Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-15 / 63. szám

1986. március 15. KÉPÚJSÁG 7 A nagykereskedelem raktárában A Skála egyik bázisán 532 millió forint éves forgalom - Megbízható, jó partnerek ők - Nagy ellensége vagyok a megyehatároknak és ezzel járó sovinizmusnak - Valamit megértettem a Skálából. o Bevezetőül néhány elengedhetetlen adat a Skála-Coop - illetve a Skála- Kapós Gazdasági Társaság - kapos- szekcsői raktárbázisának megismerésé­hez: 1. A raktárbázis öt éve üzemel. 2. ötezer négyzetméter a fedett, míg újabb kétezer a „csillag alatti” területe. 3. Ottjártamkor hetvenöt-nyolcvan mil­lió forintnyi áru vár szállítóra és gazdára. 4. Kaposszekcsőn tavaly 532 millió fo­rintot forgalmaztak. 5. Hetven dolgozójuk közül a fele szak- képesített. 6. Tagszövetkezeti rendszerben mű­ködnek, huszonkilenc tagjuk van, s Bara­nya, Somogy és Tolna megye minden kiskereskedelmi egységével kapcsolat­ban állnak. 7. Dolgozóik évi bérszínvonala 76 ezer forint. Egészen biztosan, hogy valamiféle csalódást éreztem volna itt Kaposszek­csőn, a Skála hét közül egyik bázisán, ha a megmelegedésemet követően nem let­tem volna szem- és fültanúja azonnal egy üzletnek. Baktay Tamás, a kaposszekcsői rak­tárbázis kereskedelmi igazgatóhelyette­se - aki egyúttal a Skála-Kapós GT ke­reskedelmi igazgatója - kopogtatásom­kor éppen tárgyalt. Nyoma sem volt a be­szélgetésben tiszteletköröknek és két­száz év múlva talán beváltható ígéretek­nek. Tömör és tényszerű szavak pattog­tak fülembe a falakról. „Kell, megnézzük, jöjjön velem!” - mondta Baktay Tamás a kaposvári kisiparosnak, aki szabad ka­Válogatás a raktárban pacitását ajánlotta fel csatornakapocs és csűbilincs elkészítésére és szállítására. Nemcsak ők ketten mentek a raktárbá­zis iparcikk-óriáspavilonjába, hanem már én is. Ott miközben a kisiparost leg­közelebbi munkatársának adta át Baktay Tamás, telefonhoz hívták, nekem meg adódott némi időm az árumustrára. Hát volt mit néznem. Áruk, szépen, rendben, mégis a töméntelenség nyo­masztó hatásával. Több ezer hazai és im­port vásárolnivaló. A kereskedelmi igazgatóhelyettes szo­bájában a bejárati ajtó fölött csak a jól megszokott és a pénztárcát kinyittató Skála-embléma jelzi a felségterületet.- A Skála előtt létezett egy olyan orszá­gos nagykereskedelmi vállalat - mondja Baktay Tamás -, hogy SZÖVÁRU. Ennek lett később jogutódja a Skála-Coop. A réginek voltunk az egyik raktára. Skálává válásunk után megmaradtunk immáron őnekik. Ehhez ám még az is hozzátartozik, hogy életre jött a Skála-Kapós Gazdasá­gi Társaság. Felépítése egy nagyvállalat­nak felel meg. Ma már a GT nagyfokú önállóságot kapott az anyavállalattól, márcsak azért is, hogy a helyi kereske­delmi igényekhez igazodva önállóan dol­gozhasson. Ezt is teszi.- Nagy árumennyiséget láttam a raktá­rakban - mondom.- Láthat még többet is - feleli a keres­kedelmi igazgatóhelyettes. - Az idei for­galmi tervünket 600 millió forintra tervez­tük. Az első két hónapban már százmilliót realizáltunk. Minden forint mögött pedig áru van.- Az honnét kerül ide?- Az árualapunk nyolcvan százalékát a Skála-Coop biztosítja. Ez 3-3,5 ezer áru­cikket jelent. Ezen belül pedig az áru­alapnak a fele importból származik. Ezért olyan nagy a nagykereskedelmi cégek­hez képest a mi import-részarányunk.