Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-14 / 62. szám
1981). március 14. Képújság 3 A gazdaságpolitikai pártnapek tapasztalatai A tömegek ,között végzett tájékoztató, felvilágosító, mozgósító politikai munka, a szóbeli agitáció egyik hagyományos eszköze, formája a pártnap. A pártnapi rendezvények a párt politikájának, a politika összefüggéseinek ismertetését, magyarázását és helyes értelmezését szolgálják. v A pártnapoik rendszere bevált, azokat elsősorban nagy, átfogó, valamenyi társadalmi réteg é6 dolgozó érdeklődésére számot tartó témákban indokolt és célszerű szervezni. A pártnapi előadók részére szervezett megyei felkészítők hasznosak. A gyakorlat bizonyította helyességét annak is, hogy az időszerű bel- és gazdaságpolitikai kérdésekhez megyei segédanyag (készül. A pártnapok többségén, ahol a résztvevők száma nagy (100—300 fő), az előadás a meghatározó, mégis azt mondhatjuk: a pártna- poíkon gyakori az eszmecsere, a párbeszéd. Az előadók többsége előzetesen tájékozódik az üzem, az intézmény, vagy a lakóterület életéről, feladatairól, gondjairól, és kérdéséket kér a pártnap témájához, amelyeket — az eseteik nagy többségében — szakszerűen megválaszol. A pártnapok ilyen jellege jó fórumot biztosít a politizáláshoz. Tapasztalataink azt igazolják, hogy kisebb létszám (30—40 fő), viszonylag homogén összetétel esetén nagyobb az aktivitás, jobban érvényesül az eszmecsere, a párbeszéd. A kisiparosok szerepe növekszik a lakosságnak végzett ja/vító-sozlgáltató tevékenységben; a KIOSZ igyekszik elősegíteni azt, hogy a kisiparosok — szerződéses megállapodásaik alapján — bekapcsolód hassanak a nagyobb szövetkezeti és állami szolgáltató vállalatok tevékenységébe, fölvállalva egy- egy részfeladat megoldását. A mindkét félnek előnyös közös tevékenységbe elsőként az Állami Biztosító vonta be a mestereket: a lakossági karóikat állítják helyre. Az autójavítók és üvegesek mellett egyre több más szakma gyakorlója kapcsol ód ilk be a lakosságnak végzett ilyen típusú szolgáltatásba, mivel a KIOSZ, az együttműködés további bővítésére törekszik. Üjiabban például olyan építő kisipari munikabrigád alakítását szorgalmazza, amely fővállalkozásban végzi el a kárt szenvedett lakás, épület teljes helyreállítását. A híradástechnikai berendezések, háztartási gépek garanciális javítására vette igénybe a Gelfca, szervezett formában, a kisiparosokat. Több mint nyolcvan iparost és egyelőre négy gmk-t lát el alkatrészekkel, míg partnerei különösen a kistelepüléseken vállalják sikeresen a rádiók, televíziók, háztartási gépek garanciális javítását. Az együttműködés a feléknek előnyös: a Gél kának nem kell külön javítófiókot üzemeltetnie, a kisiparos töhb megbízást kap. az elromlott berendezés tulajdonosa pedig gyors, pontos szolgáltatáshoz jut. A magánlakás-építés növekedésével és a rekonstrukA gyakran nagy létszámú és összevont (pl. pedagógusok, tanácsi és egészségügyi dolgozók) pártnapoik résztvevői körében mérsékeltebb az aktivitás. Megyénkben 1986. február 10. és 28. között 180 gazdaságpolitikai pártnapot rendeztek, melyeken közel 12 ezren vettek részt. Általános tapasztalat, hogy a rendezvényeket nagy érdeklődés, őszinte hangnem, jó politikai légkör, ugyanakkor eltérő aktivitás jellemezte. A résztvevőket kiemelten foglalkoztatta Pép- gazdaságunk egyensúlyának megőrzése, az 1986. évi népgazdasági terv, valamint a VII. ötéves terv megvalósításának feltételei, az árak és a bérek helyzete, várható alakulása. A véleményt nyilvánítók általában egyetértésüket fejezték ki az elhangzottakkal. Többségében bizakodóak abban, hogy képesek vagyunk és