Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-15 / 63. szám
1986. március 15. KÉPÚJSÁG 7 A nagykereskedelem raktárában A Skála egyik bázisán 532 millió forint éves forgalom - Megbízható, jó partnerek ők - Nagy ellensége vagyok a megyehatároknak és ezzel járó sovinizmusnak - Valamit megértettem a Skálából. o Bevezetőül néhány elengedhetetlen adat a Skála-Coop - illetve a Skála- Kapós Gazdasági Társaság - kapos- szekcsői raktárbázisának megismeréséhez: 1. A raktárbázis öt éve üzemel. 2. ötezer négyzetméter a fedett, míg újabb kétezer a „csillag alatti” területe. 3. Ottjártamkor hetvenöt-nyolcvan millió forintnyi áru vár szállítóra és gazdára. 4. Kaposszekcsőn tavaly 532 millió forintot forgalmaztak. 5. Hetven dolgozójuk közül a fele szak- képesített. 6. Tagszövetkezeti rendszerben működnek, huszonkilenc tagjuk van, s Baranya, Somogy és Tolna megye minden kiskereskedelmi egységével kapcsolatban állnak. 7. Dolgozóik évi bérszínvonala 76 ezer forint. Egészen biztosan, hogy valamiféle csalódást éreztem volna itt Kaposszekcsőn, a Skála hét közül egyik bázisán, ha a megmelegedésemet követően nem lettem volna szem- és fültanúja azonnal egy üzletnek. Baktay Tamás, a kaposszekcsői raktárbázis kereskedelmi igazgatóhelyettese - aki egyúttal a Skála-Kapós GT kereskedelmi igazgatója - kopogtatásomkor éppen tárgyalt. Nyoma sem volt a beszélgetésben tiszteletköröknek és kétszáz év múlva talán beváltható ígéreteknek. Tömör és tényszerű szavak pattogtak fülembe a falakról. „Kell, megnézzük, jöjjön velem!” - mondta Baktay Tamás a kaposvári kisiparosnak, aki szabad kaVálogatás a raktárban pacitását ajánlotta fel csatornakapocs és csűbilincs elkészítésére és szállítására. Nemcsak ők ketten mentek a raktárbázis iparcikk-óriáspavilonjába, hanem már én is. Ott miközben a kisiparost legközelebbi munkatársának adta át Baktay Tamás, telefonhoz hívták, nekem meg adódott némi időm az árumustrára. Hát volt mit néznem. Áruk, szépen, rendben, mégis a töméntelenség nyomasztó hatásával. Több ezer hazai és import vásárolnivaló. A kereskedelmi igazgatóhelyettes szobájában a bejárati ajtó fölött csak a jól megszokott és a pénztárcát kinyittató Skála-embléma jelzi a felségterületet.- A Skála előtt létezett egy olyan országos nagykereskedelmi vállalat - mondja Baktay Tamás -, hogy SZÖVÁRU. Ennek lett később jogutódja a Skála-Coop. A réginek voltunk az egyik raktára. Skálává válásunk után megmaradtunk immáron őnekik. Ehhez ám még az is hozzátartozik, hogy életre jött a Skála-Kapós Gazdasági Társaság. Felépítése egy nagyvállalatnak felel meg. Ma már a GT nagyfokú önállóságot kapott az anyavállalattól, márcsak azért is, hogy a helyi kereskedelmi igényekhez igazodva önállóan dolgozhasson. Ezt is teszi.- Nagy árumennyiséget láttam a raktárakban - mondom.- Láthat még többet is - feleli a kereskedelmi igazgatóhelyettes. - Az idei forgalmi tervünket 600 millió forintra terveztük. Az első két hónapban már százmilliót realizáltunk. Minden forint mögött pedig áru van.- Az honnét kerül ide?- Az árualapunk nyolcvan százalékát a Skála-Coop biztosítja. Ez 3-3,5 ezer árucikket jelent. Ezen belül pedig az árualapnak a fele importból származik. Ezért olyan nagy a nagykereskedelmi cégekhez képest a mi import-részarányunk.