, politikai és általános műveltségük növelésével is elő kell segíteni." (XIII. párt- kongresszus.) A Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója Sajgó Ferencné. Helyettese — egyben a filmforgalmazási, osztály vezetője — Majnay An- tolné. Amikor leültünk beszélgetni, az első kérdés, márminL.az, hogy jó-e vezetőnek lenni, meghökkentette az igazgatónőt, s határozottan ,nem”-et intett a fejével. Nem hiszem, hogy tűnődött azon, hogy illendő-e ezt „válaszolni'’, de nyomban elkezdte az okokat sorolni. Először persze leszögezte, hogy jó egy évvel ezelőtt, azaz kinevezésekor nem hitte, hogy a víz, melybe az igazgatókat „dobják”, ilyen mély. -Persze, tapasztalatai korábbról voltak, hiszen hosszú időn át pártmunkás volt a megyei pártbizottságon. Képességben, rátermettségben hiba nincs, viszont hosszasan beszélgettünk arról, hogy miféle előnyökkel és természetesen hátrányokkal jár, ha valaki egy meglehetősen nagy megyei vállalatot irányít — nő létére. — Engem talán az visel meg a legjobban, s gondolom, hogy a többi vezetőinőtársam is így van vele, hogy igen nagyon figyelek a lelki dolgokra. Egy-egy döntést úgy latolgatok, mielőtt meghozom, hogy a másik fél helyzetét átélem ... Aztán sok gonddal járt a váltás is. Tanultam és tanulom a szakmát, ugyanakkor a vezetést is. És nehezíti a dolgot az, hogy az elmúlt öt esztendőben a filmterjesztés nagyon megváltozott... Aztán a vezető úgynevezett kötetlen munkaidejéről beszélgetünk, ami igen változó, és csöppet sem a panasz hangján adatott elő, de inkább egyre több a „hivatali” elfoglaltság, mint kevesebb. Különösen így van ez egy kultúrát kínáló, pontosabban egy művelődéspolitikai elvárásokat teljesítő intézmény esetében. Ugyanis míg egy üzemben a hétvégék és az ünnepek „szabadok”, e vállalatnál ezek a napok jelentik a csúcsforgalmat. — No és a kulturális élet területén nemcsak az anyagi lehetőségek csökkenték, hanem — ezt a mozivállalatra értem — a színvonal is. Az emberek nagy része szórakozni akar, s nem vágyik a lélektani drámákra, az elmélyült lélektani alkotásokra, netán a társadalmi, történelmi értékeket jelentő filmekre. Hanem szórakozni akarnak, azaz a kommersz- fílmeket igénylik. Napi küzdelmet jelent, hogy a kultúra tartós, állandó értéke mindig jelen legyen a mozikban, azaz eljuttassuk azt valamilyen formában a közönséghez, illetve megleljük a nézőket, vagy pontosabban fogalmazva, egyes rétegeket. Tolna megyében évente másfél millió ember fordul meg moziban. A kultúrára fordítható pénzeszközök re- ______________________ A több mint kétszáz tagot számláló Tolna és Vidéke Áfész nyolcvanegy küldöttje megtartotta értekezletét, amelyen értékelték az elmúlt évi munkát és meghatározták az elkövetkező esztendő feladatait. A küldöttértekezlet munkájában részt vett Gyugyi János, a megyei párt- bizottság titkára, és Csapó Sajgó Ferencné Majnay Antalné álértéke állandóan csökken. Az évi 20 és fél millió forintnyi állami támogatás még a különféle eszközök — .gépek, fény-, hang- és világítástechnika — szinten tartására is alig elegendő. íigy a falusi mozik, melyek néhol egyetlen formáját jelentik a közösségi szórakozásnak, télen zárva tartanak. S ez érthető. Csak gondoljuk meg: milyen lehetőséget kínál az otthoni tévézés, videózás a kényelmes karosszékben, kellemes melegben ... Persze, e gondok ellenére is számtalan újdonsággal szolgál — kifejezetten városokban — a moziüzemi vállalat. Például beindították a