Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-14 / 62. szám
* Képújság 1988. március 14. POLGÁRI VEDELEM A kiképzés jövőbeni feladatai A Polgári Védelem című képes folyóiratunk korábbi számaiban megjelent írások részletesen elemzik a polgári védelmi kiképzések tapasztalatait, valamint a pv- szervezetek korszerűsítésének a felkészítésre gyakorolt hatásait. Az elemzések egyértelműen megmutatják a VI. ötéves terv időszakában elért erdményeket mind a szervezett pv-erők kiképzése, mind a lakosság felkészítése területén. Ezeknek az eredményeknek az alapján határozhatjuk meg a VII. ötéves terv időszakára — az államigazgatási és gazdaság- irányítási rendszerben bekövetkezett változásokat követő — korszerűsített polgári védelmi szervezeteink kiképzési feladatait. Megállapíthatjuk, hogy a szervezett erők képzésére, a lakosság folyamatos tájékoztatására szükség van még akkor is, ha a kiképzésbe bevontaknak ez áldozatvállalást jelent, és nem esik közvetlenül egybe a vállalatok gazdasági érdekével. A megjelent írások rámutatnak arra az egyes vállalatoknál kialakult helytelen szemléletre, mely szerint a létrehozott polgári védelmi szakszolgálat, önvédelem és a dolgozók differenciált felkészítése mikéntjét és tartalmát, illetve szükségességét az igazgató tanács dönti el. Természetesen lehetőleg úgy, hogy az ne sértse a dolgozók érdekét, tehát ne legyen munkaidőn túl, mert akkor nem tud a vállalati gmk-ban vagy más formában túlmunkát végezni, és keresetkieséssel kell számolnia. Viszont a kiképzés ne legyen munkaidőben sem — ami egyébként nem is engedélyezett — mert az nyereségcsökkenést eredményez, végső fokon az igazgatótól a portásig vékonyabb lehet a havi boríték. Az ilyen elfogadhatatlan szemléletű vállalatoknál születik meg az olyan döntés, melynek értelmében a kötelező tűzvédelmi és baleset- elhárítási oktatás keretében a 6—8 órás polgári védelmi kiképzést 10—20 perc alatt letudják. Az ilyen vállalatoknál aztán megnézhetjük a kiképzés és a dolgozók felkészítésének színvonalát. Az érdekek ütköztetése nehéz feladat elé állítja a gazdasági vezetést. A helyes válasz kialakításához azonban hadd idézzük Kádár Jánosnak a Taurus Gumigyárban, a munkásgyűlésen nemrégiben elmondott gondolatait. Kádár elvtárs itt kifejtette: az egyén érdekeit alá kell rendelni a csoport- érdeknek, a csoport érdekeit a vállalati érdeknek, és a vállalati érdeket a népgazdaság érdekének. E gondolatsorból egyenesen következik: a haza védelme egész szocialista társadalmunk érdeke. Ez tükröződik pártunk honvédelmi politikájában, és az MSZMP XIII. kongresszusán elfogadott határozataiban is. Kormányunk mindent megtesz e politika megvalósításáért, honvédelmünk fejlesztéséért és ezen belül a lakosság felkészítéséért, a polgári védelem fejlesztéséért. E gondolatokból kiindulva megállapíthatjuk, hogy nemcsak a lakosság polgári védelmi felkészítése szükséges, hanem minden állampolgárnak saját érdeke és kötelessége is az ilyenfajta ismeretek megszerzése. A VII. 5 éves terv során a szervezett polgári védelmi erők kiképzésénél folytatni kívánjuk a jól bevált — szeptembertől-júliusig tartó — kiképzési ciklust, amelynek keretén belül megvalósítható a vezetők és beosztottak, a munkaviszonyban álló dolgozók differenciált, gyakorlati felkészítése. A hangsúlyt a gyakorlati és a differenciált felkészítésre kell helyezni, és ezen belül is a katasztrófák megelőzésére, illetve következményeik felszámolására. Ez az időbeosztás lényegesen jdbb tervező- és szervezőmunkát tesz lehetővé. A vezetők, s a dolgozók is sokkal aktívabban vesznek részt napjainkban a foglalkozásokon és a gyakorlatokon. Az érdekek összehangolásánál arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a