leszűrik a dinamikusabb gazdasági fejlődésre. Egyöntetű vélemény, hogy országunk gazdasági helyzetét csak következetesen jobb munkával lehet javítani, előbbre vinni. Ennek elengedhetetlen feltétele a szervezettség, a fegyelem javítása minden területen és minden szinten. Ennek kapcsán sokan sürgették a munkafegyelem megszilárdítását, a teljesítmény szerinti bérezés kiszélesítését, a kiugróan magas jövedelmek megadóztatását. Sokan úgy vélik, igen hosszú idő múlik el a társadalmi-gazdasági életünkben jelentkező problémák felisciós munkálatok bővülésével az építőipar területén dolgozó több mint 40 ezer építő kisiparos közül is mind többen hangolják össze munkájukat a nagy szervezetek tevékenységével. Egyre több megyei építőipari vállalat bízza — különösen a szakipari munkák egy részét — kisiparosokra. Az Építőipari Gépesítő Vállalattal kialakított kapcsolat eredményeként a kisiparosok könnyebben, gyorsabban jutnak hozzá az építőiiparban használatos nagy és kis gépekhez. Ezeket bérbe veszik a vállalattól. A fővárosban a kerületi ingatlankezelő vállalatok növelték kapacitásukat a kisipar bekapcsolásával. A megállapodás szerint a kisiparosok kisgépeket, szállítóeszközöket kapnak kölcsönbe az IKV-ktől, és folyamatosan jutnak anyaghoz is, amit ugyancsak a tanácsi vállalatok biztosítanak számukra. Számos építő kisiparos az anyagellátás javítására az Építőipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalattal működik együtt. A KIOSZ és az ÉPTEK megállapodása alapján könnyebben juthatnak hozzá a munkájukhoz szükséges termékekhez, anyagoikhoz, úgy, hogy a kereskedelmi vállalat azokat más kisiparosokkal legyártatja. Ennek eredményeként javul a kisiparosok (burkolóanyag- és szerelvényellátása. A kisiparosok munkájának támogatására a KIOSZ és az ÉPTEK legutóbb kordináci- ós irodát hozott létre. Megkezdték a közös üzemeltetésű országos házépítő bolthálózat kiépítését is. mérésé és azok kiküszöbölésére tett intézkedések között. Több helyen sürgették a folyamatos munkavégzés feltételeinek biztosítását, az anyagellátás zavarainak felszámolását, a szerződéses fegyelem megszilárdítását, az ésszerű takarékosságot, szorgalmazták a létszámgazdálkodás, a bér- és árrendszer korszerűsítését. Néhányan aggodalommal szóltak a beruházások visszafogottságáról, az újítások hasznosításának huza-vonáiról. A kérdésekből, az észrevételekből kitűnt, hogy a pártnapok résztvevői tájékozottak az alapvető gazdasági kérdésekben, érdekli őket mind az ország, rnjnd szőkébb környezetük gazdasági helyzete, problémái. Többségük átérzi a gondokat, maga is tenni akar megoldásukért. A pártnapi előadók többsége politikailag felkészülten, felelősséggel és lelkiismeretesen teljesíti megbízását. Az utóbbi időben több fiatal közgazdász, gazdasági vezető és vezető propagandista került a pártnapi előadók közé. összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a pártnapok a gazdaságpolitikai agitációs munka részeként jól szolgálták a párttagság, a lakosság tájékoztatását, pártunk XIII. kongresszusa és a népgazdaság VII. ötéves terve célkitűzéseinek megértését és a végrehajtásra való mozgósítást. — GE1SZHAUER JÁNOS politikai munkatárs Tolna megyei hét Gödöllőn A Forradalmi Ifjúsági Napák keretében Tolna megyei heteket rendezétt Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemen a MAE Tolna megyei szervezetének ott működő ifjúsági csoportja. Ennék keretében színvonalas ikiálli- tással, tevékenységének, gyártmányainak szerbiéi tété- sével mutatkozik be a megye három nagy vállalalta, a gabonaforgalmi és vetőmag vállalat, valamint a Tamási Erdő- és Vladgazdaság. Az