- És a további húsz százalék?- Ezt mi biztosítjuk, szerezzük be. Bár­kitől bármit vehetünk. Például ruhaszö­vetet vásárolunk és azt megvarrhatjuk. Annak, amit a piac igényel. ® Bolyongok a láda-, doboz- és ruhahe­gyek között. Kiváló fazonú cipők, bun­dák, farmernadrágok, kínai pingpong­készletek, kerticsapok, hűtőszekrények. Nina Ricci parfümök, műszaki cikkek és Martell konyakok garmadában. Később, persze, azt is megtudom, hogy ez a há­romezerféle áru nem áll sokáig itt. Hiszen naponta 6-8 teherautóra kerül a meg­rendelt mennyiség és indul útnak. Mert az egynapi forgalom nem keve­sebb, mint 2-3 millió forint. Ennyit kell a kaposszekcsői hetven dolgozónak for­galmazni - megállapodni, üzletet lekötni, szállítást intézni, fel- és lepakolni - ah­hoz, hogy az éves tervet teljesítsék. Az élelmiszerraktárban egy középkorú férfi - a minden raktárban megtalálható bemutatósarokban - válogat. Egyenként szemléli meg az árukat, s ha felkelti vala­melyik az érdeklődését, akkor szól Sze­kér Györgyné segédeladónak, aki a megrendelőkönyvbe máris beírja a tételt. Éppen egy francia parfümmel ismerke­dik, amikor megszólítom.- A Nagyatád és Vidéke Áfész igazga­tóhelyettese és egyben egyik osztály- vezetője vagyok - mondja Kanizsai Imre. - Nemrégiben vettem át az osztályt és most vagyok itt először bemutatkozó lá­togatáson és kurrensáru-rendelésen. Ahogy meglesem a naplót, hát a Porti cigarettán felül bizony kizárólag csak azokat visz haza.- Közeleg a húsvét - mondja. - Nálunk nagyon kellenek az ilyen cikkek. - Én ed­dig a kaposszekcsői Skáláról csak jót hallottam. Megbízhatójó partnerek ök. Egyébként a kollegámtól tudom, hogy áfészünk a műszaki árukínálatuk egyik legjobb „fogyasztója”. o Ha Baktay Tamás nem szeretné a szakmáját - egyébként nem is ez az eredetije, mert kacskaringós úton ért ide a kereskedelmi és vendéglátóipari főis­kolát végzett fiatalember -, akkor úgy igazította volna az idejét, hogy zavartala­nul ülje végig beszélgetésünket. De örömmel veszem tudomásul ennek az el­lenkezőjét. Vagy tízszer rohan telefonál­ni, ezzel meg azzal tárgyalni, közben megállapodik egy üzletben a dombóvári áruház igazgatójával is. Mint egy motor...- Hogy mi a skálások hétparancsola­ta? - kérdez vissza.- Nekem az üzletpolitika. Minket a szö­vetkezeti mozgalom hozott életre. Az ő vagyonuk fekszik itt az árukban. Nekünk kötelességünk olyan kínálatot és áruellá­tást biztosítani, hogy bennünk ne csalód­janak. Mi nem akarjuk az állami nagyke­reskedelem elöl elvenni a vásárlókat és a piacokat. Mi versenyezünk, s a tagszö­vetkezeteink felé vállalunk kötelezettsé­get. Baktay Tamás volt annak a kezdemé­nyezője, hogy az országban dolgozó hét gazdasági társaság a Skála-Cooptól el­térő választékkal nyisson egy üzletet Bu­dapesten. Ez sem vetélkedés a „gazdá­val”, hanem a verseny, még önmagukon belül is.- A kereskedelemben nem mindenki gondolkodik így - mondom. - Köpköd­nek egymásra, szidják egymást és betar­tanak egymásnak.