dolgozók többségének nyári szabadságát ne „rontsuk el” a polgári védelmi gyakorlatokkal. így nem terheljük még jobban az amúgy is nagyon igénybe vett vezetőket, munkásakat, mezőgazdasági dolgozókat. A VII. ötéves tervben a kiképzési cikluson nem kívánunk változtatni. Célszerű viszont az elméleties'ke- dést felszámolni, és a konkrét, tartalmas gyakorlati képzések színvonalát emelni. Ennek érdekében a fontosabb kiképzési csoportokat az országos és területi ösz- szevonások keretében jól felszerelt bázisokon kell felkészíteni. A megyei, városi, városi jogú, nagyközségi kiképzéseket szintén összevontan célszerű végrehajtani, ahol lehetővé válik egy-egy terület speciális sajátosságaira való felkészülés. Rendkívül jó tapasztalatokat szereztünk a különböző szintű gyakorlatokon, mindenekelőtt az üzemi komplex gyakorlatokon. A következő tervidőszakban a gyakorlatok komplexitásának növelésével kell emelni a felkészítés színvonalát. Törekedni kell arra, hogy a polgári védelmi gyakorlatok kapcsolódjanak a magasabb szintű komplex gyakorlatokhoz, és így elérhető, hogy egy területen, egy tervidőszakban, egy alkalommal kerüljön sor nagyabb megmozdulásra. Ennek során a különböző — résztvevő — szervezetek a tényleges helyzetet leginkább megközelítő feltételek szerint a gyakorlatban sajátíthatják el együttműködési feladataikat; A gyakorlatok komplex tervezésével lehet elérni, hogy a korszerűsített polgári védelmi szerveztek beosztottjai saját feladataikat ismerjék meg, és felszámolhassuk a vég nélküli elméleti kiképzések sorát. Ez a módszer viszont feltételezi a munkaviszonyban álló dolgozók tartalmasabb és konkrétabb, differenciált felkészítését, valamint azt, hogy az üzemek vezetői követik a polgári védelmi követelmények meghatározásánál az időközben megváltozott technológiai folyamatokhoz történő igazodást. Továbbá alkalmazzák a felkészítés legkorszerűbb eszközeit, és minden dolgozóval elsajátíttatják a konkrét munkakörével kapcsolatos rendszabályokat. A munkaviszonyban nem álló lakosság folyamatos informálását, tájékoztatás és ezen keresztül felkészítését a propaganda eszközeivel egyre hatékonyabban végezzük. Céljainknak megfelelően a bevált gyakorlat szerint propagandamunkánkat két fő irányban végezzük: egyrészt olyan hasznos információkat, magatartási szabályokat kívánunk tudatosítani, amelyek egy katasztrófahelyzetben (földrengés, árvíz, szélvihar, járvány, közúti, vasúti vagy ipari katasztrófa) elősegíti a hatóságok, a polgári védelem munkáját, a mentést, az ön- és kölcsönös segítségnyújtást; másrészt folyamatos tájékoztatást kívánunk adni a polgári védelem tevékenységéről, mindennapi munkájáról, problémáiról, eredményeiről. E tevékenységben a legfontosabb szerepet a tömegtájékoztatási szervek és eszközök töltik be. A Magyar Televízió, a Magyar Rádió, és a közelmúltban bekapcsolt helyi kábeltelevízió városi állomásai igen ‘hatékonyan segíthetik és segítik is ez irányú munkánkat. A közeljövőben születnek olyan együttműködési megállapodások, amelyek további lehetőséget biztosítanák arra, hagy még több műsorba beépülve, változatosabb formában és tartalommal szólhassunk a tv-nézőkhöz és rádióhallgatókhoz. A tömegek tájékoztatását szolgáló technikai eszközökön túl a polgári védelmi propaganda kiemelten fontos területe továbbra is az országos, a fővárosi, a megyei és az üzemi sajtó. Saj- tópropíagandánk évék óta viszonylag egyenletes teljesítményt mutat. Sajátos formája a megyei lapokban megvalósult polgári védelmi rovat és melléklet. Ez szinte egyedülálló mind a hazai, mind a nemzetközi honvédelmi (polgári védelmi) propaganda gyakorlatában. A különböző időpontokban, más és más megyében megjelenő, különböző