ünnepélyes megnyitón, amelyet a megyei tanács részéről dr. Vida György osztályvezető-helyettes 'tartott, részt vett az egyetem rektora, dr. Biró Ferenc, az egyetem politikai és társadalmi vezetése, a tanszékek vezetői, valamint nagyszámú érdeklődő, az ott .tanUló fiata- lolk köréből. A kiállítás március 18-ig tart nyitva, amely egyben a gyakorlata oktatást is szolgálja. SZAKÁL LASZLÖ MAE-titkár Melegítők Győrből Melegítők gyártására rendezkedett be az Idén a győri Richards Finomposztógyár konfékcióüzeme. A Skála Cooptól bérleti szerződés keretében tíz gépet vett át, s azokon varrják a saját tervezésű melegítőket a legdivatosabb színekben és fazonúikban. A sportöltözék alapanyagát a vállalat kötődője gyártja tucatnyi színben, amelyből egyszínű, csikóikkal díszített, illetve a különféle színek kombinációjával előállított divatos vonalú melegítők készülnek. A tervek szerint .már ez évben mintegy 25 ezer melegítőt szállítanak a hazai kereskedelemnek. Kisiparosok a szolgáltatásban Hús Högyészröl (IV.) Miért veszteséges a birka? Ezeket a tejesbárányokat vitték el ezen a héten az óla szók, a húsvéti ünnepekre A régi juhászok kiöregedtek, akik még szolgálnak, alig győzik a munkát Ilyen szép anyákat adtak el ezer forintért egész nap nyargal a legelni valóért, amelyik területét végigtaposta, ott csak napok múltán harap a birka. Az abrakolás fontos kérdés, a tápok viszont drágák. A szálas takarmány előállítása sem olcsó, a gyógyszerek ára pedig ugyancsak állandóan emelkedik. Az igénytelenség ellen szól az az érv is, hogy ahol nagy tudású juhász foglalkozik a 'birkával, ott az eredmények jók. Sok helyütt a hiedelem, hogy igénytelen állat, vezetett oda, hogy a juhászati ágazatot leépítették vagy megszüntették. Ugyanis ennek a következménye, hogy a társulás felbomlott. Hiába volt a jó megállapodás, hogy a fiatal bárányokat a gazdaságban készítik fel exportra, egyre rosszab anyagot küldtek, abból pedig jó árut, exportképeset nem lehet készíteni. Éppen a jó takarmányozás, a szakszerű gondozás révén idén télen például az állatok elhullása 'hatvan százalékkal volt kisebb, mint a múlt évben. Pillanatnyilag azonban az egész juhászati ágazat léte megkérdőjelezhető, magas a veszteség. Ügy kétmillió forint körül lesz az idén. Miért nem számolták akkor fel teljesen ezt az ágazatot? Mert a vállalati általános költségeket jól elviseli. A leggondosabb tenyésztői munka ellenére is csak nullára futtatható az ágazat, nyereséget a mostani körülmények miatt, nem tudnak elérni. Csa'k központi intézkedések tudják megmenteni a jühásaatot Hőgyészen és másutt is. Ugyanis csak egyik oldala a húsexport-piaeról való kiszorulás, ahol évtizedekig mi voltunk az uralkodók. Ha kiszorul a magyar export, oda visszatérni sokkal nagyobb költségbe kerülhet, mint a mostani esetleges veszteség „elkönyvelése” valahol, valahogyan. Egyébként Hőgyészen a juhászati ágaaat fejlesztésére van lehetőség. Jó épületek, kitűnő legelő, és most újabban jó személyi feltételek is jelen vannak. A szabályozók alkotóinak viszont nemcsak a hústermelést kell fontolóra venni a döntések előtt, hanem azt is, hogy a textilipar egyre több gyapjút kér. A gyapjú ára pedig a világpiacon, az ismét visszajött természetes anyagok iránti kereslet növekedése miatt, igencsak fölfelé rohan. Egyébként a juhászati ágazat Hőgyészen azért is van napirenden, a vezetők állan- ■ dó vizsgálati tárgyaként az asztalon, mert azért néha meg-megcsillan a jövő: a héten például Olaszországba visznek ötszáz-hatszáz tejesbárányt, kilója 120 forintot ér. S később majd a pecsenyebárányt adják ( el, azt is körülbelül ilyen számban, de