- És a további húsz százalék?- Ezt mi biztosítjuk, szerezzük be. Bárkitől bármit vehetünk. Például ruhaszövetet vásárolunk és azt megvarrhatjuk. Annak, amit a piac igényel. ® Bolyongok a láda-, doboz- és ruhahegyek között. Kiváló fazonú cipők, bundák, farmernadrágok, kínai pingpongkészletek, kerticsapok, hűtőszekrények. Nina Ricci parfümök, műszaki cikkek és Martell konyakok garmadában. Később, persze, azt is megtudom, hogy ez a háromezerféle áru nem áll sokáig itt. Hiszen naponta 6-8 teherautóra kerül a megrendelt mennyiség és indul útnak. Mert az egynapi forgalom nem kevesebb, mint 2-3 millió forint. Ennyit kell a kaposszekcsői hetven dolgozónak forgalmazni - megállapodni, üzletet lekötni, szállítást intézni, fel- és lepakolni - ahhoz, hogy az éves tervet teljesítsék. Az élelmiszerraktárban egy középkorú férfi - a minden raktárban megtalálható bemutatósarokban - válogat. Egyenként szemléli meg az árukat, s ha felkelti valamelyik az érdeklődését, akkor szól Szekér Györgyné segédeladónak, aki a megrendelőkönyvbe máris beírja a tételt. Éppen egy francia parfümmel ismerkedik, amikor megszólítom.- A Nagyatád és Vidéke Áfész igazgatóhelyettese és egyben egyik osztály- vezetője vagyok - mondja Kanizsai Imre. - Nemrégiben vettem át az osztályt és most vagyok itt először bemutatkozó látogatáson és kurrensáru-rendelésen. Ahogy meglesem a naplót, hát a Porti cigarettán felül bizony kizárólag csak azokat visz haza.- Közeleg a húsvét - mondja. - Nálunk nagyon kellenek az ilyen cikkek. - Én eddig a kaposszekcsői Skáláról csak jót hallottam. Megbízhatójó partnerek ök. Egyébként a kollegámtól tudom, hogy áfészünk a műszaki árukínálatuk egyik legjobb „fogyasztója”. o Ha Baktay Tamás nem szeretné a szakmáját - egyébként nem is ez az eredetije, mert kacskaringós úton ért ide a kereskedelmi és vendéglátóipari főiskolát végzett fiatalember -, akkor úgy igazította volna az idejét, hogy zavartalanul ülje végig beszélgetésünket. De örömmel veszem tudomásul ennek az ellenkezőjét. Vagy tízszer rohan telefonálni, ezzel meg azzal tárgyalni, közben megállapodik egy üzletben a dombóvári áruház igazgatójával is. Mint egy motor...- Hogy mi a skálások hétparancsolata? - kérdez vissza.- Nekem az üzletpolitika. Minket a szövetkezeti mozgalom hozott életre. Az ő vagyonuk fekszik itt az árukban. Nekünk kötelességünk olyan kínálatot és áruellátást biztosítani, hogy bennünk ne csalódjanak. Mi nem akarjuk az állami nagykereskedelem elöl elvenni a vásárlókat és a piacokat. Mi versenyezünk, s a tagszövetkezeteink felé vállalunk kötelezettséget. Baktay Tamás volt annak a kezdeményezője, hogy az országban dolgozó hét gazdasági társaság a Skála-Cooptól eltérő választékkal nyisson egy üzletet Budapesten. Ez sem vetélkedés a „gazdával”, hanem a verseny, még önmagukon belül is.- A kereskedelemben nem mindenki gondolkodik így - mondom. - Köpködnek egymásra, szidják egymást és betartanak egymásnak.- Én nagy ellensége vagyok a megyehatároknak és az ezzel járó sovinizmusnak. Emellett pedig nagy szószólója az áfészek közti együttműködésnek, ért engem? Úgy hiszem, hogy a Skáka-szemlélet- ből és munkamódszerből itt Kaposszekcsőn sikerült valamit meg is értenem. írta és fényképezte: SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Karantén fél évig Svájci apróságok a Pannóniában Elzárva a külvilágtól- Az árbevétel 30 százaléka az állattenyésztésből- Kettős hasznosítás és hagyományápolás új módon- Svájci utazás és válogatás - Nem drágább, mint a hazai, gazdasági előnye forinttal nem mérhető - Májusban feloldják a tilalmat - Legközelebb: a svájci élményekről. A Bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezet az elmúlt évben 49 vemhes üszőt vásárolt Svájcból. Ha csak hírt közölnénk, akkor ezek lennének a száraz tények, de milyen az újságíró, kíváncsi, így aztán „nyakába szedi” a lábát és utánajár a hírnek. Délelőtt tíz óra, a szövetkezet irodájában kezdjük a beszélgetést, később itt is fejezzük be Hahner Ferenc főagronó- mussal és dr. Kovács Aladár állatorvossal. Két fiatal, és igen tájékozott szakember, akik kérdések nélkül is tudják, mire vagyok kíváncsi. A téesz kizárólag alap- tevékenységgel foglalkozik, így a növénytermesztési és állattenyésztési főágazatuk igen erős. Az összes árbevétel 30 százalékát az állattenyésztés produkálja, ezen belül is az eredmények közel 90 százalékát a szarvasmarha-tenyésztés biztosítja. Itt hagyományai vannak a magyar-tarka törzstenyésztésnek. A 2400 darabos állományból 830 a tehén. A VII. ötéves tervidőszakban ezt a számot 930-ra kívánják emelni. Az árbevételben a tejtermelés (az 1 tehénre jutó tejtermelés 4377 liter) a döntő, de a kettős hasznosítás lehetőséget nyújt a hizlalásra is, így évente 400 hízómarhát tudnak értékesíteni exportra. Négy telepük van, és az egyikre most a Svájcból érkezett üszők irányították mindenki figyelmét.- Három szempont miatt döntöttünk a „svájciak” mellett - mondja Hahner Ferenc. Vérfrissítést, minőségi javítást céloz, kedvező árfekvésű, tiszta vérvonalú állatok ezek, és időközben elkészült a kakasdi telep rekonstrukciója, így a mielőbbi feltöltés is a célok között szerepelt.- Ez az állomány ezek szerint nem mond ellent az eddigi hagyományoknak?- A magyartarka-állomány kialakulásában jelentős szerep jutott a szimentáli-tar- ka állománynak - mondja az állatorvos.- Hogyan jutottak végül is Svájcba?- Levél és benne lehetőség érkezett a Húsipari Tröszttől - mondja a főagronó- mus -, amit mi kellő megfontolás után meg is ragadtunk, így a bonyolítás a Te- rimpexen keresztül történt.- Ebben nem volt semmiféle kockázat?- A főállattenyésztőnk, Fábián Ferenc, egy állatorvos a MÉM-ből, valamint a Te- rimpex képviselője ki is utaztak és a helyszínen választották ki az állatokat - így az állatorvos.- Ezenkívül ezeknek az állatoknak az anyai hátterük sokkal jobb, mint a hazai átlagé, így a javító hatás mint követelmény már teljesülhet, tartós információkat kaptunk az állatokról a gazdáktól Svájcból, és 3-6 hónapos vemhes állatok érkeztek - teszi hozzá Hahner Ferenc. Egyébként a kockázat benne van minden tenyészanyag-utánpótlásban - egyezünk meg. A tulajdonképpeni kockázat a féléves karanténozásban van - így fájdalom, de széttárt karral tudatják velem rövid úton, hogy a szabályok miatt meg sem nézhetem a svájci üszőket és a már bonyhádi apróságokat. A szabály kötelez, kivételt sem lehet tenni, így Kovács Aladár elkeseredésemet látva rövid konzultáció után elvállalja a fotózást is kollégám helyett. Csak így lehet és ennek örülni kell, mert ebből is látszik, a pannóniások semmit sem bíznak a véletlenre.