filmmúzeumot,' a fiatalok filmklubját, az információs vetítést és sorolhatnánk. S mindezt kövessék a szigorú számok: az országban 21 moziüzemi vállalat van. Mindössze háromnak nő a vezetője. E három a tavalyi eredmények alapján a következő rangsorban „végzett” : Tolna megye kilencedük, Csongrád a tizenegyedik, Jenő, a MÉSZÖV elnökhelyettese is. Az 1985-ös év értékelése és az idei év feladatainak meghatározása után tisztújításra került sor. Ennek keretében — érdemei elismerése mellett —, nyugdíjba vonulása alkalmából felmentették ügyvezető elnöki tisztéből HorGyőr-Sopron megye pedig a tizennyolcadik. Majnay Antalné úgy határozza meg magát, hogy „régi mozis”, vezetőként viszont 1976 óta dolgozik. Akkor lett az üzemgazdasági osztály vezetője, s emellett személyzeti vezető is. A film- forgalmazási osztály élére tavaly júniusban került. „Együtt tanultuk és tanuljuk a szakmát.” Elsősorban a személyzeti munkáról érdeklődünk Majnay Antalnétól. Rá jellemzően, velősen fogalmaz : — Tulajdonképpen nem olyan nehéz, mint gondolják. Minden területen megvan, hogy milyen iskolai végzettség szükséges egy-egy munkakör betöltéséhez. Az csak plusszként jön a dologhoz, ha valakit ajánlanak például a rátermettsége, tehetsége alapján. Olyankor úgy érzi az ember, hogy kicsit „ismerőst” vesz föl, alkalmaz. — Nem a felvételekre gondolunk, hanem például a fegyelmikre... — Szerencsére, nálunk az nem volt gyakori soha. S az a véleményem, hogy ameny- nyiben a fegyelmi vétséggel kapcsolatban nem tapasztalunk rossz szándékot, az „ügyet” mindig a leghumá- nusabban kell rendezni. Meg kell adni az embereknek a következő lehetőséget. — Férfiakkal' vagy nőkkel dolgozik szívesebben együtt? — Érdekes... Erre így még soha nem gondoltam, s azt hiszem, nem tettem különbséget férfi és női munkatársak között. Egyébként sokkal több asszony és leány beoszrtottam volt eddig, mint, férfi. Az a lényeg, hogy ki hogyan végzi el a munkáját. Különben a munkatársakkal a közvetlen hangnem és a vitaszellem híve vagyak. A tegeződésből és a magázódás- ból sem csinálok gondot. A lényeg: ő az ő munkáját, én az enyémet végezzem tudásom szerint legjobban, s akikor van miért tisztelnünk egymást. Mert a tisztelet, egymás tevékenységének elismerése lehet csak a döntő. A beszélgetésből, úgy vélem, fontos, figyelemre méltó „címszavak” is kikerekedtek, helyesebben címszavakban foglaljuk össze a vezetés „tíz-húsz-harminc parancsolatába” foglalható, a gyakorlatban nélkülözhetetlen elemeket, mint: a vezetőnek a köszönömről soha nem szabad elfelejtkeznie, feltétlenül kell időt szakítani munkatársai „maszek” problémáira, a formális „hogy vagy” kérdésnek nincs létjogosultsága, nagy szerepe van a beszélgetésnek, el kell várni az ötleteket, javaslatokat, a tájékoztatás őszinte és a lehetőség szerint gyors legyen ... Végezetül Sajgó Ferencné szinte magának tette föl a kérdést, hogy nem foglalkoztunk-e túl sokat az úgynevezett lelki dolgokkal. Hisszük, hogy nem. Hiszen, mint ahogy azt az igazgatónő megfogalmazta, vezetni komplexen lehet csak, s bizonyos dolgok nem intézhetnek csupán racionálisan. V. HORVATH MÄRIA ihArosi IBOLYA Fotó: BAKÓ JENŐ (Folytatjuk.) áfésznél váth Istvánt, aki egyúttal magas SZÖVOSZ-kitüntetést kapott. A küldöttgyűlés egyhangúlag ügyvezető elnökké választotta Versánszki Jánost, aki eddig a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa volt, tolnai születésű, és jelenleg is tolnai lakos. Küldöttgyűlés a tolnai