terjedelmű, változatos rovatok, mellékletek pótolhatatlan segítséget nyújtanak a lakosság tájékoztatásához, felkészítéséhez. Az elért eredményekre alapozva, ezen a területen is tovább kell dolgoznunk. A téma megérdemli, hogy az ország lakossága honvédelmi, polgári védelmi felkészítését szolgáló sajtópropaganda folyamatos, jól átgondolt, ugyanakkor aktuális, színes és vonzó is legyen. A felvetett gondolatokat összegezve, meggyőződésem, hogy a polgári védelmi felkészítés szükséges. Az MSZMP honvédelmi politikájának megfelelően a kormányhatározatban foglaltak alapján a VII. 5 éves terv időszakában a módszerek jobb megválasztásával, valamint a rendelkezésünkre álló lehetőségek gazdaságosabb és céltudatosabb Iki- , használásával, magasabb szinten kell végeznünk. Ezt követeli tőlünk a lakosság felkészítési igényének maradéktalan megvalósítása. MOLNÁR MIKLÓS ezredes, a polgári védelem országos törzsparancs nők-helyet tese Parancsnoki felkészítés A polgári védelem szakalegységeit 1985-ben átszervezték. Az átszervezés igazodik az államigazgatás irányításában bevált változásokhoz. Ezzel együtt a kiképzési feladatok is korszerűsödtek. A fő hangsúly a parancsnoki állomány kiképzése lett. A beosztottak kiképzését a szakfeladatoknak megfelelő mélységben kell végrehajtani. Pld. műszaki mentőalegységek, melyek kézi szerszámmal dolgoznak — azoknak nem szükséges a gyakorlati feladatok elsajátítása, de a gépkezelőket sem kell gyakoroltatni, mert a napi munkájuk során elsajátítják feladataikat. Tehát a békekiképzés során a beosztott állomány egy ré- "szét szakfeladataikra nem kell felkészíteni. Azonban a 4—6 órás üzemi dolgozóknak szervezett kiképzésen kell részt venniük. A parancsnoki állományt több napos városi, megyei összevonás keretében kell felkészíteni a feladataik ellátására. A Polgári Védelem Tolna megyei parancsnoka 2—3 nap keretében határozta meg a városi összevonást, a kötelékben lévő szakszolgálati, az önvédelmi alegységek parancsnokainak és a községi polgári védelmi törzskiegészítő állomány felkészítését. A bonyhádi városi parancsnokság február elején 2 nap keretében végrehajtotta a parancsnoki és a törzskiegészítő állomány felkészítését. A felkészítés első napján összevontan előadásokkal, filmvetítésekkel, a második napon külön-külön szakszolgálatonként a város üzemeiben elméleti és gyakorlati foglalkozásokkal történt. Az első napon politikai tájékoztatón Vaszari Tibor, a Hazafias Népfront városi titkára „Hazafiság és történelem” címmel tartott előadást. Bevezetőjében a haza és a hazaszeretet fogalmáról beszélt, majd történelmi áttekintést adott a hazafiság időbeli és tartalmi változásáról, gazdagodásáról. Részletesen elemezte napjaink nemzeti egység politikáját és a Hazafias Népfront szerepét. Pukli János, a városi tanács csoportvezetője a lakosság riasztásáról, annak jeleiről, a lakosság magatartási rendszabályairól szólott. Lucska András KÖJÁL- ellenőr az egészségügyi feladatokról, elsősegélynyújtás osztályozásáról, alapvető tennivalókról beszélt. A városi törzsparancsnok a polgári védelmi felderítés céljáról, feladatairól, alkalmazási készenlétbe helyezésről, és a kiképzés módszertanáról, Ambrus Antal, a városi tanács csoportvezetője a műszaki mentőmunkák sorrendjéről, eszközeiről, feladatáról, az óvóhelyek osztályozásáról tartott előadást. Farkas György, a városi tanács főelőadója az RBV- védelem felosztásáról, az egyéni védőeszközök alkalmazásáról tartott gyakorlati felkészítést. Csöglei István alezredes, a Tolna Megyei Tűzoltóság parancsnokhelyettese az egy éve átadott tűzoltómúzeum bemutatásán keresztül részletezte a polgári védelmi tűzoltó alegységek feladatait, lehetőségeit. A második napon a