Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-15 / 63. szám
8 Képújság 1986. március 15. Belorusszia 10 milliomodik lakosa Szovjet-Belorusszia statisztikai hivatala adott hírt a 10 milliomodik belorusz- sziai lakos születéséről. A köztársaságban, ahol a második világháborúban minden negyedik lakos életét vesztette, a lakosság háború előtti létszáma csak 1973-ra állt helyre. A szakemberek szerint, ha nem lett volna háború, úgy a 10 milliomodik belorussziai lakos már 1950-ben megszületett volna, a köztársaság lélek- száma pedig meghaladná a 13 milliót. Belorussziában átfogó szociális program ösztönzi a lakosság növekedését. Az édesanyák a gyermek 1 éves koráig fizetett szabadságon lehetnek, megtarthatják munkahelyüket, s a táppénz és nyugdíj szempontjából fontos munkaviszony is megszakítatlan marad. A sok- gyermekes édesanyák és fiatal házasok különféle kedvezményekben részesülnek. A születési arány növekedését segíti elő a nagyszabású' bölcsődei és óvodai építési program is. Az elmúlt évben a bölcsődék és óvodák száma Belorusz- sziában csaknem ezerrel növekedett. Egyre tökéletesedik az orvosi ellátás is. Az elmúlt ötéves tervben tovább növekedett az orvosok és a középszintű egészségügyi dolgozók száma. Belorussziában ma 10 ezer lakosra 38 orvos és 109 középszintű egészségügyi dolgozó jut. Ez lényegesen magasabb, mint számos fejlett országban. Gazdaságban és kultúrában az élen Szófia megye múltja és jelene Bulgária e vidékének hősi sorsot szánt a történelem. Területét - 7309 km2 - és több mint 300 ezres lakosságát tekintve Szófia megye az ország egyik legnagyobb megyéje. A természet gazdagon megáldotta: szép hegységei - a Rila, a Vitosa, a Régi-hegység, a Régi Erdő -, bővizű folyói - az Iszkar, a Marica -, mély völgyei, síkságai vannak. És közöttük települések a maguk sajátos arculatával, formájával, mint Szamo- kov dzsámijával és az úgynevezett Szafari-házzal, Botevgrad híres toronyórájával, Bajlovo a bolgár irodalom klasszikusának, Elin Pelinnek emlékházával, és még sok száz takaros, tiszta falu. Sok ezer hős, az oszmán-törökökkel szembeszálló hajdú és vajda, a világ első antifasiszta felkelésében résztvevő partizán nyugszik itt. Ezért Szófia megyét Bulgária emlékezetének is nevezik. Ám manapság itt van az ország egyik legnagyobb ipari központja is. Szrednogorieban bányászati és kohászati kombinát, Ihtimánban vasöntő üzem, Botevgrádban a Csavdar Autó- buszgyár működik. Az utóbbi tíz évben az ipar állónapjai megháromszorozódtak. A beruházási eszközöket a gépek felújítására, rekonstrukciójára, az élenjáró technológiák, a legkorszerűbb, magas termelékenységű eljárások bevezetésére fordítják. Példa erre a szrednogoriei rézbányászati kombinát, a praveci műszergyártó üzem, a botev- grádi és ravno polei vegyikombinát. A megye gazdaságának másik alapvető ága, a mezőgazdaság szintén gyorsan fejlődik. A nyolcadik ötéves terv éveiben jelentős növekedést értek el a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A megye az ország fű burgonyatermelője; ebből a nemzeti árualap 40 százalékát adja. Bővül a gabona-, takarmány-, eper- és meggytermesztés is. A megyében évente mintegy 200 millió levât (kb. 3,5 milliárd forint) fordítanak építkezésre. Ezek az eszközök a gazdaság anyagi-műszaki bázisát gazdagítják, de nem keveset fordítanak lakás- és szociális jellegű épületek (iskolák, óvodák, rendelőintézetek, kórházak stb.) emelésére. Szófia megye Bulgária belső- és nemzetközi turizmusának a központja. Területén több nagy idegen- forgalmi központ van kialakulóban, így a többi között Pravecban, Borovecben, Koprivsticában, Kalotínában. A Szófia megyéről szóló írás nem lenne teljes, ha nem szólnánk a művészetek világáról. Több neves bolgár író, képzőművész született itt, így például Ljuben Karavelov, Dimcso Debeljanov, Elin Pelin, Todor Vlajkov és mások. A megye kulturális életében fontos szerepet töltött be az írók és a képzőművészek megyei csoportja, a Szófia Megyei Színház, a művelődési házak és múzeumok, amatőr önképzőkörök sokasága. PETAR NIKOLOV ROMÁNIA Elektronikai fejlesztés Romániában az intenzív fejlődés érdekében főleg a termelés automatizálásával kívánnak előrelépni. Az 1986-os terv szerint több mint 10 millió lejt fordítanak az automatizálási eszközök, elektrotechnikai berendezések és számítógépek gyártására, ami - mint a Revista Economica című gazdasági lap megállapítja - „mozgósító feladat”. A cél megvalósításában nagy szerep hárul a bukaresti ipari automatizálási berendezések központjára, s a hozzá tartozó vállalatokra, amelyek már az 1985-ben befejeződött ötéves tervben is jó eredményeket értek el. Romániában 5 év alatt 2750 új, illetve korszerűsített terméket kezdtek gyártani, és 258 olyan új technológiát honosítottak meg, amelyek javították a termékek minőségét, csökkentették az anyag- és energiafelhasználást. 1986-ban megkezdik az 1000 vonal kapacitású elektronikus telefonközpontok gyártására való felkészülést, dolgoznak a programozható automaták új generációján, új számjegyvezérlésű szerszámgépeken. A termelékenység és a minőség javításában nagy súlyt fektetnek a korszerű technológiák meghonosítására és kiterjesztésére. Ezek között említik az elektronikus félautomaták bevezetését, az SDV-számítógépek tervezését. Azt remélik, hogy az idén gyártott termékek 36 százaléka már eléri a világszínvonalat. Ezeket a feladatokat kizárólag önállóan kívánják megvalósítani. A román vezetés ugyanakkor gyakorta foglal állást a korszerű technológiák áramlását korlátozó nyugati intézkedések feloldása mellett, s egyúttal erőteljesen szorgalmazza a KGST tagországainak együttműködését. A napokban éppen loan Totu, a KGST VB soros elnöke, román miniszterelnökhelyettes vezette a KGST Végrehajtó Bizottságának ezzel kapcsolatos ülését, amelyen szó volt az együttműködés kiszélesítéséről az elektronikus technika egyesített bázisának megteremtésében, valamint a mikroprocesszorok és az ipari robotok gyártásáról. Egymilliárd tonna szén Közös KGST-program 2000-ig III. Megvalósítható célok A KGST-országokban az utóbbi évtizedben nagy erővel jelentkezett a szerkezeti átalakítás szükségessége. Erre sok jel utalt - a többi között a nemzeti jövedelem növekedésének lassulása, a magas anyag- és energia-ráfordítások, a külkereskedelmi problémák. Csakhogy a közel sem egyszerű munkához hiányzott egy sokoldalú - a közösség érdekeivel reálisan számoló, a lehetőségekkel és adottságokkal összhangban lévő - műszaki-tudományos program, amely segíti a tájékozódást. Ebből a szempontból vizsgálva valóban úttörő jelentőségű, nagy fontosságú a tavaly decemberben elfogadott komplex program. Nem véletlenül hangzottéi mára szerződés aláírásakor, s az azt követő időszakban is sokszor: valójában annyit fog érni az országok szoros együttműködésében kimunkált terv, amennyit sikerül belőle a gyakorlatba átültetni. Nagy felelősség hárul ugyanakkor a végrehajtókra abból a szempontból is, hogy nem mindegy, mikorra valósulnak meg az elképzelések, mikorra jelennek meg az első termékek, amelyek valóban megfelelnek a szigorú világpiaci követelményeknek. A komplex program megvalósításának igen szoros határideje van. összesen 93 feladatkört tartalmaz, s mindegyik további témákat és feladatokat foglal magába. Ezeknek a műszaki problémáknak a felét a következő három esztendőben kell megoldani. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy sor területen az eddigiektől gyökeresen eltérő új technológiák bevezetésére, új termékek gyártására kerül sor, amelyet követ majd a termelés kibővítése. Vagyis az igazi munka csak most kezdődik. Az előirányzatok megvalósításában a KGST-tagországok elsősorban saját erejükkel, erőfeszítéseikkel számolnak. A szakemberek úgy ítélik meg, hogy a felvázolt feladatok megvalósításához megvannak a szükséges előfeltételek, illetve azok megteremthetők. Az alapkutatások megfelelő magas szintje, a korszerű technika és technológia néhány területen kész mintákkal szolgálhat. Például a szocialista országok viszonylag rövid idő alatt korszerű számítástechnikai eszközöket hoztak létre. Világszínvonalon üzemelő atomerőművi berendezéseket gyártanak, sokoldalú termelésszakosíási megállapodás alapján. Jó eredményeket értek el a békés célú űrtechnikai eszközök kifejlesztésében és kipróbálásában. A program elfogadása óta nemegyszer elhangzott, hogy a KGST-országok műszaki-tudományos komplex programja nyitott jellegű. Ez azt jelenti, hogy időről időre sor kerül a terv előirányzatainak felülvizsgálatára, korszerűsítésére és új feladatokkal való kiegészítésére. Ez a biztosítéka annak, hogy a program megőrzi időszerűségét, és mindenkor az élenjáró eredmények elérésére ösztönöz. Ennek érdekében már a közeljövőben megfelelően tisztázni kell a kutatási, termelési feltételek pénzügyi következményeit. A folyamatos műszaki szintentartás már csak azért is igen lényeges, hogy a szocialista országok a világgazdaságban elfoglalt helyüket, szerepüket ne csak megőrizzék, hanem egyes területeken még növeljék is. A műszaki haladás élvonalához tartozó felzárkózás megteremti a lehetőségét annak is, hogy a KGST-országok az eddigieknél hatékonyabban kapcsolódjanak be a nemzetközi munkamegosztásba. Nemcsak arra lesznekképesek, hogy befogadják és megfeleld szinten adaptálják a legújabb műszáki megoldásokat, de a nemzetközi licenc és knowhow kereskedelemben mint egyenrangú partnerek is fellépjenek. Nem könnyű feladat &r a következő hónapokban, években a tíz országra. Az eddigi tapasztalatok, eredmények azonban megalapozott reményeket táplálhatnak, hogy az újabb - eddigiektől eltérő, lényegesen nagyobb szabású - programot is sikerül az előírt határidőkben és megfelelő műszaki színvonalon teljesíteni. FARAGÓ ANDRÁS A kazahsztáni bányászok egymilliárd tonna szenet hoztak felszínre azóta hogy megkezdődött az ekibásztuzi lelőhely kiaknázása. Ennek alig harminc esztendeje. A szénkészlet óriási: tízmil- liárd tonna. A szénrétegek a felszínhez közel vannak és ez módot ad arra, hogy az ekibásztuzi medencét egy terepként is használják a nagy teljesítményű szovjet exkavátorok valamint az NDK-ban készült bányagépek próbaüzemelésére. A legújabb gépek óránként öt tonna szenet tudnak kiemelni. Az egész Szovjetunióban itt a legkevesebb egy tonna fűtőanyag önköltsége. A Szovjetunióban naponta kitermelt szén minden tizedik tonnáját, a külszíni fejtéssel kitermelt szén minden második tonnáját az ekibásztuzi medencében hozzák felszínre. A kulturális dolgozók üdülője Borovecben Eredeti stílusban épült étterem Szófia megyében Külszíni fejtés az ekibásztuzi medencében
