Tolna Megyei Népújság, 1986. március (36. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-14 / 62. szám

2 mÈPÜJSÂG 1986. március 14. PANORÁMA Várkonyi Péter befejezte nicaraguai látogatását Várkonyi Péter külügymi­niszter Miguel d’Escoto ni- dairiaguai külügyminiszter meghívására március 9—12. között hivatalos baráti láto­gatáson járt Nicaraguában. Fogadta őt Dániel Ortega Saavedra 'köztársasági elnök, megbeszélést folytatott a külföldi együttműködési, az egészségügyi és az ipari mi­niszterrel, valamint a sandi­nista néphadsereg politikai főcsoportfőnökével, liai átko­zott a nicaraguai kormány és az országgyűlés több más tagjával is. A külügyminiszterek tá­jékoztatták egymást orszá­■ ■iü. Párizs . fellélegzett A francia közvélemény megkönnyebbüléssel fogadta az első kedvező fordulatot a túszdrámában, a két iraki ellenzékinek adott elnöki kegyeimet és távozási enge­délyt. Ezzel teljesült a liba­noni emberralblók egyik kö-. vetelése, és mérni remény nyílt a megegyezésre. A megkönnyebbült hangu­latban a szerdai szolidaritá­si gyűlések után újult erővel folytatódott a választási had­járat, a végső roham a sza­vazókért a vasárnapi nem­zetgyűlési választásokra. Az ellenzék a gaulle-istáktól a kommunistákig olyan válasz­tási manőverként értékelte az elnök lemondási szándé­kának kiszivárogtatását a Le Monde napilapban, amely végső ráijesztés akar lenni a kormányban csalódott bal­oldali szavazókra, hogy ne tartózkodjanak vasárnap. Lionel Jospin, a Szociálde­mokrata Párt első titkára ugyanakkor Grenoble-ban kijelentette, hogy az elnök nem szándékozik lemondani „és a jobboldalnak ne legye­nek illúziói, meghajolni sem”. A szocialista vezetők győ­zelmi jelentésként ünnepel­ték a statisztikai hivatal köz­lését az árindex februári 0,2 százalékos csökkenéséről (az olajárak esése miatt), ami hosszú ideje az első ilyen fordulat az infláció megfékezésében. Laurent Fabius miniszterelnök kije­lentette: a kormány jó örök­séget hagy maga után, amit ő is szívesen vállalna. gai'k helyzetéről, megvizsgál­ták a széles körű kétoldalú együttműködés elmélyítésé­nek lehetőségeit. A közép-amer,lkai helyzet kapcsán a két kül ügy minisz­ter méltatta a Contadona- csoport tevékenységét 'és cselekvő hozzájárulását ah­hoz, hogy a térség problé­máit maguk a latin-ameri­kai államok oldják meg bé­kés tárgyalásos úton a fel­ségjogok, a belügyékbe való be nem avatkozás és a né­pek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása alapján. Nagy jelentőséget tulajdoní­tottak a latin-amerikai szo­lidaritásnak és a nemzetkö­zi közvélemény Nicaragua melletti elkötelezettségének. Várkonyi Péter nagyra érté­kelte és a Magyar Népköz- társaság teljes támogatásá­ról biztosította azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a nicaraguai kormány tesz a térségben tapasztalható fe­szültség csökkentése, a for­radalom védelme és a békés építőmunka biztosítása érde­kében. Várkonyi Péter hiva­talos látogatásra hívta meg Miguel d’Escoto külügymi­nisztert, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. BUDAPEST Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte Ingvar Carlssont, Svédország miniszterelnöké­vé történt kinevezése alkal­mából. (MTI) OKÂNY Zárszámadó közgyűlést tartott a Békés megyei oká- nyd Haladás Termelőszövet­kezet. Az ünnepi rendezvé­nyen jelen volt és felszólalt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, miniszterelnök-helyettes is. SZENTENDRE Csütörtökön tartották meg a Szentendrei Tavaszi Napok megnyitóját. A rendezvény- sorozatot a Pest Megyei Mű­velődési Központban Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára nyitot­ta meg. NYÍREGYHÁZA