- Én nagy ellensége vagyok a megye­határoknak és az ezzel járó sovinizmus­nak. Emellett pedig nagy szószólója az áfészek közti együttműködésnek, ért en­gem? Úgy hiszem, hogy a Skáka-szemlélet- ből és munkamódszerből itt Kaposszek­csőn sikerült valamit meg is értenem. írta és fényképezte: SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Karantén fél évig Svájci apróságok a Pannóniában Elzárva a külvilágtól- Az árbevétel 30 százaléka az állattenyésztésből- Kettős hasznosítás és hagyományápolás új módon- Svájci utazás és válogatás - Nem drágább, mint a hazai, gazdasági előnye forinttal nem mérhető - Májusban feloldják a tilalmat - Legközelebb: a svájci élményekről. A Bonyhádi Pannónia Termelőszövet­kezet az elmúlt évben 49 vemhes üszőt vásárolt Svájcból. Ha csak hírt közöl­nénk, akkor ezek lennének a száraz té­nyek, de milyen az újságíró, kíváncsi, így aztán „nyakába szedi” a lábát és utánajár a hírnek. Délelőtt tíz óra, a szövetkezet irodájá­ban kezdjük a beszélgetést, később itt is fejezzük be Hahner Ferenc főagronó- mussal és dr. Kovács Aladár állatorvos­sal. Két fiatal, és igen tájékozott szakem­ber, akik kérdések nélkül is tudják, mire vagyok kíváncsi. A téesz kizárólag alap- tevékenységgel foglalkozik, így a nö­vénytermesztési és állattenyésztési fő­ágazatuk igen erős. Az összes árbevétel 30 százalékát az állattenyésztés produ­kálja, ezen belül is az eredmények közel 90 százalékát a szarvasmarha-tenyész­tés biztosítja. Itt hagyományai vannak a magyar-tarka törzstenyésztésnek. A 2400 darabos állományból 830 a tehén. A VII. ötéves tervidőszakban ezt a számot 930-ra kívánják emelni. Az árbevételben a tejtermelés (az 1 tehénre jutó tejterme­lés 4377 liter) a döntő, de a kettős hasz­nosítás lehetőséget nyújt a hizlalásra is, így évente 400 hízómarhát tudnak érté­kesíteni exportra. Négy telepük van, és az egyikre most a Svájcból érkezett üszők irányították mindenki figyelmét.- Három szempont miatt döntöttünk a „svájciak” mellett - mondja Hahner Fe­renc. Vérfrissítést, minőségi javítást cé­loz, kedvező árfekvésű, tiszta vérvonalú állatok ezek, és időközben elkészült a kakasdi telep rekonstrukciója, így a mi­előbbi feltöltés is a célok között szere­pelt.- Ez az állomány ezek szerint nem mond ellent az eddigi hagyományoknak?- A magyartarka-állomány kialakulásá­ban jelentős szerep jutott a szimentáli-tar- ka állománynak - mondja az állatorvos.- Hogyan jutottak végül is Svájcba?- Levél és benne lehetőség érkezett a Húsipari Tröszttől - mondja a főagronó- mus -, amit mi kellő megfontolás után meg is ragadtunk, így a bonyolítás a Te- rimpexen keresztül történt.- Ebben nem volt semmiféle kockázat?- A főállattenyésztőnk, Fábián Ferenc, egy állatorvos a MÉM-ből, valamint a Te- rimpex képviselője ki is utaztak és a hely­színen választották ki az állatokat - így az állatorvos.- Ezenkívül ezeknek az állatoknak az anyai hátterük sokkal jobb, mint a hazai át­lagé, így a javító hatás mint követelmény már teljesülhet, tartós információkat kap­tunk az állatokról a gazdáktól Svájcból, és 3-6 hónapos vemhes állatok érkeztek - te­szi hozzá Hahner Ferenc. Egyébként a kockázat benne van min­den tenyészanyag-utánpótlásban - egye­zünk meg. A tulajdonképpeni kockázat a féléves karanténozásban van - így fájda­lom, de széttárt karral tudatják velem rövid úton, hogy a szabályok miatt meg sem néz­hetem a svájci üszőket és a már bonyhádi apróságokat. A szabály kötelez, kivételt sem lehet tenni, így Kovács Aladár elkese­redésemet látva rövid konzultáció után el­vállalja a fotózást is kollégám helyett. Csak így lehet és ennek örülni kell, mert ebből is látszik, a pannóniások semmit sem bíznak a véletlenre.- Külön telepen, elszigetelten vannak elhelyezve, és csak a személyzet - kipró­bált, nagyszerű szakemberekből áll - léphetnek be ide - mondja az állatorvos.- Ez az, amit pontosan előre nem lehe­tett látni, s a karanténozás és a vele járó többletmunka és költségek - folytatja Hahner Ferenc. - Az utolsó ellés utáni vizsgálatok után oldja ezt fel az Állat­egészségügyi Állomás.- Ezek után is megérte a vásár, hiszen többletköltségek is jelentkeztek?- Az üszők ára nem drágább, mint a hazai tenyészállatoké, de a szállítás és a már említett tények várhatóan plusz 8-10 ezer forinttal emelik az összeget, így 47-48 ezer forintba kerültek ezek az álla­tok. A hátteret ismerve, az állatok várha­tóan 2-3 laktáció után már behozzák ezt a kiadást. A gazdasági előnyeit nem lehet konkrét forintokkal mérni - mondja a főagronómus.- Melyek voltak a válogatás fő szem­pontjai Svájcban?- Három-hat hónapos vemhesség (az ellés ideje így nem húzódik el), a küllem és a jó szülői háttér. Az állatok tavaly ok­tóber 27-én kerültek vagonba és három hónap múlva már „útlevél nélkül" is bonyhádinak vallhatják magukat. He­gyeshalomnál átvette őket a főállatte­nyésztőnk és két gondozónk, az Állat­egészségügyi Állomás irányítása mellett a karanténozás és a vizsgálatok elvei is megvoltak, s mióta itt vannak, napló szól mindennapjaikról - mondják felváltva.- Mikor „érkezett” az első jövevény?- December 15-én kopogott az első, az­óta még 30 követte. A leltárban 48 állatunk van, mert egy kényszervágásra került, és egy borjú elhullott. (A borjúelhullási mutató a szövetkezetben ennél rosszabb.)- Állategészségügyi szempontból minden rendben van? . - Havonta szúrópróbaszerű ellenőrzé­sek vannak - mondja az állatorvos, - a kezdeti hiányosságokat, amelyek jelent­keztek, azonnal kijavítottuk. Erre a telep­re többet járok, jobban odafigyelek, ami természetes is ilyen szituációban.- Ha még egyszer vásárlás előtt áll­nánk, újra belevágnánk ebbe az üzletbe - így Hahner Ferenc. - Ha bármilyen ko­moly gond jelentkezne - ami az állatte­nyésztésben benne is van, akkor az állat­tartással jelentkező kockázatvállalás szerint az a veszteség oldalra kerülne.- Az ilyen érdekességnek, mint ez a „svájci”, híre megy ...- Ment is, - mondja a főagronómus - rögtön a döntés után elterjedt a vásárlás híre, lépten-nyomon megállítottak az em­berek, kérdezték, mibe kerül, meg hogy megéri-e. Éreztük a gazdaszemléletet a szövetkezetben, de ez így is van jól, hi­szen sok pénzről volt szó.- Ha más szövetkezet jönne érdeklődni?- Április végére várható az utolsó ellés, ha minden rendben alakul, akkor - a ka- ranténozási előírások alapján - májusban már meg is tudjuk mutatni az állatokat Ezek után már csak az van hátra, hogy az éppen továbbképzésen lévő Fábián Ferenc főállattenyésztöt kérdezzük meg legközelebb svájci élményeiről, tapasz­talatairól . . . SZABÓ SÁNDOR Fotó: dr. Kovács Aladár Baktay Tamás Svájci tehén magyar borja

Next

/
Oldalképek
Tartalom