annak eladási ára már jóval száz forint alatt van. Pálkovács Jenő Fotó: Gottvald Károly Következik: A Juliska néni tyúkjai. Ki nyert a selejtezésen? Két számot írok ide, amelyek elgondolkodtatok, sőt döbbenetesek: tavaly évkezdetkor a birkalétszám 4300 volt, ezt az állományt csökkentették 2700-ra. És még egy szám idekívánkozik: a selejtezésre eladott birkákért ezer forintot kaptak, holott egy-egynek közforgalmi, tenyésztői ára meghaladja a négyezer forintot. A juhtenyésztés veszteséges. Ügy gondolom, hogy a juhászati ágazat teljesítményének csökkentése majd jó hatással lesz a továbbiakban, ám az „üzleten” minden bizonnyal csak az a Csongrád megyei áfész keresett, amelyik megvette a birkákat. S hogy tovább tenyésztették-e, vagy pedig levágták, az ügy szempontjából nem érdekes. Az ágazatot azért nem szüntették meg teljes egészében, mert a kétezenhétszáz juh meglehetősen jól viseli a vállalati általános költségeket. Kezdetben volt a Gyapjúforgalmi A gazdaság földrajzi elhelyezkedése, éghajlati és domborzati viszonyai lehetővé teszik a jühtartást. A talajivédő ősgyepek kiváló legelők, különösen úgy, ahogy kezelték évek folyamán a szakemberek. A környéken a Gyapjútermelő NV kezdte a birkát tartani, kezdetben 32 000 ürüt e térségben, ám a műanyag térhódítása kiszoritotta a gyapjút a textiliparból és a juhászat válságba jutott. A gyapjúvállalat 1960-ban megszűnt működni. Ekkor alakult meg a Hőgyészi Állami Gazdaság, az ürük helyett anyajuhokat állítottak, mert erősen megnőtt a kereslet a világpiacon a vágóbárányok iránt. A juhászat, mint húságazat is jól prosperált 1968-ig. Am ekkor a költségek növekedése ismét válságba sodorta a juhászatot. 1973-ban új állami támogatási rendszer lépett életbe, ez ismét lökést adott a juhászat fejlesztésének. Egy-egy állat beállítására hétszáz forint támogatást adtak, a selejt- pótlásra pedig ötszáz forintot. Életbe lépett az a rendelkezés, amely előírta, hogy az értékesített juhhús után kilónként 3,4 forintot kapott a gazdaság. Ezek a tények olyan ösztönzést adtak, amely arra szorított, hogy a tenyésztésre való állatot is vágónak értékesítették. Következésképpen az anyaállomány .kiöregedett, csökkent a termőképessége. Az energia, a munkabér, a takarmány, stb., a juh- termékek árának növekedésével nem állt arányban. A gyapjú árát az elmúlt években csak egy alkalommal, akkor is csak 5 százalékkal emelték, a gyapjú- felvásárlási rendszer monopolhelyzetet élvez. A megemelt ár sem realizálódik, ugyanis a gyapjú minőségi besorolása önkényes, abba az eladó nem szólhat bele. Ekkor következett be az ismételt bukfenc, amikor a négyezer fölötti állományt 2700-ra csökkentették. Megszűnt a társulás Pedig a nyolcvanas évek elején még úgy tűnt, hogy a ibirkahústermelés, a juhászat fejlesztése jé üzlet. Ezért alakítottak egy gazdasági társaságot. Az volt a cél, hogy a külpiacra minél több tejes, illetve pecsenyebárányt küldjenek. Volt jó piac az arab országokban, Olaszországban, sőt, tnég a nyugat-európai országok között is számos vevő akadt. A tartástechnológiában új módszert vezettek be, a birka nyolc hónapig, a legfontosabb tenyésztési időben legelőn volt. Akkor még akadtak jó szaktudású juhászok, de ők kiöregedtek, a maiak, alig több mint fél- tucatnyian pedig nem győzik a munkát. A négyhónapos téli istállói tartásra időzítették a bárányok születését. Ez persze külön növelte a takarmányozási költségeket, annak ellenére, hogy a legeltetési időszakban a tartási költségek alacsonyak voltaik. Igénytelen állat? Rossz szemlélet az, amelyik azt tartja, hogy a juh igénytelen állat. Nem él meg a kopár füvűn, ahol