Horváth István, az MSZMP KB titkára kétnapos látoga­tást tett Sziaboilcs-Szatmár megyében. Szerdán Nyír­egyházán tájékozódott a me­gye életéről. Csütörtökön Mátészalkára Utazott, ahol felkereste a Szamossmenti Állami Tangazdaságot, és a Szatmár Bútorgyárat. Ezután Nyíregyházán alktívaülésen előadást tartott időszerű po­litikai kérdésékről. POZSONY Pozsonyiban csütörtökön megkezdődött Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa. A megnyitón részt vett Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára. Az SZLKP Központi Bizottságá­nak beszámolóját Jozef Le­nárt, az SZLKP KB első tit­kára terjesztette elő. I BÉCS Nem a részletkérdésekben folyó vita akadályozza a ha­ladást a haderőcsökkentési tárgyalásokon, hanem az, hogy nyugati részről hiány­zik a politikai szándék a megegyezésre. Így jellemez­te a helyzetet a csütörtöki ülésen Valerian Mihaj,lov szovjet nagykövet. Michael Alexander brit nagykövet az ülésen ismét az ellenőrzés kérdéseivel foglalkozott. Közlemény a mecseki fejtésomlásról A Mecseki Szénbányák merevítést helyenként el is Vasas Bányaüzeme V/a szin­ti 11/1. telepi fejtésében 1986. február 18-án 16 ára­kor omlás történt. Az omlás következtében 11 személy meghalt (6 magyar és 5 len­gyel dolgozó), 4 főt, (2 ma­gyar és 2 lengyel dolgozót) élve mentettek ki a bánya­mentők. A bekövetkezett anyagi kár jelentős. Az omlás körülményeinek vizsgálatát az Országos Bá­nyaműszaki Főfelügyelőség, az Ipari Minisztérium, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete és a Baranya Me­gyei Rendőr-főkapitányság szakembereiből álló bizott­ság befejezte. A bizottság megállapítot­ta, hogy a frontfejtés biz­tosítása nem felelt meg az induló fejtésekre előírt, a magasfedű omlásának bekö­vetkezéséig kötelező, foko­zott mértékű fejtésbiztosítá­si követelményeknek. A fej­tésben több helyen is ki­folyt a laza, omlékony, fo­lyásra hajlamos közvetlen fedü, főtefelszakadások ke­letkeztek. Mintegy 45 méter hossz­ban a főtét biztosították, a tárnok beépítése hiányos volt. Az ideiglenesen biztosí­tott, helyenként biztosítás nélkül álló f.rontszatoszok a magasfedű töréséből szárma­zó megnövekedett terhelés­nek nem tudtak ellenállni, ezt nehezítette a frontszárny 35—48 fokos dőlése is. A süvegsorokat rendszertelenül merevítették egymáshoz, a hagyták. A fejtésben alkalmazott egyedi hidraulikus fémtá- mok egyenetlen, nagy szórást mutató teherviselő képessé­ge is hozzájárult ahhoz, hogy a beépített biztosítás stabi­litása bizonytalanná vált. A Vasas Bányaüzem veze­tése, a frontfejtés irányítói és dolgozói több munkavé­delmi és szakmai óvórend­szabályt sértettek meg. Mulasztásuk miatt felelős­ség terheli őket az omlás bekövetkezéséért, ezért az Országos Bányaműszaki Fő­felügyelőség foglalkozás kö­rében elkövetett veszélyez­tetés bűncselekményének alapos gyanúja miatt bün­tetőeljárást kezdeményez 3 személy ellen. A vizsgálat során feltárt, az omlás bekövetkezésével összefüggésbe nem hozható mulasztásokért — korábban kiadott utasítások végre nem hajtása miatt — az Ipari Minisztérium az illetékes ve­zetők ellen fegyelmi vizsgá­latot indít. A feltárt hiányosságok megszüntetésére, hasonló esetek megelőzésére, továb­bá az érvényben lévő intéz­kedések megtartásának szi­gorú ellenőrzésére az Orszá­gos Bányaműszaki Főfel­ügyelőség, az Ipari Minisz­térium és a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezete együt­tesen intézkedik. Országos Bányaműszaki Fő­felügyelőség Mai kommentárunk A madridi mérleg A megkönnyebbült sóhaj képletesen szólva szinte hall­ható volt Brüsszelben éppúgy, mint Madridban, a NA- TO-tagságról tartott spanyol népszavazás