- Külön telepen, elszigetelten vannak elhelyezve, és csak a személyzet - kipróbált, nagyszerű szakemberekből áll - léphetnek be ide - mondja az állatorvos.- Ez az, amit pontosan előre nem lehetett látni, s a karanténozás és a vele járó többletmunka és költségek - folytatja Hahner Ferenc. - Az utolsó ellés utáni vizsgálatok után oldja ezt fel az Állategészségügyi Állomás.- Ezek után is megérte a vásár, hiszen többletköltségek is jelentkeztek?- Az üszők ára nem drágább, mint a hazai tenyészállatoké, de a szállítás és a már említett tények várhatóan plusz 8-10 ezer forinttal emelik az összeget, így 47-48 ezer forintba kerültek ezek az állatok. A hátteret ismerve, az állatok várhatóan 2-3 laktáció után már behozzák ezt a kiadást. A gazdasági előnyeit nem lehet konkrét forintokkal mérni - mondja a főagronómus.- Melyek voltak a válogatás fő szempontjai Svájcban?- Három-hat hónapos vemhesség (az ellés ideje így nem húzódik el), a küllem és a jó szülői háttér. Az állatok tavaly október 27-én kerültek vagonba és három hónap múlva már „útlevél nélkül" is bonyhádinak vallhatják magukat. Hegyeshalomnál átvette őket a főállattenyésztőnk és két gondozónk, az Állategészségügyi Állomás irányítása mellett a karanténozás és a vizsgálatok elvei is megvoltak, s mióta itt vannak, napló szól mindennapjaikról - mondják felváltva.- Mikor „érkezett” az első jövevény?- December 15-én kopogott az első, azóta még 30 követte. A leltárban 48 állatunk van, mert egy kényszervágásra került, és egy borjú elhullott. (A borjúelhullási mutató a szövetkezetben ennél rosszabb.)- Állategészségügyi szempontból minden rendben van? . - Havonta szúrópróbaszerű ellenőrzések vannak - mondja az állatorvos, - a kezdeti hiányosságokat, amelyek jelentkeztek, azonnal kijavítottuk. Erre a telepre többet járok, jobban odafigyelek, ami természetes is ilyen szituációban.- Ha még egyszer vásárlás előtt állnánk, újra belevágnánk ebbe az üzletbe - így Hahner Ferenc. - Ha bármilyen komoly gond jelentkezne - ami az állattenyésztésben benne is van, akkor az állattartással jelentkező kockázatvállalás szerint az a veszteség oldalra kerülne.- Az ilyen érdekességnek, mint ez a „svájci”, híre megy ...- Ment is, - mondja a főagronómus - rögtön a döntés után elterjedt a vásárlás híre, lépten-nyomon megállítottak az emberek, kérdezték, mibe kerül, meg hogy megéri-e. Éreztük a gazdaszemléletet a szövetkezetben, de ez így is van jól, hiszen sok pénzről volt szó.- Ha más szövetkezet jönne érdeklődni?- Április végére várható az utolsó ellés, ha minden rendben alakul, akkor - a ka- ranténozási előírások alapján - májusban már meg is tudjuk mutatni az állatokat Ezek után már csak az van hátra, hogy az éppen továbbképzésen lévő Fábián Ferenc főállattenyésztöt kérdezzük meg legközelebb svájci élményeiről, tapasztalatairól . . . SZABÓ SÁNDOR Fotó: dr. Kovács Aladár Baktay Tamás Svájci tehén magyar borja