törzskiegészítő állomány főelőadói szakszolgálatonként készítették fel az állományt feladataik végrehajtására. A városi parancsnokság tapasztalata az, hogy az ösz- szevont parancsnoki kiképzéssel megfelelő szinten fel lehet készíteni az állományt. Hiszen a kiképzés technikai eszközei, az előadói állomány felkészültsége ezt biztosítja. NAGY ZOLTÁN Propagandamunkánk Megyénkben az elmúlt évben tovább folytattuk a lakosság és a tanulóifjúság szervezett keretek között történő polgári védelmi felkészítését. A felkészítés során alkalmazott propagandaeszközök közül kiemelkedő szerepet töltött be a televízió és a sajtó. A polgári védelmi ismereteket közlő televíziós adások tartalma kedvező visszhangot váltott ki a lakosság körében. Megyei lapunk lehetőséget biztosított arra, hogy a polgári védelmi témájú írásaink rendszeresen, a lap ugyanazon helyén jelenjenek meg. A sajtóban rejlő lehetőségek kihasználása azt eredményezte, hogy a megye lakosságát megfelelően tudtuk informálni a polgári védelem életéről, aktuális feladatairól, eredményeiről. Tapasztalataink és a beérkező információk bizonyítják, hogy megyénkben a polgári védelmi felkészítő, oktató-, nevelő munka súlya megnövekedett. Javult a polgári védelmi szervezetek és a lakosság kapcsolata, fejlődött és hatékonyabbá vált a propagandamunkánk. Megnőtt az üzemi lapokban megjelenő polgári védelmi témájú írások száma, bár ezen a téren lehetőségeink még korántsem kihasználtak. Az elmúlt időszakban színvonalasabbá vált a megye különböző városaiban végrehajtott üzemi komplex gyakorlatok érdekében kifejtett propagandatevékenység. Ez főképpen a városokban működő propagandabizottságok javuló munkáját bizonyítja. Különös fejlődést tapasztaltunk ezen a téren a tamási városi polgári védelmi parancsnokság munkájában. A tamási városi polgári védelmi parancsnokság által az általános iskolák részére meghirdetett „Gyermekeink békevágya” című rajzpályázat nagyszerű alkotások létrehozását eredményezte. A rajzpályázat sikere bizonyította, hogy a tanulóifjúság honvédelmi, polgári védelmi felkészítésében a jó módszerek alkalmazásának döntő szerepe van. A jövőben is az lesz a fő törekvésünk, hogy a helyes módszerek alkalmazásával a polgári védelmi ismereteket színesebbé, vonzóbbá, érdekesebbé tegyük, és megköny- nyítsük azok befogadását. A felkészítő munka egyik leghatásosabb eszköze a kiállítás. Megyénk területén az elmúlt évben négy alkalommal rendeztünk a polgári Védelem életét, fejlődését, eszközeit és tevékenységét bemutató kiállításokat. Ezek közül kiemelkedett a polgári védelem 35. évfordulójának tiszteletére rendezett jubileumi kiállítás, amelyet hathétezer ember tekintett meg. Az idén új témák feldolgozásával tovább folytatjuk felkészítő propagandatevékenységünket. A sajtóban népszerűsítjük a polgári védelem tehén kiemelkedő eredményeket elérő parancsnokokat, beosztottakat, szak- szolgálati alegységeket és üzemeket. Megtervezzük és végrehajtjuk a pedagógusok magasabb színvonalú felkészítését, amellyel az iskolai honvédelmi nevelő munka eredményeinek javításához szeretnénk hozzájárulni. Felújítjuk és korszerűsítjük a különböző tömegszervezetekkel (MHSZ, KISZ, Ifjú Gárda, Vöröskereszt, stb.) érvényben lévő együttműködési szerződéseinket. Növeljük filmszínházainkban a polgári védelmi ismereteket terjesztő filmek vetítésének számát, a községekben filmnapokat szervezünk. Fő célkitűzésünk továbbra is a propagandaeszközök célszerű, tervszerű és ésszerű alkalmazásával tovább fokozni a lakosság és a tanulóifjúság polgári védelmi felkészültségének színvonalát. BODROGI GÉZA A terep szennyeze ttségének mérése A romterületen dolgoz ik a műszaki alegység Sérültet kötöznek az egészségügyiek