eredményeinek nyilvánosságra hozatala után. A szerdai voksoláson ugyanis — ha nem is elsöprő többséggel — felülkereke­dett a González-kormány javaslata, vagyis, hogy az ibé­riai áll&m meghatározott feltételékkel továbbra is marad­jon tagja az Atlanti Szerződésndk. A megkönnyebbülés teljesen érthető, hiszen, a NATO- központban nem kis fejtörést okozott volna a „nem” szavazatok esetleges túlsúlya. Am a madiridi vezetés szá­mára talán még megnyugtatóbb a referendum kimenete­le, mivel a népszavazási vereség óhatatlanul González helyzetének megingásához vezetett volna. Így azonban a fiatal szocialista párti miniszterelnök nagyobb önbiza­lommal készülhet a néhány hónapon bélül esedékes par­lamenti választásokra, ahol a mostani népszavazásnál jó­val nagyobbak lesznék a tétek. Az ugyanis korántsem bizonyos, hogy a NATO-referen- dum az országban uralkodó valóságos erőviszonyókat tük­rözte. Erre utal mindenekelőtt a tartózkodók rendkívül magas (40 százalék körüli) aránya, s az is, hogy a kor­mánypárt saját híveinek jelentős részével is szembeke­rült a NATOitagság kérdésében. Végül, úgy tűnik, csak a konzervatív ellenzék bizonyos rétegeinek voksa segí­tette győzelemhez Gonzálezt, valamint az, hogy sokan — reménytelenségből vagy bizalmatlanságból — nem já­rultak az urnákhoz, mondván: nincsen igazi esély a Brüsszelhez, illetve Washingtonhoz fűződő kötelékek la­zítására. Kérdés, mennyire Van igazuk a kételkedőknek. Egye­lőre csakugyan nem Világos, hogyan fogják érvényesíte­ni Madridban lazolklat a feltételeket, amelyeket González kabinetje a tagság fenntartása fejében vállalt. Bizonyta­lan például, el lehet-e érni a támaszpontokon állomásozó amerikai csapatok létszámcsökkentését, az atomfegyve­rek elhelyezésére vonatkozó tilalmak betartását (erre Madridnak semmilyen konkrét garanciája nincsen), s azt is, hogyan lehet az ország tagságát kizárólag a NATO po­litikai, nem pedig katonai szervezetére korlátozni. Érthető tehát, hogy a madridi mérleg a mostani nép­szavazás után sem mutat egyértelmű képet. A legtöbb megfigyelő egyetért abban, hogy az erőviszonyok tisztá­zása csak később, a valószínűleg ősszel sorra kerülő álta­lános választáson várható. e. é. Reagan az atomcsend ellen Reagan elnök ismét eluta­sította azt, hogy az Egyesült Államok felfüggessze a nuk­leáris fegyvereikkel folytatott kísérleteket. Az elnök sze­rint „a fegyverkísérletek bármifajta korlátozásának összhangban kell. lennie az Egyesült Államok biztonsá­gával”, s az esetleges mora­tórium „aláásná a kísérletek korlátozásának megvalósítá­sára irányuló amerikai kez­deményezéseket”. Reagan nézeteit abban a levélben fejtette ki, amelyet a szenátus republikánus párt csoportjának vezetőjé­hez, Robert Dóié szenátor­hoz intézett. Az elnök leve­lében azt hangoztatta, hogy ezek a döntések „kárt okoz­nak a fegyverzetkorlátozási tárgyalásoknak” és sürgeti, hogy a szenátus ne tűzze új­ra napirendre a kérdést. Közben Chicago városi ta­nácsa határozatban .atom­fegyvermentes övezetnek” nyilvánította az Egyesült Ál­lamok 'harmadik legnagyobb városát. A itaríács határoza­ta szerint ezentúl Chicagó­ban tilos nukleáris fegyve­rék „tervezése, előállítása, tárolása, telepítése és indí­tása”. Eddig már mintegy negyven amerikai város ho­zott Ilyen döntést. vidéki szemmel Bonn ­Maga a hírmagyarázó is csodálkozott, amikor meglát­ta a legutóbbi nyugatnémet tartományi választások ered­ményeit. Igaz, számítani le­hetett a jobboldal visszaesé­sére és a szociáldemokrata­zöld előretörésre, de nem ilyen mértékben, s nem ily országos visszhang kíséreté­ben. Az ember azt gondol­ná, hogy a falvakban és a kisebb városokban (túlnyo­mó részt ilyen az NSZK leg­északibb, mezőgazdasági jel­Kohl kancellár legü vidéke, Schleswig- Holstein) az embereket sak­kal jobban érdekli a csator­názás vagy a közlekedés, mint az országos és a világ- politika. Ám rríint utólag ki­derült: helyesebb az is-is. Habozó szavazók Ezekben a hónapokban és ez már így lesz 1987. janu­árjáig, minden menetet az egy esztendő múlva esedé­kes országos parlamenti vá­lasztások próbájának tekin­tenek majd. Talán kissé fo­kozottabban, olykor hiszté- rlkusabban is, mint indokolt lenne. De optikai-lélektani szabály: ha a sajtó azt har­sogja, hogy egy tartomány­ban elszenvedett helyi vere­ség a Bonnban irányító ke­resztén ypárti-s zabadd em ok - rata kettős munkájának, há­rom évi kormányzásának megítélése is, akkor min­denki elhiszi, függetlenül attól, hogy eredetileg való­ban foglalikoztatja-e például a siűhleswig-holsteini sza­vazókat a főváros helyzete. Ezzel el is jutottunk Bonn- hoz. Igaz-e, hogyha most tartanának országos válasz­tásotok akkor a Keresztény- demokrata Unió és a Ke­resztényszociális Unió csak 43,5, a kisebbik koalíciós társ Szabaddemokrata Párt mindössze négy, a szociálde­mokraták az új fellendülést jelző .41,5, és a Zöldek a jó eredménynek számító 6,5 százalékot hoznák? Nem tudni. Hátra van még az idén három tartományi vá­lasztás, bár lehet, még ezek sem nyújtanak majd biz­tos előtájékoztatást 1987. ja­nuár 25-re. Meglehetősen hullámzó a közhangulat, ve­gyes képét mutatnak a fel­mérések, mintha a szavazók is bizonytalankodnának. Van­nak feladatok (mint példá­ul a szociális gondoskodás), amelyek megoldására a több­ség a szociáldemokratákat tartja alkalmasabbnak; más témakörben (mint a gazda­sági lehetőségek gyors fel­ismerése) a kereszténypárti­aknak tulajdonítanak jobb képességeket. A kancellárkép megkopott Felbukkant azonban egy tényező, amely talán eldön­ti a mérkőzést, s ez — a kancellárról kialakult véle­mény. Annyi bonyodalomba keveredett Helmut Kohl, annyi botrányszagú ügy ka­varog körülötte, hogy tekin­télye erősen megkopott. Elő­ször fordul elő az NSZK tör­ténetében, hogy egy kor­mányfőt hamis tanúzással vá­dolnak. De a személyes botladozásokon kívül is sok minden terheli a kormány számláját. A szakszerveze­tek felháborodottan tüntet­nek a sztrájklehstőséget csökkentő törvénytervezet ellen; makacsul tartja ma­gát a munkanélküliség; rossz benyomást tesz a nyilván­való ellentétek sorozatos ki­robbanása a koalíción belül. Igaz, van mit írni a má­sik oldalra is. Ami a külpo­litikát illeti, a Kohl-kormány mostanában sikeresen ápol­ja viszonyát az NDK-val: igyekszik fenntartani a jó kapcsolatokat a szocialista világgal. Gazdasági eredmé­nyekkel is dicsekedhet: szin­te megállt az áremelkedés, csökkent az államháztartás deficitje, rekordokat dönt az export. Rossznyelvek szerint Milyen tehát a mérleg? A jobboldal aggódik, a múlt három évben szinte minden választáson vesztett. Né­hány hónappal ezelőtt még ezt mondták: nem lehet kétséges az 1987. januári győzelmük. Ma már nem A népszerűbb Johannes Rau ilyen magabiztosak, s így iz­galmas esztendőnek néz elé­be az NSZK. A jelenleg el­lenzékben lévő szociálde­mokraták már élesítik a kardot, toncellárjelöltjük, Johannes Rau maga nép­szerűbb, mint Helmut Kohl. Ez azonban önmagában még nem jelent győzelmet. Rossz­nyelvek szerint a Német Szociáldemokrata Pártnak egyelőre az a legnagyobb erőssége, hogy — a keresz­ténypártnak sok a gyengé­je. Kérdés, hogy egy év múlva a gyengülő erős, vagy az erősödő gyengébb fut majd be. A sztrájkjog tervbe vett megnyirbálása ellen tiltakoznak Frankfurtban Tatár Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom